Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-04 / 79. szám
79®?. üTwtUs í. szerda % oldal Tavaszi séta Kecskeméten Kitüntetések április 4-e alkalmából Lehet, hogy elunta az időtlen idők óta vállalt hálátlan szerepét az április és ebben az évben a március szeszélyeskedett helyette? Mindegy már, túl vagyunk rajta. Az utóbbi könnyen levizsgázott és ugye érthető, hogy ezek után az áprilistól várjuk a jóvátételt: a kedélyeket vidámító, munkakedvre pezsditő, napsütéses, igazi tavaszt! Egy kis kecskeméti sétára hívjuk olvasóinkat. Tartsanak velünk, győződjenek meg róla, mit tartogat a város az enyhébb idő beköszöntését örömmel üdvözlő járókelői számára. Nézegetjük a kirakatokat. Az Állami Áruház nagy üvegtáblái mögött hangulatos tavaszi tarkaság. Szebbnél szebb ruhák kosztümök, kabátok, takaros cipellők. Nemsokára már az utcák forgatagában, a Rákóczi úti fák alatt sétáltatva is megpillanthatjuk őket. Ni csak! Hiszen az amott már a tavasz! Egy egész ládányi pirosretek a Nagykőrösi utcai zöldségbolt kirakatában! Kerüljünk beljebb, hátha más meglepetést is találunk. Például primőrpaprikát ... — Sajnos, az még sokáig várat magára... — így az eladó, s ugyanez a vélemény az állami gazdaságok Rákóczi úti mintaboltjában is. — Primőr? Ez évben sem dicsekedhetnek vele a kecskeméti tsz-ek. Talán majd jövőre ... — mondják kíváncsi kérdéseinkre válaszolva a városi tanács mezőgazdasági osztályán. Pillanatnyilag azonban talán nagyobb baj, hogy a hideg idő szívóssága miatt az üvegházakban megnyúltak a palánták és a kiültetésnél gondot okoz majd a sok selejt ... helyre könnyű, fehér tavaszi kabátot venni. S közben Gyöngyösi Klári a kereskedelem másodéves tanulója, kecses mozdulatokkal bemutatja az új idény divatos cikkeit. Bizony a kínálatnak nehéz ellenállni. De mi a vásárlás végét már nem vártuk meg, mentünk utunkra tovább. A sétánk arról győzött meg bennünket, hogy ha a hivatalos munkakezdési időben elfelejtett is „szolgálatba lépni”, most már itt van és egyre lelkiismeretesebben végzi dolgát a várvavárt Tavasz ... Pemy Irén—Pásztor Zoltán A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 17. évfordulója alkalmából kitüntetést adományozott a termelő munkában, az államigazgatásban, a KISZ újjászervezésében és megerősítésében kimagasló munkásságot kifejtett dolgozóknak. A kitüntetéseket hétfőn délben nyújtották gt az Országház kupolacsarnokában. Megyénkből az alábbi személyek részesültek kitüntetésben: Munkaérdemrendet kapott Csik Antal, a Duna—Tisza közi Kísérleti Gazdaság igazgatóhelyettese. Szocialista Munkáért Érdemérmet kapott Hegedűs István, a Bácsalmási Járási Tanács V. B. elnöke, Zárai Géza, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének párttitkára, terVeferánfa'áikozó Dunavecsén A dunavecsei járási pártbizottság április 3-án délután az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság helyi veteránjainak, a volt vöröskatonáknak és direktóriumi tagoknak részvételével ünnepséget rendezett A találkozón Tesch Rezső, a járási pártbizottság titkára méltatta hazánk felszabadulásának jelentőségét. Tesch elvtárs előadása után a veteránok számoltak be régi élményeikről, az 1919-es Tanácsköztársaság harcairól, majd a felszabadulást követő első napok eseményeiről Az ünnepség után a résztvevőket a járási pártbizottság megvendégelte melési osztályvezető, Miklós János, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója, Granyák Mi- hályné, a jánoshalmi Petőfi Tsz baromfigondozója. Munka Érdeméremmel tüntették ki Mor- ner Miklóst, a Bácsalmási Állami Gazdaság főmérnökét, Vigh Gábort, a vaskúti Dózsa Tsz állattenyésztési brigádvezetőjét Huszonhárom személy kapott „Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója" kitüntetést. Az „Egészségügy Kiváló Dolgozója” kitüntetést adományozta az Egészség- ügyi Minisztérium Biró Imrének, a bajai kórház főkönyvelőjének, Kása Imrének, a bajai kórház gyógyszerészének és Márki Kálmánnak, a bajai kórház műszerészének. A „Könnyűipar Ki váló Dolgozója” kitüntetést ka > - ta Juhász Ferenc gépmunkás. Bács megyei Fatömegcikk- és Fagyapotgyártó Vállalat baj telepének dolgozója, Radios András, a Bács-Kiskun megyei T' zegkitermelő Vállalat sükösdi üzemegységének vezetője, Cziw>~ ge István, a Kecskeméti Faipari Vállalat művezetője, Halász János, a Bajai Fémipari és Javító Vállalat esztergályosa, Török László, a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalat művezetője, Barkóczi István, a Bács- Kiskun megyei Faipari Vállalat Kiskunhalasi üzemének csoport- vezetője, Pintér Gyula, a Bács- Kiskun megyei Nyomdavállalat rotációs gépmestere, Fébó János, a Bajai Bútor- és Faárukészítő Vállalat asztalosa, Vörös István- né, a Bács megyei Textilfeldolgozó Vállalat dolgozója, Suri József, a Bács-Kiskun megyei Finommechani1—1 Vállalat műszerésze. Hát ezek a kisemberek? A Kaszap utcai óvodások. Kihasználva a napsütéses délelőtti órákat, vidáman sétálgatnak. De mennyivel nagyobb lenne a jó kedv, ha az áprilisi szeles időtől védő téli kabátkák is lekerülhetnének, s a játszótereken megkezdődhetne a gyerekkaca- jos, játékos élet! Reméljük, rövidesen így is lesz... Primula, ciklámen, amarillisz, jácint, frézia, gerbéra... s ki győzné sorolni a virágneveket tovább. Hetvennyolcféle sorakozik belőlük a Boldogulás Tsz Rákóczi úti virágboltjában. Itt aztán teljes pompájában virít a tavasz. Megrendelésre orgonavirág is kapható. Gyakran nyílik a kis üzlet ajtaja, a virágbolt szép forgalmat bonyolít le. A havi bevételük meghaladja a 100 ezer forintot. S a járókelő, aki nem nyit be a virágbirodalomba, feltétlenül megáll a kirakat előtt. Elgyönyörködik a természetadta szépségben és nem utolsó sorban az ügyes kertész gyönyörű műveiben, nagyot szippant az utca levegőjéből és a kirakaton túli tavasz igézetével folytatja tovább útját. Így teszünk mi is. Előttünk szép, hosszúhajú, hamvas arcú kislány halad. Rajta télikabát, hosszúnadrág, bundacipö ... Vajon hová siet? Nyomon követjük és egyszer csak eltűnik — az Elegancia üvegajtaja mögött. Benyitunk utána és?... Mint meggyőződtünk róla, ő is a tavaszra készül. Dulai Erzsiké Kiskőrösről jött el a megveszekAz aprópénz átka Csak aprópénzt ne hordj magadnál! Az öt-, tíz-, húszfilléresek sokasága lappangó veszedelem. Sose tudod, mikor támad miattuk baj. Addig-addig húzzák a zsebedet, hogy a teher már kínos és valamilyen fondorlatos módon igyekszel tőlük megszabadulni. Igen ám, de hogy? Bemégy a boltba, a trafikba, felszállsz az autóbuszra — és átnyújtod a markodban: „Tessék, aprópénz! Valódi, hamisítatlan. Használja, kartársam, jó egészséggel, ha papírpénzből ad vissza ...” " Utána derűsen mosolyogsz. Várod a hatást. A dicséretet. És az legtöbbször nem is marad el... — Hol koldulta? Nálunk, kérem, tilos a kéregetés! Ilyen erőteljes ember... és már koldul ... — Hol él maga, jó uram! Söpörje vissza azt az aprópénzt ... jaj, látni sem bírom! — Nézze, én nem szeretek vacakolni, de mégis azt ajánlom, hogy próbálkozzon a bankban. Talán ott beváltják ... Csoda-e, ha ezek után elcsügged az ember? Bizony — nem. Vagy idézhetnénk a kecskeméti nagyállomás „Utasellátó” feliratú trafikja ablakánál csütörtök este lejátszódott kis epizódot is. A kékköpenyes, szemüveges, mogorva férfi cigarettát adott ki valakinek az ablakon. Cserében fél maroknyi tíz-, húszfillérest kapott. Nosza, lett is erre haddelhadd' Szegény vevőnek elég volt hallgatni. — Nem szégyelli magát!! Mit képzel7 Mi vagyok én? Lát itt maga valahol Szent Antal perselyt? Mert én nem. Nem, azt tényleg nem látott az illető. De látott helyette egy udvariatlan, „vevők réme” — kiszolgálót, aki még nem tanulta meg: ki a kicsit nem becsüli — az a nagyot sem érdemli. Kohl Antal KlSZ-iitkár a szakszövetkezetben Ilaskó Ilona nemcsak a Kiskőrösi Népi Ellenőrző Bizottság adminisztrátora, de a Kossuth Szakszövetkezet KISZ-titkára is Mind munkahelyén, mind az ifjúság szervezeti életének irányításában egyforma lelkesedéssel és eredménnyel tevékenykedik. Kovács János másfél évvel ezelőtt még egyéni szőlősgazda volt Kecelem. A múlt év januárjában azonban, amikor megalakult a Petőfi gyümölcs- és szőlőtermelő szakszövetkezet, ő is belépett. Hogy miért éppen ebbe a csoportba, amikor ezenkívül még több mint féltucat szakszövetkezet is van a községben,, azt most már nehezen lehetne megmondani. Aztán hamarosan brigádvezető lett. Bár a szakcsoportban inkább telepítési felelősként tartják számon, minthogy ő irányítja a telepítés munkáját. Erről beszélgetünk. A telepítés kérdéseiről. Mert bizony sok baj van azzal. Be azért a múlt év őszén is teljesítették tervüket, eltelepítették a 10 hold szőlőt, az összes szőlőterület 4 százalékát. Még gyümölcsfasávot is létesítettek köréje. Megkérdem tőle, mennyi idő alatt végezték el ezt a munkát. — Egy kerek hónapig tartott — válaszol nyugodt bölcsességről árulkodó hangon — beleértve a telepítés minden mozzanatát, tehát a talaj elegy en getését is. Későn kaptunk dózereket, így a telepítéssel épp a fagy beállta előtti napon végeztünk. — Az idén is telepítenek? — Igen. De csak ősszel. Újabb 10 beidet. A múlt évről kimaradt 7<! ezer szál vesszőt viszo *. hasznosítjuk. Másfél ho • dón szőlőiskolát létesítünk. Ezt öntözzük. Minden szaván, taglejtésén érezni, hogy nem csak szereti, de érti is a szakmáját. És ami me? lepő — vagy talán manapság egyre kevésbé r — hogy a szakma korszerű, nagyüzemi vonatko zásait, fogásait is ismeri. ö szerényen így beszél erről; — Szőlősvidéken az ember hamar, már gyér mekkorában megtanulja a szőlővel való foglalkozás minden csínját-bínját. Így voltam ezzel én is. Magam is telepítettem közel 2 holdon, míg egyéni gazda voltam. A szakszövetkezetben azonban többet kell tudni. Nekem is nagyon sokai jelentett az, hogy tavaly egyhetes tanfolyamon vettem részt, ahol csak a szőlőtelepítéssel kapcsolatos tudnivalókat ismertették — elméletben és gyakorlatban egyaránt. — Higgye el — folytatja elmélázva — nem rossz dolog a tanulás A tanfolyam elvégzése óta mindig szívesen olvasom a szőlővel kapcsolatos szakkönyveket, ha kezem ügyébe akad. Ugyanígy a szakfolyóiratokat is. Ahhoz, hogy termővé tegyük a homokot, nagyon sok tudás kell Hatvani Dániel DC&íui^atL cl kézben