Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-20 / 92. szám
I. ofSal lífli. iprffls tO. PinteS Esztétikai élmény és iskola ) JUANITA CSÓKJA Miljutyin-operett a kecskeméti színházban A legszínesebb és romantikusabb invencióval rendelkező zeneszerzők sorába tartozik Milju- tyin. Dalait milliók dúdolják és szeretik. Ki ne emlékezne a Szibériai rapszódia igényes muzsikájára, a Havasi kürt népi motívumokra épülő kellemes, szép dalaira. A Juanita csókja című operett ■»- címe után ítélve — azt ígéri a nézőnek, hogy ez alkalommal a forró ritmusú dél- amerikai táncmuzsika területére tett kirándulást a zeneszerző. Néhány, valóban hangulatos és érdekes dalbetéten kívül azonban, sajnos, alig kap többet. Egy valóban kitűnő alapötlet kibontását és lehetőségeit ígéri az első felvonás: becsületes, haladó gandolkodású ^él-amerikai diákok elhatározzák, hogy ha törik, ha szakad, teljesítik vágyaikat és összegyűjtik a nagyon is hiányzó pénzt a világ- ifjúsáai találkozóra való utazáshoz. Egy elképzelt dél-amerikai kisvárosban játszódik a cselekmény, ahová pénzszerző kőrútjuk során éppen elvetődtek kedves, vidám diákjaink. Itt aztán különböző bonyodalmak középpontjába kerülnek, majdan az utolsó felvonás záró jelenetében búcsúznak a közönségtől, mert hiszen teljesül szívük álma. Az első felvonás kellemes és hangulatos expozícióját azonban nem követi hasonlóan fordulatos folytatás, a kedvesnek ígérkező történet mellékvágányokra téved, a korábban főszereplőként bemutatkozó diákok epi- sódfigurákká jelentéktelened- nek, s hogy végül egy eléggé erőszakolt befejezéssel elénekelhessék a nagy finálét. A vendégrendező, Képessy József sem tudta, sajnos, a legjobb igyekezettel sem eltüntetni a darab zökkenőit Be kell vallanunk, a látványosságot sem tudta a darabban szereplő környezet- adottságainak és .lehetőségeinek jobb kihasználásával megfelelő értékűre fokozni. A szereplőgárda jó kvalitásai és lelkes igyekeze 39 te teszi számunkra mégis kedvessé az előadást, hiszen főszereplők és epizódisták, díszlet- tervező és koreográfus igyekezett tehetsége legjavát nyújtani. Juanita szerepében Károlyi Stefi érzelmes, rokonszenves egyéniséget formált, kulturált énekével méltán nyerte rr^eg a közönség tetszését, Pathó István rendkívül hangulatosan, nagy komédiázó kedvvel teremtett húsból-vérből való alakot Ramon szerepében. Mint álruhás „takarítónő”, vagy mint az erénybizottság egyik tagja valóban mulatságos perceket szerzett a nézőknek. Kedvesen, vidáman komédiázik a nem túlságosan rászabott szerepben Juhász Pál. Mértéktartó eszközökkel alakítja Johnnyt. a csalódott és züllés útján álló, de szíve mélyén becsületes artistát, Szalma Sándor. Valóban hódító jelenség Cézár, a kegyetlen bártulajdonos és polgármesterjelölt szeretjében Csajányi György. Színészileg kifogástalanul oldja meg szerepét. Az epizódalakítások sorából kiemelkedik Borbíró Andrea, mint tüzesvérű, de számító bártáncosnő • és Simon Géza, mint rendőrfőnök az ő állandóan beszeszelt és bárgyú rendőreivel. Mindketten igazán kevés szövegírói támogatással, sokszínű és hatásos eszközökkel tették kis szerepüket jelentőség- teljessé. Az erénybizottság két ..fővezére”, Mojzes Mária és Krémer Erzsi az utóbbi idők egyik emlékezetes epizódalakítását nyújtják. ZiUihy Hédi, mint Dolores elismerésre méltó buzgalommal igyekszik életet lehelni rendkívül hiányosan megfogalmazott és felém'tett szerepébe. Rimóczy Viola tánckoreográfiái közepes sikernek, a rendelkezésre álló lehetőségeket talán még látványosabb és változatosabb táncképek megalkotására lehetett volna felhasználni. Csi- nádi István díszletei könnyedek és hangulatosaik. Csáky Lajos Az esztétika! nevelés igen foltos feladat már az általános iskolában