Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-14 / 87. szám

1962. április 14. szombat S. óidul Nagy körültekintés szükséges a gyümölcsösök telepítésénél Dr. Nyújtó Ferencnek, a Du­na—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcster­mesztés! osztálya vezetőjének a szőlő- és gyümölcstelepítési hó­nap megnyitóján elhangzott fel­szólalásából a fontosabb része­ket közöljük. Gyümölcstermesztésünk fej­lesztésének célja az, hogy dol­gozó nénünket olyan mértékben láthassuk el — lehetőleg egyen­letesen — friks gyümölcsfélé­vei. hogy az évi fejadag elérje a 80—90 kg-ot. Ezenkívül biz­tosítanunk kell iparunk'és kül­kereskedelmünk fokozódó igé­nyeinek a kielégítését is. Részleteiben e cél elérése nem mindenben látszik biztosított­nak, mégpedig azért nem, mert az utóbbi évek — kétségtelenül szocialista jellegű — telepíté­seit nem mindig a célszerűség hozta létre, hanem nagymérték­ben a gyümölcsáraknak a ki­alakult rendszere és a rendel­kezésre álló faiskolai anyag. Ha az árak szabályozó szere­pét — mint a szocialista gyü­mölcstermesztés egvik közvetett eszközét — valljuk, akkor ne­hezen érthetünk egyet az 1957. évi 1.27 ft-os szilvaárral, amely a következő évben 97 fillérre süllyedt, 1959-ben is csak 1.25 ft-ot ért el. Nem jobb a hely­zet a nyári alma és a körte árá­val kapcsolatban sem. Gyümölcstermelésünk jelenle­gi szakaszában az évről évre ki­alakult árrendszer nagyobb ha­tást gyakorolt telepítéseink faj­taarányainak a kialakítására. Az utolsó egy-két év ár javítási törekvése még mindig kevés, mert az árakba nincs belekal­kulálva a termelés kockázata. Kajszi- és ő.szibaracktermé- sünket a fagy, meggy- és cse- resznyetermésünket pedig a gyakori kedvezőtlen virágzási időjárás és többféle vírus is dézsmálja. Visszatérve a kereskedelem szerepére, nagy szükségünk van az önköltségszámításon nyugvó ’ gondos ármegállapításra, mert máris ferde arányok mutatkoz­nak megyénk gyümölcsfajta ará- . nyában. Az összegezett telepí­tés’ tervek szerint — húsz év távlatában — a következőkép­pen alakul megyénkben a faj­taarány: 26 százalék alma, 3,8 százalék szilva. 2,6 százalék bo- gvós gyümölcs, 7,1 százalék meggy, 9,7 százalék őszi- és 36 százalék kajszibarack. Ez az aránytalanság egyes járásokban még fokozottabban jelentkezik. A problémát nehezíti, hagy megyénkben a gyümölcsfaállo­mány több mint kétharmada szőlő között helyezkedik el. A szilvafák 70, a meggyfák 76, az almafák 62 százaléka szőlőköz­tes. Megfelelő számítások sze­rint a most még fiatat, nem ter­mő szőlőköztes fák 50—70 szá­zalékos ritkítás esetén is az 1980 év árutömegének mindössze a tizedrészét adhatiák. Az eddigi 23 százalékos szilva- és 18 szá­zalékos meggyarány 3.8 illetve 7.1 százalékra esett vissza. S a kisgarcellás szőlők üzemesítésé- vel párhuzamosan tömegesen vágják ki éppen ezeket a fákat. Ha nem akarunk áruhiánvt ezekből a gyümölcsféleségekből, akkor a jövőben lényegesen nö­velni kell arányukat, a szilváét legalább 8—10, a meggyét 10— 12 százalékra. Gyümölcstermesztésünk fej­lődését meghatározó másik té­nyező maga a gyümölcstermő növény. Furcsa ellentmondások­kal találkozunk napjainkban, amikor a tudományos gyümölcs- termesztés alapjait már lerak­tuk hazánkban is. Ezen a két­ségtelenül nyári gyümölcstájon Indokolt-e a téli alma — s ott is a jonathán — előretörése 40 —60 százalékban? Vagy szabad-e a kajszibarack arányát 50 szá­zalék fölé emelni? A helyes arányt az üzemgaz- daságtani számítások és az egyes gyümölcsfajok, sőt fajták, vala­mint használatos alanyaik öko­lógiai igényei határozzák meg. Határozottan kimondhatjuk, hogy megyénk nem minden ré­sze alkalmas kajszibarack, cse­resznye, alma stb. termesztésé­re. A kajszibarackot csak mik- rozónákban, az agyagos altalaj ú, nem vízjárta foltok, sávok gon­dos kiválogatása után lehet el­helyezni. Az őszibarack jobban •tűri a talajvizet, és szereti a gazdag, barna homokot, sőt, a törpe almával s a szamócával együtt egyenesen megkívánja. Ezért egyes községekben, járá­sokban arra hívatott, hogy fel­váltsa az ott rövidéletű kajszi- barackot. A téli alma termesztése álta­lában indokolt, de meggondo­landó. hogy bármelyik üzemnek vezető gyümölcsnemévé lépjen-e elő. Ha erre sor kerülne, csakis öntözéses üzemek keretében jö­het számításba. Indokolatlan a cseresznyétől, meggytől és szamócától való tar- lózkodás. Ezeknek a legkiegyen­súlyozottabb az ára már évti­zedek óta. A cseresznye és a meggy szedési költségeit ala­csony fák bevezetésével csök­kenthetjük, s rossz terméke- nyülési viszonyukon alkalmas megtermékenyítő fajták beikta­tásával segíthetünk. Ma már valóság az üzemi meggyfákon is a termőfaegységenkénti 50— 6u kg termés. Egyébként intézetünk Kecs­kemét határában ebben atz év­ben homoki kísérleti gyümöl­csöst hozott létre, hogy ott tu­dományosan kidolgozhassuk mindazokat a feladatokat, ame­lyek gyümölcstermesztésünk előtt állnak. SzalíszSvetlíezeíi és termelőszövetkezeti csoportbeli asszonyok tanácskozása Kiskőrösön Két szövetkezet — közös halastavat épít sössk “ A dózer egyengeti a töltés tetejét, mögötte a traktor már a következő »láda« földet hozza. ség szélső házaihoz. Tiszakécs­kén ez lesz az első tsz-közi be­ruházás. Elkészítését a helybeli vízgaz­dálkodási társulat vállalta. Eb­ben a munkában a Szolnoki Víz­ügyi Igazgatóság segíti, amely a leljes tervdokumentációt dij­Tegnap délelőtt Kiskőrösön tanácskozást tartottak a járás harminc szakszövetkezetének és tizenhét termelőszövetkezeti csoportjának nőbizottsági elnökei és aktívái. A mintegy 130 főnyi résztvevő előtt Pankovits Jó- zsefné, a nőtanács megyei tit­kára, megyénk országgyűlési képviselője tartott előadást, melynek alapján az asszonyok rendszerezték a tavaszi mun­kákban, szerződéskötési és áru­termelési tervek teljesítésében A brigád bizalmából A szocialista brigádvezetők most megnyílt országos tanács­kozásán részt vesz Dudás Mihály, a Kiskunhalasi Baromfifel­dolgozó Vállalat kétszeres szocialista címmel kitüntetett brigád­vezetője is. Huszonhat évvel ezelőtt került az akkori Schneider-céghez ládaszegezőnek. Az eltelt idő alatt nemcsak c munkaterületen, hanem a baromfifeldolgozás más reszortmunkájában is nagy jártasságot szerzett. Kiemelkedő ínunkájáért segédraűvezetőnek léptették el. Brigádjának három tagja, Szőlcsi József, Oláh Zol­tán és Tallér Ferenc, elnyerték a Kiváló dolgozó oklevelet. Dudás Mihály, hogy megfeleljen az egyre növekvő felada­toknak. uemcsak szakmailag képezi magát, banem pótolja mindazt, amit a kapitalizmus annak idején nem adott meg heki. Jelenleg az általános iskola nyolcadik osztályába jár. A képen középen ő látható. reájuk háruló feladatokat. A huszonhat felszólaló között voltak olyanok is. akik már az asszonyok közösségi munkájá­nak kezdeti sikereiről is számot adhattak. A soltvadkerti nőta­nács elnöke többen«- között el­mondta, hogy községükben a nőbizottságok sikeres mozgalmat indítottak a háztáji baromfi- és sertéstenyésztés fellendíté­sére. Az egyik keceli szakszö­vetkezet nőbizottságának elnöke — Kovács Jáncsné — riedig ar­ról számolt be, hogy náluk a nőbizottságok vezetőségi tagjai íárnak élen a »háztáji« szerző­déskötésekben. ö maga például nem kevesebb, mint 2000 tojás­ra, 10 hízott libára és egy hí­zott sertésre szerződött a ház­tájiból. A hasznos tanácskozás sok ötlettel és a munka jó meg­szervezésének értékes módsze­reivel gazdagította azokat is, akik idő hiányában nem jutot­tak szóhoz, s csal« csendes hall­gatói lehettek a tanácskozásnak. A tsz-ek vezetőségének tervei igen nagyok, megvan azonban az alap a megvalósításukhoz. Már megrendelték a nemes ta­vipontyot, amely be fogja népe­síteni az új létesítményt és szak­szerű mesterséges etetéssel még ebben az évben hozamot bizto­msm Az első földszállítmány a készülő zsiliphez. (Sándor Lajos felvételei.) mentesen bocsátotta az építők rendelkezésére. A Béke saját pénzéből 50 ezer forintot, hitelből több mint 400 ezer forintot fordít a beruhá­zásra. Ezenkívül ezer fogatnap­pal, mintegy 40 ezer tonna kilo­méter szállítással járul hozzá a halastó létesítéséhez. A Szabad­ság Termelőszövetkezet kisebb érdekeltségének megfelelően ke­vesebb összeget fordít a mun­kákra. A kivitelezés nagy ütemben folyik. Markolók, dózerek, kü­sít. Az előzetes számításod sze­rint az idén holdanként 200 ki­logramm, azaz összesen mint­egy 400 mázsa súlygyarapodás várható. A hal fontos népélel­mezési cikk, s érdemes tenyész­teni, mert a 400 mázsányi súly­gyarapodás — kilónként csak 10 forintot számítva — 400 ezer forint bevételt jelent. A festői helyen építendő ha­lastó patkó alakú, mintegy nyolc kilométer hosszú partjait sze­met gyönyörködtető erdősávval telepítik be. Nagy B. Balázs A bajai városi ta­nács dicséretes módon közvéleménykutatást indított, s ennek során kiderült, hogy a meg­kérdezett ötezer em­ber döntő többsége azt kívánja, hogy igazi für­dővárossá fejlesszék Baját. Ezért a lakosság kívánságának megfele­lően, sok szakember bevonásával, nagysza­bású tervet dolgoztak ki, amit megtárgyalt és jóváhagyott a helyi pártbizottság, valamint a városi, majd a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága Többször írt már róla lapunk is. De senki ne higgye, hogy az ügy ezzel visz- szakerült az íróaszta­lok világába. A bajai vezetők továbbra is a lakossággal való szo­Három millió főt int ros kapcsolat jegyében intézkednek. A közel­múlt napokban ankétot hívtak össze erről. So­kan azzal ültek be ek­kor a József Attila Mű­velődési Házba, hogy hallanak majd egy fel­olvasott beszédet, né­hányon nagynehezen hozzászólnak, s majd csak. végetér az ankét. Ehelyett azonban kö­zéjük ült Farkás Lász­ló vb-elnök és teljesen újszerű, kötetlen for­mában nyilatkozott a fürdővárossá alakítás gondjáról-bajáról. Va­lóságos élő újságot hal­lottak a bajaiak, mely­ben még az úgyneve­zett „rázós” kérdések­re is válaszolt Farkas eívtárs. Többek között számot adott a társa­dalmi munkák rossz szervezésének tapasz­talatairól is. S a köz­vetlen hangulat köny- nyebben megoldotta a hallgatóság nyelvét. Egymásután hangzot­tak el a kérdések és a kívánságok. A módszer helyesnek bizonyult, a város la­kossága közelebb ke­rült a vezetőihez. És hogy ez nem üres szó­lam, de élő valóság, nem mindennapos bi­zonyíték is van rá. A mintegy 14 millió forintos beruházást igénylő tervhez ugyan­is hiányzott még há­rom millió forint. A KISZ-fiatalok 800 ezer forint értékű társadal­mi munkát ajánlottak fel, az iskolás gyere­kek tízezer órahosszat segítenek majd, a Fém­ipari Vállalat minden dolgozója 15 órás mun­kait vállalt, a vasútál­lomás szocialista bri­gádja pedig 600 órát. A szövetkezeti gazda­sagok a fő munkaidé- nyiik után fogatokkal segítenek. _ A tcársadal- mi munkák értéke ép­pen 3 millió forint lesz. Mindez teljesen ön­kéntes, szívből jövő felajánlás, bizonyságául .annak, hogy az irányí­tás és a lakosság kez­deményezése helyes arányban áll egymás­sal. , ■ f. a lönféle földgépek jelentek meg az építendő halastó területén és gyors ütemben kezdték meg a főcsatorna mélyítését, a talaj egyengetését és az árkolási mun­kákat. A községbeliek régi álmát ké­szül megvalósítani Tiszakécskén a Béke és a Szabadság Terme­lőszövetkezet. Halastavat léte­sítenek a holt Tisza-ágban, amely félkörben simul a köz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom