Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-14 / 61. szám

Hogyan tovább ? Élénk vita jellemezte a Kiskunhalasi BaromSifeldolgozó Vállalat üzemi tanácsülését A rövid, de tartalmas vitáin­ÉLED A HATÁR Vetik az árpát a kerekegyházi Aranykalász Tszcs földi V. Kecskeméttől tizennégy kilométerre. A »kormányos«: Horv.’ István, a »vezető«: Kocsis Bertalan. A Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Város­földi Állami Gazdasága szarkási üzemegységének dolgozói sem tétlenkednek. Miután a földgyalu 120 holdon elegyengette a néhol 8—10 méteres dombokat, a gazdaság dolgozói hozzá­kezdtek a telepítésre kerülő almafák gödreinek a kiásásához. (Hatvani Dániel felvételei.) Nyereségrészesedést kaptak a hartai Béke Tsz gazdái dító beszámoló alapgondolata az volt, hogy a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat csak akkor tudja az ötéves terv má­sodik évének megnövékedett feladatait teljesíteni, ha az üze­mi tanácsülés a gondos gazda módjára feltárja azokat a tar­talékokat, amelyeknek felhasz­nálásával tovább javul a ter­mékek minősége, növekszik az exportra szánt áruk mennyisé­ge, tökéletesednek a termelő- berendezések, gazdaságosabb lesz a termelés. Vajon hogyan képzelik ezt el? Korszerűsítés — tökéletesítés Az idén 30,5 vagon baromfi­val, 600 ezer darab tojással kell többet feldolgozni, mim tavaly. Eközben 52 ezer forinttal kell növelni az egy főre eső terme­lést, tíz vagonnal megemelni az exportra szánt áruk mennyisé­gét. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a nyersanyag bizto­sításán kívül a feldolgozás tech­nikája és a munka szervezése lényegesen megjavul. Erié an­nál is inkább szükség van, mert növekszik a munkaigényesebb áruk mennyisége. Mindezeknek figyelembevéte­lével határozták meg az üzem műszaki fejlesztését. Többek kö­zött új gépek beállításával, a régiek tökéletesítésével könnyí­tik és gyorsítják a feldolgozást. Böröczk Károly, a zökkenőmen­tes munka érdekében hangsú­lyozta: a nagyoló kopasztóbe- rendezéseket úgy kell átalakí­tani, hogy az a pulyka kopasz- tására is alkalmas legyen. A gépek többoldalú felhasználásá­(3.) Ettől az időponttól kezdve csak igen kevés adat jutott bir­tokomba Ibrányi további pálya­futásáról. Csak annyit tudok, hogy volt pápai diáktársai, Pet­rovics. Jókai és Orlai Petries több ízben találkoztak vele az ország legkülönbözőbb pontjain és mindjárt hozzá is tehetem: a legkülönbözőbb helyzetekben. Jókai egy ízben például Komá­romban látta, ittas állapotban és igen elhanyagolt külsővel. Pétre vies, akit ekkor már Petőfi névvel jeleztek a színlapon, Debrecenben működött vele együtt a színjátszótársulatnál. Mindketten dicstelenül szere­pelek. Orlai Petries viszont a Csiga vendéglő ivójában ta­lálkozott vele, ahol mint egy­kori osztálytársát és barátját mutatta be Vachott Sándornak, Bajzának és Vörösmartynak, nem különben a Honderű, a Hölsyfutárés a Szivárvány több munkatársának Ibrányi ez al­kalommal mogyorószín köcsög­kalapot, ugyanolyan sélyemmel- lényt és kesztyűt, nemkülönben sötétzöld frakkot, vajszín nan- kingnadrágot és barna százrétű köpenyt viselt, igazi ars alán módjára, selyem bojtos pénzes­zacskó iá oan pedig megcsendül­tek a körmöcj sárgacsikók, ami­kor fizetett. Modorával, élőéi­vel, szel’em^vel és mókáival el- bájni*- 3Z egész társaságot, de nak gondolatát többen is fejte­gették, nem egy talpraesett mű­szaki ötlet is felmerült. Lázár Imre a karbantartók munkájá­nak megjavítására tett hasznos javaslatot. Dudás Mihály a gé­pesített ládaszegezés gondolatá­nak megvalósítását vetette fél. Kiss Kálmán hangsúlyozta, hogy a műszaki szervezési, intézke­dési tervben szereplő feladatok mielőbbi megoldása előfeltétele a termelékenységi terv teljesí­tésének. Svéda Antalné szóvá- tette, hogy a tojásosztályozó gé­pek kapacitása és a biztosított munkaerők kihasználása között nincs meg az összhang, — sok az üresjárat. Többet exportra Sok szó esett arról miként lehetne növelni az exportra szánt áruk mennyiségét, olcsób­bá tenni a feldolgozást. Böröczk Károly véleménye szerint a tá­rolási vesztesség csökkentése érdekében a beérkező baromfit közvetlenül a hizlaldába kelle­ne szállítani. Szalad József a csirkék három felé osztályozá­sát javasolta. Vincze Benő meg­említette, hogy a szocialista munkaverseny főleg a mennyi­ségre irányul. Ez helytelen! Ja­vasolta, hogy minden exportra gyártott árut zacskóban tárol jón a vállalat Kiss Kálmán a beér­kező áru minőségének javítását szorgalmazta Hangsúlyozta —, hogy sokat tehetnek az árufor­galmi osztály dolgozói, főleg az agronómusok. Szerinte javítaná az áru minőségét, ha a gépek mellé jól képzett vízkezelőt ál­lítanának be. Borbás Mátyás közölte, hogy az átvételnél nem vigyáznak eléggé az állatokra, s emiatt, mire a feldolgozóba ér, sok áru tönkremegy. legfőképpen a hangászokat, mert igen szépen dalolt és kifogyha­tatlan volt a nótákban, ame­lyekre megtanította őket is. Meg kell még jegyeznünk, hogy az egész társaság számlá­ját, hajnalban nagyúri gesztus­sal ő egyenlítette ki, miáltal még inkább az érdeklődés hom­lokterébe került. Még találkozunk vele a már­ciusi napokban is. Ekkor már pörge darutollas kalapban, atil- lásan, kardosán, csizmásán csör­tet be a Pilvax-kávéházba, ahol egykori osztálytársai viszik a vezetőszerepet. Szeret azok fé­nyében sütkérezni, betéve tudja Petőfi minden költeményét és buzgón gyűjti az előfizetőket Jókai lapja, az Életképek szá­mára. Milyen furcsa játéka a sorsnak, hogy történetünk kez­detén most ott látjuk baktatni két fogolytársával összeláncolva a novoszibirszki országúton, erősen megviselt honvédőmagyi egyenruhában. A két Petrovics rbrányit történetesen két test­vérrel láncolták össze. Az egyi­ket Petrovics Eleknek hívták, a másikat Arzénnek. Ha külső­re volt is köztük úgynevezett családi hasonlatosság, termé­szetükre nézve meglehetősen kü­lönböztek egymástól. Elek sze­líd volt és költői lelkületű. Ar­Élénk vita alakult ki a tojás- törés csökkentését illetően is. A továbbképzésről Sokan foglalkoztak ennek szük­ségességével és fontosságával. Jelenleg 20 dolgozó jár külön- böző technikumokba, öt ösztön­díjasa van a vállalatnak. Ennek ellenére van bőven tennivaló. Erre hívta fél a figyelmet Kiss Kálmán, amikor arról beszélt, hogy a segédművezetők szakmai és adminisztratív hozzáértését tovább kell növelni. E kérdés tárgyalásakor szóba került még a tapasztalatcserék fontossága és a munkamódszer-átadás szük­ségessége. Hosszú ideig lehetne sorolni azokat az izgalmas, megoldásra váró kérdéseket, amelyek ezen az ötletekben, javaslatokban gaz­dag üzemi tanácsülésen elhang­zottak. Egy azonban biztos: ez a testület nagy hozzáértéssel in­tézi saját ügyeit, kritikus szem­mel vizsgálja munkáját és he­lyesen határozza meg a célhoz vezető feladatokat. Venesz Károly Villamosítás — saját erőből A hartai Béke Termelőszövet­kezetben az idén tovább foly­tatják a tavaly megkezdett vil­lamosítást. A központi major borjúnevelő istállójához hatszáz méterről vezetik a huzalokat, hogy az istállóban villanyfény­nyel világítsanak. A hálózat és az oszlopok költségét teljesen saját erőből fedezik. A létesít­ményre 30 ezer forintot fordít a szövetkezet. zén indulatos, szeszélyes és lob­banékony. Így persze ő viselte hármuk közt legnehezebben a rabság nehéz jármát és Kázmér hasztalan igyekezett sorsával megbékíteni. — Ó, hidd el pajtás, én meg tudlak érteni — mondta neki egy szörnyű menetelés után. — Hiszen az ember nem tudja egy­kedvűen viselni a sors megpró­báltatásait, legyen bár vallásos, vagy filozófus. De azért igye­keznünk kell, hogy a kátyúból kirántsuk valahogy életünk ro­zoga szekerét, ha tovább aka­runk jutni. — Akar az ördög tovább jut­ni! Hiszen ez rosszabb a halál­nál! — A halál nem rossz. A ha­lál a nagy semmi. De az élet, az még minden lehet. Ki tudja, mi vár még ránk? — Ugyan mi? Nagajka, bi­lincs, ólombánya. Csak pokoli szenvedés, semmi egyéb. Mint irigylem azokat, akik elhullot­tak az úton! Akiknek a kozák- pika megadta a kegyelemdöfést! Nem is tudom, miért vonszolom tovább még magam! Miért en­gedelmeskedem a lábaimnak, amíg bírják? — Ezt úgy hívják, hogy élet­ösztön. Persze ez is csak egy szó. De hidd el, ültem én már otthon is nehéz vasban. Okta­lan szenvedélyemben megöltem egy hűtlen asszonyt. Azt hittem, a börtön kapujával bezáródott előttem a világ. Aztán mégis kiszabadultam. Azt hitték, po­litikai fogoly vagyok, valami névcsere révén. Amnesztiát kap­tam. És... *— És most újra rajtad a bi­A hartai Béke Termelőszövet­kezetben a cukorrépán és bur­gonyán kívül tavaly minden nö­vényféleségből többet termeltek a tervezettnél. A garantált 40 forintos munkaegységen felüli többlet-bevételt szétosztották a tervet teljesítő tagok között. A nyereségrészesedést, a korábbi közgyűlés határozata szerint a legalább 120. illetve 80 munka­lincs! Hát így kedvezett a sors? — Így. Mert ez a- névcsere fogja sorsunkat újra megjavíta­ni. Adott egy mentő ötletet. Tudjátok, hogy a mi nagy köl­tőnket, Petőfit Petrovicsnak hív­ták? Nos, teszem, mért ne len­nél te Petőfi? Vagy Elek öcséd? Arzén keserűen íelkacagott. — Ugyan, mivel javítaná ez meg a mi sorsunkat? Tudnak is ezek a kozákok, vagy muszíkák Petőfiről? — Ha nem tudnak, majd fog­nak tudni, lesz gondom rá. — Ugyan, ugyan. És ha te­szem, magam volnék Petőfi? Mit javítana ez a sorsomon? — Csak türelem és kitartás. Majd meglátod, ha elérkeztünk rendeltetési helyünkre. Annyit már most is mondhatok, hogy ez költői lelkületű nép. Van egy Puskin nevű költőjük, szentként tisztelik. — Hát aztán? — Nehezen fog az eszed, paj­tás. Tudtukra adjuk, hogy te vagy a magyar Puskin. A sza­badság költője. * Elek, aki eddig csak hallgatta kettejük beszédét, amint ott az árokparton ültek, most egyszer­re megszólalt: — Ha te nem akarsz Petőfi lenni, majd leszek én. És nem is azért, hogy ezzel javítsak a sorsunkon. Hiszen azt sem tud­juk, hová megyünk és miféle parancsnokság alá kerülünk. De valakinek pótolnia kell őt. Vagy neked, vagy nekem. Az nem le­het, hogy a nemzet elveszítse őt. És éppen most, mikor a leg­nagyobb szüksége volna rá, ször­nyű elesettségében. (Folytatjuk) egységet teljesítő férfiak és nők kapták. Ezen a címen 112 ezer forintot osztottak szét A többletbevételből a tagok mintegy 90 százaléka részese­dett. A fiatalok többsége is vitt haza nyereségrészesedést. Hor­váth János állattenvésztő pél­dául — akinek a múlt évi jö­vedelme havi 3600 forintot tesz ki — 970 forintot. Hlavács Ár­pád traktoros pedig a felesé­gével együtt 1000 forintot ka­pott. A fiatal házaspár évi jö­vedelme több mint 40 ezer fo­rint volt — Mi történt? — Nyugtalanok a náthabaci- lusok. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Báes-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: l#-sa. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér l a Telefon- 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetőétől a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. 1t, , honapra fortnt Bács Ki-ík ,n megyei Nyamda V. Kecskemét, — Telefoni u-85, Szántó György: A három Petőfi Kacskaringós utak

Next

/
Oldalképek
Tartalom