Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-13 / 86. szám
1!W*. április 13, péntek 3. oldal Alpár határában átvágták a Tissa gátját Csütörtök délután négy órakor az áradó Tisza legyőzte az ellene szegülő hősies erőfeszítést, amely már több nap óta itt összpontosult Alpár és a környékbeli községek határában. Csütörtökön ugyanis a délutáni órákban 2—2,5 centiméterrel nőtt a nyárigátak közé szorított, mintegy két kilométer szélességben hömpölygő folyó szintje és négy órára elérte a 698 centimétert. Ekkorra már a gátak egyes szakaszai a beszivárgások következtében ingoványossá váltak és a szakemberek számítása szerint csupán öt-hat órán át álltak volna ellent az egyre emelkedő víznek, mivel a gátak teherbíró képessége nem haladja meg a 7 méter 10 centiméteres vízmagasságot. A gát átvágására az alpári határrészben levő 2-s számú zsilipnél került sor, amely közel esik a Holt-Tisza egyik ágához, így az áradás elmúltával gyorsan és természetszerűleg biztosítható az elárasztott területek lecsapolása. Utólag jegyezzük meg, hogy az átvágást megelőző órákban is mintegy hétszáz ember dolgozott a gátakon. A több napos áldozatos munka a vízügyi szakemberek véleménye szerint nem volt felesleges, mert bár az áradást nem tudták megakadályozni, de körülbelül egy héttel megrövidítették a víz elárasztott területen való „tartózkodását”. A gát átvágását gondos, jól szervezett levonulás előzte meg, így emberéletben, gépi eszközben és épületben nem esett kár. Gyűjtik a szőiővesszöt Még 23 millió hiányaik MEGYÉNK szövetkezeteinek gazdái március 15-től április 7-ig 18 millió 776 ezer szőlővesszőt gyűjtöttek össze. Ennek nagyobbik részét az Ültetvény- tervező Vállalat megyei kirendeltsége vette át a többit a termelőszövetkezetek és szövetkezeti csoportok szőlőiskola létrehozására és új telepítésre használják fel. A Dunántúlon vásárolt 8 millió vesszővel együtt tavaly ősz óta összesen 53 millióra szaporodott a gyökereztetésre és telepítésre megfelelő szőlővesszők 6zárna. Ez a mennyiség azonban még nem elegendő. Körülbelül még 23 millió vesszőre van szükség ahhoz, hogy 720 holdon szőlőiskolát létesíthessünk és a tervezett idei telepítést el lehessen végezni. A 23 millió vessző időben való begyűjtése sok helyen már nem okoz gondot. A kiskunfélegyházi járás közös gazdaságai például a tervbe vett 2 millió 665 ezer helyett 4 és fél millió vesszőt adtak át. Jól haladnak a begyűjtéssel a kiskun- halasi, a kiskőrösi, a dunavecsei és a bajai járásban is. MINT a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán tájékoztattak bennünket, április 20-ig előreláthatóan mindenütt összegyűjtik a még hiányzó szőlővesszőket A kiskőrösi járás szakszövetkezeteinek gazdái is szorgalmaYetik a takarmánykeveréket A kiskőrösi országút mellett nyújtózkodó táblán dolgozó traktor egyenletesen húzza maga után a vetőgépet és a mögéje kapcsolt boronát. Az Izsáki Állami Gazdaság traktorosa, B. Farkas János veti itt a fiatal. s a »faros" teendőit végző Fekete Mihály közreműködésével a napraforgóból és borsóból álló takarmánykeveréket. A mintegy 17 holdat kitevő homokos területen dicséretes igyekezettel végzi munkáját a traktoros és segítőtársa. — Mielőbb túl akarunk lenni ezen a munkán — mondja B. Farkas János —. mert ennek befejeztével, legkésőbb a hónap 20-a körül, meg akarjuk kezdeni a kukorica vetését. Mondanom sem kell a furfangos időjárás mennyire visszavetett bennünket a munkák nagy részénél. De hiszen ez országszerte így van; Most már minden reményünk megvan azonban ahhoz, hogy egyenesbe jöjjünk. ’ T. san gyűjtik a szőlővesszőt. A tervek szerint most tavasszal 10 millió szálat kell begyűiteniök. A szakszövetkezetek 7 és fél millió vesszőt gyűjtöttek be eddig. Április eleiétől végzik ezt a munkát, s a hiányzó 2 és fél milliót még e héten szeretnék megszedni. A SZAKSZÖVETKEZETEK már az ősszel eleget tettek telepítési kötelezettségüknek, most tavasszal tehát nem foglalkoznak új szőlő vagy gyümölcsös létesítésével. így a megszedett szőlővesszőt teljes mennyiségben értékesítik. A szállítás — különösen Kecelen és Soltvad- kerten — hatalmas ütemben folyik. Az utóbbi község öt szakszövetkezete naponta 4—500 ezer szál vesszőt juttat el a telepítő állami és közös gazdaságokhoz. Csaknem egyhavi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés Csütörtökön este 7 órakor az Üjkollégium dísztermében termelési tanácskozást tartott a Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat, amelyen kiosztották az évi nyereségrészesedést. — A vállalat forgalma 1961- ben 8,8 százalékkal nőtt — mondotta beszámolójában So- hajda Ferenc igazgató. — Ezt az eredményt az árudái és a központi dolgozók ió együttműködésével érhettük- el, valamint azzal, hogy szüntelenül emelkedik szaktudásuk. Mindennek közvetlen eredménye az, hogy 297 forinttal nőtt a dolgozók havi átlagjövedelme a legutóbbi két év alatt s a tavalyi jó munkáért 20,3 nap nyereségrészesedést. összesen 711 ezer forintot oszthatunk; Ezután az idei feladatokat elemezte az igazgató. Ahhoz, hogy jövőre hasonló nyereség- részesedéshez juthassanak a dolgozók, 6,6 százalékkal kell növelni a forgalmat és a száz forintra eső költséget 36 fillérrel csökkenteni. Jobb munka- szervezéssel, takarékossággal és gondos árukezeléssel ezek a feladatok végrehajthatók. A termelési tanácskozáson részt vett Borszéki Lajos, az MSZMP megyei bizottságának képviselője, a KISZ megyei bizottságának titkára, s átadta a vállalat vezetőinek a megyei pártbizottság vándorzászlaját, amellyel évről évre a legjobb eredményt elért kereskedelmi vállalatot jutalmazzák. A tanácskozás befejezésekén t kiosztották a megjelent 250 főnyi dolgozónak a nyereségrészesedést. Itt vannak a aólyák Bár a szokottnál későbben, de végre megjött az igazi tavasz és vele együtt megérkeztek kedves vándormadaraink, a gólyák is. Úrián István érsekcsanádi lakos házának kéményén 40 éve fészkel egy gólyacsalád. A gólyapár minden évben négy fiókát nevel fel. Ősszel valamennyien elköltöznek és tavasszal az a pár foglalja el a fészket, amelyik hamarabb érkezik. — Képünkön az első gólyapár látható. Fészküket éberen őrzik az újabban érkezőktől. Kecskeméti zeneiskolások Miskolcon A Miskolcon megtartott ötödik országos kamarazenei fesztiválon a Kecskeméti Állami Zeneiskola öt növendéke szerepéit. A növendékeket Dómján József tanár készítette fel a fesztiválra. Sugár Kis szvitjét és Bartók- duókat adtak elő. A Zeneművészeti Főiskola tanárai, a zsűri tagjai megállapították, hogy a fesztivál nagy fejlődést mutatott az előzőekhez képest. A részvevő 86 csapat különös érdeme, hogy a legtöbben felvették műsorukba a mai magyar szerzők műveit is. A fesztivált versenyszerűen nem értékelték, a részvevők díszoklevelet és emlékérmet kaptak. A Kiskunfélegyházi Gép- " gyárban reggel hat órakor kezdődik a munka. Egyszerre benépesednek a műhelyek, éles harsogással, szikrát szúrva marják a vasat a köszörűgépek, gépfegyver-ropogásra emlékeztető kattogással működnek a légkalapácsok és a hatalmas présgépek alatt nyikorogva formálódnak, alakulnak a lemezek. A hegesztő csoportot Kovács Sándor irányítja, ellenőrzi. Néhány hónapos megszakítástól eltekintve, tizenkilenc éve dolgozik a gyárban, ami életének pontosan a felét teszi ki. Kitűnő szakember jó vezető, akiről az üzemi bizottság titkára és a pártalapszervezet titkára is a legnagyobb elismerés hangján szól. — Kovács Sándor ma példakép a munkában, de példakép abban is, hogy erős akarattal, elhatározással és a kollektíva segítségével a megtévedt ember is visszatalálhat a helyes útra — mondja Gila István, az üzemi pártszervezet titkára. Most már csak tanulságként, a fiatalok nevelése érdekében beszélnek arról, hogy háromhárom és fél évvel ezelőtt Kovács Sándor rossz úton járt. Maga a következő szavakkal emlékezik vissza ezekre az évekre. — Szinte észrevétlenül kerültem a lejtőre. Ügy kezdődött, hogy eleinte csak egy-egy kis- fröccsre tértem be a közeli vendéglőbe. Itt a gyárban jól kerestem, sok pénzem volt, nem sajnáltam, s fizettem a vendéglőben tartózkodóknak. Nem sok idő telt bele, nagyon sok barátom, pontosabban ivócim- borám akadt. Ettől kezdve ők csábítottak, ők hívtak meg egy- egy féldecire vagy kisfröccsre. Az egyből azután kettő lett. az estéből záróra és nem egyszer Megmentettek egy embert csak reggel kerültem haza, «— Szinte reménytelennek lát— Másnap természetesen szott a megjavulása. de a pártrosszul éreztem magam, beteg szervezet sem hagyta magára — Gila István, a pártalapszervezet titkára, Mokány János, az üzemi bizottság titkára és Erdei Pál, a személyzeti csoport vezetője, Kovács Sándorral tanácskozik. lettem és nem mentem be dolgozni. Arra hivatkozva, hogy a »kutyaharapást a szőrével gyógyítják", barátaimmal együtt másnap tovább folytattuk a mulatozást. A pénzem elköltöttem. még ruhára sem tellett, a családi életem felborult, odahaza gyakran veszekedtünk. — Nekünk is sok gondot okozott — veszi át a szót az üzemi bizottság titkára. — Kovács Sándor gyakori kimaradozásai- val rontotta a munkafegyelmet és rendszerint olyankor hiányzott. amikor sürgős munkánk volt szólt ismét a párttitkár. — Gyakran beszélgettünk vele, igyekeztünk az érzelmeire hatni, a családjára hivatkoztunk. Ilyenkor rendszerint mindent megígért, azonban minden maradt a régiben. — A döntő változás 1953-ben következett be életemben — mondja Kovács Sándor. — Nagyon szégyelltem a dolgot, bántott, hogy ígéretemet soha nem teljesítettem, restelltem az emberek szemébe nézni. Még a gyárból is kiléptem, de a szívem visszahúzott. — Abban az időben úgy tűnt, mintha minden ellenem esküdött volna. Ekkor értesültem például legjobb • barátom haláláról is. Ittas állapotban öngyilkosságot követett el. Ezzel végleg betelt a pohár. A sok figyelmeztetés és megpróbáltatás végre kijózanított. — Elmentem a párttitkárhoz és megígértem: megváltozom. Először azt hittem, nem bíznak bennem, nem hallgatják meg fogadkozásomat. Tévedtem * bizalom hozzásegített ahhoz, hogy álljam a szavam, amit azóta teljesítek is. Nem volt köny- nvű dolog, de véglegesen leszoktam az italról és ma ott tartok, hogy egy kortyot sem iszom. — Nagyon örülünk annak, hogy nem csalatkoztunk benned — mondja a párttitkár. — Azzal, hogy megváltoztál, hidd el. nekünk is nagyon sokat segítettél. Kis szünet után így folytatja. — Sándor nem tagja a pártnak, de úgy érezzük, közénk tartozik, ugyanúgy, mint soksok más, hozzá hasonló pár- tonkívüli. Nem hagytuk magára, amikor bajban volt. és nem engedjük el a kezét most sem. Többször felkerestük már otthonában is és őszintén .örülünk annak, hogy igazán boldog családi életet élnek. Kovács Sándort megmentették. Azóta vezetője lett a hegesztő csoportnak, februárban.’ pedig szakszervezeti bizalmivá választották. A pártszervezet céltudatos politikai nevelőmunkáiának hatásaként szemünk láttára formálódnak, kovácsolódnak a kommunista ember tulajdonságai, jellemvonásai ebben az üzemben. Nagy József
