Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-20 / 66. szám
1962. március 20. kedd 3. aldal Méltó lesz nevéhez a jászszenti ászlói Aranyhomok Termelőszövetkezet Amerre * szem ellát, élénksárga homoktakaró fedi a tájat, s e takaró mintái a katonás rendben sorakozó 6zőlők, gyümölcsösök. Csányi József elvtárssal, a jászszentlászlói Aranyhomok Termelőszövetkezet elnökével járjuk a területet. Nem titkolt büszkeség van az arcára írva, miközben megismertet „birodalmával”. — Nem cikornyás szólam az „aranyhomok”. Valóban aranyat '■ ér, aranyat lehet belőle kihozni, csak bánni kell vele tudni, hozzáértéssel és szeretettel kell megmunkálni — mondja. Szavai nyomán kirajzolódik előttem közös gazdaságunk képé. Az Aranyhomok két termelőszövetkezet egyesülésével, 280 szövetkezeti gazda részvételével a múlt év decemberében jött létre. A „házasságra lépett” szövetkezetek egyike sem dicsekedhetett kimagasló eredményekkel. Egy- egy munkaegységre 18 és 21 forintot fizettek, bár igaz, a talaj gyenge minősége részben indokolja az alacsony jövedelmet. Az is igaz viszont, hogy kukoricából — a rossz év ellenére is — 380 mázsával több volt a termésük, mint 1960-ban. A múltról nem akarok sokat beszélni — folytatja az elnök. — Voltak hibák, de levontuk belőlük a tanulságot. Gazdálkodásunkat számos vonatkozásban új alapokról kívánjuk folytatni, s nem kételkedem abban, hogy ennek áldásos hatása rövidesen megmutatkozik. Tervünknek csak azt a részét ismertetem, amelyik 3200 holdas gazdaságunk túlnyomórészt homokos talajának a megjavítását célozza. Az idén ötven hold szőlőt és ugyanannyi gyümölcsöst telepítünk, ami egyik biztos módja a homok intenzív hasznosításának. Próbafúrással megállapítottuk, hogy a talajban tőzegréteg található. Még nem tudjuk, mekkora a kiterjedése, most folynak a kutatási munkák. Ennek fontosságát a talajjavítás szempontjából felesleges hangsúlyoznom. Nagy reményeket fűzünk a talajjavításhoz, ami szakavatott irányí- tás'meilett történik: a Tudományos Akadémiától jött le hozzánk egy kutató szakember, aki páratlan lelkesedéssel és hozzáértéssel fogott feladatához. Kiskunfélegyházán, a járási tanács mezőgazdasági osztályán felkerestük az elnök által említett dr. Dvoracsek Miklóst, az Akadémia agrokémiai kutatóintézetének munkatársát. Egy évre jött le a fővárosból a megye Városképbe illő? Meggyőződésem, hogy mindenki örül városunkban, ha egy új lakótömb építésének híre elterjed. Gondolatban már látja az egymás felett sorakozó emeleteket, az épület modem vonalait, tetszetős külsejét. Jól- esően nyugtázza: újra gyarapodunk, javul az Utcakép, szebb lesz Kiskunhalas. _ Néha azonban keserű Csalódás vár ránk, mint például a Kossuth utcai új lakótömb építésénél. Mint hattyúk kozott egy kacsa, úgy éktelenkedik a többi között az az épület. Magtárra emlékeztető, utcára néző kicsi ablakaival csúnya, tetőkialakítása pedig szinte elfogadhatatlan. Ha nekünk járókelőknek feltűnt, valószínű az illetékesek is észrevették már a hibát. Segíteni azonban csak a tetőszerkezet átépítésével lehet, ami jelentősen növeli az építkezés költségeit' Felvetődik a kérdés: ilyen hibát nem lehetne mar az induláskor kiküszöbölni. _ Cacsálvi István szövetkezeteinek támogatására. Elöljáróban arról beszélt, hogy bár a családját csak hét végéin láthatja, s tudományos kísérleteit is cfcak hetenként egyszer ellenőrizheti, mégis örömmel .vállalkozott arra, hogy egy évet a közös gazdaságok megerősítésére szenteljen. Aztán rátér az Aranyhomok Tsz-ben megkezdett talaj javítási kísérletek ismertetésére. Kifejti, hogy a homoktalajok javítására Használatos tőzeg és lápföld nem áll hosszú évekre elegendő mennyiségben rendelkezésre. Kitermelése és helyszínre szállítása is nehézséget jelent. Ezért — hogy a javítást nagyobb területen végezhessék el — egy- egy holdra az ideális mennyiségnél kevesebbet terítenek szét. Hogy az adottságok figyelembe vételével a lehető legokosabban lehessen gazdálkodni, Dvoracsek elvtárs terve az, hogy az egy holdra előírt — 250—300 mázsa — javító anyagot ne egyenletesen terítsék szét az egész területen, hanem a leendő gyümölcsfasorok helyén mintegy 250 centiméter szélességű sávokban. így a talajjavító anyag a gyökérzet kiterjedéséinek szélességében koncentrálódik, ami sokkal egészségesebb fejlődést biztosít a növényzetnek. Ezzel az eljárással a szokásos talajjavításnál lényegesen jobb eredményt lehet elérni. Hatása már az első évben megmutatkozik, a terméseredmény szempontjából pedig öt-hat év múlva. A talajforgatásra is kidolgozott egy korszerű eljárást, ezt azonban Jászszentlászló szövetkezeteiben tavaly még nem tudta alkalmazni. Abban bízik, hogy az idén lehetősége lesz elképzeléseinek a gyakorlati ellenőrzésére is. Ezért — bár májusban letelik a közös gazdaságok patronálására szánt egy év, s hivatása ismét Budapestre szólítja — Jászszentlászlót nem hagyja el végleg, a kapcsolatot továbbra is tartja az Aranyhomokkal, hogy láthassa: az általa kidolgozott módszer hogyan válik be „hosszabb távon”. A szövetkezet gazdáinak szorgalmas munkája és a tudományos kutató szaktudása, újító kezdeményezése néhány év leforgása után így „bányássza ki” a kincseket a jászszentlászlói homokból. J. T. 260 mázsa táptakarmány naponta Mélyfcúton a tavaly május óta működő takarmánykeverő üzemben nagy mennyiségű, az állathizlaláshoz nélkülözhetetlen táptakarmányt állítanak elő. — A múlt évben a cseretermények ellenében, valamint a sertéshizlalási és az áttelepítési akció keretében mainem 400 vagon készárut adtak át a bácsalmási, a kiskunhalasi és a kalocsai járás hatvannyolc közös gazdaságának. A takarmánykeverő üzem híre már Békés megyébe is eljutott. Legutóbb Kondorosra és Újkígyósra szállítottak egy-egy vagon szarvasmarha-, sertés- és baromfitápot az ottani termelőszövetkezeteknek. Az üzem munkásai jelenleg két műszakban dolgoznak. Naponta mintegy 260 mázsa táptakarmányt készítenék a rendelkezésre álló alapanyagból, melyből legtöbbet tavaly a jánoshalmi és a tataháza Petőfi Tsz biztosított E gazdaságok együttvéve csaknem 3000 mázsa árpát és kukoricát adtak át csereszerződésre az üzemnek. Mint az alábbiak bizonyítják, egyik szövetkezet sem járt rosszul. A jánoshalmi Petőfi a szemesterményért 1284 mázsa szarvasmarha-, sertés- és baromfitápot kapott, a tataházi Petőfi Tsz pedig 833 mázsa baromíitáppal nevelhette fel a csibéit. Hogy kifizetődik a táptakarmánnyal való nevelés, arra csak egy példát említünk meg a sok közül. Januárban a tataházi Petőfi Tsz-ben a hízott sertéseknél 38 kilogramm súlygyarapodást figyeltek meg darabonként. A süldők is szépen fejlődtek: ugyanezen idő alatt mindegyiknek átlag 24 kilogrammal gyarapodott a súlya. Hasonlóan jó eredményt értek el a baromfiaknál is. Ezáltal a szövetkezet hamarabb értékesítheti majd őket és nagyobb jövedelemre tehet szert. Nem hallgathatjuk el azonban a takarmánykeverő üzem gondjait sem. Arról van szó, hogy többféle alapanyagból hiányzik a szükséges mennyiség, s emiatt az üzem kapacitását nem tudják megfelelően kihasználni, a tsz-ek igényeit teljes mértékben kielégíteni. Keveslik például az olajtartalmú magvak daráit, noha ezek nélkülözhetetlenek a jóminőségű táptakar- mányhoz. Ha szövetkezeteink több szójababot és egyéb olajos növény termelnének, a jövőben pótolni lehetne a hiányzó meny- nyiséget. A másik gondot az okozza, hogy a baromíitáp előállításához az üzem nem kap hús- és hallisztet. Márpedig nagy szükség lenne e két alapanyagra, hiszen a szövetkezetek ezekben a hetekben hozzák ki a keltető állomásokról a naposcsibéket, s ezek növekedését a jól bevált baromfitáp jelentősen meggyorsítaná. A Bács- Kiskun megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat erre vonatkozóan azt a felvilágosítást adta, hogy hús- és hallisztből rövidesen elegendő mennyiség érkezik a megyébe. Ez utóbbit külföldről importáljuk, s a halliszttel megrakott hajók — előzetes jelentések szerint — már útban vannak. A húsliszt legnagyobb részét hazai üzemekben állítják elő. s ebből is megfelelő meny- nyiségre számíthatunk. K. A. PILLANATKÉP AZ ÉTTEREMBŐL Ez pedig a vegyesbolt. Az elmúlt esztendőben fél év akiit több mint félmillió forintot forgalmazott. Megtalálható benne majd minden, amire csak szükség lehet a háztartásban, a fűszerárutól kezdve a porcelán edényig, sőt az iskolás gyerekek írószerszámáig. Nyáron a lakosság igényeihez igazodva két műszakban tart nyitva a bolt, s nemcsak a közelben lakók, de az országúton messzebbre igyekvők is be-betérnek ide. Népszerű a mellette levő kis csárda is, s habár itt majd mindenkinek van saját termésű bora, azért 20—25 ezer forintot otthagynak havonta a „Hármosi csárdában” — hiszen maguknak csinálták, használni illik, így vélekszenek. Mint egy kis község, olyan lett alig egy esztendő alatt Kia- izsák, s gbben része van az új, szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésnek is. Bizonyos, hogy néhány esztendő elmúltával az erre utazó még nagyszerűbb fejlődésről adhat majd számot, F. Tóth Pál — Pásztor Zoltán K isizsák i változások Mintegy 120 ház és ötszáz lakos, a település központjában egy termelőszövetkezeti iroda, hozzá épített kultúrteremmel, egy csárda és korszerű vegyesbolt — s hogy a leglényegesebbet, a tsz közel ezer holdas területét ki ne hagyjuk, ez nagyjából és együttesen: Kisizsák. A termelőszövetkezet mindössze egy esztendős, tehát nem régebbi a szép és impozáns — kultúrházra emlékeztető — tsz-iroda sem. S ugyancsak tavaly létesült a csárda és a vegyesbolt új épülete is. Ez a szőlős homokvidék, amely valamikor Izsák „perifériája” volt, ma már szinte önálló kis helység rangjára emelkedett, amelynek ha nincs is saját közigazgatása, de lassan szinte központja lesz ennek a községtől távoleső résznek. A település két jellegzetes épülete az oszlopos elejű tszr iroda és a földművesszövetkezeti csárda, illetve vegyesbolt. Az előbbi 340 ezer, az utóbbi 219 ezer forintba került, de benne fekszik a lakosság pénze és munkája is. Az iroda és kultúrterem építésénél fuvart vállaltak, s negyvenezer vályogot vertek, a bolt létesítéséhez a földművesszövetkezeti tagság 170 ezer forinttal járult hozzá. A tsz-irodábSl nyíló kultúrterem beülik falusi művelődési háznak is. Egy kis színpad, sűrű széksorok — ez a külső. A tartalom: hetenként egy-egy mozielőadás, időnként bál, máskor előadás, szövetkezeti gyűlés. A KlSZ-fiatalok táncot tanultak be és adtak elő nemrégiben, s talán még többre is telik maj4 erejükből, ha kialakulnak a közös gazdálkodásból fakadó életmód új hajtásai.
