Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-24 / 70. szám

Világ proletárjai, egyesültjefeB MEGYEI LAPJA MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKASPAR.T BACS XVII. ÉVFOLYAM. 70. .SZÁM Ara 60 fillér- KI5R.UN 1962. MÁRCIUS 24. SZOMBAT A tavaszi munkák megszervezéséről és a felvásárlásról tanácskoztak a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei A városi és a járási tanácsok végrehajtó bizottságának elnö­kei, mezőgazdasági osztályveze­tői, a felvásárlási kirendeltsé­gek vezetői értekezleten beszél ték meg a soron levő feladato­kat, a megyei pártbizottság leg­utóbbi ülése határozatainak a tanácsokra vonatkozó részét. A megbeszélésein részt vett dr. Mol­nár Frigyes, az MSZMP megyed bizottságának első titkára, Er­dőst József, a megyed pártbizott­ság titkára, dr. Varga Jenő és Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettesei, Cseh László, a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gának titkára. Meghívták a ta­nácskozásra a megyei felvásár­lási intézményeik vezetőit is. Vitaindító beszámolót dr. Var­ga András, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke tartott. A bevezetőben hangsú lyozta, hogy megyénkre jellem­ző az ütemesi, folyamatos fejlő­dés. Jó megyei, járási és köz­ségi tervek születtek, melyek összhangban vannak a központi és helyi érdekekkel, találkoznak a dolgozó parasztok törekvései­vel és végrehajtásukkal biztosí­tani lehet az életszínvonal fo­lyamatos növelését, illetve a jö­vedelem emelkedéséi. A vezetésről szólva elmon­dotta: nagyon sokrétű, a helyi adottságoknak megfelelő mód­szereket szükséges kialakítani. Minden szinten: a megyénél, a járásoknál és a községeknél a tanácsvezetőknek vérévé kell hogy váljon a gazdasági szerve­ző, a tervszerű közgazdasági elemző munka, amely szoros egységben van a párt központi és megyei célkitűzéseivel. A járási végrehajtó bizottsá­gok a termelés közvetlen irá­nyítói, s a termelőszövetkezetek állami irányítását ténylegesen a járásoknak kell elvégezni. Igye­kezzenek a központi és a helyi érdekeket összhangba hozni. — Ugyanakkor erősítsék a községi vezetőkben a felelősségérzetet. A község termelési és áruérté­kesítési terveiért a községi vég­rehajtó bizottság a felelős. A tervek teljesítését nem adminisztratív módszerekkel kell megvalósítani, hanem jó politikai és szervező mun­kával. . A községi vezetők ismerjék jól a termelőszövetkezetek helyze­tét. Adjanak segítséget a terme­lőszövetkezetek vezetőségének a munkaszervezésben, hívják fel a figyelmet a hibákra. A végre­hajtó bizottság elnöke beszél­gessen a tanácstagokkal a fel­adatokról, győzze meg őket azok végrehajtásának fontosságáról. Ha ez megvan, akkor a tanács­tagok feladata, hogy munkate­rületükön segítsék a célkitűzé­sek megvalósítását. Az előadó ezután rátért a köz­vetlen mezőgazdasági termelési feladatokra. Hangoztatta, hogy I az 1962. évi termelési ter­vek megvalósítása nagymér­tékben függ a jó munka­szervezéstől és az anyagi ösztönző ir'~ zerek helyes, széleskörű elterjesztésétől. Tavaly e tekintetben történt elő­rehaladás. A növénytermesztés­ben 199, az állattenyésztésben 193 termelőszövetkezet alkalma­zott különböző anyagi ösztönző formákat. Eltérően az elmúlt év­től, amikor is legtöbb termelő- szövetkezetben csak egy-két nö­vényféleségre, valamint az ál­lattenyésztésben is csak elszór­va alkalmaztak premizálást, az idén a termesztendő növények többségére és az állattenyésztés szinte minden ágában vezessük be az anyagi ösztönzés módsze­reit. Fontos tennivaló az állatte­nyésztés fejlesztése, ennek vi­szont alapja a szilárd takar­mánybázis. Ennek érdekében arra kell ügyelni, hogy a beve­tendő területek többségét jelen­tős takarmányértéket adó növé­nyek foglalják el. A kukorica vetésterületét nem lehet csök­kenteni, gondoskodni kell arról, hogy e fontos takarmánynövény megfelelő talajelőkészítés és trá­gyázás után kerüljön elvetésre. A vetés nagyobb részét hibrid maggal végezzék közös gazda­ságaink, növeljék a tőszámot, szervezzék meg jól a növény­ápolást, ahol lehetőség van rá, alkalmazzák a vegyszeres gyom­irtást. Ezután rátért a szőlő-, gyű mölcs- és zöldségtermesztésre. Fontos feladatként jelölte meg a telepítések előkészítését, a sző­lővesszők begyűjtését. Később szólt a felvásárlással kapcsola­tos feladatokról. A sertésfelvá­sárlásról szólva elmondta, hogy főleg a termelőszövetkezetek kö­töttek szerződést. A háztáji és az egyéni gaz­daságok nagyon kevés ser­tés hizlalására kötöttek meg­állapodást. A dunavecsei járásban például több mint 5500 sertés van a háztáji gazdaságokban és csak 800-ra kötöttek szerződést. Más járásokban is ugyanez a hely­zet. Ez is bizonyítja, hogy na­gyobb mértékben kell bevonni a háztáji gazdaságokat az áru­termelésbe. Rosszul halad a ba­romfi- és a tojás-szerződéskötés is. Az utóbbi napokban nagy gondok voltak a naposbaromfi elhelyezésével. Mintegy százezer csirkét nem vittek el a terme­lőszövetkezetek. Le kell vonni a tanulságot, nehogy rövidesen ha­sonló eset forduljon elő. Az előadó részletesen foglal­kozott a tavaszi munkákra való felkészüléssel. Hangoztatta, hogy kedvezőtlen időjárás miat* késve indul a szántás-vetés. Csak a legnagyobb szerve­zettséggel lehet megoldani, hogy a soron következő munkákat időben és jó mi­nőségben elvégezhessük. Lehetőleg valamennyi erőgép kettős műszakban dolgozzék, április közepéig az őszi kalá­szosokon fejezzék be a fejtrá­gyázást. Ezzel kapcsolatban em­lítette meg, hogy a termelőszö vetkezetek gyorsítsák meg a mű­trágyaátvételt. Fontos teendő a vetőmag beszerzése, az időszer1" téli növényvédelmi munkák el­végzése. A beszámoló után elsőnek dr. Molnár Frigyes szólalt fél. Han goztatta, hogy napi munkánkban a politi­kai és a gazdasági tenniva­lóknak szoros egységet kell képezniük. Nem lehet a ket­tőt különválasztani. A párt- és a tanácsi vezetők együtt határozzák meg a célki­tűzéseket, közös nevezőre hoz­zák a tennivalókat a helyi adott­ságok figyelembevételével, utá­na mindenki a maga területér, igyekezzék öntevékenyen végre­hajtani a feladatokat. A vezetők növeljék a politikai és a szak­mai ismereteiket, törekedjenek a feladatok céltudatos végrehaj­tására. A tanácsok szakreferen­sei ismerjék jól területüket. Ne várjanak minden kezdeménye­zést a megyei vezetőktől. Csak úgy tudunk előre jutni, ha min­denki a maga területén igyek­szik jól elvégezni feladatát. Végezetül felhívta a figyel­met, hogy a közös gazdaságok­ban szervezzék a szocialista munkaversenyt. Ezután a városi és járási ta­nácsvezetők beszámoltak az ed­dig végzett munkáról. Sok hasz­nos tapasztalatot mondtak el. A felszólalásokra dr. Varga And­rás válaszolt. 100 mázsa hús — száz holdról Versenyre hív a tiszakécskei Űj Élet Tsz A TISZAKÉCSKEI Üj Élet Termelőszövetkezet gazdái nem­régiben elhatározták, hogy ver­senyre hívják a kecskeméti já­rás valamennyi közös gazdasá­gát. A járási pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bi­zottsága a napokban értékelte a versenyszempontokat s azo­kat helyesnek találva, javasol­ja a járás szövetkezeteinek a versenyben való részvételt A járási tanács végrehajtó bizott­sága versenybizottságot hoz létre, amely rendszeresen érté­keli a versenyfeltételek teljesí­A versenyt • indító közös gaz­daság a többi közt elhatározta, hogy az idén minden száz hold szántóterület után száz mázsa húst ad át az államnak. A ko­caállományt száz holdanként 4-ről 8 darabra növelik. Az ál­latállományt oly mértékben kí­vánják fejleszteni, hogy minden száz hold szántóra 36.8 számos­állat jusson. MIUTÁN március 10-ig S70 holdat fejtrágyáztav a szövetke­zet gaz.dái, vállalták, hogy az ősszel fel nem - szántott 250 holdat szerves- és műtrágyáz­zák. s ezt a területet április. 15-ig felszántják, a tavaszi ve­tést pedig 400 holdon > ápriljs 30-ig kifogástalan minőségben elvégzik. A kertészetben 4 mib lió 200 ezer — ebből 1 millió Tavasz az üveg’.ábl ík alatt A márciusi tél vastag hótakaróval fedte be a nemcsnátl udvari Kossuth Termelőszövetkezet kertészetének melegágyait Az élet azonban nem állt meg: az üveg alatt szérűn fejlődik a magvetés. Ez viszont annak köszönhető, hogy a kertészet asszonyai és leányai nem restek, s naponta leseprlk a havat az üvegtáblákról, hogy a zsenge palánták fényt, levegőt kapj"" k. (Katz János felvétele.) 5O0OO0O0KDOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO0C MeokezdCdfit’ a Kínai Hén: Po'itiM Tanác^ozó Testület Országos Bizottságának ülésszaka Peking, (űj Kína) Pénteken délután megkezdődött Pelcing- ben a Kínai Népi Politikai Ta­nácskozó Testület Országos Bi­zottságának 3. ülésszaka. Az ülésszakot Csou En-laj, az or­szágos bizottság "Inöke nyitott? meg. A jelenlegi ülésszakon az országos bizottság 888 tagja, to vábbá 803 megfigyelő vesz részt. A pénteki ülésen elfogadták az ülésszak napirendjét, a be­terjesztendő javaslatok megvizs­gálására alakult bizottság ösz- szetételét. valamint az országos bizottság állandó bizottságának munkájáról szóló jelentést, 200 ezer paradicsom, és 1 mil­lió 600 ezer paprika-— palán­tát nevelnek. Ez a mennyiség kétmillióval több a tavalyinál. A, . zöldségtermés kétharmad' ré­szét szerződésre átad iák a MÉK-nek és a konzervgyárnak, a többit saját standjukon, érté­kesítik. A termelőszövetkezet hat traktora közül négyet március 15-től november 15-ig kettős műszakban üzemeltetnek, s egy traktor az idén 1200 nörmál- holdnyi munkát végez. A. trak­torosok. a .munkák ió,, minőségű és időben történő elvégzésén kívül a gépek hetenkénti, rend­szeres karbantartását. is vállal­ták. A tsz vezetősége kétszer* most és szeptember 1-ig. gép- szemlát tart.,, j,' AZ EGY holdra . jutó beruhá­zási eszköz mértékét- 6467; fo­rintra növelik, amelyből- a fel nem osztható szövetkezeti alap értéke 3914 • forint. Az ugyan­csak egy holdra tervezett* brut­tó bevételt 2550-ről 4200 forint­ra növelik, s az árutermelési tervet — amely 100 holdan­ként 150 ezer forintnyi értékű tennék átadását. írja elő — 25 százalékkal túlteljesítik. . Vállalásainak teljesítésével az Űj Élet Tsz el akarta érni, hogy gazdáinak jövedelme . az elmúlt évhez képest átlág 4000 forinttal növekedjék, s ezáltal elérje a, 14 ezer forintot. A szövetkezet területét bri­gádoknak osztották ki. Ezeken belül azonban a szövetkezeti gazdák családi műveléssel gon­dozzák a kapás- és k kerté­szeti növényeket. A brigádok és a családod köáött is megszer­vezik a v^rrorilrt — s a terv teljesítése"* eseten a termelést irányító függetlenített vezetőket is premizálják. A termelési tervek . teljesíté­sén kívül elhatározták a tsz- ben azt is, hogy a . brigáitlveze- tők számára szakmai tanfolya­mot indítanak, az ősszel pedig megszervezik az ezüstkalászos gazdatanfolyamot. Gondoltak a szociális és a kulturális igények kielégítésére is. Az idősebb szövetkezeti gaz­dákról megfelelően gondoskod­nak, s a családos anvák hely­zetének a megkönnyítése érde­kében a nagyobb munkák ide­jén üzemi konyhát létesítenek. A munkában kitűnt szövetke­zeti gazdák részére országjárást, közös színházlátogatást szervez­nek. A VERSENYHEZ áorilis 5-lg hét csatlakozni, s a végső redményt 1963. január 20-án — a zárszámadások jóváhagyá­sa után — értékeli a verseny* ' "zottság. T. L ffádár János távirata i finn Kommunista Párt főtitkárához Kádár János, az MSZMP K9»~ ponti Bi. tságának első titkára táviratban köszöntötte VUJe Pee- sit, a Finn Kommunista Párt főtitkárát 60, születÁxnapjn. afc halmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom