Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-26 / 96. szám
I. oMal ROE. április íí. esSWrft-------------:---:----------------------------------------------------------------—--------Vá dirat a feudális Magyarország ellen ismeretien jobbágyíré miívéi fedezték fel Kiskunhalason Látogatás a Thorma János Múzeumban Molnár József: Móricz Zsigmond körtér című festménye. — Erre az országgyűlésre jellemző — magyaráz lelkesen —, hogy egyetlen felszólaló — Fél- Nőbüki Nagy Pál — célzott a bbbágyság helyzetére, de lein- ették: — »-Ne bolondozzék az Ír!« — felkiáltással. A könyv c-lyan hangon szólal mea a jobbágyok sorsáról, a mágnások árulásáról, a köznemesség megvesztegethetőségéről. ami híven tükrözi egyrészt a francia fel- világosultság szellemét, másrészt azt a hazánkban uralkodó elégedetlenséget, amelynek ebben az időben még nem lehetett hangot adni. Irodalmi szempontból: — híd. Bacsányi és Petőfi költészete között. — »-Ez a tudatlanság fekete fel'ege, Melytől nem derülhet a tudomány ege« — olvasom a papságról szóló bíráló sorokat. Ezért nem jelenhetett meg nyomtatásban az elsárgult könyvecske. Antiklerikális be« állítottsága. Ausztria-ellenes hangja miatt. Varák József pótolja az 1800-as évek társadalmának mulasztását. Most dolgozik a könyv összeállításán, hogy még ebben az évben sajtó alá kerüljön. így dolgoznak a kiskunhalasi múzeum munkatársai csendben, elmélyültem a múlt emlékeit, értékeit kutatva. Vadas Zsuzsa ««tkező termekben gyönvörköd- ket a járás régészeti leleteiben. közép- és újkori használati tárgyakban. betekintést nyerhet a történelmi múltba. A múzeumnapló változatos időszakos kiállításokról tanúskodik. Legutóbb »halasi csipke« kiállítást — mely azóta vándorútra indult az országban — és rovartörténeti kiállítást rendeztek. •— Rövidesen úiabb tárlatot, továbbá egy munkásmozgalmi kiállítást tervezünk — beszél terveiről Janó Ákos igazgató —, azonkívül saját gyűjtésünk bemutatását Aki mozgalmas utcáról lép a múzeum nyugodt, zajtalan légkörébe,, nem is sejti, milyen hosszadalmas, körültekintő tudományos munkát végeznek az itt dolgozók. A járás gazdag régészeti lelőhelyekben. Csiszolt kőkorszakbeli. bronzkori, szarmata, honfoglaláskori településeket tartanak nyilván. — Régész hiányában egyelőre csak feltérképezzük ezeket a területeket — mutatia a rajzokat az igazgató —. de sok munka van ezzel is. Témagyűjtés a halasi tanyavilágban, melyről a bolgár nagykövetség kért részletes adatszolgáltatást. EgyA kézirat, amelynek minden sora szenvedélyes vád a főpapság és nemesség ellen. GUZWfUfíY-BECZE SAVOLY 42. Hatalmas dörrenés reszkettet- le meg a levegőt... A hadnagy arrafelé kapta fejét. A nyugati falon szinte darabokra szórta a lövedék az eg'’ik kilövőhelyet... Gerendák, kövek emelkedtek a levegőbe ... A kilövőhely géppuskája elhallgatott... ... Már három órája lőtték az erődöt, amikor egyszerre minden tüzelés abbamaradt. Az életben maradt légiósok fásultan néztek farkasszemet a vadonnal. Nem tudták mire vélni a szünetet. Voltak olyanok, akik azt mondták: vége a támadásnak. De tévedtek, mert mintegy 10 percnyi szünet után újra kezdődött __ Gránátok robbantak a felismerhetetlenné vált udvaron, tépték a már szinte rommá lőtt falakat. Az össztűz után hatalmas hangorkán hallatszott a Vietnams ik rohamra indultak a nyugati fal ellen. A főhadnagy a négyvéö légiósból harmincat ide irányított. Ezek között volt Kovács és Somogyi is. Kovács elfoglalta helyét a falon a többiekkel együtt. — Tűz! Tűz! — ordította a főhadnagy. Kovács oda célzott, ahol a legsűrűbben voltak a ' vietnamiak, aztán meghúzta a ravaszt. A következő pillanatban géppisztolysorozat szelte keresztbe csípőjétől a válláig a fiatal magyar fiú testét... Hangtalanul bukott előre... Hirtelen riadt ordítás hallatszott. — Főhadnagy úr! Támadás a keleti szárny éllen! A parancsnok vérbenforgó szemekkel nézett körül, aztán helyetteséhez fordult. — Hadnagy úr, tíz embert vigyen magával innen, a nyugati falról és azonnal induljon a keleti szárny megsegítésére. A hadnagy futó léptekben elindult a bej árat «felé. A tíz légiós utána. A sor legvégén Somogyi futott. Ä kapunál hatalmas lövöldözd folyt, néhány bennszülött már bent volt az erődben... Hogy a hadnagyék hamarabb jussanak a keleti falhoz, egy pajtához hasonló, súlyosan sérült épület alatt futottak el. Kilencen átjutottak rajta, de az épület nem bírta tovább; egyik gerendája elszakadt, aztán ösz- szeroskadt az egész... Somogyi érezte, hogy valami reccsent... Talán a hátgerince tört el, talán bordái? Meg sem tudott moccanni a tető alatt... Irtózatos gyengeség fogta el, de az életösztőne nem%agvta, hogy elernyedjen ... Nyugtalanul figyelni kezdett... Szólni akart, de nem jött hang a torkán... A vietnamiak özönlöttek befelé. Szinte mindegviknél ott volt a hatalmas kup-kup, a borotvaéles kés... A keleti falon már nem volt egvetlen élő légiós sem, a hadnagy valamennyi embere elesett... Az egyik vietnami szabadság- harcos — főhadnagyi egyenruhát viselt — futás köbben rántotta elő zubbonya alól a vietnami zajlót és a zászlórúdhoz sietett. Éles penvéiű kését a földbe szúrta, majd leeresztette a francia Zászlót és felhúzta a vietnamit. .. Amint a zászló felkúszott a magasba, egy percisiiét tHtzi&a tnt'iy.unk!... A város életéhez ma már szorosan hozzátartoznak a fényesen kivilágított, tágas filmszínházak. Családok, szerelmesek. idős emberek és fiatalok ezreinek nyújt szórakozásit, felejthetetlen élményt a mozi. De hogyan jutnak filmhez, milyen lehetőségekkel rendelkeznék a kis tanyaközpontok, távoli falvak dolgozói? Mi köti le a falusi ember érdeklődését, milyen igényeket támaszt a filmekkel szemben? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ egy szép, tavaszi vasárnap délután. Utam első állomása: — "‘sólyospálos. Szereinek nevetni az emberek... Vasárnapi béke. csend honolt a ragyogóan tiszta kis községben. Az út két oldalán büszkén sorakoznak a nemrég épült vagy most épülő új lakóházak. Mint az öklöm — olyan apró. fekete malacok napoztak elégedetten a langyos verőfényben. Barátságos kis kertek, a falu gondozott külseje mutatták: dolgos, szorgalmas nép él errefelé. A tanácselnök elmondotta, hogy a lakosság lelkesedése, becsületes munkája varázsolta ide az 1945 előtti pusztaságból állandóan fejlődő települést. A művelődési otthon elé vidámszínű motorokon, vagy gyalogosan érkeznek a divatos ruhájú lányok. ünneplőt öltött férfiak. Minden héten egyszer — vasárnap — tartana^ filmvetítést, amikor a művelődési otthon 120 férőhelyes kistermében kétszázötvenen is szoronganak. Mai műsor: — a Ludas Matyi. Közkívánatra! — Ez az a híres legény — idézik a rég iátott vagy hallott emlékeket — alti háromszor nadrágolta el az uraságot! Nevetnek. Mindenki tud valami izgalmas, érdekes részletet, mulatságos jelenetet a filmből. Türelmetlenül váriák, hogy sötétség boruljon a helyiségre, és a vásznon feltűnjön Ludas Matyi jól ismert, népszerű figurája. Mert nevetni szeretnek- az emberek. Előre örülnek a jövő vasárnapnak, amikor a Folytassa nővért játsszák. Az egyik bácsika szerint — aki a fiától hallotta — »csuda jókat lehet nevetni rajta...« Korszerű mozi — igényes közönség Ahol olyan városi jellegű, Jól működő mozi található, mint re szinte mindet» harcos megmerevedett; áhítattal nézte a lobogót. Néhányuk szemében könny villogott. Egyikük sem vette észre az erőd parancsnokát, aki mint bőszült bika rohant oda a nyugati faltól, villámgyorsan kihúzta a földbeszúrt kést és egy szempillantás alatt levágta a főhadnagy fejét... A törzs eldőlt, a fej elgurult ... A következő pillanatban egy teljes géppisztoly sorozat járta át az erőd parancsnokának testét... Szólt a géppisztoly, amíg az utolsó golyó is ki nem repült belőle a francia főhadnagy földön elnyúló testébe... A sorozat szinte szitává lyuggatta a franciát... A vietnami főhadnagy feje Somogyi mellé gurult. Szörnyű látvány volt... A tiszt arcára ráfagyott a mosoly, szája nyitva maradt... A vietnamiak ezután légionisták után kutattak. Csupán néhánvan voltak már életben a nyugati falnál. A szabadsághar- cosok végeztek velük ... Somogyi csendben lapult a helvén, csak a szeméből riatak- zottak könnyei . .. Fájóalma kezdett elviselhetetlenné válni... (Folytatjuk.) például Kiskunmajsám. ott egyre nő a közönség igénye, szakértelme is. A maisai szélesvásznú. páholyos. állandóan üzem*, lő filmszínház bevétele, látogatottsága 80—90 százalékos. Éppen a Vak muzsikust játszották. Telt házzal. A jelenlevők hatvan százaléka a szomszédos tanyákról érkezett. Kérdésemre, hogy milyen filmeket szeretnek — megoszlottak a válaszok. Egy részük a humoros dolgokra szavazott, többségük a jó magyar filmekre. —4 Azokon nincs felirat — mond» ták az idősebbek, »rólunk szólnak- — tették nozzá a fiatalok. Általában a mozi műsoráról elégedett hangon nyilatkoztak. Változatos, minden műfajt képvisel — mondták egyhangúan. A fejlődés legékesebb bizonyítéka, hogy pár évvel ezelőtt itt a legnagyobb sikert a Fekete szem éjszakájának hamis, szemfényvesztő romatikája aratta. A helyes műsorösszeállítások megváltoztatták q helyzetet. Az elmúlt hónapok legsikeresebb filmje volt a Tiszta égbolt, a Felmegyek a minisz- terhez. viszont alig akadt látogatója a Római történetek című olasz filmnek. Gyengének, vérszegénynek minősítették. A tervek valóra válnak... A tömegek nevelésére, tudatformálására legalkalmasabb, leghatásosabb eszköz a film. Falvakban, tanyákon egyaránt megszerették, igénylik már a kultúrának ezt a forrását A* egész heti fárasztó munka után egyre több családban határozzák el vasárnap: »Estére moziba megyünk!« A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat országosan az első helven álL 4T normál-, 58 kesKenvfilmes korszerű, jól felszerelt filmszínházat üzemeltet, és valamennyi községben, tanyaközpontba« megteremtették a filmvetítés lehetőségét. Persze, bajok — mint mind«, nütt — itt is akadnak. A csekély kópiaszám miatti lassúbb körforgás, megfelelő helyiség hiánya sok esetben érezteti káros hatását. Számos helyen fii mismertető- sek, ahkétok hianya miatt nem jutnak el a fejlődésnek arra a fokára, ahol mást is látnának vidéken a filmben, nemcsak a nevettetés kizárólagos eszközét Ezek a hibák eltörpülnek a* eredmények mellett. A Moziüzemi Vállalat azonban még többet szeretne. Ezért nagyszabású, távlati tervet dolgozott ki. 1965-ig átalakítják bővítik, korszerűsítik az összes — jelenleg még kezdetleges körülmények között működő — községi kismozit. Már ebben az évbn tizenkettő kerül felújítás- re, köztük a jászszenti ászlói, mozi is. Lassan, észrevétlenül eltűnnek a különbségek, egyformán kulturált környezethez, művész filmélményhez jut városom, falun a mozikedvelők népes tábora. V- Zs» Hírek a filmvilágból A Hunnia Filmstúdióban elfogadták H Barta Lajos forgatókönyvét Lopott boldogság címmel. A film napjainkban egy gyapotfeldolgozó üzem brigádtagjainak életét. problémáit mondja él. Rendezője Nádasy T ászló lesz. A szabadság történetét akarja megfilmesíteni Gilbert Boka- nowsky. Négy ország — a Szovjetunió, az USA, Anglia é* Franciaország — vennének részt saját rendezőikkel a film készítésében. A film cselekménye Cromwell forradalmától 1917 októberének napjaiig terjedő korszakot ölelné fél. llrtékes leletre bukkant a múzeum adattárának rendezése közben Vorák József tudományos munkatárs. Ismeretlen, valószínűleg jobbágy származású szerző kéziratos, verses leírása az 1807-es országgyűlésről. egy község néprajzi adatainak felmérése az országos néprajzi atlasz számára. Kiskunhalason a múzeumba belépő csodálattal adózhat Thor- ma János művészetének. A ka.
