Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-06 / 54. szám

19(1*. március 9. kedd 5 oldal Egyre nagyobb ütemben vetnek megyénk nagyüzemi gazdaságai Megyénkben szórványosan — Egyenlő mértékkel Négy év a falusi takarékszövetkezetek életében Megyénkben 55 községre ki­terjedő hatáskörrel 20 falusi ta­karékszövetkezet működik. Ezek­nek átlag egymillió forintra rúg a betétállománya. Az elmúlt négy év alatt tízezren összesen 28 millió forint kölcsönt vettek fel e falusi «bankokból”. Ebből az összegből mintegy 15 millió forintot családi házak építésére, a többit pedig bútorok, tartós háztartási cikkek és kelengyék vásárlására fordítottalt. Most, a zárszámadások után ismét sokan helyezik takarékba felesleges pénzüket. Néhány hét alatt mintegy ötmillió forinttal növekedett a takarékszövetkeze­tek betétállománya. MINT ARRÓL a Petőfi Né­pében már értesítést adtunk, a Zománcipari Művek Kecskemé­ti Gyáregységének dolgozói ne­mes vetélkedésre hívták a me­gyeszékhely üzemeit a megyei pártbizottság versenyzászlójá­nak elnyeréséért. Több üzem válasza után örömmel tesszük közzé a Kecskeméti Konzerv­gyár dolgozóinak levelét is, me­lyet ezzel kapcsolatban szer­kesztőségünkhöz intéztek. „Kedves Elvtársak!. Az idén minden eddiginél nagyobb fel­adatot kapott a Kecskeméti Konzervgyár. Négyszázhuszonöt millió forint értékű gyümülcs- és főzelékkonzervet vár tőlünk 19.82-ben a népgazdaság. E nagy munka . gazdaságos elvégzése ér­dekében megélénkült gyárunk­ban a szocialista versenymoz­galom. Jelenleg 40 brigád küzd kát üzetntelepünkön a szocialis­ta cím elnyeréséért. Az egyes üzemrészek termelési tanácsko­zásairól pedig örömmel közöl­hetjük, hogy gyárunk egész kollektívája egyöntetűen vállal­ta: 1962-ben ötvenhét millió fo­rint értékkel több árut adunk a népgazdaságnak, s e többter­melésnek jelentős részét a munka termelékenységének nö­velése útján biztosítjuk. EZ AD biztosítékot, hogy ki­jelentsük: egyetértünk a ZIM Kecskeméti Gyáregysége nyolc­elsősorban a homokos terüle­teken — már a máit hónap vé­gén megkezdték a vetést Bugac község határában pél­dául a termelőszövetkezeti cso­portok többségében február második felében hozzáfogtak a takarmánynövények magjának a földbe juttatásához. Ennek köszönhetően a márciust eső már csírázó árpamagot takaró földre hullott Hétfőn a homokos területeken kívül a magasabb fekvésű, kö- töttebb talajokon is hozzáfog­tak a tavasziak vetéséhez. A Városföldi Állami Gazdaság pe- tőfiszállási körzetében 150 hol­van brigádjának célkitűzéseivel, csatlakozunk felhívásukhoz, s -a szocialista munkaverseny ed­digi eredményei alapján, bátran felvesszük a versenyt a megyei pártbizottság versenyzászlójá­nak elnyeréséért. Tudjuk, hogy a zászlót csak az esetben nyerhetjük el, ha a tervben előírt 425 millió forint értékű konzervárut a tavalyi­nál olcsóbban és jobb minőség­ben állítjuk elő. Célkitűzéseink­ben ez egyet jelent a termelé­kenység 13 százalékos növelésé­vel, gyártási költségeink 2,5 százalékos csökkentésével E SZÉP TERVEK megvaló­sítása magában véve is nagy fel­adat. Tovább növeli azonban felelősségünket, hogy a 3650 Va­gon készáru 69 százalékát, mennyiségben 2120 vagon kon- zervet az exportigényeknek megfelelően kell előállítanunk. Műszaki gárdánk ezért sokirá­nyú munkát végez, hogy kor­szerűbb technológiával a múlt évinél jobb munka- és üzem- szervezéssel biztosítsa a szocia­lista munkaverseny első feltéte­lét, a folyamatos termelés mű­szaki biztosítását. Bízunk benne, hogy erőfeszítéseink dolgozóink szorgalmával, versenykedvével párosulnak és év végén elsőként kerülnek ki e nemes vetélkedés­ből.” don a borsót 80-an a zabot, a Kunfehórtói Állami Gazdaság­ban 100 holdon a mákot, a Kecskemét környéki tsz-ekben pedig a tavaszi árpát vetik. Ezen a héten — a föld meg- szikkadása után — 250 géppel és 100 lóval vontatott vetőgép dolgozik megyénk állami és szö­vetkezeti gazdaságainak földjein. Nagy az érdeklődés Diősy Antal festőművész kiállí­tása iránt Lapunkban már hírt adtunk megnyitójáról a Kecs­keméti Katona József Színház­ban. Azóta a meleaszínű. han­gulatos akvarellek. érdekes mű­vészportrék osztatlan sikert arattak a közönség körében. Sokat megvásároltak közülük, és egyre többen keresik fel a színházat hogy vásároljanak. Ez az érdeklődés is bizonyítja, hogy egyre nő azok száma, akik kedvelik az ízléses, szén és va­lóban művészi alkotásokat Állami Gazdaságok borversenye „Házi borversenyt rendez­nek megyénk állami gazda­ságai március 1-én a csengődi gazdaság tabdi üzemegységében. Mintegy 60 féle bor közül válo­gatják majd ki a legjobbakat, melyek a megyei borversenyre kerülnek. A Jó VEVŐ — Kisasszony, ha megengedi, benézek holnap is. Mostanában gyakran té­mája a különböző helyeken fo­lyó beszélgetéseknek a pártta­gok és pártonkívüliek összefo­gásának szemmel látható erősö­dése. Általában az öröm és az elismerés hangján szólnak az emberek arról, hogy a párt mennyire mélységesen bízik a Dártonkívüliekben és milyen őszintén tájékoztatja őket a párt és az ország előtt álló felada­tokról, az eredményekről, a gon­dokról és nehézségekről. Ez a nyíltság, őszinteség rendkívül ló hatást vált ki és arra kész­teti a pártonkívtíliefket, hogy tu­dásuk legjavát adva közremű­ködjenek a szocialista építő­munkában. Ugyanakkor a párt­tagokat is jóleső érzéssel tölti el a pártonkívüliek bizalma, an­nak tudata, hogy helyeslik és támogatják a párt politikáját. A pártonkívüliek iránti biza­lom alapja a párt és a nép ér­dekeinek azonossága. A szocia­lizmus felépítése, a párt prog­ramjának megvalósítása nem­csak a kommunisták, hanem az egész | nemzet boldogulásának útja. A part éppen ezért abból indul ki, hogy az emberek meg- nyerhetcek a szocializmus ügyé­nek. Azt valliuk, hogy nemcsak a kommunisták, hanem a pár- fonkívüliek is szíwel-lélekkel támogatták a jövő társadalmá­nak felépítését, ha annak elő­nyeiről meggyőződnek. Éppen ezért teljesen érthető, hogy a párt rendkívül nagy fi­gyelmet, gondot fordít a meg­győző, felvilágosító munkára, a dolgozók állandó, rendszeres tá- iékoztatására annak érdekében, hogy fokozza a lelkesedést, ki­váltsa az alkotókészséget Csak az élettől1 elszakadt, egé­szen szűklátókörű emberek gya­korlatában fordulhat elő, hogy a fentieket szem elől tévesztve elhanyagolják a meggyőző mun­kát a párt politikájának rend­szeres megmagyarázását, a pár­tonkívüliek megfelelő bevonását a napi feladatok elvégzésébe. A közös érdekeken, célokon alapuló bizalmat sugározza a oártnnk az a határozott elvi ál­lásfoglalása, hogy hazánkban a Pártfunkció kivételével minden tisztséget a pártonkívüliek is be­tol thetnek A párt fontos fel­adatának tekinti ennek az elv­nek következetes érvényesítését és őrködik azon, hogy minde­nütt érvényesüljön. Ennek a munkának ered­ményeképpen, ma már gyakor­lattá válik, hogy a pártonkívü­liek is tehetségüknek, képzett­ségüknek megfelelő munkakör­ben dolgoznak és egészen szem­betűnő, kivételes dolog, ha va­lahol ez az elv nem érvényesül, ha valahol az embereket nem a végzett munkájuk és magatar­tásuk alapján. ítélik meg. Elsősorban a termelőszövet­kezetekben honosodott meg az a helyes módszer, hogy a rá­termettséget, a hozzáértést, a szocialista gazdálkodás iránti hűséget mérlegelve gyakran pár- tonkívüli szövetkezeti gazdát választ meg elnöknek a tagság. Így jártak él a városföldi Dó­zsa és a tiszakécskei Tissaagyön- gye Termelőszövetkezet gazdái is. Hogy mennyire helyesen szá­mítottak, azt az eredmények igazolják. A városföldi Dózsa Tsz például hosszú ideig a gyen­gék közé számított a járásban, de Kürtösi Károly pártonkív ili tsz-elnök vezetésével az elmúlt évben már a legjobbak közé emelkedtek. Igen sok pártonfcívüH tevé­kenykedik a nőbizottsógoieban, és a Hazafias Népfrorutbizott- ságaíban is. A közelmúltban ér­tesültünk arról, hogy a kiskő­rösi járási népfrontbizottság az egyik szőlőtermesztő szakszövet­kezet köztiszteletben álló elnö­két, Kelemen Sándor pártonkí- vüld dolgozót választotta meg a bizottság függetlenített titkárává. Amikor egyre több péav tonkívüli vezető beosztásba ál­lításának helyességére és lehe­tőségére hívjuk fél a figyelmet, lehetséges, hogy egyesek ebben egyoldalúságot látnak és a párt­tagok háttérbe szorítását emle­getik. Erről azonban szó sincs. Ha az élet tényeit vizsgáljuk, nem nehéz megállapítani, hogy ilyen aggodalomra nincs ok. Az is előfordulhat, hogy egye­sek a pártonkívüliek funkcióba állítását, az irántuk való figyel­mességeit szembe állítják a párt­tagok érdekeivel. Ez a szemlé­let is merőben helytelen, A párt­tagoknak az az érdeke, hogy mi­nél több pártomkívüli segítse a párt céljainak valónaváitását, a szocialista építő munkát. Nem érti a párt politikájának lénye­giét és akadályozza a párt, va­lamint a tömegek közötti kap­csolat erősödését, aki a pártta­gok érdekét mesterségesen szem­beállítja a pártomkívülleikéveL Természetesen a pártonkfvü- liek nem alkotnak egységes né­zetű csoportot Vezető beosztá­sok elfoglalására és közéleti sze­replésre nyilvánvalóan azok al­kalmasak, akik alapvető célki­tűzéseinkkel egyetértenek, tehát mellettünk állnak. Nyíljanak még tágabbra a kapuk ezek al­kotó tevékenysége előtt. BecsüL iék meg a pártonkivülieket az­zal is, hogy az állami és gazda­sági munkakörök betöltésében, minden városban, községben a oárttagokkal egyenlő elbírálás­ban részesülnek. Nagy József VENDÉG: ön mióta dolgo­k itt? PINCÉR: Egy hete. VENDÉG: Akkor nem lehet az a pincér, akinél a sört meg­rendeltem. TUfyfytU Ha az ember hosszabb külföldi útról tér haza, akkor egyszerre megsza­porodnak a meghívások. „Gyere és mesélj”, mondják a barátok. Be­vallom, ilyenkor előre töröm a fejemet, hogy több hét élményének kincseskamrájából mit szedjek elő. Azután leg­többször kiderül, hogy barátainkat az érdekli: Mit ettél? Hol ettél? Miket ittáí? Barátaink feleségét: mit hordanak a nők? Mit csinálnak es­te? Viselnek-e kalapot? A kincseskamra helyett jobb, ha a hazatérő utas a spájzba megy emlék- anyagért. Nem harag­szanak, ha valami ilyes­félét teszek most? Meg­próbálom elmesélni azt, mit csináltam Angliá­ban reggel, délben, este — akkor, amikor nem csináltam semmit. Sok minden másképp van Angliában, mint ahogyan itthon elkép­zeljük részint Dickens regényei, részint a lon­doni rádió magyar adá­sa alapján, sok babonát számoltam fel magam­ban például az angolok hidegvéréről vagy zár­kózottságáról. Egy dolog azonban szent és megin­gathatatlan és félelme­tes és felülmúlja min­den elképzelésünket. Ez az angol reggeli. Lon­donban az élet nem nyolckor vagy fél kilenc­kor kezdődik, mint ná­lunk, hanem tíz után. Mi lehet az oka? — kér­deztem az első napok­ban. Angol barátaim igen meggyőző, szinte tudományos érveléssel feleltek. Ismerjem fel, mondták, hogy London belvárosában senki sem lakik, az emberek nagy­része vonaton érkezik a fővárosba, korán kel­nek, egy órát, másfelet is utaznak, érthető, ha... Persze, hogy érthető, talán ez is szerepel a huszadrangú okok kö­zött. A legfontosabb azonban az angol regge­li. Ezt elkészíteni, elköl­teni, és utána egy kicsit emészteni: félnapos program. Amikor első reggel le­mentem a Russel Hotel­ben az étterembe, a frakkos főpincér olyan hosszú étlapot rakott elém, hogy megj egyez­teti; „Köszönöm, nem ebédelni szeretnék, ha­nem reggelizni.’’ Lekö­telezőén nevetett, azt hitte, hogy mint afféle külföldi, valami egy­ügyű tréfát űzök vele. Otthagyta előttem az ét­lapot és átadta helyét a pincérlánynak. Az blok­kal, ceruzával a kezé­ben állt mellém és vár­ta a rendelést. Amíg nem olvastam el az ét­lapot, nem értettem, minek a reggelirendelés felvételéhez blokk és ce­ruza? Azután megértet­tem. Hazahoztm ma­gammal a Russel szálló egyik reggeli étlapját. Megpróbálom lefordíta­ni. A reggeli étlap őt ro­vatból áll. Aki teával vagy kávéval akarja kezdeni, annak felkopik az álla, mert hiába ren­deli meg, a kedves pin­cérlány úgysem azt hoz­za először. Hanem mit? Természetesen az első rovatot, amelynek nincs külön címe. (A többinek az is lesz, kis türelmet kérek.) Az első rovat ki­lenc tételből áll, úgy­mint: zabnehelv. búza- pehely, pattogatott rizs, földimogyoró, sült alma. vegyes befőtt és párolt füge. Aki történetesen számolta az ételeket, most rajtacsíp, hogy csak hetet soroltam fel. Van még kettő, a reeta- bix és a ryvita. Ezekről nem tudok beszámolni, mert nem mertem meg­rendelni őket A patto­gatott rizst és a földi mogyorót nem ajánlha­tom senkinek, a pá­rolt füge finom és a bú- zapehely kiváló étel cse­csemőknek. A következő rovat cí­me: „Reggeli frissí­tők,” úgymint narancs­lé, grape fruit-lé és pa­radicsomlé. Magam sem értem, miért rendeltem oly ritkán paradicsom­levet, amikor itthon úgy szeretem... HAL. Ez áll a követ­kező rovat fölött: vas­tag betűkkel. AM sze­reti éhgyomorra a sós heringét, a sült büdi­lin get, a sült heringet vagy a codfishnek ne­vezett rántott íztelensé- get, az kedvére belakhat Ha az ember fontot akar spórolni, akkor is kivá­ló a sült hering reggel, mert se ebédre, se va­csorára nemigen van az­tán gondja. A tojásnak Is öt vál­tozata van. Jó, jó, mon­dogatták barátaim, hár­mat értünk: lágy tojás, rántotta, tükörtojás, de mi a másik kettő? A ne­gyedik a habart tojás, az ötödik a zseb-tojás* azaz különös módon megfőtt és pirított ke­nyérre helyezett tojás- sárgája. Hogy mit csi­nálnak a fehérjével, nem tudom. Most várok egy kicsit, amíg kedves olvasóim beveszik a szódabikar­bónát, azután folytatom. Mert most jön a java még: a húsok és sza­lonnák. Hideg sonka, főtt sonka, sonka tojás­sal, tojás sonkával, hú­sos szalonna, angol sza­lonna, kis kolbász, nagy kolbász, lüdegen és süt­ve. Most aztán • vall jam meg, én mit reggeliz­tem Londonban? Egy csésze teát pirított zsem­lyével Ügy hogy a má­sodik héten a szálló igazgatója felküldte a szobámba a szálló orvo­sát, hogy megkérdez­ze, nincs-e szükségem gyógykezelésre, mert nyilván súlyosan beteg lehetek. Mondtam, kö­szönöm, nem vagyok. De hát akkor miért nem reggelizem? Hogy ne is legyek, mondám az or­vosnak. He-he, válaszol­ta ő és távozott. De sze­rettem volna hallani, ho­gyan számol be erről a vizitről a szálló igazga­tójának ... Boldizsár Iván Legfontosabb a termelékenység növelése A Kecskeméti Konzervgyár csatlakozott a ZIM versenyfelhívásához

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom