Petőfi Népe, 1962. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

H^PFÉHY, I.EVEGÖ, lEGKlESZiSDÉGr Egy kis tavaszi kirándulás — és ahhoz néhány jó tanács A tavasz, a nvár a kirándu­lások évszaka. A természet lát­ványa, a napsugár, az egészsé­ges mozgás felfrissíti a tél fo­lyamán szobába szorult embert. Egyre többen töltik kirándulás­sal vasárnapjaikat, a természet- járók száma megyénkben is egyre szaporodik. A többi sportokhoz hasonlóan a természetjárást is csak foko­zatosan emelkedő erősségű ed­zésekkel ajánlatos megkezdeni. Kezdetben három-négy órás sé­tákat tegyünk és maid később vállalkozzunk egész napos tú­rákra. A kellemetlenségek el­kerülése végett a túrák nagy­ságát mindig a társaság leg­gyengébb teljesítőképességű tagjához Viszonyítva szabad megtervezni. As egyenletes menetütem kevésbé fárasztó, mint a gya­kori megállás: a táj szépségei­nek csodálását még sem nagyon szabad feláldozni a tempó ked­véért, hiszen a természet har­móniájában való elmerülés, s országjáró túráknál a hegyek és völgyek, tavak és folvók pano­rámájának megnyugtató, gyö­nyörködtető hatása a kirándu­lásnak egyik legértékesebb aján­déka. Az éneklés kellemes hangula­tot teremt és összekovácsolja a túrázó társaság tagjait, de hegynek felfelé menet fáraszt és fokozza a nehéz légzést. A turista jól teszi ha otthon­hagyja cigarettáját. ugyanis hegynek felfelé menet dohá­nyozni mindenképpen tilos. A pihenőt — a rövidebb táj­néző megállásoktól eltekintve — csak a távolság iava részé­nek megtétele után. lehetőleg forrás, menedékház. vagy egy- egy lakóépület közelében tart­suk meg. Letelepedés előtt a DIVAT hirtelen lehűlés megelőzésére vegyük magunkra viharkabá­tunkat. Túraöltözetünk annál célszerűbb, minél többrétegű, mert így — a rétegvastagság változtatásával — elkerülhetjük a túlmelegedést és a lehűlést egyaránt. A viharkabát jobb, mint a test szellőzését akadá­lyozó műanyagból készült ka­bát. Hajdonfőtt is elindulha­tunk, de számoljunk- tűző napsütés vagy zivatar lehetősé­gével és legyen nálunk tarta­lékban legalább egy sapka. Vi­gyázzunk arra. hogy napsütés­ben fejünk fedetlen ne marad­jon: egy fehér sapka megvéd a napszúrástól. Kisebb, egynapos túrák esetén bőven elegendő az oidaltáska is. hosszabb túrákhoz azonban a két vállat és derekat egyen­letesen megterhelő hátizsák az előnyösebb. A természetjárók tapasztalatból tudják, hogy a turista legfontosabb öltözködési eszköze a bokát ficamodás el­len védő, szöges, vízhatlan túra­cipő. Fontos tudni, hogy új ba­kancsban, annak előzetes »-be­törése« nélkül, hosszabb túrára indulni nem ajánlatos. A zavartalan természetjárásnak fontos feltétele a célszerű táp­lálkozás. Reggel elindulás előtt fogyasszunk kiadó reggelit, hogy a túrához szükséges kaló­riamennyiséget fedezzük. A me­net közben jelentkező éhségér- zetet néhány harapás csokolá­déval csillapítsuk, a fő étke­zést azonban csak már a célhoz érkezéskor fogyasszuk el. Elemózsiánk elfogyasztása után jól esik a langyos gyü­mölcslé, a hideg tea vagy a fe­ketekávé. Súlyos tévedésen ala­pul az a hiedelem, hogy az al­kohol javítja a teljesítőképessé­get. Nemcsak a pálinka, de még a sör is bágyasztia az ideg- rendszert. csökkenti az izom­erőt és rontja az ítélőkéoessé- get, ami számos veszély forrá­sává válhat. És még egy tanács: ügyeljünk arra, hogy a velünk kiránduló gyermekek ne vegyék szájukba a bogyókat, vagy virágokat, nem lehet tudni, hogv közülük melyik mérges. Az orvos nem agy ilyen eredetű mérgezéssel találkozik praxisa során. Most pedig: jó kirándulást! Dr. S. R. Heti étrend PÉNTEK: Szegedi halászlé, túrós csusza. SZOMBAT: Bárányborda olaszo­san. VASÁRNAP: Becsinált leves, hús­véti báránycomb, tavaszi fejessaláta, rigójancsi, déligyümölcs. HÉTFŐ: Szárnyas aprólékleves, töltött jérce, párolt rizs és párolt káposzta, almás-, túrósrétes. KEDD: Zöldbableves, diósmetélt. SZERDA: Reszelt tésztaleves, pa­radicsomos káposzta füstölt sonká­val. CSÜTÖRTÖK: Burgonyagombóc­leves, töltött tojás. RECEPT Bárányborda olaszosam. Hozzáva­lók: 2 db. bárányborda (karaj sze­let) személyenként, liszt, 2 tojás, re­szelt sajt, zsemlyemorzsa, 1 ü^eg karfiol, 10 deka vaj és apróburgo­nya. A báránybordákat kiverjük, be- bundázzuk liszttel, tojással, zsem­lyemorzsával, kevert reszelt sajtba. Forró zsírban óvatosan kisütjük, hogy ki ne száradjanak, vagy hogy a csontoknál nyers ne maradjon. Az üvegből kiszedett karfiolt le­öntjük olvasztott vajjal és reszelt sajttal, köré tálaljuk a báránybor­dákat koszorú alakban. Vajban pi­rított apróburgonyát és citromsze­leteket adunk hozzá körítésül. Húsvéti bárány comb. Hozzávalók: 80 deka vagy 1 kilo báránycomb, 8 deka zsír, 4 deka vaj, 10 deka sonkaszalonna, 1 deka liszt, egy evőkanálnyi paradicsomlé és só. A kicsontozott báránycombokat spárgával összekötjük, s a sonka­szalonnával megtűzdeljük, azután megsózzuk, leöntjük forró zsírral és jó meleg sütőben világospirosra süt­jük. Sütés közben a pecsenye levé­ve! öntözgetjük és többször megfor­gatjuk a pecsenyét. Levét úgy ké­szítjük el, hogy a paradicsomot kissé megpirítjuk, majd egy fél ká­véskanálnyi liszttel meghintjük, el­keverjük, 2 dl. vízzel feleresztjük és felforraljuk. A mártásba tegyünk exy kis vajat és idénysalátával ad­juk asztalra. Lakbérén dezés A varia szobabútor új változata — Kelet-Németországban. oooooooc>oooooooooc>ooooooc>oocxxoonoo A dísznövények átültetéséről Dísznövényeink nagy részét a melegebb idő beköszöntésével a szabadban is elhelyezhetjük, de ügyeljünk arra, hogy a szoba­növények zöme nem bírja a tel­jes napfényt, ezért félámyékba, fák, cserjék alá ültessék őket. A teljes napfényt kedvelő növé­nyeket- is fokozatosan szoktas­suk a napfényhez, a kényesebb, párás levegőt igénylő növénye­ket pedig egyáltalán ne ültes­sük ki. A páfrány és egyes Dracena-féléket, a Diffenbachi- át, a Cordylinét, a Loxiniát, a Saintpauleát, a Cyklament ta­nácsos egész éven át szobában tartani. Ahol nincs mód a növények kiültetésére, ott sokat szellőztes­sünk és tartsuk nyitva az abla­kot, hogy megedződhessenek és jelentősen megerősödhessenek. Azoknál a növényeknél, ame­lyeket nem ültetünk át, feltét­lenül gondoskodni kell a táp­anyagutánpótlásról. Ez történ­het műtrágya, vagy természetes trágyaoldattal. — Trágyálevezni csak nedves állapotban levő nö­vényt szabad, lehetőleg borús időben. A frissen átültetett nö­vényt sohasem trágyalevezzük. Az öntözővíz lehetőleg lágy, ál­lott legyen, s az öntözést kora reggel, vagy este végezzük. Erős napfényre kitett növényeinket naponta kétszer öntözzük és a környéküket is többször perme­tezzük. A nyirkos, páratelt le­vegő megóvja növényeinket a gyakran fellépő pajzstetűtől (Le- ánder, Phőnixpálma). Gy. I. Tanácsok fiatal háziasszonyoknak A függönytisztításról A pamutfüggönyök mosásakor a következőképpen kell eljár­nunk: A függönyt először köny- nyedén kiporoljuk. Mosás előtt egy órával langyos Rapid-oldat­A „NAGY KALAND 11 kosztüm mintás, könnyű szó­ból, fehér szövetblúzzal, fe- ■ szalmából készült Givardi­appal. (Szegedi Mária terve.) A közelmúlt napokban határ- védelmi szerveink disszidálási kísérleten érték K. Lajos 16 éves villanyszerelő ipari tanulót. Maga az eset és a kihallgatás nyomán kibontakozó történet többnyire nélkülözi a tipikus, általános vonásokat, de a tanul­sága már nem. K. Lajos ugyanis nem elzül- lött szülők, magáramaradt, pil­lanatnyilag is kilátástalan sorsú gyermeke. Sőt! Becsületes, józan gondolkozású apja — aki a fel- szabadulás előtt gazdasági cse­lédként tengette életét — az ál­lami gazdaságban „megmeleged­ve” először is fia jövőjét igye­kezett biztosítani. Így került a család dédelgetett szemefénye az általános iskola elvégzése után a közeli állami gazdaságba vil­lanyszerelő ipari tanulónak. — Csendes, szerény magatartása, szorgalma miatt rövid néhány hónap alatt nagyon megszeret­ték. A második évben azonban vá­ratlan változás történt. Lajos kezdett elmaradozni az iskolá­ból, a munkáját hanyagul vé­gezte, esténként későn járt ha­za, s olykor még ivott is. Az is­kolában félévkor megbukott, de mindez a gyakorta ismétlődő szülői és tanítói „fejmosásokkal” egyetemben már hidegen hagy­ta. Különös ábrándvilágban élt. Nem éppen épületes olvasmá­nyai hatására szövögette gyere­kesen képtelen álmát, a „nagy Icalandof’, hogy Franciaországba szökik, s beáll az idegenlégió­ba. .. Ha csak egyetlen egyszer cse­réli fel könyveit egy kezeügyé- be eső napilappal, minden fá­radság nélkül megfelelő isme­reteket szerezhetett volna a ki­ábránduláshoz. Ám e helyett a gazdaság raktárából R. Feri ne­vű barátjával elcsent motoron Jánoshalmán, Kiskunhalason át Szeged felé vette útját. Nyomo­zó szerveink éberségének kö­szönhető, hogy a „nagy kaland” Szeged környékén „betetőzést” nyert... Azóta K. Lajos ráeszmélt ter­vének képtelenségére, tettének súlyosságára. De a történet er­kölcsi és eszmei tanulsága nem is ebben rejlik, hiszen minde­nekelőtt arra a kérdésre kell választ keresnünk: ki, vagy mi a felelős, hogy a 16 éves K. La­jost képtelen kalandvágy kerí­tette hatalmába? Tálán a könyvek, vagy a kel­lő szülői és tanári erély hiánya? Mielőtt pálcát törnénk egyik vagy másik felett, gondoljunk a magunk ifjúkorára. Arra, vagy azokra az időszakokra, amikor képzeletünk szárnyán messzi, idegen tájakon izgalmas, nagy kalandok hősies virtusában pró­bálgattuk erőnket, állhatatossá­gunkat. A mai ifjúságban épp­így, vagy talán még hatványo­zottabban él a távoli világok megismerésének vágya, ha nem is jut el a kivitelezés K. Lajos- féle formájáig. A K. Lajosnál józanabb ál­modozók is hajlamosak azonban megfeledkezni arról, hogy a sarkkutató, a vizet járó tenge­rész élete sem „fenékig tejfel”, s az ő számukra legalább olyan illúziót keltőén romantikusak a mi „szürke” hétköznapjaink, mint számunkra az övék. Ezt a közeli „romantikát” kell meg­keresnünk, s megkerestetni a fiatalokkal is. De ennek meglát- tatásához mélyebb érdeklődésre, nagyobb tudásra, politikai és eszmei felkészültségre, szélesebb látókörre, s a gyermek nevelé­sében még nagyobb következe­tességre van szükségük a szü­lőknek, pedagógusoknak egy­aránt. És akkor nemcsak K. La­jost, de sok más — ha nem is hasonlóan cselekvő, de így gon­dolkozó — fiatalt indíthatunk egy józan, alkotó tettekkel teli életútra. ba áztatjuk, majd kimossuk és kinyomkodjuk belőle a vizet. Csak ezután az eljárás után kezdődik a tulajdonképpeni mo­sás, amit 45 fokos, meleg szap­panoldatos vízben végzünk. A fehér függönyöket 80 fokos me­leg szappanos oldatba is tehet­jük és 10—15 percig benne- hagyjuk. Ezután könnyedén ki­mossuk és egymásután többször kiöblítjük, először meleg, majd hideg vízben. A kiöblített füg­gönyt legalkalmasabb rizskemé­nyítővel keményíteni, de a füg­gönyrojtot ne mártsuk be a ke­ményítőbe, mert száradás után nem lehet kisimítani. A függönyt szárító ráma hiá­nyában vastag kötélre, vagy rozsdamentes drótra akasszuk és csipesszel sűrűn erősítsük a dróthoz. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-S8 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/s Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dfj 1 hőnapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon; U-85;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom