Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-01 / 77. szám
A megye „éléstárának” számaiból A legédesebb szájú járás — a kalóriafogyaszíás bajnokai és amiben még nem álljuk ki as országos versenyt Időnként a háziasszony számvetést készít. Kimutatja, hogy az elmúlt héten vagy hónapban mennyi lisztet, zsírt, cukrot fogyasztott el a család, s mi minden egyébre volt még szüksége. Legközelebbi vásárlását azután ehhez méretezi. Hasonlóan csinálja ezt a megye nagy éléstárát igazgató FÜSZÉRT Vállalat is. Ennek a gazdálkodásnak a számadataiból igen érdekes, sokatmondó tények derülnek ki és nem egyszer hasznos tanulságul szolgálnak. Nem bocsátkozunk ezúttal alaposabb elemzésbe. A megye lakosságának élelmiszerfogyasztását vizsgáljuk meg néhány adat tükrében. Az alapvető élelmiszercikkekből — a lisztből, a cukorból és a zsírfélékből — a forgalom múlt évi növekedése meghaladja az országos átlagot. Az első pillanatban azt hihetnénk, hogy ez mindenképpen hasznos, ám ha figyelembe vesszük az élet- színvonal növekedését, még inkább kifejező, magasabb tápértékét hordozó vegyesáruforgalmat, kiderül, hogy az előbbinek szerényebb és az utóbbinak valamivel nagyobb forgalma még többet jelentett volna. A rizs és a cukor Figyelemre méltó a rizsfogyasztás nagymérvű növekedése. Míg 1961. februárjában 619 mázsa rizst vásárolt a lakosság, a közelmúlt februárt 1404 mázsás fogyasztással zártuk. A legszembetűnőbb ez a növekedés a megye székhelyén, ahol 120 mázsával szemben 494 mázsa rizs fogyott el, és Kiskunfélegyházán, ahol ez év februárjában nyolcszor annyit vásároltak, mint a múlt év azonos hónapjaiban. A cukorfogyasztás növekedése éves szinten három százalékos a megyében. Az iménti két azonos hónapot egymáshoz viszonyítva, kiderül, hogy jelenleg a megye „legédesebb szájú” járása a dunavecsei, ahol a múlt év februári 282 mázsával szemben az idén 414 mázsa cukrot fogyasztott a lakosság. A legtöbb sót fogyasztó a félegyházi járás, ahol — holott a megyében a sófogyasztás 4566 mázsáról 3846 mázsára csökkent az említett időszakban — 33 százalékkal, 235 mázsával növekedett a sóforgalom. Külön érdemes elidőzni az árleszállítás hatásánál, az érintett vegyesárucikkek forgalmának alakulásánál. Míg cukorkaféléből 11 mázsával fogyott több a múlt évben, mint 1960-ban, addig ugrásszerű a fejlődés a magasabb tápértékű csokoládé forgalmában. Az 1960. évi 159 mázsás fogyasztással szemben tavaly 237 mázsát vásárolt csokoládéféléből a lakosság. Kalocsán például megduplázódott, Kecskeméten 60 százalékkal növekedett a forgalom. Hódít a fekete Vegyük azonban ismét az 1961. év és az ez év február hónapjait összehasonlítási alaLehet egy dekával kevesebb ? Igen, igen kedves olvasó, hiába futja át hitetlenül, nem sajtóhiba, pontosan, szószerint így hangzott el az egyik üzletben, ahová tizenöt deka sajt vásárlása céljából tértem be. A később bekövetkezett Rendkívüli Esemény nem vetítette előre árnyékát, úgy látszott, hogy ez a bevásárlás is az unalomig megszokott, sematikus módon zajlik le. Egészen alul, illetve hátul kezdtem, de ernyedetlen szorgalmam, ügyességem és jó könyököm segítségével alig negyedóra alatt az elsők közé küzdöttem fel magamat. Természetesen ebben a kenyér-, illetve sajtharcban szinte elkerülhetetlenek bizonyos összeütközések — Egy szemüveges fiatalemberrel kölcsönösen rövid, találó bár kissé túlélés karakterjellemzést adtunk egymásról, egy idősebb nővel pedig érdekes, a pozitivista filozófia elmélet határait súroló elméleti jellegű kérdés megvitatásába merültünk: melyikünk jött előbb? De ahogy egyre előbbre ívelt gyorsröptű pályafutásom magam mögött hagytam őket, kinőttem közülük. Már csak öten álltak előttem, néhány pillanat és felmerült előttem a pult a maga teljes pompájában. — Kérek 15 deka trappistát — szólítottam fel a segédet, aki látszólag egészen szokványos kiszolgáló volt, egy a száz közül. — Lehet egy dekával kevesebb? — kérdezte közömbös hangon, mint aki nincs is tisztában szavai súlyával, mint aki nem is tudja, hogy néhány szavas mondatával a forradalom szele süvöltött be, mint akinek sejtelme sincs arról, hogy évezredes tradíciókat tört meg egyetlen kérdésével. Mintha nem is érezte volna, hogy Galilei kijelentése a föld mozgását illetően elcsépelt, sablonos közhely volt merész, meghökkentően újszerű kérdéséhez képest. Dermedt, szinte ünnepélyes csönd támadt szavai nyomán. Szomszédom megdöbbenésében elvesztette egyensú- ’vát és lelépett a lábamról. Mindenki a Rendkívüli Esemény számysuho- gását érezte a levegőben. Egy ártatlan kisded hangosan felsírt anyja karjai között... Én magam először azt hittem, csalfa káprá- zat űz léha tréfát füleimmel. — Mit mondott az előbb? — kérdeztem bátortalanul. — Lehet egy dekával kevesebb? — ismételte újólag, egy árnyalattal türelmetlenebb hangon. Nem tudtam felelni, csak némán bólintottam. Ballonkabátomért nem mertem a Patyolathoz menni, hátha szemrehányással fogadnak, hogy miért nem jöttem előbb, hiszen a jelzett idő előtt egy héttel már kitisztították, társbérlőm- höz se köszöntem be, féltem, számon- kéri, miért használom olyan ritkán a fürdőszobát és miért zárom el már éjfél előtt a rádiómat. Éreztem, ma már nem tudnék több csapást elviselni a hosszú évek során kialakult világképemre. Feldúltan, szinte kábán értem haza. A sajtot, a csodát előidéző trappistát a mérlegre tettem. S ekkor, megkönnyebbülten sóhajtottam föl. Lelki egyensúlyom kissé helyrebillent. Négy dekával volt kevesebb... K. M. pul. Babkávéból 18,73 mázsáról 30,94 mázsára emelkedett a megyei forgalom. Baján 330 kilóról 545-re, Kecskeméten 855 kilóról 1427-re, Kalocsán 139 kilóról 367-re ugrott a kávéfogyasztás. Az árleszállítás hatása a fűszerféléknél is megmutatkozott A bors forgalma 31,5 százalékos emelkedést mutat. A tavalyi 12,26 mázsás forgalommal szemben ez év februárjában 21,51 mázsa borsot vásárolt a lakosság Kakaóporból a múlt év februári 17 mázsával szemben 28 mázsa fogyott. Érdemes bepillantani az 1960. és 1961. évi átlagos fogyasztást tükröző országos statisztikába is. Eszerint az egy főre jutó 21 dekás kakaófogyasztásunk elmarad a többi mezőgazdasági megye 31 dekás átlagától, nem is szólva az országos 51 dekás átlagról. Megyénkben a legtöbb kakaót — személyenként 26 dekát — a bajai járásban vásárolták. A kiskunhalasi és a dunavecsei járás viszont az egy főre jutó 17 dekás fogyasztással alul maradnak a megyei átlagon. Az influenza hatása? Hosszan tallózhatnánk még a Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat számadataiban, melyek közül végezetül még a citromfogyasztás alakulását emeljük ki. Ezzel kapcsolatban — mivel januárban a legnagyobb a kereslet, a múlt évi és az 1962. januárjait hasonlítjuk ösz- sze. Míg tavaly 273 mázsa fogyott el, az idén 330 mázsára emelkedett a forgalom. önmaguktól is beszélő, érdekes adatok ezek, amelyek az igények és a vásárlóerő további növekedését tükrözik megyénkben. P. I. Háztartási újdonságok Az Autófém Ktsz ebben az évben hétféle háztartási újdonságot gyárt a belföldi és külföldi vásárlók részére. KöziiHi'- nagy sikerre számíthatnak a budapesti műszeripari kiállításon bemutatott Liliput 2—1—6 személyes kávéfőzők, a turista-vas-.- lók, valamint az autóban használható kávéfőzők. Egy kollekció az újdonságokból. Az irodalom helyzetével foglalkozott a megyei kulturális bizottság Szombaton délelőtt a megyei pártbizottság tanácstermében Glied Károly, a megyei pártbizottság titkárának elnökletével ülést tartott a megyei kulturális bizottság. Az ülés napirendjén a megye irodalmi életének vizsgálata szerepelt, amelynek előadója Madarász László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese volt. Madarász élvtárs részletesen foglalkozott az utóbbi évek irodalmi életével, feltárta azokat az okokat, amelyek útjában álltak annak, hogy szervezett és tevékeny, a megye politikai, gazdasági és társadalmi problémáit tükröző irodalmi pezsgés létrejöjjön. A helyzet megváltoztatását célzó javaslatait széleskörű vita követte. A bizottság elhatározta, hogy a közeljövőben számos intézkedéssel segíti az irodalmi élet kibontakozását és ösztönzést ad a megye íróinak színvonalas művek alkotásához. Miről ásóinak a panasslevelek ? KINEK VAN IGAZA? — Igazságtalanul intézték az ügyed? írj a Rádiónak, az újságnak, vagy a pártnak, majd ott segítenek — tanácsolják egymásnak az emberek, amikor az ügyes-bajos dolgaikat hozzák szóba. A Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsánál egy vaskos irattartó őrzi azokat a leveleket, amelyeket munkások, munkásnők és egyéb munkaterületen dolgozók írtak. A levelek egy része vélt panaszt közöl, de van sok olyan, amely valóban helytálló problémákat tár fel és így érdeklődésre tarthat számot. íme néhány érdekes eset. Méltányosság K. J. sükösdi lakost Budapesten az egyik kerületi házkezelési igazgatóság alkalmazta gépkocsivezetőnek. Munkája közben elvesztett egy vállalati munkaruhát, egyszer pedig nem tudott elszámolni a reá bízott üzemanyaggal. Fegyelmileg elbocsátották A gépkocsivezető időközben betegállományba került, majd később a kórházba. Először a Népszabadságtól kért segítséget. Az a levelet a Szakszervezetek Megyei Tanácsához továbbította. A szakszervezet képviselője útján pert indított a munkaadó ellen. A bíróság előtt a munkaadó hajlandó volt a munkást súlyosan érintő eltúlozott büntetést enyhíteni. Ennek megfelelően a vállalat igazgatója visszavonta az elbocsátó határozatot és a hibát vétőt írásbeli megrovásban részesítette. Mivel a munkás betegsége miatt elhelyezkedni nem tudott, családjára (két kiskorú gyermeke van) és reá való tekintettel a szakszervezet beavatkozása feltétlenül indokolt volt. A szakszervezet a megbüntetett munkás házastársának elhelyezkedése érdekében is megtette a szükséges lépéseket. A törvénysértő fizetett O. P-né rémi lakost a MOKÉP pénztárosnak alkalmazta egyik üzemében. Az üzemvezető önkényesen megszüntette munkaviszonyát, s helyébe a régi pénztárost állította be. A dolgozó igazságának tudatában levelet írt a párt Központi Bizottságának. A levelet a szak- szervezethez küldték, ahonnan a panasz a Bács-Kiskun megyei MOKÉP Vállalat központjához került. A vezetőség példamutató gyorsasággal állította vissza a törvénytelenül megszakított munkaviszonyt. Pótolta a dolgozót ért anyagi kárt, oly módon, hogy a törvénysértő üzemvezetőt annak megtérítésére kötelezte. • L. T. tompái lakos munkaviszonyát a Malomipari .Vállalat átszervezés címén felmondással megszüntette. A felmondási időbe tévesen a még ki nem vett szabadságot is beleszámította. A szakszervezet közreműködésével a jogorvoslatot kereső dolgozó és munkaadó között rendeződött az ügy. Akinek nincs igaza Dr. K. Gy. körzeti orvos munkakönyvét egyik járási tanács visszatartotta azzal, hogy az őt megillető járandóságnál többet vett fel. Ezért, amíg a különbözeiét vissza nem fizeti, munkakönyvét nem adják ki. Az orvos szerint a különbözet őt megillette. A szakszervezet segítségével a jogtalanul visszatartott munkakönyvét a járási tanács azonnal kiadta, s a vitatott bérkülönbözet is elintéződött. • M. S. sükösdi lakos sérelmezte, hogy munkaadója — az Al- latforgalmi Vállalat — egy állatszállítmány kísérése során nem fizette meg a teljes 72 órára szóló munkabérét. A szak- szervezet megvizsgálta ezt az ügyet. Kiderült, hogy a dolgozónak nincs igaza. Csak a tényleges munkára jár ugyanis bér. Az utazás teljes idejét pedig nem tölti ki az állatok gondozása, ellátása. Túlórára a dolgozó nem jogosult, mert ezt a munkaadója éves pótszabadsággal rendezi. Király Imre
