Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-22 / 94. szám

A MAQ-YAR, SZOCIALISTA MUWKÄSPÄRX BACS-KtSKV/IM MC&Yei LAPJA m. évfolyam. 94. szäm Ara 60 fillér 1962. Április 22. vasárnap Világ proletárjai, egyesüljetek! Mcggjorswlí a tavaszi munka Egymillió barackfa ®/rá«,*ife megyénkben A hét vége igazi tavaszias időt hozott. A verőfényes na­pokon meggyorsult termelőszö­vetkezeteink földiéin is a me­zőgazdasági munka. A termé­szet gyönyörű ajándékaként me- gyeszerte virágba borultak a barackfák az elmúlt, napokban. Különösen szép látványt nyúj­tanak a nagyüzemi barackosok, amelyeknek jó része most ho­zott először virágot. Több mint egymillió barackfa virágzik már megyénkben. Nagy iramban haladnak a ve­tések. Minden remény megvan ar­ra, hogy a kukorica kivéte­lével szövetkezeti gazdasá­gaink a jövő bét első felé­ben minden tavaszi növény­félét elvetnek. A bajai járásban a tavaszi (szántás 90 százalékban megtör­tént, 9300 holdon. A borsó, a tavaszi árpa és a zab vetése közel áll a befejezéshez: ugyan­ezt mondhatjuk a nanraforgóra is: magja a járásban közel 3000, holdon került földbe. A burgo­nyából egyelőre még csak a tervezett terület egyharmadán történt meg a vetés. 1460 hol­don. Ugyanakkor 1600 holdon a kukoricát is elvetették már. A dunavecsei járásban egy-kót napon belül szinte valamennyi szövetkezetben elvégzik a tavaszi vetést. A cukorrépa vetése is több mint kétharmad részben megtörtént, több mint 1100 holdon. A kecskeméti járás tsz-eiben k. tervezett borsóvetésnek majd­nem a másfélszeresét végezték el közel 500 holdon. Túlteljesí­tés mutatkozik a tavaszi árpa vetésénél is. Ezt a tavaszi ka­lászost több mint 16.00 holdon vetették el. A járásban kedvező ütemben halad a szőlő- és a gyümölcstelepítés is. A kiskunfélegyházi járásban — a többi járásokhoz képest — viszonylag hátrább van­nak a tavaszi mélyszántás­sal. Ez a munka mintegy k ét h a mi ad rész b e n történt meg ez ideig, közel 16 ezer holdon. Szinte befejezettnek mondható a borsó vetése, amely növény 870 holdon került a földbe. Ez­zel szemben a kukoricát 900 holdon vetették el már eddig. Gyümölcsöst 345 holdon és sző­lőt 240 holdon telepítettek. Kedvező ütemben haladnak a tavaszi vetések a kiskunhalasi járásban. Lemaradás inkább a cukorrépa vetésénél mutatko­zik, amit eddig 45 százalékos mértékben 750 holdon végeztek el. A burgonya vetése alig egy- harmadrészben történt meg. Szombaton délelőtt a megyei pártbizottság tanácstermében ülést tartott a megyei kulturális bizottság. A résztvevők meg­hallgatták Madarász Lászlónak, a megyei tanács vb elnökhelyet­tesének beszámolóját a Központi Bizottság titkársága 1961. áp­rilis 25-i határozatának végre­hajtása során eddig elért ered­ményekről. A beszámoló megállapította, hogy az elmúlt egy esztendő alatt általános fellendülés volt tapasztalható a falusi kulturális munkában. Az előrehaladás szó­rósán összefügg azzal, hogy me­gyénkben is végérvényesen győ­zött a termelőszövetkezeti moz­galom. A falusi lakosságnak ál­talában 35 százaléka jelenik meg rendszeresen a kulturális ren­dezvényeken. A színvonal tekintetében azon­Kukoricából is csak 15 holdat vetettek el eddig. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályára befutott szom­bati összesítő jelentések szerint a megyében 12 550 holdon végezték el a kukoricave­tést, ami a terv 6 száza­lékát teszi ki. Érdemes meg­említeni, hogy a borsóve­tést túlteljesítették terme­lőszövetkezeteink, hasonló­képpen az őszi kalászosok fejtrágyázását is 101 száza­lékra végezték el. a terv­hez viszonyítva. A megyed összesítő szerint a burgonyavetést 42, a naprafor­góvetést 65, a cukorrépavetést 64, a zabvetést 84. a tavaszi árpavetést pedig 83 százalék­ban végezték el megyénk kö­zös gazdaságai. ban még nem értünk el kellő eredményt. Különösen a szak­képzésben és a szakismeretter­jesztésben vár sok tennivaló a népművelési szervekre. Az ülés résztvevői a beszá­molót elfogadták és javaslatok­kal egészítették ki a határozat- tervezetet. Glied Károly, a megyei párt­bizottság titkára zárószavában felhívta a jelenlevők figyelmét arra, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése nem befe­jező, hanem csak elindító moz­zanata annak a folyamatnak, amely falun a szocialista gon­dolkodás és életforma kialakulá­sához vezet. Ezért döntő jelen­tőségű a legközelebbi időszak­ban a kulturális élet vezetői­nek, dolgozóinak és aktivistái­nak munkája. 4 falusi huliurálls munka helyseiéről tárgyaltak A Sí ál r omszál ásó*red 1 k furdokűd A Minisztertanács és SZOT vörös vándorzászlaiával kitün­tetett Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységéből ki­kerülő vékonyfalú, öntött vas fürdőkádakat a világ minden táján ismerik és kedvelik. Mi sem bizonyítia jobban kádgyártósunk világszínvonalát, mint az a körülmény, hogy a B00 ezredik fürdőkádat export­ra Görögországba szállítják. Háromszázezer exnortkád min­den elismerést megérdemel. A Vili. pártkongresszusra készü­lődve most a gyár vezetői és dolgozói azon fáradoznak, hogy a minőség fokozásával tovább növeljék az exportképes kádak mennyiségét. A most folyó rekonstrukció a második ötéves tervben a rneg­növelkedett kül- és belföldi igé­nyek kielégítését biztosítja. A tervek szerint 1965 végére az évi kádtermelés eléri a 160 ezer darabot. Képünkön Szabó Imre és ra­kodó brigádja a Görögországba küldendő vagonba helyezik az exportképes kádakat. (Pásztor Zoltán felvétele.) Virágos formák és vidám színek... A tárt ablakon át özönlő tavaszi napsütésben készül a hímes tojás. Ahol csak pirosra, zöldre, vagy kékre festik, ott is örülnek neki holnap a locsolók, hiszen az a fontos, jó szívvel adja-e a lány a legénynek. A Kalocsa környéki lányok, asszonyok azon­ban nem sajnálják a fáradságot: ügyes kézzel, aprólékos gond­dal, művészkedő kedvvel hímes tojást festenek a korán reggel érkező férfinépnek. Szaporán telik a tál, kell a sok tojás, mert a nótás legény­had se rest végiglocsolgatni a falu virágszálait a szép ajándé­kokért. Lapunk harmadik oldalán bemutatjuk, hogyan készül a húsvéti hímes tojás. Gromiko elutazott Belgrádiról Közös szovjet—jugoszláv nyilatkozat Belgrád. (MTI) Andrej Gro­miko, a Szovjetunió külügymi­nisztere ötnapos hivatalos jugo­szláviai látogatásának befejezté­vel szombaton reggel elutazott Belgrádból. A szovjet külügyminisztert a batajnicai repülőtéren Kocsa Po- povics jugoszláv külügyi állam­titkár, Veljko Micsunavics, a külügyi államtitkár első helyet­tese, Ivó Vejvoda külügyi ál­lamtitkárhelyettes, a Jugoszláv Külügyi Államtitkárság munka­társai, továbbá a Belgrádban működő diplomáciai képvisele­tek vezetői búcsúztatták. A repülőtéren Gromiko szov­jet külügyminiszter rövid nyi­latkozatot adott az újságírók­nak. Kijelentette, látogatásával kapcsolatban nagyon jók a be­nyomásai. A tárgyalások nagyon hasznosak, nagyon őszinték vol­tak, látogatása pozitív hozzájá­rulást jelent a szovjet—jugo-, szláv viszony fejlődéséhez. A szovjet külügyminiszter lá­togatásának befejeztével közös szovjet—jugoszláv nyilatkozatot adtak ki. A nyilatkozat hangoz­tatja: Andrej Gromikót, a Szovjet­unió külügyminiszterét jugoszlá­viai látogatása során fogadta Jo- szip Broz Tito köztársasági el­nök, Edvard Kardelj, a szövet­ségi végrehajtó tanács alelnöke és tárgyalásokat folytatott Kocsa Popovics külügyi államtitkárral. Kocsa Popovics és Andrej Gromiko a barátság és nyíltság szellemében alapos eszmecserét folytattak a legjelentősebb nem­zetközi problémákról és a két ország közötti kapcsolatok kér­déseiről. A nemzetközi helyzet megvizs­gálása során — folytatódik a közlemény — beigazolódott a nézetek azonossága vagy ha­sonlósága az alapvető nemzet­közi kérdésekben. Beigazolódott az a közös meggyőződés, hogy a békés koegzisztencia következe­tes politikája, valamint a nem­zetközi problémák tárgyalásos megoldása a legbiztosabb út a nemzetközi feszültség enyhíté­sére és leküzdésére, a világbéke megszilárdítására. Mindkét fél elégedetten álla­pította meg, hogy a miniszterek kölcsönös látogatása hasznos és gyümölcsöző volt, hogy a Szov­jetunió és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság* közötti vi­szony Kocsa Popovics szovjet­unióbeli látogatása után sikere­resen továbbfejlődött, továbbá, hogy az elért eredmények lehe­tővé teszik a két ország együtt­működésének további előrehala­dását, politikai,, gazdasági, kul­turális , és más területeken. Kádár János fogadta V. I. Usztyánovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadta V. I. Usztyinovot, a Szovjetunió magyarországi nagy­követét. A nagykövet tájékoztatta a kormány elnökét azokról a tárgyalásokról, amelyeket a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok kormányának képviselői között a német béke- szerződésről és a nyugat-berlini helyzet békés rendezéséről foly­nak. A kormány elnöke és a nagykövet eszmecserét folytatott a szóbanforgó kérdésekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom