Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-26 / 96. szám

I. oMal ROE. április íí. esSWrft-------------:---:----------------------------------------------------------------—--------­Vá dirat a feudális Magyarország ellen ismeretien jobbágyíré miívéi fedezték fel Kiskunhalason Látogatás a Thorma János Múzeumban Molnár József: Móricz Zsigmond körtér című festménye. — Erre az országgyűlésre jel­lemző — magyaráz lelkesen —, hogy egyetlen felszólaló — Fél- Nőbüki Nagy Pál — célzott a bbbágyság helyzetére, de lein- ették: — »-Ne bolondozzék az Ír!« — felkiáltással. A könyv c-lyan hangon szólal mea a job­bágyok sorsáról, a mágnások árulásáról, a köznemesség meg­vesztegethetőségéről. ami híven tükrözi egyrészt a francia fel- világosultság szellemét, más­részt azt a hazánkban uralkodó elégedetlenséget, amelynek eb­ben az időben még nem lehe­tett hangot adni. Irodalmi szempontból: — híd. Bacsányi és Petőfi költészete között. — »-Ez a tudatlanság fekete fel'ege, Melytől nem derülhet a tudomány ege« — olvasom a papságról szóló bíráló soro­kat. Ezért nem jelenhetett meg nyomtatásban az elsárgult könyvecske. Antiklerikális be« állítottsága. Ausztria-ellenes hangja miatt. Varák József pó­tolja az 1800-as évek társadal­mának mulasztását. Most dol­gozik a könyv összeállításán, hogy még ebben az évben sajtó alá kerüljön. így dolgoznak a kiskunhalasi múzeum munkatársai csendben, elmélyültem a múlt emlékeit, értékeit kutatva. Vadas Zsuzsa ««tkező termekben gyönvörköd- ket a járás régészeti leletei­ben. közép- és újkori haszná­lati tárgyakban. betekintést nyerhet a történelmi múltba. A múzeumnapló változatos időszakos kiállításokról tanús­kodik. Legutóbb »halasi csipke« kiállítást — mely azóta vándor­útra indult az országban — és rovartörténeti kiállítást rendez­tek. •— Rövidesen úiabb tárlatot, továbbá egy munkásmozgalmi kiállítást tervezünk — beszél terveiről Janó Ákos igazgató —, azonkívül saját gyűjtésünk be­mutatását Aki mozgalmas utcáról lép a múzeum nyugodt, zajtalan lég­körébe,, nem is sejti, milyen hosszadalmas, körültekintő tu­dományos munkát végeznek az itt dolgozók. A járás gazdag régészeti lelőhelyekben. Csiszolt kőkorszakbeli. bronzkori, szarmata, honfoglaláskori tele­püléseket tartanak nyilván. — Régész hiányában egyelő­re csak feltérképezzük ezeket a területeket — mutatia a rajzo­kat az igazgató —. de sok mun­ka van ezzel is. Témagyűjtés a halasi tanyavilágban, mely­ről a bolgár nagykövetség kért részletes adatszolgáltatást. Egy­A kézirat, amelynek minden sora szenvedélyes vád a fő­papság és nemesség ellen. GUZWfUfíY-BECZE SAVOLY 42. Hatalmas dörrenés reszkettet- le meg a levegőt... A hadnagy arrafelé kapta fe­jét. A nyugati falon szinte da­rabokra szórta a lövedék az eg'’ik kilövőhelyet... Geren­dák, kövek emelkedtek a leve­gőbe ... A kilövőhely géppus­kája elhallgatott... ... Már három órája lőtték az erődöt, amikor egyszerre min­den tüzelés abbamaradt. Az életben maradt légiósok fásultan néztek farkasszemet a vadonnal. Nem tudták mire vél­ni a szünetet. Voltak olyanok, akik azt mondták: vége a támadásnak. De tévedtek, mert mintegy 10 percnyi szünet után újra kez­dődött __ Gránátok robbantak a felismerhetetlenné vált udva­ron, tépték a már szinte rommá lőtt falakat. Az össztűz után hatalmas hangorkán hallatszott a Vietna­ms ik rohamra indultak a nyu­gati fal ellen. A főhadnagy a négyvéö lé­giósból harmincat ide irányí­tott. Ezek között volt Kovács és Somogyi is. Kovács elfoglalta helyét a fa­lon a többiekkel együtt. — Tűz! Tűz! — ordította a főhadnagy. Kovács oda célzott, ahol a legsűrűbben voltak a ' vietna­miak, aztán meghúzta a ravaszt. A következő pillanatban gép­pisztolysorozat szelte keresztbe csípőjétől a válláig a fiatal ma­gyar fiú testét... Hangtalanul bukott előre... Hirtelen riadt ordítás hallat­szott. — Főhadnagy úr! Támadás a keleti szárny éllen! A parancsnok vérbenforgó szemekkel nézett körül, aztán helyetteséhez fordult. — Hadnagy úr, tíz embert vi­gyen magával innen, a nyugati falról és azonnal induljon a ke­leti szárny megsegítésére. A hadnagy futó léptekben el­indult a bej árat «felé. A tíz lé­giós utána. A sor legvégén So­mogyi futott. Ä kapunál hatalmas lövöldö­zd folyt, néhány bennszülött már bent volt az erődben... Hogy a hadnagyék hamarabb jussanak a keleti falhoz, egy pajtához hasonló, súlyosan sé­rült épület alatt futottak el. Ki­lencen átjutottak rajta, de az épület nem bírta tovább; egyik gerendája elszakadt, aztán ösz- szeroskadt az egész... Somogyi érezte, hogy valami reccsent... Talán a hátgerince tört el, talán bordái? Meg sem tudott moccanni a tető alatt... Irtózatos gyengeség fogta el, de az életösztőne nem%agvta, hogy elernyedjen ... Nyugtalanul fi­gyelni kezdett... Szólni akart, de nem jött hang a torkán... A vietnamiak özönlöttek be­felé. Szinte mindegviknél ott volt a hatalmas kup-kup, a bo­rotvaéles kés... A keleti fa­lon már nem volt egvetlen élő légiós sem, a hadnagy vala­mennyi embere elesett... Az egyik vietnami szabadság- harcos — főhadnagyi egyenru­hát viselt — futás köbben rán­totta elő zubbonya alól a viet­nami zajlót és a zászlórúdhoz sietett. Éles penvéiű kését a földbe szúrta, majd leeresztette a francia Zászlót és felhúzta a vietnamit. .. Amint a zászló felkúszott a magasba, egy perc­isiiét tHtzi&a tnt'iy.unk!... A város életéhez ma már szorosan hozzátartoznak a fé­nyesen kivilágított, tágas film­színházak. Családok, szerelme­sek. idős emberek és fiatalok ezreinek nyújt szórakozásit, fe­lejthetetlen élményt a mozi. De hogyan jutnak filmhez, milyen lehetőségekkel rendel­keznék a kis tanyaközpontok, távoli falvak dolgozói? Mi köti le a falusi ember érdeklődését, milyen igényeket támaszt a filmekkel szemben? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ egy szép, tavaszi vasárnap dél­után. Utam első állomása: — "‘sólyospálos. Szereinek nevetni az emberek... Vasárnapi béke. csend honolt a ragyogóan tiszta kis község­ben. Az út két oldalán büszkén sorakoznak a nemrég épült vagy most épülő új lakóházak. Mint az öklöm — olyan apró. fekete malacok napoztak elégedetten a langyos verőfényben. Barátsá­gos kis kertek, a falu gondo­zott külseje mutatták: dolgos, szorgalmas nép él errefelé. A tanácselnök elmondotta, hogy a lakosság lelkesedése, becsületes munkája varázsolta ide az 1945 előtti pusztaságból állandóan fejlődő települést. A művelődési otthon elé vi­dámszínű motorokon, vagy gya­logosan érkeznek a divatos ru­hájú lányok. ünneplőt öltött férfiak. Minden héten egyszer — vasárnap — tartana^ film­vetítést, amikor a művelődési otthon 120 férőhelyes kistermé­ben kétszázötvenen is szoron­ganak. Mai műsor: — a Ludas Matyi. Közkívánatra! — Ez az a híres legény — idézik a rég iátott vagy hal­lott emlékeket — alti három­szor nadrágolta el az uraságot! Nevetnek. Mindenki tud va­lami izgalmas, érdekes részle­tet, mulatságos jelenetet a film­ből. Türelmetlenül váriák, hogy sötétség boruljon a helyiségre, és a vásznon feltűnjön Ludas Matyi jól ismert, népszerű fi­gurája. Mert nevetni szeretnek- az emberek. Előre örülnek a jövő vasárnapnak, amikor a Foly­tassa nővért játsszák. Az egyik bácsika szerint — aki a fiától hallotta — »csuda jókat lehet nevetni rajta...« Korszerű mozi — igényes közönség Ahol olyan városi jellegű, Jól működő mozi található, mint re szinte mindet» harcos meg­merevedett; áhítattal nézte a lobogót. Néhányuk szemében könny villogott. Egyikük sem vette észre az erőd parancsno­kát, aki mint bőszült bika ro­hant oda a nyugati faltól, vil­lámgyorsan kihúzta a földbe­szúrt kést és egy szempillantás alatt levágta a főhadnagy fe­jét... A törzs eldőlt, a fej el­gurult ... A következő pillanatban egy teljes géppisztoly sorozat járta át az erőd parancsnokának tes­tét... Szólt a géppisztoly, amíg az utolsó golyó is ki nem re­pült belőle a francia főhadnagy földön elnyúló testébe... A so­rozat szinte szitává lyuggatta a franciát... A vietnami főhadnagy feje Somogyi mellé gurult. Szörnyű látvány volt... A tiszt arcára ráfagyott a mosoly, szája nyit­va maradt... A vietnamiak ezután légio­nisták után kutattak. Csupán néhánvan voltak már életben a nyugati falnál. A szabadsághar- cosok végeztek velük ... Somogyi csendben lapult a helvén, csak a szeméből riatak- zottak könnyei . .. Fájóalma kezdett elviselhetetlenné válni... (Folytatjuk.) például Kiskunmajsám. ott egy­re nő a közönség igénye, szak­értelme is. A maisai szélesvász­nú. páholyos. állandóan üzem*, lő filmszínház bevétele, látoga­tottsága 80—90 százalékos. Éppen a Vak muzsikust játszották. Telt házzal. A jelen­levők hatvan százaléka a szom­szédos tanyákról érkezett. Kér­désemre, hogy milyen filmeket szeretnek — megoszlottak a válaszok. Egy részük a humo­ros dolgokra szavazott, többsé­gük a jó magyar filmekre. —4 Azokon nincs felirat — mond» ták az idősebbek, »rólunk szól­nak- — tették nozzá a fiata­lok. Általában a mozi műso­ráról elégedett hangon nyilat­koztak. Változatos, minden mű­fajt képvisel — mondták egy­hangúan. A fejlődés legékesebb bizo­nyítéka, hogy pár évvel ezelőtt itt a legnagyobb sikert a Fe­kete szem éjszakájának hamis, szemfényvesztő romatikája aratta. A helyes műsorösszeál­lítások megváltoztatták q hely­zetet. Az elmúlt hónapok legsi­keresebb filmje volt a Tiszta égbolt, a Felmegyek a minisz- terhez. viszont alig akadt láto­gatója a Római történetek című olasz filmnek. Gyengének, vér­szegénynek minősítették. A tervek valóra válnak... A tömegek nevelésére, tudat­formálására legalkalmasabb, leghatásosabb eszköz a film. Falvakban, tanyákon egyaránt megszerették, igénylik már a kultúrának ezt a forrását A* egész heti fárasztó munka után egyre több családban határoz­zák el vasárnap: »Estére mozi­ba megyünk!« A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat or­szágosan az első helven álL 4T normál-, 58 kesKenvfilmes kor­szerű, jól felszerelt filmszínhá­zat üzemeltet, és valamennyi községben, tanyaközpontba« megteremtették a filmvetítés lehetőségét. Persze, bajok — mint mind«, nütt — itt is akadnak. A cse­kély kópiaszám miatti lassúbb körforgás, megfelelő helyiség hiánya sok esetben érezteti ká­ros hatását. Számos helyen fii mismertető- sek, ahkétok hianya miatt nem jutnak el a fejlődésnek arra a fokára, ahol mást is látnának vidéken a filmben, nemcsak a nevettetés kizárólagos eszközét Ezek a hibák eltörpülnek a* eredmények mellett. A Mozi­üzemi Vállalat azonban még többet szeretne. Ezért nagysza­bású, távlati tervet dolgozott ki. 1965-ig átalakítják bővítik, korszerűsítik az összes — je­lenleg még kezdetleges körül­mények között működő — köz­ségi kismozit. Már ebben az évbn tizenkettő kerül felújítás- re, köztük a jászszenti ászlói, mozi is. Lassan, észrevétlenül eltűn­nek a különbségek, egyformán kulturált környezethez, művész filmélményhez jut városom, fa­lun a mozikedvelők népes tá­bora. V- Zs» Hírek a filmvilágból A Hunnia Filmstúdióban el­fogadták H Barta Lajos forga­tókönyvét Lopott boldogság cím­mel. A film napjainkban egy gyapotfeldolgozó üzem brigád­tagjainak életét. problémáit mondja él. Rendezője Nádasy T ászló lesz. A szabadság történetét akarja megfilmesíteni Gilbert Boka- nowsky. Négy ország — a Szov­jetunió, az USA, Anglia é* Franciaország — vennének részt saját rendezőikkel a film készí­tésében. A film cselekménye Cromwell forradalmától 1917 októberének napjaiig terjedő korszakot ölelné fél. llrtékes leletre bukkant a múzeum adattárának rendezé­se közben Vorák József tudo­mányos munkatárs. Ismeretlen, valószínűleg jobbágy származá­sú szerző kéziratos, verses le­írása az 1807-es országgyűlés­ről. egy község néprajzi adatainak felmérése az országos néprajzi atlasz számára. Kiskunhalason a múzeumba belépő csodálattal adózhat Thor- ma János művészetének. A ka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom