Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 81. szám

1962. április 7. szombat 7. oldal Äpröhir KÉTSZÍNŰ P—70-es gépkocsi kifo­gástalan állapotban eladó. Kisszál­lás, Bács megye. Körzeti orvos. 5817 TlZHÓNAPOS kislány mellé 8 órai elfoglaltságra azonnal felveszek nőt. Kecskemét, reptér, 17-es épület. T. em. 5. Délután 17 órától. 426 SKODA COLONIAL eladó. Kecske­mét, Kossuth körút 52. 432 FEKETE Pannónia eladó. Kecske­mét, Szent István város 12/b Fűzfás közben. Csömöz. 429 ELCSERÉLNEM izsáki egy szoba, konyha, főbérleti lakásomat ha­sonló kecskemétiért. ,,Sürgős” jel­igére a Kecskeméti Magyar Hirde­tőbe. 5812 ELVESZETT Kecskeméten a Hon­védkórház környékén egy halvány­kék törpe papagáj. Kérem a becsü­letes megtalálót, hogy Zója utca 18. szám alá juttassa el. 422 GYERMEK mellé bejárónőt keresek. Érdeklődni lehet vasárnap egész nap. Kecskemét, Simonyi utca 3. IT. em. 1. ajtó. 427 ELCSERÉLNÉM egy szoba, előszo­ba, konyha, spájz, pincés lakáso­mat kétszobásra. Kecskemét, III., Végh Mihály u. 3. Üttörő utca sa­rok. Szakái. 405 ÉPÍTÉSI, bontási tervrajzok készí­tését vállalom. Juhász építésztech­nikus, Jánoshalma, Damjanich u. 1. Víztoronynál. 5792 delések GÁBOR Áron utca 8. szám alatti új há2 eladó. Azonnal beköltözhető. ____________________________________5780 IS TÁLLÓ és egyéb trágyát szakcso­portok, gazdaságok részére nagy té­telben szállítok. Ajánlatokat ,.Azon­nali szállítás” jeligére Magyar Hir­detőbe, Pécs. 5772 ELADÓ ERYTHROCIN angol inj. 5x300 mg., Kecskemét, Vízkelethy u. 2. szám. 400 VESZEK két darab vitrint: egyik 110 cm széles, 160 magas, 35 cm, vagy ennél mélyebb, lehet üveg nél­küli is. Másik 120 crn széles, 200 cm magas, 50 cm mély vagy 70 cm mély. Ez utóbbi lehet vinklivasból is. Címet a kiadóba kérek. 400 Épületburkoló (hidegburkoló) szakmunkásokat azonnal felveszünk, legalább- 4—5 éves szakmai gyakor­lattal, teljesítménybérezéssel. Taná­csi igazolás szükséges. Szállást és étkezést térítés ellenében biztosí­tunk. Kézi szerszám használati dí­jat fizetünk. Útiköltséget csak al­kalmaztatás esetén térítünk. ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vál­lalat. Kecskemét, Rákócziváros 23. szám. 5736 ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT vagy techni- kust, beruházási gyakorlattal fel­vesz a Bács megyei Fűszért, Kecs- kemét. Rákóczi út 3. 5741 175-ÖS piros Jawa, 1961-es kiadású, eladó. Kiskunfélegyháza, Bercsényi utca 2., Bitó. 5789 A 9. sz. Autóközlekedési Vállalat (Kecskemét, Csáktornya u. 4—6.) azonnali belépésre keres egy fő beruházásban járias ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT vagy TECHNIKUST cs egy fő mérlegképes könyvelői képesítéssel u; rendelkező BELSŐ-ELLENŐRT. g Jelentkezés a vállalat személyzeti és munkaügyi osztályán. A Kalocsa és Vidéke Körzeti FöldmfLvcsszövetkezet Igazgatósága FELVÉTELRE KERES faluellAtő könyv esbolt-vezetöt. Feltételek: Érettségi bizonyítvány és irodalmi ismeretek. Fizetés: Besorolás szerint. Jelentkezést 1962. április 15-ig kérjük szövetkezetünk címére megküldeni, önéletrajzzal fel­szerelve. Űtiköltséget felvétel esetén térítünk. 37 GUZIWIUXLY-IBECZE -mOLY 28. — Dehogy nincs. És te mit tudsz adni érte? — Konyakot. Angol. — Ez meg amerikai cigaretta. Nesze, három' dobozzal. — Köszönöm. Tudod, ételünk van bőven, de cigarettánk vég­képp nincs. Cseréltek. — Egyébként én lengyel va­gyok. Hát te? — Magyar — felelte Gazsó. — Sok magyar volt velünk is. Azért tudod ... 15—16 éves gye­rekeket nem szabad lenne ide harcolnak az idegenek ellen ... Mellette néhány méterrel ha­talmas ordítás hallatszott. Va­laki megsebesült... Talán az utolsó hang hagyta el ajkát... Arra felé kúszott.. A sötétben nekiütődött valakinek ... — Ne mocorogj, az anyád űr- istenit! — sziszegte az élesen. — Ezek a sötétben is látnak, mint a macskák. Idelőnek... Visszahúzódott, s szinte a földbe fúrta a fejét... A torkolattüzek itt is, ott is felvillantak. Szinte mindenfelől lőttek, csak a tengerről nem. hozni... A távolban lövések hallat­szottak. A furcsa, elnyújtott hangok hallatára a lengyel fel­ugrott. — Itt vannak a vietnamiak. Támadás készül! Elrohant. Gazsó ijedtében a földre ha­salt! Kutya egy helyzet! Alig léptek partra Vietnamban, már­is „fogadják” őket! És a nyolc­száz ember közül egynek sincs egy nyomorult pisztolya sem! Ezt jól megcsináltátok dicső lé­giós tisztek!... A hajó elég messze benn van a tengeren, annak ágyúit nem lehet hasz­nálni ... A bennszülöttek már olyan közel vannak, hogy az ágyú esetleg célt tévesztene és a légiósok közé pörkölne!... Gazsónak kezdett melege len­ni, pedig hűvös éjszaka volt. A ; torkolattüzeket figyelte ... Alig száz méterre becsülte tá­volságukat. És milyen furcsán durrannak ezek a fegyverek! A dörrenés vége hosszú, elnyúj­tott ... Igen, már hallott vala­mit róla, hogy a vietnamiak ma­guk barkálcsolta fegyverekkel Gazsó szíve a torkában dobo­gott. .. Talán most... Talán ezen az éjszakán meg lehetne oldani a hetek óta vajúdó kérdést... De hogyan. Hová, merre men­jen? Elől puskatűz, hátul a ten­ger. Kússzon amazok felé? Saját társai, vagy az őrmesterek kap­nák el! És hol van Vámos?! — Együtt kellene menniük! A nagy ismeretlenben ketten talán job­ban boldogulnának, ha boldo­gulnának. Azok odaát, akiknek fegyver van a kezükben, bará­tok-e?. .. Barát?... Mit jelent ez a szó ebben a szituációban? Azok lövik a halálos ellenségei­ket, az idegen betolakodókat. Lövik kíméletlenül, engesztelhe­tetlen gyűlölettel. A golyó nem válogat... Annak mindegy, kit talál... S aki a golyót kiröpí­tette, örül, hogy eggel kevesebb ellenségeinek száma... És ha a golyó őt találja el?... Nem mindegy?... Hát mi ő? Barát... Mi az, hogy barát?... Hát nem itt van ő is, idegen földön, hazájától többezer kilométerre?... Hát nem ugyanolyan ruha van őraj­„ Becs ület99- bérfizet és — Ki kezdeményezte? — kér­A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰSORA Április 7, szombat este 7 óra Mesterházi Lajos; A TIZENEGYEDIK PARANCSOLAT Játék három felvonásban Jászai Mari-bérlet Április 1-én, szombaton: Baja Központi: A torpedó visszalő. Baja Uránia: Házasságból elégséges. Kalocsa: Megszállottak. Kecskemét Árpád: A lelkiismeret lázadása II. Kecskemét Városi: A torpedó visz- szalő. Kiskőrös: Kilencedik kör. Kis­kunhalas: Megszállottak. Kiskunfél­egyháza: Én és a tábornok. Cikkünk nyomán A lap egyik vasárnapi számá­nak humor rovatában bírálat jelent, meg az SZTK-büféről, melyben kifogásolták, hogy az itt árusított kocsonya nyéllé nem