Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-18 / 65. szám

1962. március IS. vasárnap 1. oldal GondoskctTunk elegendő szaporítóanyagról a szőlőtelepítésekhez Irta: dr. Fejes Sándor A Szovjetunió a Beszerelés ügyének legkövetkezetesebb harcosa Az ötéves tervtörvény orszá­gosan 80 ezer kh nagyüzemi szőlőtelepítést irányoz elő. Az új ültetvények egy-egy szövet­kezeti üzemben 150—250 kh-s összefüggő területen létesülnek és ezúton megteremtjük a kor­szerű művelés alapfeltételét, a gépesítés széleskörű alkalmazá­sát. A korszerű új üzemek területi elhelyezésének, nagyüzemi rend­szerének kialakításával már minden megyében foglalkoznak a műszaki bizottságok és fel­adatuk a szövetkezetek speciális adottsásait figyelembe véve, olyan üzemek tervezése és ki­alakítása, melyek népgazdasági szempontból is hasznot hajtők és jövedelmezők. E nagy feladat igen sok sza­porítóanyagot kíván. Kijelöltük azokat a szőlőszaporítóanyag- termelő báz'sgazdasáeokat, ame­lyekben 1963 őszétől kezdve tervszerűen biztosítani tudjuk a fajtiszta szaporítóanyagot. Az idő azonban sürget és keresnünk kell olyan meg­oldásokat is, amelvek nagy­mértékben elősegítik a terv- feladat biztosítását, sőt — amennyiben jól dol<?oz”nk — ennek számottevő túltel­jesítését is. Erre most kedvező lehetőség nyílott. A télen ugvanis nem okokzott számottevő kárt a sző­lővesszőkben és rügyekben a fagy. Ezt a lehetőséget kell most megragadnunk és szervezetten megkezdeni az egészséges sző'ővesszők met­szés alatti kiválogatását, előkészítését a gyökerezte- tésre. Az országot járva ugyanis sok helyen láthatunk olyan sző­lőterületeket, melvekrői a sima vesszőt sem az ősz folyamán, sem később, január, február hó­napban nem szed+"k le. önkén­telenül is felvetődik a gondo­lat, hogy ez év márciusát felhasznál­va növeljük a hazai sima vessző leszedését és gyöke- reztető iskolába való elhe­lyezését. Ezt a feladatot úgy kell tekin­tenünk. mint az ötéves terv te­lepítéséhez vezető kisegítő meg­oldást, mert ha nem gyűjtjük be a tél folyamán egészségesen maradt sima vesszőt és nem rakjuk le gyökereztető iskolá­ba, akkor egy év ütemkieséssel számolhatunk és elvesztettünk egy lehetőséget, mely a túltel­jesítéshez vezet. Erről kívánunk néhány gondolatot mindenki számára felvetni és kérjük a szövetkezeti tagok, egyéni gaz­dák és állami gazdaságok dol­gozóinak hathatós közreműkö­dését. Az Ültetvényterv Vállalatirá­nyítása alatt működik a vessző­felvásárló kirendeltségi és me­gyei instruktoragronómusi háló­zat. A vállalatnak tehát megfe­lelő szakgárdája van, amellyel a metszés alatti vesszőbegyűj­tést szakmailag megalapozhat­juk. Ezért a vállalat minden szőlőtermelővel, elsősorban szö­vetkezetekkel, azok tagjaival megállapodást köt a metszés időszaka alatti simavessző kivá­logatására, előkészítésére és kö­tegelésére. A siker titka az, hogy a metszés időszaka alatt terven vagy leszerződött si m av esszö-men nyiségen fe­lül megszedett vessző ter­melői árát az a dolgozó kapia meg, aki a vesszőt a metszés során kiválogatja ■és az előbbi feltételeknek megfelelő-" szakszerűen elő­készíti. Az így begyűjtött vesszőt az Ültetvényterv Vállalat a szö­vetkezet vezetőségével megálla­podva, gyökereztetésre otthagy­ja, vagy az érre kijelölt bázis- gazdaságba elszállítja. A szö­vetkezeti közős munka felme­rült költségeit a vállalat külön megállapodás alapján téríti a gazdaság számára. Szükségesnek tartjuk hang­súlyozni, hogy a metszéskor összegyűjtött vessző valóban többletvesz- sző legyen, tehát érvényben marad min­den szerződéses megáll apodás, terv, mely adott szövetkezetei, állami gazdaságot kötelez vesz- szőbegyűjtés vonatkozásában. A terven felüli vesszőre kell te­hát alkalmazni a termelői ár kifizetésénél a teljes összeget, mert ez a tervtúlteljesítéshez vezet a többletmunka elvégzé­sével. A metszés alatti vessző ki­válogatása, illetve begyűj­tése csak olyan szőlőfajták­ra valósítható meg, melye­ket a vessző színéről faj­tahitelesen lehet megállapí­tani. Ezek: ezerjó, oiasz- rizling, kövidinka, pozsonyi fehér, sárfehér, oportó, kék frankos és sasz! a. Az Ültetvényterv Vállalat csak ezekre a fajtákra köt meg­állapodást és a megkívánt faj­tatisztaságot, minőséget, a be­gyűjtéssel egy időben ellenőrzi. Szükségesnek tartjuk hangsú­lyozni, hogy a kadarka- és fur­mintvesszőt csak azokról a te­rületekről szabad begyűjteni, amelyeken 1961. évben a Sze­lekciós Felügyelőség az elő­irányzott szelektálás! munkát elvégezte. A lehetőségek tehát adva vannak arra, hogy a következő hetekben tekintélyes mennyi- | séggel növeljük a gyökereztetés­re alkalmas simavessző-meny- nyiséget. Ezért fordulunk fel­hívással minden szőlőtermelő­höz, szövetkezethez, szövetkeze­ti taghoz, állami gazdasághoz, hogy ne enged iült elveszni ezt a nagyértékű szaporítóanya­got, mely a tavaszi metszés után legfeljebb mint tüzelő értékesít­hető. Az ötéves tervünk minél rö- videbb időn belüli teljesíté­se, a most beindult nagy­üzemi telepítések gyors ter- mőrefordulása adhatja meg a lehetőségét annak, hogy korszerű, gazdaságos és jö­vedelmező nagyüzemi sző­lőtermelést valósíthassunk meg. Ennek első lépcsője a szaporítóanyag. Ne veszítsük el azt az előnyt, amelyet a tavaszi vesszőbegyűj­tés jelent mind a szaporító­anyag gyorsabb ütemű megter­melésében, mind az üzemek megvalósításán keresztül a gyorsabb termőre fordulásban. Ma!inovszki| marsall látogatást tett a marokkói királynál RABAT. (TASZSZi Malinovsz. kij marsall, szovjet honvédelmi minisztert, aki baráti látogatá­son Marokkóban tartózkodik, pénteken II. Hasszán király fo­gadta. Párizs. (MTI) Pénteken este 11 óráig tanácskoztak a francia és az algériai miniszterek Evian- ban anélkül, hogy teljes meg­egyezésre jutottaik volna a még vitás pontokban, mindenekelőtt az ideiglenes végrehajtó szerv személyi összetételében s a meg­állapodások aláírása kérdésében. Megfigyelők szerint az „ideigle­nes kormányszerv” 12 tagja kö­zül kilencnek a személyében már megegyeztek. Az egyezmé­nyek aláírásával kapcsolatos ne­hézségeket az okozza, hogy a francia kormány nem akarja az FLN-t, vagy az ideiglenes algé­riai kormányt hivatalosan elis­Moszkva. (TASZSZ) Az Iz­vesztyija genfi különtudósítói megkérdezték Gromiko külügy­minisztert, hogyan értékeli Hrus­csov válaszdói beszédét a tizen­memi szerződő félként. Ezért csak a szembenálló fegyveres erő képviselőinek fegyverszüneti egyezményét akarják aláírni, a megállapodás többi részét pedig egyszerűen nyilvánosságra akar­ják hozni. Az FLN képviselői ezzel szemben azt kívánják, hogy Joxe áilamminiszter, a francia küldöttség vezetője Krim Belkasszemmel együtt aláírja a megállapodást. A szombat reggeli francia la­pok a fegyverszünet küszöbön- álló megkötéséről írnak, egye­lőre azonban még bizonytalan, vajon erre az eseményre sor ke­rül-e a szombati nap folyamán. nyolchatalmi leszerelési bizottság munkájának fényében. — Az egész világ ismeri N. Sz. Hruscsovnak, a béke és a nemzetközi biztonság megszilár­dítására irányuló valóban fárad­hatatlan munkáját — mondotta Gromiko. — Ragyogó példája ennek az a tevékenység, ame­lyet Hruscsov kifejt a tizen­nyolchatalmi bizottság maximá­lis sikere érdekében. Hruscsov pénteki beszéde ' újabb alátá masztása a szovjet kormányfő ilyen irányú munkájának. Hruscsov beszéde ismét meg mutatta, hogy a Szovjetunió,.: leszerelés ügyének legkö vetke zetesebb harcosa volt és az . if marad. Hisszük,. hogy ameny- nyiben a többi hatalom — akik­től legfőképpen függ a leszerelési probléma megoldása — ugyan­ilyen becsületesen törekednek a megoldására, akkor e probléma feltétlenül megvalósul és az em­beriség megszabadul a rakéta— nukleáris háború rémétől. Számunkra, az egész szovjet küldöttség számára nagy lelke­sítő erő Hruscsov beszéde. E beszéd arra buzdít bennünket, hogy még kitartóbban munkál­kodjunk az általános és teljes leszerelés eléréséért. Az a szerző­déstervezet, amelyet a szovjet kormány nevében előterjesztet­tünk, megmutatja a háborúmen­tes, a fegyvermentes világhoz vezető legrövidebb, legmegbíz­hatóbb utat. Hruscsov elvtárs beszédében azt mondotta, hogy a szovjet kormány megbízta küldöttségün­ket, határozottan törekedjék a konkrét leszerelési intézkedések­ről szóló megállapodás elérésé­re. Semmi erőfeszítést nem saj­nálunk. hogy teljesítsük ezt a megbízatást. Csombct vára (jak LeopoldiHlle. (MTI) Csőmbe katangai elnök két napja tar- tózkodik már Leopoldvilleben, de még nem sikerült találkoznia Adoulával — jelenti az AP és a Reuter. Csőmbe Kaszavubu el­nöktől is kihallgatást kért, de levelére eddig neon kapott vá­laszt. Mint ismeretes, Adoula mi­niszterelnök a katangai tarto­mányi elnök érkezése előtt né­hány órával az egyenlítői tarto­mányba utazott, hogy részt ve­gyen a többi tartományi vezető értekezletén, majd Leopoldville- be való visszaérkezése után mi­nisztertanácsot hívott össze. — Megfigyelők szerint a miniszter- elnök szombaton fogja fogadni Csombét, miután távolmaradásá­val értésére adta, hogy nem te­kinti többnek az egyik tarto­mány elnökénél. »OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC RizsOorú Dél Y'etnaminn HANOI. (TASZSZ) A Vietna­mi Távirati Iroda jelentése sze­rint az utóbbi időben diemista repülőgépek egesz Dél-Vietnam területén pusztítják a lakosság rizsvetéseit. Ugyanakkor a ha­tóságok elveszik az emberektől rizskészleteiket. Január 20-án három amerikai repülőgép lőtte Sa Dec tartomány egyik fal­vát, amikor a parasztok éppen aratták a rizst, öten meghaltak. A vietnami néphadsereg fő­parancsnokságának összekötő bizottsága azzal a kéréssel for­dult a vietnami nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság­hoz, hogy működjék közre a dél-vietnami rizsháború beszün­tetésében. A KALÓZOK KAPITÁNYA Adenauer: Strauss fiam, te fokozod a feszültséget, te, Schrö­der, pedig • zavarosban halászol! (Endrődi István rajzia.) Lószfó'a!vS asszonyok „Ha nem sikerül el­sőre, majd sikerül má­sodjára” — mondta a közeli hetekben az a négy asszony, akik a sok-sok meghívott közül azért jöttek össze, hogy létrehozzák Lászl ófal­ván is a nőtanácsot. Má­sodjára aztán tényleg si­került, mert a közelből- íávolból harmincán gyűl­tek egybe és nagyon fi­gyelmesen hallgatták Laczi elvtárs, a községi párttitkár mondókáját. Míg a beszéd tartott, sok volt az egyetértő bó- logatás, nevettek is, ami­kor arról esett szó, hogy a tanács a piacot meg­honosítani akarván, csak két asszony jelent meg a kijelölt térségen és a tanyákból összeeszká- bált falu máig is csú- folkodik velük. „Igen, igen” —mond­ták, amikor felmerült, hogy gyógyszertár is elkelne a faluban. Ahogy Laczj elvtárs abbahagy­ta, mindenki akadályta­lanul szólhatott volna, de a nyilvánosság előtt még szerepléshez nem szokott asszonyok bizony olyan csöndet csináltak, hogy még maguk is csu- dálkoztak rajta. — „Majd ha kime­gyünk, akkor lesz be­széd ..próbálkozott egyikük a csendtöréssel, mire aztán mindenkiből kiszaladt a hahota és egyúttal létrejött a fesz­telen légkör. A szoká­sos hozzászólás-dolog ugyan elmaradt, de vita' azért kerekedett. A vezetőséget ki kel­lett jelölni és ezen vi­tatkoztak. Egyik a má­sikával, mert mindenki a másikat javasolta. A javasolt pedig nyomban rögtönzött néhány olyan kifogást, amiért nem vállalhat semmit sem, de nyomban talált olyant a jelenlevők kö­zött, akiknek sokkal ke­vesebb dolga lévén, időt fordíthat a nőtanács- munkára. Először a Dok­tor nénit mondták töb­ben. „Én nem vállalha­tom, mert nem érek rá, ezt már a Laczi elvtárs­sal megbeszéltem.” „Azt mindnyájan mondhat­juk. hogy nem érünk rá” repb'káznak vagy hár­man. de a vezetőségi tagságot még mindig senki sem vállalta. Egy újabb hang: „A Tatámét is javasoljuk...” Tatámé elpirul, nagy szemeit az asztn’fő felé emeli, ma’d feláll és bá­tortalanul annyit mond: „Ahhoz meg is kell fe­lelni .. faÉn ajánlom az elnök elvtárs felesé­gét” szólal meg egy hang a sorokból. Az el­nök elvtárs felesége nyomban felpattan és mondja a magáét: „Én paradicsomot vállaltam, jószágok vannak a ház körül és ha elvész öt tyúk, az ugye kár nem­csak nekem, hanem az országnak is. Ezenkívül még három gyermekem is van ...” Itt már nem szól közbe senki, az ér­vek hallatán megértőb­bek az emberek. De ér­dekes, hogy amikor Ta- káesné neve felmerült, mintha megtört volna már a vállalkozó szel­lem iege, mert ő már engedékenyen és kedé­lyesebben mondja a ki­fogását: „Ha én eljá­rok hazugról, mi lesz a2 emberrel?” S ahogyan tovább szö­vődik a bos^ól vetés ^ Dók tőr néni, Tatámé, az elnök felesége, Takács­né, Csébiné mind igent mondanak. Most már csak egyetlen gond van hátra: Ki légyen az el­nök? Mindannyian Gyu­rika I,ászióné nevét em­legetik. Gyurikáné fel­áll és elmondja, hogy nincs elég iskolája, a beszélőképessége sem valami jó. De hiába „védekezik”, mindenki rászavaz, és ígérik, hogy segítenek neki a mun­kában. S tényleg a kölcsönös segítés, a kisebb-na- gyobb gondok megoldá­sára vállalkozás az, ami összemelegítette ez al­kalommal a lászlófalvl asszonyok szívét. És bi­zonyos. hogy a nőtanács létrejöttével ez az egy­mást segítő, bátorító szavú melegség eljut mindenüvé, a kis köz­ség nnavhatárú tanyavi­lágába is. (—el.) Evianban még nem jutottak végleges megegyezésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom