Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-17 / 64. szám

TCititthSt. A karcolat Kis barátnőm, Kati hívott tel a napokban telefonon. Hangja kétségbeesett volt és reménykedő is egyben. Arra kért, hogy segítsek rajta, ' nagy bajban van: az esti is­kolában a különböző irodal­mi műfajokról tanulnak és éppen a karcolat jött sorra, s ö semmiképpen sem böldo- i gul vele. Tanáruk ugyanis nem elégszik mega tananyag puszta megtanulásával, azt kívánja tőlük, hogy alkossa­nak is valamit ezeknek a mű­fajoknak a stílusában. Már­pedig könnyebb a karcolatot elmagyarázni, hozzá példákat idézni, mint imi ilyet, Kati is így volt ezzel. — Nem olyan nagy dolog az — próbált rábeszélni —, elég hozzá egy apró hétköz­napi történet, kis bírálattal, gúnnyal, szellemességgel, sza­tírával ... Egyszóval, úgy ahogy Mikszáth: A pénzügy- miniszter reggelijét megírta. — De hiszen jobban tudod, mint én, hát akkor... — Ja, kérlek, könnyű volt MikszáthnaJc. A vállalati igazgatónk reggelijét, $ azt, hogy a feketével milyen buz­gón sürög-forog körülötte a titkárnője, én is meg tudnám írni, de félek, hogy ráismer­nek és fuccs az állásomnak. Számtalan kibúvót hozott még fel a saját mentségére és számos jó érvet, hogy miért pont nekem kell meg­írni azt a bizonyos kis tör­ténetet. Végül is kötélnek áll­tam. Csak azt nem tudom, mi lesz akkor, ha az esti iskolá­ban a regény műfaiát kezdik el tanulni? Lehetséges, hogy a tanár bácsi eltekint majd a házi dolgozattól? E. fi. Hősies küzdelem folyik megyeszerte a hóakadályok elhárítására Cstüör tökön reggel szokatla­nul zord, március közepén rit­kaságszámba menő időjárásra ébredtünk, amely nemcsak a ke­délyeket, de számos munkahe­lyen az ember fizikai erejét is nehéz próbára tette. Erről az izgalmas két napról érdemes néhány adatot, mozza­natot megimi. A kecskeméti idő­jelző állomás például a követ­kezőket jegyezte fel a szokatlan időjárással kapcsolatos esemé­nyekről: Mit mond a* időjelző? „Március 15-e erős északkeleti széllel, reggel 6 órától havazás­sal „köszöntötte” a kecskemétie­ket. 8 órától déli 12 óráig a ha­vazás tovább erősödött. Péntek reggeltől pedig gyenge és köze­pes havazás váltakozott erős északnyugati szél „kíséretében”. 15-én, csütörtökön estig a város határában 0,1 mm csapa 'kot és 12 cm havat, 16-án, pénteken reggel újabb 5 mm csapadékot és 17 cm havat mértünk.” ... És közben a vasútállomá­son sokan szorongva várták a vonatok érkezését: vajon idő­ben, s baj nélkül megérkezik-e Csak kevés vonat késett — Nehéz, nagyon nehéz per­cek voltak — jelenti az állo­másfőnök helyettese —, de most már megállapíthatjuk, hogy az időjáráshoz képest aránylag élég kevés vonat késett. Péntek dél­Szorgalmas tanulással Erdélyi Sándor neve öt éve még a gegédmunkások listáján szerepelt a Bajai Villamosipari Gyárban. Példája azonban bizo­nyítja: lehet pótolni a tudást idősebb korban is, ha szorgalom és akarat van az emberben. Er­délyi elvtársat egy revolver- esztergapad mellé osztották be 1957-ben. ő azonban eltökélte — feljebb kerül az üzemi rang­listán. Rendszeres önképzéssel három évi jő munka után csúcs- padra került, s aztán szakmun­kás vizsgát tett a forgácsolás tudományából. Ma már nemcsak hogy önállóan dolgozik, de ké­nyes