kapott evőeszközt a vevő. Amint megtudtam, ez a pa­nasz az egyik hivatalos ellen­őrzés során, korábbi időszakban merült fel. Örömmel közölhe­tem, hogy ilyen kifogásra az utóbbi időben már nincs ok. Két hete vettem át a büfé vezetését, s egyúttal evőeszközt is felvé­teleztem. Kiss Györgyné, büfévezetó 700 000 fatörzs a vízben A Botteni-öböl mellett, örns- köldsviknél, egy hatalmas vihar után 700 000 fa törzset halásztak ki a vízből. Szakértők vélemé­nye szerint legalább ugyaneny- nyi fa úszik a Keleti-tengerben, a hajózás biztonságát veszélyez­tetve. A fűrésztelepek vesztesé­gét 15 millió forintnak megfe­lelő összegre becsülik. dezem a körülöttem álló laka­tosoktól a Kecskeméti Épület­lakatosipari Vállalat ötös mű­helyében. Hallgatnak. majd egyikőjük megszólal: — Olyan dolgot kérdezett tőlünk, mintha azzal bízna meg, hogy egy kiló toliból keressünk ki egy gom­bostűt A másik azt mondja: olvas­tunk erről az újságban. Aztán úgy döntöttünk: mi sem marad­hatunk ed a többiektől; — Bementünk az igazgató elvtárshoz és közöltük vele ter­vünket — emígy a harmadik. — Engedélyezte — szód a kö­vetkező. Röviden ennyit mon­danak el az előzményekről. Alig fejezzük be ezt a témát, máris megkezdődik az »önki szolgáló« rendszerű bérfizetés, vagy ahogy a köztudatban már többé-kevésbé ismeretes — a Egymásután lépnek- a mű­helyirodába a kérges tenyerű vasasok. Elsőnek egy jód meg­termett ember. Fábián Zoltán veszi fel fizetését. Tőle kérdem: — Helyesli-e ezt az új mód­szert? — Igen. Most válik ed a búza a konkolytól — kezdi a jól is­mert példázatta], majd így foly­tatja: — elválik, hogy M a becsületes ember. »■becsület«-bérf i ze< és. Ezen a napon kétszázhatvanán vették fel üy módon a fizetésüket. ta is, mint a többi légióson, akik annyi könnyet, szenvedést hoztak ennek a népnek?... Hát nem ugyanúgy kezébe nyomják neki is a fegyvert és a 400 da­rab töltényt, amint vietnami ál­lomáshelyére ér, mint a többiek­nek?. .. ■ Élesen szisszent mellette egy golyó. De mi ez? Lassan már egy órája lőnek, de nem rohamoz­nak? Miért? Hiszen látják, hogy nem lőnek vissza?! Száz fegy­veres is végezhetne a 800 légiós­sal. Így csak az emberek idegei őr-lődnek fel! Jöjjön, aminek jön­ni kell, legyen már végei... Egy­re több a nyögés, a sebesült... És nem kötözi a sebeket senki. Mindenki a földbe fúrja fejét, mint a vakondok!... Legyen már vége!... Rohamozzatok!... Végezzetek! Felugrott és szaladni kezdett előre. Alig tett néhány lépést, valaki elkapta a lábát. Földre zuhant. Az egyik őrmester teljes erejé­vel óllonvágta. — örült — dörmögte. Gazső elnyúlt a földön. A lövések sűrűsödtek. Hátul néhányan felugrottak és a ten­ger felé menekültek. Pillanato­kon belül két hatalmas ordítás és tompa zuhanás hallatszott. Hárman azonban tovább futot­tak és hamarosan három csob- bamás jelezte, hogy a tengerbe vetették magukat. Többé nem látta őket senki.. . Az egyik őrmester fedtérdelt és hangosan elordította magát: — Őrizze meg mindenki a he­lyét! Nem rohamoznak a bandi­ták ... Ez csak olyan pszicholó­giai ... Két golyó is eltalálta. Hang­talanul rogyott össze... Már az egész táborban zúgás, káromkodás hallatszott. A se­besültek és a halottak száma nőtt... A sebesültek hangosan könyörögtek, hogy segítsenek rajtuk ... Könyörgő, panaszos ajkuk azonban hamar elcsende­sült ... Éjfél elmúlt, amikor az ágyú csöve emelkedni kezdett. A lé­giósokat figyelmeztették, marad­janak a helyükön; a lövés in­kább olyan riasztólövés-féle lesz, nem meghatározott célra céloz­nak. Rövid időn belül valóban ha­talmas dörrenés reszkettette meg a levegőt. A puskaropogás egy pillanat­ra elhallgatott, azután újra kez­dődött. Az ágyú második lövése már egészen közel süvített el a fe­jek fölött. Hallani lehetett, amint a lövedék a fák leveleit súrolva suhant tova. A zaj elcsendesedett. Csak imitt-amott dörrent még egy- egy fegyver. Távol, a tenger fe­lett megjelent egy halvány sáv; a hajnal hírnöke. S- apiüyen hirtelen lett este koromsötét, olyan hirtelen virradt meg a hajnal. ... Gazsó zúgó fejjel eszmélt. Hirtelen nem tudta, hol van, s hogyan került ide... Aztán las­san minden eszébe jutott... Is­mét fel akart ugrani, de visz- szaesett... Megrázta fejét... Nagyon fájt... Emlékszik, este valaki elkapta és leütötte, mint a kutyát... Felkönyökölt. Az őrmester ott feküdt mellette két golyótól ta­lálva, szája szélére keskeny vér­csík fagyott... Gazsó széjjelnézett. Szaladgá­lás, ordítozás mindenfelé. A se­besülteket összegyűjtötték, a ha­lottakat páfránylevéllel takar­ták be. Keservesen feltápászkodott. — Vámos!... Vámos!... — ordította — merre vagy? Senki sem felelt. Gazsó kereste a barátját a sürgölődők között, majd a ki­merült, holtfáradt, elfásult lé­giósok csoportjában. Nem ta­lálta. (Folytatjuk.) Öt követi Beke Ferenc, ez a lányos arcú ifjúmunkás, aki Budapesten tanulta a szakmát, s onnan került Kecskemétre. Azt mondja; aki többet visz el, mint amennyi jár neki. az a kollegáját károsítja meg. Ilyent pedig nem tesz egy öntudatos munkás. Gréczi János így véle­kedik: — Kizárólag öntudat kérdése, hogy a pénzhalomból mindenki annyit vesz el aineny- nyiért megdolgozott. No és ha valamelyik elvéti a számítást? Mit ér vele? Semmit! Azon a pár forinton nem gazdagszik meg, de elvesztette azt. andre a »melós« mindig büszke volt és marad: a becsületét. Újból nyílik az ajtó és Mikecz János, az egyik szocialista bri­gád tagja lép ki. Ö azt vallja: na beválik, jó lesz. Egyébként ez a módszer próbára teszi a kapzsi embereket is. Abóczki Béla tovább megy. Szerinte ki­indulópont ahhoz, hogy az em­ber nyugodtan kint hagyhassa szerszámát és egyéb holmiját. Kiss József azt állítja, hogy a -becsű let«-bérfizetés meghono­sítása kizárólag a munkások be­csületén áll vagy bukik. Szabó Pál ekképp gombolyítja tovább ezt a gondolatot: — Megbízom társaimban. Valószínű, ök is így vannak ezzel. Nem vinne rá a lelkiismeret, hogy elvigyem azt a pénzt, amiért társam dolgo­zott meg. Egyébként mi mun­kások tudjuk, ki mennyit dol­gozott és mennyi pénz jár neki. Ezt erősíti meg Dór csak Károly és Kiss Ferenc is. És mióta dolgoznak itt ezek az emberek? Egyik-másik a törzsgárdához tartozik, legtöbb, jiik azonban nemrég még má­sutt kereste kenyerét. Kerek­egyházáról, Izsákról. Lakitelek- rol, Lajosmizséröl járnak be dolgozni. Egy ilyen vidéki cso­porttal jövök ki az üzemből Közülük valaki megjegyzi: a bizalom az alapja mindennek. És erre mindannyian rászolgál­tak. Ven esz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom