Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

I oldal 1962. április '1. kedd Horváth Döme Bánk bán kiadásai Tavasz az iskolaudvaron Az első, verőfényes tavaszi napsugár kicsalogatta padjaik« bői a kecskeméti Halasi úti Általános Iskola kis növendékeik önként felajánlották, hogy szorgalmas munkával felássák, rendbeszedik iskolaudvarukat, beültetik szebbnél szebb virá­gokkal. Hogy a tanulásban se legyen fennakadás, »-váltott mű­szakban« dolgoznak, mindig más-más csoport veszi kezébe az ásót, gereblyét. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből A Katona József emlék­év alkalmából érdemes megem­lékezni arról, hogy több mint száz évvel ezelőtt kecskeméti ember adta és nyomatta ki, kecskeméti nyomdában, a Bánk bán időrendben harmadik és negyedik kiadását. Ismeretes, hogy a Bánk bán nyomtatásban először 1820 no­vemberében jelent meg, 1821-es évszámmal, Trattner János Ta­más betűivel és költségén Pes­ten. Színpadra azonban a cen­zúra miatt Katona József éle­iében nem kerülhetett. Színműirodalmunk e mind­máig legnagyszerűbb remeke csak a költő halála után kerül­hetett újra felszínre. Másod­szor 1889—40-ben Nagy Ignác • dta ki Budán. S ekkor már i színpadot is kezdte meghódí­tani. Először Kassán adták elő 1833-ban, 1834-ben Kolozsvá­rott, 1839-ben pedig a pesti Nemzeti Színház kapui is meg­nyíltak előtte, maid színre ke­rült Kecskeméten. 1848. már­cius 15-én hatalmas erejű ha­zafias tüntetésbe csapott át a Bánk bán előadása a pesti Nemzeti Színházban, de az ön­kényuralom majdnem egy év­tizedig leparancsolta á szín­padról. Kecskeméten sem lehe­tett előadni csak 1858-ban, ak­kor is megrövidítve.­Ilyen előzménye után a leg­szomorúbb nemzeti elnyomatás idején vette kezébe a kecske­méti Horváth Döme Katona Jó­zsef Bánk bánjának ügyét, s kétezer te kiadta könwalakban. Az első kiadást, illetve a két előző régebbit te számítva, a dráma harmadik kiadását 1856- bam rendezte és nvomatta ki Szilády Károly kecskeméti könyvnyomdájában, ezer pél­dányban. A mű eleién közölte Katona József első részletesebb életrajzát és aláíráscs arcképét. A mű kiadását 18G0-ban meg­ismételte, s ugyancsak a kecs­keméti Szilády nyomdában ujra kinyomatta Gallia Fülöp kecs­keméti könyvárus bizományá- ban, ezúttal is életraizzal és arcképpel. Itt az életraiz végén közölte, hogy az előző kiadás, az 1857. február 27-i kecske­méti színházi díszelőadás és egy éstély tiszta hasznából, vala­mint néhány adakozó adomá­nyából összegyűlt már 825 fo­rint a Dunaiszkv László által gipszmintában bemutatott sír­emlékre. (Ez lett a vasúti séta­téri mellszobor, de jutott az új síremlékre is.1 Nagy érdeme Horváth Dömé­nek, hogy Bánk bán kiadványai számára elsőnek írta meg Ka­tona életrajzát alapos. 12 olda­las tanulmányban. Katona József első rövid élet­rajzát Csányi János. Katona hivataltársa és barátja, későbbi kecskeméti főbíró, maid polgár­mester írta meg a Társalkodó 1840. évfolyamában. Később Vahot Imre közölte Katona életrajzát arcképpel a Magyar Thália 1853. évi almanachjá- ban. E vázlatos életrajzok után Horváth Döme volt az első, aki 1856-ban megírta Katóira élet­rajzát, részletesebb méltatással. Toldi. Arany, Gyulai és a többi nagynevű író Katonára vonat­kozó elismerő művei még ez­után következték­Ki volt Horváth Döme, aki ilyen lelkes és buzgó munkát végzett a kecskeméti Katona­kultusz érdekében? Jogtudós, író. irodalomtörté­nész, Kecskemét 1 Kazinczyja, Kecskemét kulturális életének a :múlt század második felében vezető egyénisége. Édesatyja ko­vácsműhelye a mai Batthyány és Perc utca sarkán volt. 1843- ban népfelkelő biztos lett, s ezért fogságot szenvedett. 1850- ben megindította az Alföldi Színműtárt, maga is írt szín­darabokat, francia klasszikuso­kat fordított, irodalomtörténeti tanulmányokat tett közzé. 1861 —1875 között Kecskemét alsó kerületének országgyűlési kép­viselője volt, majd bírói pályá­ra lépett s mint táblai tanács­elnök ment nyugdíjba. írói mű­vei közül legértékesebb az 1872-ben írt »Emlékezzünk ré­giekről« című, melyben 43 kecs­keméti író életét és munkássá­gát ismertette. Nagyban segí­tette Homyik Jánost te Kecske­mét történetének megírásában. Legnagyobb érdeme Katona József kultuszának kecskeméti megalapozása és kifeilesztése. Nagy része volt az 1861-ben leleplezett sétatéri Katona-mell­szobor létrehozásában. Katona­ünnepélyek rendezésében; A Felolvasó Társaságból 1891-ben megalakult Kecskeméti Katona József Körnek első elnöke volt. 1899. február 14-én költözött el az élők sorából. Kecskemét méltán büszke lehet rá, hogy egy haladó szel­lemű. lelkes fiának buzgólkodá- sa folytán legnagyobb szülötte: Katona József halhatatlan drá­mája, a Bánk bán már ezelőtt több mint egy évszázaddal kecs­keméti könyvnyomdában ki­nyomtatva, életrajzzal ellátva, kellő irodalmi gondozásban könyvalakban kétszer te megje­lenhetett, s ezáltal nagy lépé­sekkel vitte előre az életben mellőzött lánglelkű költő irodal­mi nagyságának elismerését. Dr. Várv István A Magyar Tudományos Aka­démia Irodalomtörténeti Intéze­tének kiadványaként Szabolcsi Miklós és Illés László szerkesz­tésében most került ki sajtó alól a Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történeté­ből. A mű feltárja a magyar szocialista írói törekvések tör­ténetét, problémáit, vitáit, moz­galmait, belső életét. Elvi ter­mészetű bevezetés után történe­ti jellegű tanulmányokat, írói arcképeket, s bibliográfiákat tartalmaz. Az előbbiek sorát egy, a Népszava Olvasótárról, s egy forradalmi szocialista író- csoport kialakulásáról írott cikk nyitja meg. A továbbiakban az emigrációs Egységről, a Le Monde könyvkiadóról, a „100 százalék” mozgalomról és fo­lyóiratról, a moszkvai Üj Hang­ról olvasunk cikkeket; terjedel­mesebb írás foglalkozik az 1940- es években alakult un. Munkás- író-csoporttal, majd alapos érté­kelések tárgyalják a csehszlová­kiai Sarlós-mozgalom útját é# az „Ü” folyóiratot, valamint a romániai Korunkat. Az író­portrék közül kiemelkednek ? Komj át Aladárról, Gábor An­dorról, Révai Józsefről, Bőlpni Györgyről és Lukács Lászlóról szólók. A magyar szociálist? irodalom központi alakjával, József Attilával két írás is fog­lalkozik. A kötetet alapos bib­liográfiák zárják. Hírek a filnmláoból Drámairodalmunk helyzetéről tartott vitát vasárnap az Irodalomtörténeti Társaság kecskeméti vándorgyűlése Modern zenés vígjáték Kelebián A Katona József emlékév al- ka'mából Kecskeméten megren­dezett vándorgyűlés harmadik napján drámairodalmunk hely­zetéről tartottak vitát az Iro­dalomtörténeti Társaság tagjai. A bevezető előadásban Czimer József, a Vígszínház fődrama­turgja igen alaposan elemezte a magyar drámaírás eredményeit az első világháborútól kezdő­dően és javaslatokat, gondolato­kat vetett fel a további munká­hoz. E’mondotta az előadó, hogy a színházak államosítása óta el­telt 12 esztendő alatt fővárosi színházaink mintegy 110, a vi­dékiek pedig 70 új magyar da­rabot mutattak be. Ez jóval na­gyobb szám, mint amit a múlt rendszer felmutathat, de még mindig kevés ahhoz, hogy íróink kísérletezhessenek, teret kapja­nak formában és tartalomban úi művek előadáséihoz. A beszámolót követő vitában felszólalt Hegedűs Géza író, fő­iskolai tanár, Kamandi László í-ó. Pártéi Pál, az irodalomtör­téneti Társaság főtitkára. Sza­bolcsi Miklós, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Irodalomtör­téneti Intézetének osztályveze­tő; e, az irodalomtörténeti tudo­mányok kandidátusa, Forgács István, a Nemzeti Színház dra­maturgja. Mesterházi Lajos íi#, Székely György, a Színliáztudo- nlányi Intézet igazgatóhelyette­se­-------­A vita után Pándi Pál, az Irodalomtörténeti Társaság ne­vében köszönetét mondott a kecskeméti művelődési szervek­nek és az irodalomszerető kö­zönségnek a vendégszeretetért, amellyel hozzájárultak a ván­dorgyűlés sikeréhez. Befejezésül Madarász László, a megyei' tanács vb. elnökhe­lyettesé zárta be a háromnapos tar ácskozást; Beszédében utalt árrá, hóg^ megyénkben a lakos­ság nagy többségének élete gyö­keres változásokon megy át ezekben az esztendőkben. Nap­ról napra drámai konfliktusok tömege oldódik meg vidékün­kön, s ez a hősi korszak bizo­nyára megtalálja az alkotót te, aki művészi eszközökkel ábrá­zolni fogja. — A tanácskozáson látható volt, hogy a részvevőket áthat­ja a magyar dráma jövője iránti felelősségérzet mondotta Mada­rász László —, s ez minden bi­zonnyal a magyar nép jövője iránti felelősségérzetet is jelenti. A kelebiai szülői munkakö­zösség színjátszói Kállai-Fé­nyes: Majd a papa című zenés vígjátékát mutatták be immár másodszor. Ez bizony nagy szó egy ilyen kis faluban. Két egymás után következő szombaton teltházat elérni csak jó előadással lehet. A rendező, Veréb László a következőket mondja el mun­kájukról: — Nehéz volt elkészülni a darabbal, sok szabad esténket áldoztuk a próbákra, tanulásra. A szereplők mindegyike dolgo­zik. A szülői munkaközösség két éve rendszeresen tart ren­dezvényeket, a bevételekből már zongorát, ping-pongasztalt vásá­roltunk az iskolának, s a gyer­meknapokon, télapó-ünnepélye­ken is a szülői munkaközösség lepi meg kedves ajándékokkal a gyerekeket. Elismerésünk a kelebiai szü­lői munkaközösség tagjainak és szívből kívánunk ehhez hasonló sok sikert. Szénás! Lászlóné Elkészült a Titanus Film új óriásfilmje, 3 Sodorna és Go­morra. A filmet eastmancolor eljárással forgatták, hét felvevő- géppel, 11 hónapig. A belső fel­vételek Rómában, a külső fel­vételek Marokkóban készülte!^ 11 millió dolláros költséggel. * A Magyar Filmhíradó munka­társai. Bokor László rendezi irányításával dokumentumfilmet készítettek Károlyi Mihályról. Á, dokumentum-összeállítás kora? beli filmkrónikák alapján csak,r nem félévszázad távlatából idézi a történelmi eseményeket. halottunk és tizenkér sebesül­tünk van... A parancsnok is elesett... Épületeink- jelentő^ károkat szenvedtek. Alig múlt el néhány perccel éjfél, amikor újabb meglepe­tésben volt részük az erődbe­lieknek. A nyugati szárny .irá­nyából megszólalt a szabadság- harcosok titkos hangszórója. — Idegenlégiósok! Idegen ál­lampolgárok! A szabadsághar­cosok üzenetét tolmácsolom. Tévedtek, ha azt hiszitek, hogy sokáig lesztek az erőd lakói. Igaz, most súlyos veszteséget szenvedtünk, így ti továbbra te' a francia tőke zsoldosai marad­tok, de veszteségeinkért vala­mennyien életetekkel fizettek, mégpedig hamarosan ... Egyet­len lehetőség van még számo-. tokra, hogy megmentsétek éle-, leteket... Hagyjátok ott a lé­giót! Mi lehetőséget adunk min­denkinek, hogy hazájába jusson; mivel magunk te tudiuk, ho-: gyan kerülteteík a franciák kar­maiba, az általunk haléira ítélt zsoldos hadseregbe. Végezetül pedig a parancsnoknak üzen­jük: Vedd tudomásul végleges elhatározásunkat; mához 40 napra, azaz 1948. február 9-én a fufingrai erődöt el fogjuk tün­tetni á föld színéről! (Folytatjuk! ÜUZI-MUÄlY-ßrCZE ‘HCAVOLY 36. — Kapitány úr — ordította a déli fal géppuskása —. nem látunk jól! Csak vaktában lőj- jük az őserdőt. A kapitány elrohant, majd kiadta a parancsot. — Reflektorokat felgyújtani! A falakon elhelyezett hatal­mas lámpák kigyulladtak. A futingrai erőd környéke pilla­natok alatt nappali fényben úszott. A vietnamiakat meghökken­tette ez a váratlan fordulat. Szemük nem szokta meg azon­nal a vakító fényerőt. Az ak­nák tüzének védelmében szinte a falakig előnyomuló több száz szabadságharcos fedezéket igye­kezett keresni. A helyőrség lövészei és gép­puskásai azonnal felfedezték a veszedelmesen előretörő vietna­miakat és minden további pa­rancs nélkül tüzet nyitottak. A harc egyenlőtlen volt. A helyőrség tagjai elsőrendű auto­mata fegyverekkel, géppuskák­kal rendelkeztek, továbbá biz­tos fedezékben voltak és kifo­gástalan volt a kilátásuk; A gyilkos gépnuskasorozatok utat vágtak a vietnamiam kö­zött, de azért azok rohamoztak tovább. A fal felé dobálták ké­zigránátjaikat, s géppisztollyal lőttek a halált okádó lőállások felé. Egy újabb sorozat leiterítette azokat a vietnamiakat, akik egészen a falakig jutottak előre. Az északi oldalon az életben maradt bennszülöttek a vadon felé menekültek, de még mi­előtt elérték volna, a légiósok mind egy szálig lekaszabolták őket. Egy jó negyedóra alatt befe­jeződött a harc. A támadók kö­zül néhányan tudtak csak meg­menekülni, legtöbbjük elesett. A gránátok azonban még min­dig nem hallgattak el. Egymás után robbantak az erőd külön­böző pontjain. Két barakk-épü­let felgyulladt. A felszabaduló lövészek a tűz oltásához kezd­tek, de igyekezetük teljesen hiábavalónak bizonyult, a két épülei porig égett! A hatalmas reflektorok ki­aludtak, csak az udvaron égett néhány lámpa. A tüzelőállásokból előkerülő lövészek megtöröltélc verejté­kező homlokukat, maid hozzá­kezdtek a veszteségek felméré­séhez. Három halotti? és 12 sebesültje volt a helyőrségnek; A halottakat az egyik bunkerba vitték, a sebesülteket pedig az egészségügyi szobában helyezték el. Azután az erőd udvarán néztek szét. Bizony, az alaposan megrongálódott, mert mintegy ötven gránát robbant az erődön belül. Egyetlen sértetlen épüleit sem maradt, mindegyik kisebb- nagyobb kárt szenvedett. Hamarosan maga a kapitány is megjelent az erőd udvarán, hogy körülnézzen és megtehesse jelentését feletteseinek... Ép­pen az elhamvadt épület mel­lett állt, amikor tiéhánv perc­cel éjfél előtt a vietnamiak ki­lőtték az erődre utolsó gránát­jukat. Az pontosan őt találta telibe. A helyőrség halottainak szár ma négyre emelkedett A légiósok zavartan állták körül volt parancsnokukat, benn, a megrongált rádiósszo­bából pedig szállt a ielentés: a támadást visszavertük;., négy w

Next

/
Oldalképek
Tartalom