is. A gyermekekben az esztétikai nevelés során a természeti és művészi szép felismerésével, megszerettetésével kialakul a szép iránti, igény, ezáltal gazdagodik érzelemvíláguk, életmódjuk kulturálttá válik és maguk is képesek szépet alkotni. Mindezekkel eljuttatjuk őket a valóság mélyebb megértéséhez. A tiszakécskei I. számú Általános Iskolában különösen so. kát foglalkozunk az irodalomesztétikai neveléssel. Az irodalom ugyanis a legelterjedtebb és legnagyobb hatású művészeti ág. Kiválóan alkalmas arra, hogy a tanulókat bevezesse a művészet élvezésébe, megértetésébe és a maga eszközeivel formálja világnézetüket. Ehhez már az általános iskolában el kell sajátítani az irodalomelmélet alapfogalmait, meg kell értetni az irodalom sajátos kifejezési eszközeit. Nagyon fontos, hogy már gyermekkorban megszereztessük az irodalmi műveik elemzésének képességét Helytelen lenne, ha az irodalmat, mint az esztétikai nevelés eszközét, csak az irodalmi órákra korlátoznánk. Az óráknak az a feladata, hogy a gyermekek megkedveljék az olvasást. és hogy tájékozódjanak; mit érdemes olvasniok. A mi iskolánkban már négy éve ismert és bevált az olvasó, mozgalom. A fel só tagozatosok számára a KISZ József Attila Olvasómozgalmához hasonlót szerveztünk. Nevelőink kidolgoztak egy követelményrendszert, amelynek alapján egy évben kétszer beszámoltatják a tanulókat olvasmányaikról. A beszámolók formája igen változatos: kérdezz ■— felelek est* író—Olvasó találkozó, legkedvesebb regényhőseim, kívánság-est stb. Olvasómozgalmunltnak szoros kapcsolata van a könyv, tárral, s így állandó harcot folytathatunk a selejtes ízlés, s a még ma is fellelhető ponyva, irodalom terjedése ellen. Tapasztalataink szerint az olvasást, mint készséget, könnyen elsajátítják a gyermekek, de a szépirodalom értékelő olvasására külön nevelni kell őket. Az esztétikai neveléshez tartozik a mozi, a rádió irodalmi műsorainak meghallgatása és a színházlátogatás. Itt is nagy szükség van a pedagógus irányi-, tására. Iskolánkban különösen sokat foglalkozunk az utólagos megbeszéléssel, mert a gyakorlat azt Igazolja, hogy az előzetes tájékoztatásnál sokkal hatásosabb a látottak értékelése. Alsó- és íelsótagozatosökből alakítottunk egy úgynevezett; filmesztétikai bizottságot, amely a mozilátogatásokat szervezi és az utólagos megbeszéléseket rendezi külön »z alsó. és külön a felsőtagozaton. Meglepő, hogy ennek hatására igein sokan mennyire különbséget tudnak már tenni jó és rossz film között. Támogatjuk a tanulók önálló irodalmi kísérleteit is. Nem* mintha írókat és költőket akarnánk nevelni mindenkiből, aki szeret írni. A gyakorlati életben azonban sokszor szükség van a szép kifejezésére, a Jó előadóképességre, szakmai ismeretek kulturált megfogalmazására. Ehhez pedig szilárd alapot ad az Iskolai önképzőkör, a szavalókórusban végzett munka* vagy a színjátszás. Minden évben hagyományosan megrendezzük- a szép beszéd és kiejtési, illetve szavaló, versemyt. Ezeken a felsőt agoze- tosok 30—40 százaléka rendszeresen részt vesz. Minden nevezést elfogadunk, s az elődöntőkön kiesett tanulók is részesülhetnek abban az örömben* hogy részt vettek, szerepeltek a versenyen. Számunkra pedig nagy nyereség, hogy a tanulók megismerkedtek egy sereg jó irodalmi alkotással és kedvet ébresztettünk bennük a művek önálló tanulmányozásához. Az önképzőkörben kisebb koí. lektíva dolgozik, szaktanár vezetésével. Itt a tagok saját kis műveiket olvassák fel. bírálják* vagy pedig olyan művekkel ismerkednek meg a mai magyar irodalom alkotásaiból, amelyekre a tanterv nem ad lehetőséget Nagy jelentőséget tulajdont- tunk a színjátszásnak is. Tanulóink a tanárok vezetésével műsorokat állítanak össze és részt vesznek az iskola irodalmi színpadának próbáin. Amióta tervszerűen foglalkozunk az esztétikai neveléssel* feltűnően növekedett tanulóink fogékonysága a szép iránt. Az említett formákkal nemcsak azt rttti'* el. hogy tanulóink legjava tudatosan törekszik a művészi szép élményének megszerzésére, hanem a kollektív munkában megismert---’;^ az öfömnvújtég élményével is. Kovács Gézi. listává né vés a Mikiin Muzeum A kun kapitányok egykori székházának ódon, bolthajtásos épületében található Kiskunfélegyházán az országos hírű Kiskun Múzeum. Az épület még 1794-ben épült, a múzeumot 1902-ben alapította Szftlay Gyula tanár. Az öles öreg falak, a közéjük szorult és a bizsergető tavaszi napsugárral dacoló dohos levegő, a múzeum különös tárgyai enyhe szorongással töltik el a látogatót. Ez az országban az egyedüli börtön-múzeum. A valamikor gyakran használt kegyetlen valla tóeszközök véres időkről tanúskodnak. Itt őrzik a hóhérszéket és a pallóst, amely Martinovics Ignác és társai fejét a porba hullatta. Itt van 'az akasztója, amelyen a Ferenc József elleni összeesküvés négy tábornoka és a legendáshírű betyár, Bogár Imre fejezte be életét. A kiállított rabmunkák között a legértékesebb a Puskár József váci rab készítette óra, amely egyszerre mutatja tizenhét főváros idejét. Minden alkatrészét fából faragta három és fél év alatt alkotója. A néprajzi rész megismerteti a látogatót a letűnt korok gazdasági életével, őseinknek — az egyszerű kiskun embereknek — törhetetlen alkotókészségével, leleményességével, szokásaival. A múzeum udvarán eredeti állapotának megfelelően most épül újjá a kis- mindszenti útról behozott régi szélmalom. Májusra készül el, s akkor mindenki megtekintheti az Alföld képének ezt a valamikor oly jellegzetes tartozékát. A hatvanéves évfordulón kegyelettel emlékezünk a múzeumot alapító Szalag Gyuláról. Elismerés illeti művének folytatóit, dr. Mezősi Károly igazgatót, Hajmás Sándor restaurátort és Puskás Tibor teremőrt, akik fáradhatatlanul dolgoznak a kultúrának ebben az értékes fellegvárában. Az évfordulón újabb fejlődés előtt áll a Kiskun Múzeum, ígéretek szerint ugyanis az emeleti lakásokat rövidesen átadják a múzeum számára, s így a most még raktárakban összezsúfolt felbecsülhetetlen értékű anyag méltó helyre kerülhet. Dr. Falu Tibor @UZ!-muXlY-®ECZ£ • SAVOLY 39, Az idegenlégiósok ilyenkor megborzadtak. Hittek a tiszteknek .. . ... Egyik reggel repülőgép jelent meg a futingrai erőd felett, leírta a tiszteletkört, majd ledobta azt a kis csomagot, amelyben az erőd postája volt. Még soha nem ért földet ilyen pontosan a posta, mint ezen a napon; szinte a helyőrség irodája elé gsett. Hamarosan ki is osztották a levelekét. Mindenki örömmel olvasta az otthon üzenetét, csak Somogyi Gyulának borult el az arca A szomszéd Juli néni közölte vele, hogy édesanyja meghalt. Somogyinak hirtelen megeredtek könnyei és sírt. mint egy gyerek. Senkije sem volt özvegy édesanyján kívül... Somogyit, mint leventét vitték el anyja mellől. Odakint sokadmagával francia fogságba került. Napokig, hetekig éhez- tették őket, majd megjelent a táborban egv élelemmel és itallal dúsan megrakott autó, a kocsin Pedig éev légiós kapitány. A tiszt szélesen mosolygott, majd kedvesen mondta: aki éhes. fáradjon közelebb. Tolongtak a kocsihoz, hiszen mindenkinek korgott a gyomra. Mielőtt az agyonéheze+t fiatalok vettek volna a bőséé kosarából, esv nyilatkozatot kellett aláírniok. amiről senki sem tudta, mi az. Amikor megtudta, máé késő j olt'. . Somogyi sírt; lelki szemei előtt lepergett a hazájától távol töltött három esztendő, mely alatt egyetlen vigasza volt csak: édesanyja, őrá gondolt, ha szenvedett, ő jutott eszébe legnehezebb perceiben, s ha nagyon fájt valami, leült, s levélben panaszkodta ki magát... S olyan jól esett, amikor megérkezett a simogató, biztató levél. És most, édesanyja nincs többé... A többiek odasereglettek Somogyi mellé, vigasztalták, de eredmény nélkül. — Bár csak engem találna szíven elsőnek a vietnamiak golyója — zokogta. — Gyuszi, hogy beszélhetsz így! Somogyi felzokogott... * Elérkezett a negyvenedik nap, a február 9-e. Hűvös, szeles időre ébredtek a futingrai erőd lakói. Az idegenlégiósok hamarosan az udvaron termettek és várakozóan tekintgettek az itt-ott feltűnő főhadnagyra. A parancsnok az altisztek kíséretében bejárta az erődöt, s hosszúcsővű távcsövével sokáig kémlelte az erdőt. ~ Semmi nesz nem hallatt- siott... A parancsnok semmi gyanúsat nem tapasztalt... Aztán tovább ment a déli, a nyu- Pati, majd az északi szárnyhoz... Sem ő, sem az altisztek nem láttak semmit... A főhadnagy idegesen, türelmetlenül sietett tovább . . , A tűzkészültségre nem adott parancsot, ' nem akarta katonáit ok nélkül izgatni, azok mégis nagyon jól látták, hogy az udvaron szaladgáló parancsnok izgatott, ideges ... • — Halló Ká-Bán.:: Halló Ká-Bán ... Itt Futingra... Jelentem, hogy eddig semmi gyanúsat nem észleltem... A környéken csend és nyugalom van... Az erődben a hangulat feszélyezett... — Itt Ká-Bán... Itt Ká- Bán ... Saigonban a csapatszállító gépek a kifutópályán állnak ... Ha szükséges, indulnak ... Ezer ejtőernyős áll készenlétben ... Ezenkívül kétezer ejtőernyős vár további parancsra ... Készenlétben áll a Bá- Kán-i öt csapatszállító gép és a 400 ejtőernyős is ... Később jelentést kérek... • A vihar erősödött.. .„ Kilenc óra felé gép jelent meg az erőd felett, Bá-Kán irányából. A könnyűrepülőgépet erősen dobálta a távol-keleti szél. A pilóta megpróbált felderítést végezni az erőd környékén, de tevékenységét a hatalmas orkán szinte lehetetlenné tette. A pilóta belátta, hogy minden további levegőben töltött percért az életével fizethet és elindult visszafelé azon az úton, amelven érkezett.... Az erődbe!jek némán néztek a gép után. Érdekes... A futingrai erődöt ítélték halálra és Saigon, Na-Fac. Ká-Bán van készenlétben. .. Itt viszont jóformán semmi nem történik. A parancsnokra néztek, aid e pillanatban került elő a rádiósfülkéből. A főhadnagy sorakózőt rendelt el, nem kürtjellel, csak úgy .szóbelileg, aztán az egység elé állt. — I. égi ósok! Közkatonák, altisztek! — kezdte emelt hangon. — Mielőtt közölném veletek ezredparancsnokunk, colonel Simon üzenetét, nékem is volna néhány szavam hozzátok. Először is szeretném, ha megmondanátok, tulajdonképpen miért vagytok ilyen lehangoltak. Néma csend. Sem a közkatonák, sem az altisztek nem szóltak egy szót sem. A parancsnok dühbe gurult. — Gyáva kutyák! — ordította. — A bátorságáért kétszer kitüntetett harmadik légiós ezred hitvány férgei! Én, hiszékeny lélek! Tiveletek akartam megvédeni futingrai erődöt! Tiveletek, akik már az első lövés előtt lógó orral, sugdolózva jártok körülöttem! Takarodjatok a szemem elől! Nincs több tárgyalni valóm veletek! Valamennyien igyekeztek eltűnni a haragos parancsnok elől, csak Somogyi ballagott mélyen elgondolkozva. A főhadnagy vállon ragadta és ráordított. — Ugye, te is gyáva kutya vagy!? — Főhadnagy űr, én nem vagyok gyáva, ezt bármikor bebizonyíthatom. .. — Hát akkor miért vagy olyan szomorú? — Minden okom megvan rá... -— lehajtotta fejét. — Meghalt az édesanyám. .. A főhadnagy megenyhült. Megveregette Somogyi vállát, s továbbment... Tizenegy óra felé végképp kitört a vihar, az eső szakadt mintha dézsából öntötték volna. A légiósok besiettek álláshelyeikre. csak az őrség állt kint az erőd falán és próbálta áttörni tekintetével az esőfátyolt. Benn, a rádiósszobában tetőfokon állt az izgalom. (Folytatjuk.)
