Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-09 / 57. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek: xvn. ÉVFOLYAM. 51. SZÁM Ära 60 fillér i - KISKUN M Ecvr | LAPJA mmammgtmmm 1963. MÁRCIUS 9. PÉNTEK 167 újítás, 4 millió forint megtakarítás a tanácsi könnyűiparban Eseményekben gazdag, ered­ményekben sikeres esztendő volt az elmúlt év tanácsi ipa­runk újítómozgalmában. A leg­jobb újítók és feltalálók harma­dik országos tanácskozásának tiszteletére a könnyű- és élelmiszeripar vállalatainál több mint 500 újítást nyújtottak be a szo­cialista versenyben élenjáró dolgozók. Egypár összehasonlító adat jól érzékelteti, hogy nemcsak az újítások számában, de azok nép- gazdasági eredményében is je­lentős a fejlődés 1960-hoz vi­szonyítva. Egy évvel ezelőtt, amikor a Petőfi Népében mérleget von­tunk a hároméves terv utolsó esztendeiének újítási mozgal­máról, többek között ezt írtuk: A felszabadulási munkaverseny sikereihez 1 millió 580 ezer fo­rint megtakarítással járult hoz­zá újítóink fáradozása. Ma vi­szont ennél lényegesen többről számo1 hatunk be az olvasónak. Második ötéves tervünk első esztendejében ugyanis közel 4 millió forint megtakarítást ered­ményezett a tanácsi ipar újítói­nak leleményessége. Különösen a könnyűipari üzemekben emelkedett számot­tevően az újítók munkájának eredménye. Legtöbb újítást, 125 javasla­tot Kiskunfélegyházán nyúj­tották be a Bács-K<skun megyei M íí any a"f eldolgozó Vállalatnál. Tiszakéeskén a Permetezőgép­gyárban 106 javaslatot jegyez­tek be az újítási naplóba, me­lyek közül a 30 bevezetett újí­tás egv év alatt több mint 250 ezer forint népgazdasági meg­takarítást eredményezett. Kis­kunhalas©- a Vastörr.egcikk- ipari Vállalatnál 67 újítás, a Faipari Vállalatnál pedig közel hatvan újítás született az el­múlt esztendőben. A statisztikai jelentéseket ér­tékelve, növekedett az újítási kedv, s az előző évinél több, il­letve jelentősebb javaslatot nyújtottak be a Bács-Kiskun megyei Nyomdaipari Vállalat­nál, a Bajai Fémipari Vállalat­nál, a Kecskeméti Faipari Vál­lalatnál, a Bajai Cementipari Vállalatnál, a Kalocsai Fémtö­megcikkipari Vállalatnál, vala­mint Baján a Fatömegcikkipari Vállalatnál. Megjegyezzük azonban, hogy bár az újítások során elért nép- gazdasági eredmény közel jár a 4 millió forinthoz —, sok még a tennivaló, hogy a tanácsi ipar valamennyi üzemében szabad utat nyissanak vezetőink az újítómozgalomnak. Elsősorban az újítások gyorsabb felülvizs­gálására gondolunk. Több ta­pasztalat ugyanis arra mutat, hogy kényelmességből vagy más okokból bosszú ideig húzó­dik az újítások elbírálása, ami bizony helyenként ked­vét szegi az újítóknak. Jórészt ebben látjuk magyará­zatát, hogy az elmúlt évben be­nyújtott több mint 500 újítási javaslatból csak 268 került el­fogadásra, s ezek közül 100 ja­vaslat bevezetésére csak idén történik intézkedés. Az eredmény ugyanakkor fi­gyelmeztet is: Ha minden' üzemben tervszerűen foglalkoz­nak az újítókkal, a lehetőségek egész sora nyílik meg 1962. évi terveink gazdaságos tejesítésé­ben. H- SG Kedvező légkörben folynak az eviani tárgyalások Rendkívüli ülésre hívják össze a francia parlamentet Párizs. fMTI) Evianban csü­törtökön délelőtt és délután is folytatódtak a francia—algériai tárgyalások. A miniszterek ta­nácskozásaival párhuzamosan két külön ülésteremben szakér­tői bizottságok tárgyaltak. Sem francia, sem algériai részről nem nyilatkoztak a ta­nácskozások tartalmáról. A Le Monde kiküldött tudó­sítója szerint a tárgyalások lég­köre hamisíthatatlanul jobb, mint a múlt év májusában meg­tartott eviani találkozóé. Az al­gériai kormány képviselői eddig nem tértek vissza a februári titkos megbeszéléseken már tisz­tázott kérdésekre, hanem azt kérték, hogy a függőben maradt problémákat vegyék napirendre. Ezek közé tartozik a fegyver­szünet megkötése után felállí­tandó algériai karhatalom lét­számának, összetételének és irá­nyításának kérdése, amely az algériai küldöttek érdeklődésé­nek középpontjában áll, Az FLN képviselői a helyi karhatalom­ban látják az algériai béke hely­reállításának legfőbb biztosíté­kát. Francia hivatalos körökben bizakodással tekintenek a tár­gyalások kimenetele elé. Erre vall Chaban-Delmas-nak, a nemzetgyűlés degaulleista elnö­kének bejelentése, hogy de Gaulle a fegyverszünet megkö­tése után rendkívüli ülésre hív­ja össze a képviselőházat és a szenátust. Az ülésre az eviani tárgyalások eredményétől függő­en, március 15-e és 20-a közötti időben kerül sor. A parlament nem fog szavazni a francia— algériai megegyezésről. A terv szerint a képviselők csupán meghallgatják de Gaulle üzene­tét és a kormány javaslatát majd hozzászólnak. Szavazásra csak abban az esetben kerülne sor, ha a képviselők egy része bizalmatlansági indítványt tér jesztene be a kormány ellen. Ä mezesazdaság ez évi feladatairól tanácskozott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bi­zottsága csütörtökön, a megyei tanács kultúr­termében ülést tartott, amelyen a mezőgazda­ság, különösképpen a termelőszövetkezetek fej­lesztésének feladatait tárgyalták meg. Az ülés elnökségében helyet foglaltak Erdősi József és Glied Károly, az MSZMP megyei bi­zottságának titkárai, dr. Varga András, a megyei tanács vb elnöke, dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese, Vörös Vilmos, az MS7MP keí-ckemótj járási bizot*ságának titkára, Gombos Aladár, az MSZMP Kecskemét városi bizottságának titkára, Borszéki Lajos, a KISZ megyei titkára és dr. Szalóky László megyei rendőrfőkapitány. A megyei pártbizottság tagjain kívül több ta­nácsi, állami gazdasági és vállalati vezető is részt vett az ülésen, amelyet dr. Varga Jenő nyitott meg, miközben — a nemzetközi nőnap alkalmából — külön üdvözölte a részvevő nőket. Ezután Erdősi elvtárs mondta el beszámolóját. A megyei pártbizottság 1961. november 2-án tárgyalta a me­gyénk mezőgazdaságának fej­lesztésével kapcsolatos feladato­kat Határozatot hozott a máso­dik ötéves terv során megvaló­sítandó célkitűzésekről. A hatá­rozat ma is érvényes és a mai pártbizottsági ülés munkájának is alapját képezi. Megyénkben az 1961-es esz­tendő fontos mérföldkő. Befe­jeztük a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését, megnyílt a mezőgazdaságban is a termelő­erők fejlesztésének nagy lehe­tősége. Következetesen hajtot­tuk végre az MSZMP Politikai Bizottságának 1960. április 12-i határozatát, amely fő célkitű­zésként a termelőszövetkezetek megszilárdítását határozta meg. Megyénk termelőszövetkezetei­re az a jellemző, hogy többsé­gük megszilárdult, javult a gaz­dálkodás színvonala. Sikeresen oldottuk meg a mezőgazdaság Á növénytermesztéssel kap­csolatosan — folytatta Erdősi elvtárs — a takarmánvtermesz- tés fontosságát és a kukorica- termesztés korszerűsítését, a terméshozamok növelésének szükségességét, lehetőségeit eme- em ki. Ez nagyon fontos po- itikai és gazdasági kérdés. Me­dvénkben több mint 200 ezer holdon termelnek kukoricát, te­hát óriási népgazdasági érdekek ‘’űződnek hozzá. Általánossá kell tenni nagyüzemeinkben a magas termőképességű hibrid vetőmag alkalmazását, ezért az dén megyénk kukorica termő erületének 70—80 százalékát -ibrid vetőmaggal vessük el Minél nagyobb területen kerül­előtt álló , kettős feladatot: a szocialista alapokra helyezés mellett több árut adtunk a nép­gazdaságnak, mint a korábbi esztendőkben és nőtt az állatál­lomány. összegészében a megye az 1961. évi felvásárlási tervét 106,2 százalékra teljesítette. A mezőgazdaságra vonatkozó távlati terveink nagyrészt is­mertek. A mai megyei pártbi­zottsági ülésünkön az 1962. év­re vonatkozó főbb tennivalókat kívánjuk megtárgyalni A legfontosabb a termelő­szövetkezeti gazdaságok to­vábbi megszilárdítása, a gyenge termelőszövetkezetek megerősítése, az X962. évi termelési tervek teljesítése. E feladatok megvalósításával kell készülnünk a járási, vá­rosi, megyei pártértekezletekre és pártunk VIII. kongresszu­sára. lön négyzetesen a földbe a ve­tőmag. Az ehhez szükséges gé­pek rendelkezésre állnak. A nagy kukorica-termésho­zam alapvető feltétele és egyik legfontosabb tartalé­ka: az optimális tőszám biz­tosítása. A talaj táperejétől függően az Alföldön is el kell érni a mint­egy 18—20 ezres tőszámot hol­danként, a hagyományos pa­raszti 10—12 ezerrel szemben Támaszkodjunk a régebbi pa­raszti termelési tapasztalatokra ás ahol ez indokolt, alkalmaz­zuk a fészelriráffvázást is. En­nek haszno^cígát fényesen bi zonyítottájj tavaly a tataházi termelőszövetkezetek. amelyek 45 mázsás átlagtermést értek el. A kukorica művelésének fon­tos feltétele a többszöri kapá­lás. Megfelelő termést csak a háromszori lelkiismeretes, gon­dos gyomirtás eredményezhet Ahol öntözni lehet elsősorban a takarmánynövényeket és fő­leg a kukoricát öntözzük. Az öntözés megkétszerezi, de meg is háromszorozza a termést. Ebben az évben a kukoricater­mő területeken "4500 holdon végzünk vegyszeres gyomirtást. Szervezzük tovább a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalmat. Nem elég megtermelni a ta­karmányt hanem gazdaságosan fel is kell használni. Az ifjú­sági brigádok folytassák tovább a korábbi években igen helye­sen kezdeményezett silóbetaku- rítási versenymozgalmat Vál­laljanak védnökséget egyes szövetkezetekben a silótaka"- mány biztosítása érdekében. Kí­vánatos, hogy a megyénkben számosállatonként legalább 10 köbméter silótakarmányt készít­sünk. A kukoricatermesztés mellett, nagy jelentősége van a szálas- takarmányok termesztésének is. Feltétlenül el kell érnünk, hogy szálas- takarmányt termő terüle­teink a szántó 16—17 száza­lékát tegyék ki. Megyénk mezőgazdasági ter­melésének előirányzata az idén a tanácsi szektorban 3 milliárd 374 millió 856 ezer forint. Ez a hároméves tervhez viszonyít­va 8,6 százalékos növekedést •ei^nt. Az összes termelési ér- ‘ék egvharmadát az állatte- ryésztás adia. (Folytatás a 3. oldalonJ A főbb gazdasági tennivalók

Next

/
Oldalképek
Tartalom