munkát, a szerszámkészí­tést is nyugodtan rábízza a ve­zetőség. után már csak a KunszentmAr- ton felől érkező motorvonat oko­zott gondot, amely Tiszasasnál elakadt a hóban és mintegy 60 perces késéssel érkezett. Ezzel szemben Kecskemétről szinte percnyi pontossággal, menetrend szerint indultak a helyi és a te hervonatoík. Mindez hősies erő­feszítés eredménye, hiszen a csütörtökről péntekre virradó éjjel negyven ember őrizte, tar­totta karban — percnyi szünet- pihenés nélkül — a kecskeméti állomás váltóit Izgalomban, eseményekben bő­velkedő és gyors elhatározást kö­vetelő perceket éltek át ezekben a napokban a Közúti Üzemi Vál­lalat dolgozói. Még péntek dél­után is számos járhatatlan uta* jelentettek a megyéből. Szántó Ferenc főmérnök, a hójelentő szolgálat ügyeletese péntek este a következő tájékoztatást adta lapunknak: Számos út járhatatlan —* Pénteken délután a követ­kező járhatatlan utakat jelen­tették központunknak: az 521-es útvonal Kiskunfélegyháza és Kunszállás között, a pálmonos­tori bekötőút 4.6 és 6,2 kilomé­ter közötti szakasza, az újsolti bekötőút 0 kilométertől 9 kilo­méterig a község határáig, a ke­cel—soltvadkerti út a két köz­ség között teljesen, a csátalia— garai út teljes hosszában, a Vas­kút—Gara közötti út, a Gara— Báesborsód közötti út. a kecs­kémét—kerekegyházi út 0 kilo métertől 13-as kilómé* érig, a szeged—kiskun ma jsai út 20--35 kilométerig, a kiskunma jsa — csólyosi út, a kiskunmajsa— solt­vadkerti út Majsa és Tázlár kö­zött és a kiskunhalas—öttömös* út 7—9 kilométer között telje­sen járhatatlan. Ezeken a helye­ken az átlagos hóréteg 60—150 centiméter között van. — Nehezen járható utak: az 53-as főközlekedési útvonal So’t és Akasztó között, a harta—fü- löpszállási út Dunatetéllen hatá­rában, a szabadszállás—kerek Bűncselekmény: a vásárlók megkárosítása, a járművek jogtalan használata és a „házi” garázdálkodás — Uj rendelkezések a Büntető Törvénykönyvben — 1 Korábban az új Büntető Tör­vénykönyv általános jellemző sajátosságait ismertettem. Most vázlatosan azokról a cselekmé­nyekről szeretnék szólni, ame­lyeket a fejlődő életszemlélet, a közösség érdekeivel szembekerü­lök tetteit elítélve, bűncselek­ménynek nyilvánít. Íme néhány az új rendelkezések közül. A vásárlóközönség védelmét szolgálja a vásárlók megkárosí­tására irányuló bűntett üldözé­se. A törvény azokkal szemben lép fel, akik hamis méréssel, számolással vagy az áru minő­ségének megrontásával vétenek a közösség érdekei ellen. A kiskorúak érdekében A kiskorúak érdekeit is mesz- szemenően védelmezi a BTK, ezért állapít meg például a kis­korú elhelyezésének önkényes megváltoztatása esetén bűntet­tet. Ezt a cselekményt az követi el, aki szembehelyezkedve a ha­tósági intézkedéssel a kiskorút engedély nélkül más környezet­be elviszi. Űj törvény született a gép­járművek jogtalan használatával kapcsolatban is. Ennek alapján bűncselekménynek minősül, ha ,Valaki idegfiű járművet eltulaj­donítási szándék nélkül, jogta­lanul használ. Ilyen járműnek számít a gépkocsi, motorkerék­pár, sőt a kerékpár is, mint a dolgozók mindennapi munkájá­nak segítője. Régóta vajúdó problémát old meg a garázdaság bűncselekmé­nyének új megfogalmazása, il­letve kiterjesztése. Az antiszo­ciális, közösségellenes magatar­tást bünteti a törvény. Azokat a huligán, a szocialista társada­lomba beilleszkedni nem akaró elemeket sorolja ide, akik pro­vokatív magatartásukkal szem­be helyezkednek a közösséggel. Üjszerű a Büntető Törvény­könyvben, hogy nemcsak a nyil­vános helyen elkövetett közös­ségellenes magatartást sorolja a bűncselekmények közé, hanem büntetés alá esik az úgyneve­zett „házi” garázdaság is. Nem lesz tehát többé „magánügy”, ha például az ittas férj a lakás­ban megbotránkoztató módon, a síró gyerekek előtt, a feleségét veri. Kényszer-elvonókúra Ha már az ittasságnál tar­tunk, említésre méltó a BTK- nak a kényszerelvonó kezelésre vonatkozó rendelkezése is. — Amennyiben megállapítható az, hogy a bűntett elkövetése mér­téktelen alkoholfogyasztással függ össze, a bíróság kényszer­elvonó kezelést rendelhet el. A kényszer-elvonókúra a megrög­zött alkoholistákkal szemben al­kalmazható. Hasznos megemlíteni még, hogy a törvény a vagyon elleni bűncselekmények széles kategó­riájában enyhítést, illetve a bün­tetés kiszabásának mellőzhető- ségét biztosítja annak, aki — mielőtt a cselekményt felfedez­ték volna — a kárt megtéríti és a tett elkövetését a hatóságnál bejelenti. Ez az intézkedés ne­velőerejű és a célszerűségi szem­pontok mellett a szocialista hu­mánum hatja át, amikor mint­egy végső visszalépést biztosít a cselekmény elkövetőjének. A hatóság félrevezetése Említést érdemel végezetül a hatóság félrevezetése elnevezé­sű bűncselekmény, amely akkor következik be, ha tudatosan, alaptalanul tesznek bűncselek­ményre utaló bejelentést az igaz­ságszolgáltató hatóságnál. Ez a cselekmény korábban csak sza­bálysértésnek minősült. Dr. Mandula Kálmán ügyész egyházi út Szabadszállás hatá­rában 2—7 kilométer között, az 57-es Budapest—Hercegszántó főközlekedési útvonal Érsekcsa- nád és Sükösd, továbbá Dávod és Hercegszántó között. Teljes hosszában nehezen járható a Baja—Szeretnie közötti útsza­kasz, a Bácsalmás—Katymár kö­zötti útszakasz Madarastól Katy- márig terjedő része, a Madaras —Bácsbokod — Mátételke—Tata­háza felé vivő út Bököd és Ta­taháza, valamint a kerekegyhá­za—ballószögi út a 37—42 kilo­méter között. — Milyen erőket mozgósítot­tak a hóakadályok elhárítására? — Jelen pillanatban 44 lóvon­tatású hóeke, kilenc gépi hótoió eke — tehát teljes gépi felsze­relésünk — dolgozik az utakon, ezenkívül 500—600 főnyi ember­illetve a kiskunhalasi honvéd­ségtől érkezett segítséggel együtt közel 800 személy. A jelentések idején a hóesés megyénkben még mindig tartott, s a meg­újuló hófúvások hihetetlenül megnehezítették a munkát — fejezte be híradását Szántó Fe­renc főmérnök. E. E. Kecskemétiek írják EZERMESTER Huszonkét szakma mestere­ként tartják számon a főváros zuglói negyedében élő Rózsa Gyulát. Az ügyeskezű mester szenvedélyes miniatűr hajómo- dell-készítő és hangszerkonst- ruktőr. Gyűjteményében van másfél centis, megszólaltatható hegedű, apró tengeralattjáró ha­jó, s a legújabb hangszerek kü­lönböző kivitelben. Képünkön: a, zuglói ezermester a maga ké­szítette elektromos Mir*« ját­szik. Találjanak valami megoldást Nap nap után szenvedő ala­nya vagyok a kecskeméti autó­busz-közlekedésnek. S hogy nem túlzott ez az állítás, felsorolok néhány, de nagyon is jellegze­tes példát. A Rákóczi út elején, a csemegebolt mellett létesített megállóhelyen reggelenként — tehát csúcsforgalmi időben — sokszor 10—12 utas is bosszan­kodik, mert az 1-es autóbusz, de még a kiegítő járat gépkocsija sem áll meg, bár még lenne benne férőhely. Emiatt az uta­sok kénytelenek — autóbuszbér­lettel a zsebükben — lesétálni a „Cifráig”, mert ott talán meg­áll. Egy másik, szintén bosszantó körülmény: a nemrégiben fel­épített váróhelyiségek betonján toporognak az utasok, de meg­figyeltem, hogy az autóbuszok semmi esetre sem a beton mel­lett. hanem jóval mögötte, vagy előtte állnak meg. Bizonyára ab­ból az elgondolásból kiindulva, „hadd lépjen a kedves utas bo­káig a sárba”. E két gondon talán az aláb­biak segítenének: 1. Szüntessék meg az 1-es autóbusz vonalán a Rákóczi út elején levő megállót. 2. Az újonnan létrehozott meg­állók betonjárdáját a gépkocsi- vezetők kívánsága szerint he­lyezzék előbbre, illetve hátrább. Ha ezek a javaslatok megva­lósítása különösebb gondot okoz­na, kisegítő megoldásként javas­lom.- oktassák ki az autóbusz- vezetőket az utasok megbecsü­lésére. G, G. Előadás után történt... A MŰLT szombaton a Kápő című film fél hatos előadását néztem meg a kecskeméti Vá­rosi Moziban. Előadás után az ajtók felé tódult mindenki. Én is kifelé igyekeztem már, ami­kor az oldalajtó melletti első sor felől „Vizet! Vizet!" kiáltások hallatszottak. — Valaki rosszul lett —> gon­doltam, s a hang irányába siet­tem. Egy középkorú asszony — mint később kiderült, szívbeteg — vergődött ott fájdalmában. Körülötte egy lélek sem volt. A kifelé igyekvők közül megszólí­tottam néhány embert: segítse­nek levegőre vinni a beteget. De némelyikük válaszra sem mél­tatva, otthagyott. Így múltak a drága percek. Végül az egyik éppen arra járó jegyszedőnőt kértem meg, hogy hozzon egy pohár vizet. Ridegen azzal uta­sított el, hogy 6 nem rendőr, s „ha a főnök nem ad poharat, nem hozhatok vizet. Különben is: vége az előadásnak, vigyék haza!” NAGYNEHEZEN magam tá­mogattam hát ki az asszonyt az utcára, ahol nemsokára jobban lett. Bekísértem a Pálma cuk­rászdába, hogy egy pohár szó­dát, vagy málnát vegyek neki, de ott meg a kiszolgálást tagad­ták meg, mert nem a blokkért mentem először. MÉG MA IS szégyen, szomo­rúság és harag támad bennem, ha minderre visszagondolok. Hi­szen oly váratlanul lepett meg az a közömbösség, amit a mozi­ban a hazafelé törtetők és a jegyszedőnő részéről tapasztal­tam. Még ma is nehéz elhin­nem, hogy annyi ember között nem akadt egy sem, aki néhány percet rászánt volna, hogy egy bajbajutott társán segítsen. Pe­dig így történt — és ezt bűn volna elhallgatni...! Egy bameváli dolgozó PETŐFI NEPE 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. elelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadd Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 86-1», 85-16. Szerkesztő bizottság: 10-5*. Belpolitikai rovat: 11-82. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér Ve Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyt postahivataloknál ét> kézbesítőknél. 0-iSf»,„«zc, it. , h-vnanra 18 forint. Ba.-s Ki.-K.ri megyei Ny jinna V. Kecskemét, ne Telelőn: 11-85,

Next

/
Oldalképek
Tartalom