Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

A megye „éléstárának” számaiból A legédesebb szájú járás — a kalóriafogyaszíás bajnokai és amiben még nem álljuk ki as országos versenyt Időnként a háziasszony szám­vetést készít. Kimutatja, hogy az elmúlt héten vagy hónap­ban mennyi lisztet, zsírt, cukrot fogyasztott el a család, s mi minden egyébre volt még szük­sége. Legközelebbi vásárlását azután ehhez méretezi. Hason­lóan csinálja ezt a megye nagy éléstárát igazgató FÜSZÉRT Vállalat is. Ennek a gazdálko­dásnak a számadataiból igen érdekes, sokatmondó tények de­rülnek ki és nem egyszer hasz­nos tanulságul szolgálnak. Nem bocsátkozunk ezúttal alaposabb elemzésbe. A megye lakosságának élelmiszerfogyasz­tását vizsgáljuk meg néhány adat tükrében. Az alapvető élelmiszercikkek­ből — a lisztből, a cukorból és a zsírfélékből — a forgalom múlt évi növekedése meghalad­ja az országos átlagot. Az első pillanatban azt hihetnénk, hogy ez mindenképpen hasznos, ám ha figyelembe vesszük az élet- színvonal növekedését, még in­kább kifejező, magasabb tápér­tékét hordozó vegyesáruforgal­mat, kiderül, hogy az előbbinek szerényebb és az utóbbinak va­lamivel nagyobb forgalma még többet jelentett volna. A rizs és a cukor Figyelemre méltó a rizsfo­gyasztás nagymérvű növekedé­se. Míg 1961. februárjában 619 mázsa rizst vásárolt a lakosság, a közelmúlt februárt 1404 má­zsás fogyasztással zártuk. A legszembetűnőbb ez a növeke­dés a megye székhelyén, ahol 120 mázsával szemben 494 má­zsa rizs fogyott el, és Kiskun­félegyházán, ahol ez év feb­ruárjában nyolcszor annyit vá­sároltak, mint a múlt év azo­nos hónapjaiban. A cukorfogyasztás növekedé­se éves szinten három százalé­kos a megyében. Az iménti két azonos hónapot egymáshoz vi­szonyítva, kiderül, hogy jelenleg a megye „legédesebb szájú” já­rása a dunavecsei, ahol a múlt év februári 282 mázsával szem­ben az idén 414 mázsa cukrot fogyasztott a lakosság. A leg­több sót fogyasztó a félegyházi járás, ahol — holott a megyé­ben a sófogyasztás 4566 mázsá­ról 3846 mázsára csökkent az említett időszakban — 33 szá­zalékkal, 235 mázsával növeke­dett a sóforgalom. Külön érdemes elidőzni az árleszállítás hatásánál, az érin­tett vegyesárucikkek forgalmá­nak alakulásánál. Míg cukorkafé­léből 11 mázsával fogyott több a múlt évben, mint 1960-ban, addig ugrásszerű a fejlődés a magasabb tápértékű csokoládé forgalmában. Az 1960. évi 159 mázsás fogyasztással szemben tavaly 237 mázsát vásárolt cso­koládéféléből a lakosság. Kalo­csán például megduplázódott, Kecskeméten 60 százalékkal nö­vekedett a forgalom. Hódít a fekete Vegyük azonban ismét az 1961. év és az ez év február hónapjait összehasonlítási ala­Lehet egy dekával kevesebb ? Igen, igen kedves olvasó, hiába futja át hitetlenül, nem sajtóhiba, pontosan, szószerint így hang­zott el az egyik üz­letben, ahová tizen­öt deka sajt vásár­lása céljából tértem be. A később bekö­vetkezett Rendkívü­li Esemény nem ve­títette előre árnyé­kát, úgy látszott, hogy ez a bevásár­lás is az unalomig megszokott, sema­tikus módon zajlik le. Egészen alul, il­letve hátul kezdtem, de ernyedetlen szor­galmam, ügyessé­gem és jó könyö­köm segítségével alig negyedóra alatt az elsők közé küz­döttem fel maga­mat. Természetesen eb­ben a kenyér-, il­letve sajtharcban szinte elkerülhetetle­nek bizonyos össze­ütközések — Egy szemüveges fiatal­emberrel kölcsönö­sen rövid, találó bár kissé túlélés karak­terjellemzést adtunk egymásról, egy idő­sebb nővel pedig ér­dekes, a pozitivista filozófia elmélet ha­tárait súroló elmé­leti jellegű kérdés megvitatásába me­rültünk: melyikünk jött előbb? De ahogy egyre előbbre ívelt gyors­röptű pályafutásom magam mögött hagytam őket, ki­nőttem közülük. Már csak öten áll­tak előttem, néhány pillanat és felmerült előttem a pult a maga teljes pompá­jában. — Kérek 15 deka trappistát — szólí­tottam fel a segé­det, aki látszólag egészen szokványos kiszolgáló volt, egy a száz közül. — Lehet egy de­kával kevesebb? — kérdezte közömbös hangon, mint aki nincs is tisztában szavai súlyával, mint aki nem is tudja, hogy néhány szavas mondatával a forradalom szele süvöltött be, mint akinek sejtelme sincs arról, hogy év­ezredes tradíciókat tört meg egyetlen kérdésével. Mintha nem is érezte volna, hogy Galilei kijelentése a föld mozgását il­letően elcsépelt, sab­lonos közhely volt merész, meghökken­tően újszerű kérdé­séhez képest. Dermedt, szinte ünnepélyes csönd támadt szavai nyo­mán. Szomszédom megdöbbenésében elvesztette egyensú- ’vát és lelépett a lábamról. Mindenki a Rendkívüli Ese­mény számysuho- gását érezte a leve­gőben. Egy ártatlan kisded hangosan felsírt anyja karjai között... Én ma­gam először azt hit­tem, csalfa káprá- zat űz léha tréfát füleimmel. — Mit mondott az előbb? — kérdeztem bátortalanul. — Lehet egy de­kával kevesebb? — ismételte újólag, egy árnyalattal türel­metlenebb hangon. Nem tudtam felel­ni, csak némán bó­lintottam. Ballonkabátomért nem mertem a Pa­tyolathoz menni, hátha szemrehá­nyással fogadnak, hogy miért nem jöt­tem előbb, hiszen a jelzett idő előtt egy héttel már kitisz­tították, társbérlőm- höz se köszöntem be, féltem, számon- kéri, miért haszná­lom olyan ritkán a fürdőszobát és miért zárom el már éjfél előtt a rádiómat. Éreztem, ma már nem tudnék több csapást elviselni a hosszú évek során kialakult világké­pemre. Feldúltan, szinte kábán értem haza. A sajtot, a csodát előidéző trap­pistát a mérlegre tettem. S ekkor, megkönnyebbülten sóhajtottam föl. Lel­ki egyensúlyom kis­sé helyrebillent. Négy dekával volt kevesebb... K. M. pul. Babkávéból 18,73 mázsáról 30,94 mázsára emelkedett a me­gyei forgalom. Baján 330 kiló­ról 545-re, Kecskeméten 855 ki­lóról 1427-re, Kalocsán 139 ki­lóról 367-re ugrott a kávéfo­gyasztás. Az árleszállítás hatása a fű­szerféléknél is megmutatkozott A bors forgalma 31,5 százalé­kos emelkedést mutat. A tava­lyi 12,26 mázsás forgalommal szemben ez év februárjában 21,51 mázsa borsot vásárolt a lakosság Kakaóporból a múlt év feb­ruári 17 mázsával szemben 28 mázsa fogyott. Érdemes bepil­lantani az 1960. és 1961. évi át­lagos fogyasztást tükröző orszá­gos statisztikába is. Eszerint az egy főre jutó 21 dekás kakaófo­gyasztásunk elmarad a többi mezőgazdasági megye 31 de­kás átlagától, nem is szólva az országos 51 dekás átlagról. Me­gyénkben a legtöbb kakaót — személyenként 26 dekát — a ba­jai járásban vásárolták. A kis­kunhalasi és a dunavecsei já­rás viszont az egy főre jutó 17 dekás fogyasztással alul marad­nak a megyei átlagon. Az influenza hatása? Hosszan tallózhatnánk még a Fűszer- és Édességkereskedelmi Vállalat számadataiban, me­lyek közül végezetül még a cit­romfogyasztás alakulását emel­jük ki. Ezzel kapcsolatban — mivel januárban a legnagyobb a kereslet, a múlt évi és az 1962. januárjait hasonlítjuk ösz- sze. Míg tavaly 273 mázsa fo­gyott el, az idén 330 mázsára emelkedett a forgalom. önmaguktól is beszélő, érde­kes adatok ezek, amelyek az igények és a vásárlóerő továb­bi növekedését tükrözik me­gyénkben. P. I. Háztartási újdonságok Az Autófém Ktsz ebben az évben hétféle háztartási újdon­ságot gyárt a belföldi és külföldi vásárlók részére. KöziiHi'- nagy sikerre számíthatnak a budapesti műszeripari kiállításon bemutatott Liliput 2—1—6 személyes kávéfőzők, a turista-vas-.- lók, valamint az autóban használható kávéfőzők. Egy kollek­ció az újdonságokból. Az irodalom helyzetével foglalkozott a megyei kulturális bizottság Szombaton délelőtt a megyei pártbizottság tanácstermében Glied Károly, a megyei pártbi­zottság titkárának elnökletével ülést tartott a megyei kulturális bizottság. Az ülés napirendjén a megye irodalmi életének vizs­gálata szerepelt, amelynek elő­adója Madarász László, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese volt. Madarász élvtárs részletesen foglalkozott az utóbbi évek iro­dalmi életével, feltárta azokat az okokat, amelyek útjában áll­tak annak, hogy szervezett és tevékeny, a megye politikai, gaz­dasági és társadalmi problémáit tükröző irodalmi pezsgés létre­jöjjön. A helyzet megváltozta­tását célzó javaslatait széleskörű vita követte. A bizottság elhatározta, hogy a közeljövőben számos intézke­déssel segíti az irodalmi élet kibontakozását és ösztönzést ad a megye íróinak színvonalas művek alkotásához. Miről ásóinak a panasslevelek ? KINEK VAN IGAZA? — Igazságtalanul intézték az ügyed? írj a Rádiónak, az új­ságnak, vagy a pártnak, majd ott segítenek — tanácsolják egy­másnak az emberek, amikor az ügyes-bajos dolgaikat hozzák szóba. A Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsánál egy vaskos irattartó őrzi azokat a leveleket, amelyeket munkások, munkásnők és egyéb munkate­rületen dolgozók írtak. A leve­lek egy része vélt panaszt kö­zöl, de van sok olyan, amely valóban helytálló problémákat tár fel és így érdeklődésre tart­hat számot. íme néhány érdekes eset. Méltányosság K. J. sükösdi lakost Buda­pesten az egyik kerületi házke­zelési igazgatóság alkalmazta gépkocsivezetőnek. Munkája közben elvesztett egy vállalati munkaruhát, egyszer pedig nem tudott elszámolni a reá bízott üzemanyaggal. Fegyelmileg el­bocsátották A gépkocsivezető időközben betegállományba ke­rült, majd később a kórházba. Először a Népszabadságtól kért segítséget. Az a levelet a Szak­szervezetek Megyei Tanácsához továbbította. A szakszervezet képviselője útján pert indított a munkaadó ellen. A bíróság előtt a munkaadó hajlandó volt a munkást súlyosan érintő eltú­lozott büntetést enyhíteni. En­nek megfelelően a vállalat igaz­gatója visszavonta az elbocsátó határozatot és a hibát vétőt írásbeli megrovásban részesítet­te. Mivel a munkás betegsége miatt elhelyezkedni nem tudott, családjára (két kiskorú gyerme­ke van) és reá való tekintettel a szakszervezet beavatkozása feltétlenül indokolt volt. A szakszervezet a megbüntetett munkás házastársának elhe­lyezkedése érdekében is meg­tette a szükséges lépéseket. A törvénysértő fizetett O. P-né rémi lakost a MO­KÉP pénztárosnak alkalmazta egyik üzemében. Az üzemveze­tő önkényesen megszüntette munkaviszonyát, s helyébe a régi pénztárost állította be. A dolgozó igazságának tudatában levelet írt a párt Központi Bi­zottságának. A levelet a szak- szervezethez küldték, ahonnan a panasz a Bács-Kiskun megyei MOKÉP Vállalat központjához került. A vezetőség példamuta­tó gyorsasággal állította vissza a törvénytelenül megszakított munkaviszonyt. Pótolta a dol­gozót ért anyagi kárt, oly mó­don, hogy a törvénysértő üzem­vezetőt annak megtérítésére kö­telezte. • L. T. tompái lakos munkavi­szonyát a Malomipari .Vállalat átszervezés címén felmondással megszüntette. A felmondási idő­be tévesen a még ki nem vett szabadságot is beleszámította. A szakszervezet közreműködésével a jogorvoslatot kereső dolgozó és munkaadó között rendező­dött az ügy. Akinek nincs igaza Dr. K. Gy. körzeti orvos mun­kakönyvét egyik járási tanács visszatartotta azzal, hogy az őt megillető járandóságnál többet vett fel. Ezért, amíg a különbö­zeiét vissza nem fizeti, munka­könyvét nem adják ki. Az orvos szerint a különbözet őt megil­lette. A szakszervezet segítsé­gével a jogtalanul visszatartott munkakönyvét a járási tanács azonnal kiadta, s a vitatott bér­különbözet is elintéződött. • M. S. sükösdi lakos sérelmez­te, hogy munkaadója — az Al- latforgalmi Vállalat — egy ál­latszállítmány kísérése során nem fizette meg a teljes 72 órá­ra szóló munkabérét. A szak- szervezet megvizsgálta ezt az ügyet. Kiderült, hogy a dolgo­zónak nincs igaza. Csak a tény­leges munkára jár ugyanis bér. Az utazás teljes idejét pedig nem tölti ki az állatok gondo­zása, ellátása. Túlórára a dol­gozó nem jogosult, mert ezt a munkaadója éves pótszabadság­gal rendezi. Király Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom