Petőfi Népe, 1962. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-16 / 63. szám

IMS-aürefae ft, pénbA 8. »Ida! Kalocsán is közös járási és városi párt-yégrehajtóbizottságot választottak Együttes ülésen tanácskoztak a mezőgazdaság idei feladatairól Szerdán, a kalocsai járási és városi pártbizottság együttes ülést tartott, amelyen a két párt- bizottság tagjai, póttagjai, a két revíziós bizottság tagjai a fon­tosabb -ailgini és gazdasági in­tézmények, vállalataik vezetői, top ábbá a községi tanácsok vb- élrökei vettek részt. Jelen volt és felszólalt az értekezleten Glied Károly, a megyei pártbi­zottság titkára. A kéjt pártbizottság együttes ülése a ntezőgazdasag idei fel­adatairól, a terméloszövetkeze- tek megerősítésének tennivalói­ról, továbbá a városi ég járási pártbizottság egyesítésének: kér­déseiről tanácskozott. Az értekezleten a párt-végre­hajtó bizottság beszámolóját Ri­gó János, a járás] pártbizottság osztályvezetője terjesztette élő. Részletesén ismertette a terme­lőszövetkezetek elmúlt évi gaz­dálkodásának tapasztalatait, ele­mezte az állattenyésztés, vala­mint a növénytermesztés hely­zetét és foglalkozott a vezetés megjavításának kérdéseivel. Megállapította, hogy a járás 4ö termelőszövetkezeti gazdasá­ga közül legjobb eredménnyel a hajósi József Attila, a bátyai Haladás és a drágszóli Új Ba­rázda tagjai gazdálkodtak. A úniiielöszövoikezetekaiék agy ré­sze azonban gyengén gazdálko­dik.. A pártszervezeteik fontos feladatának jelölték meg ezek­nek. a gyenge, szövetkezeteknek megerősítését A? előadás részletesein megvi­lágította az 1962- évi feladato­kat. Ebben az időben különösen nagy figyelmet fordítanak a ter­melőszövetkezetek szakmai, po­litikai vezetésének a megerősí­tésére és a mezőgazdasági mun­kák. hozzáértő elvégzésére. Az öntözéses gazdálkodás területét az előzetes tervek szerint mint­egy 3400 holdra növelik a já­rásban. A termelőszövetkezetek 59 erőgépet kapnák a mezőgaz­dasági munkák elvégzésének megkönnyítésére, azonkívül a tervbe vért* beruházások meg­valósítását az állam 26,8 millió forinttal segíti. Az előadást sokoldalú, tartal­mas vita követte. Majd Glied Károly, a megyei pártbizottság nevében javaslatot terjesztett élő a járási és városi pártbizott­ság apparátusának egyesítésére, valamint közös párt-végrehajtó­bizottság választására. Elmon­dotta, hogy a párt előtt álló új feladatok a termelőszövetkeze­tek megerősítése, az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása, a két pártbizottság munkájának összehangolását, a vezetés szín­vonalának további emelését igényűi. Javasolta, hogy a leg­közelebbi pártválasztásokig — amikor a járás ég város kom­munistái egy párttá »ttságot vá­lasztanak, a két pártbizottság közösen tartsa üléseit. Az indítványt a részvevők el­fogadták és a két pártbizottság tizenegytagú közös végrehajtó bizottságot választott. A párt­végrehajtóbizottság tagjai kö­ziül Matos Istvánt a pártbizott­ság első titkárává, Szabó Fe­rencet pedig a pártbizottság tit­kárává választották meg. 2V. J. Tél a halásztanyákon Gazdag zsákmányhoz fu­tottak az elmúlt évben megyénk halászszövetkezetei a Dutm meg a Tisza vizából. A bajai Űj Élet és a nemrégen vele egyesült kiskunhalasi Harcos és a nagy­baracskai Szabadság, valamint az alpári Virágzó HTSZ tavaly csaknem 200 ezer mázsa halat kerített a hálóba. A jó fogás a halászok jövedelmét is szépen növelte: egyenként átlagosan 300—350 munkaegységet teljesí­tettek, s 20—?5 ezer forint volt évi jövedelműit. Bár a halászaid idény esőik ké­sőbb kezdődik, ilyenkor i* akad hal a hálóba. A bajai Ű) Élet HTSZ-nek például februárban közel 70 mázsa volt a fogása. A környékbeli piacok vevőit he­tenként többször is ellátták friss haltai. Az évszak, mivel ez idő tájban halásznak legkevesebbet, alkalmas a munkaeszközök rend­behozására. Sok gazdának 0 hozzátartozói is segítenek a vor- sakötésben, a nagyháló- és a csónákjavításban. Most készí­tik el a régiek helyébe az új kisszerszámokat, s erősítik meg kátránnyal a hálókat. A mester­TUPlROZÄS «■■■«a (GerS Sándor rajza) Hatvan éve nincs fehér hollónk, a feketéből is csak öt-hat pár fészkel hazánkban A varjúfélék közül termetre legnagyobb, létszámra azonban a legkisebb faj a holló, amely nálunk — de számos mis euró­pai országban is — a védett madárak sorában kapott helyet. Joggal mondhatjuk ugyanis: nemcsak a fehér holló, a fekete is ritka madar. A Madártani Intézet megál­lapítása szerint jelenleg öt-hat hollópár fészkel Magyarország területén. S mind fekete. Fehér t» ollót ezen a tájon utoljára a századforduló éveiben láttak: Nagybecskerek határában fész­kelt akkoriban egy fekete hob lópár; minden évben négy hol- 1 ófiókát bocsátottak szárnyra a fészekből, s közülük egy min­dig teljesen fehér volt Fehér hollónk tehát mar 66 éve nines, de egy, csaknem fehér varjút — halvány zsemleszínűt 4— az utóbbi években több helyütt láttak a Dunántúl északnyugati vidékein. Sokan hitték fehér hollónak. A fehér szín egyéb­ként nem jelent valami külö­nös rangot sem a hollók, sem a varjak »társadalmában-«, a tu­dósok ugyapis a korcsosodás je­leként tartják számon. A hollók ritkulásának fő oka, hogy az úgynevezett rideg pász­torkodás visszaszorult Európa- szerte, elhullott állatok alig-alig maradnak temetett énül. s így a hollók nem kapnak megfelelő táplálékot, szaporodásuk lelas­sul, további ok. hogy a sztrich- ninnel mérgezett kártékony ra­gadozók húsától sok holló el­pusztult az utóbbi évtizedek­ben. séges halastavak tisztítását szin­tén ezekben a hónapokban vég­zik, hogy mire sor kerül feltöl­tésükre, készen álljanak az iva­déknevelésre. A 33 holdas karapancsai ha­lastónál sem szünetel a munka. Jelenleg a tó medrében lerakó­dott szemetet távolítják el, s miután kiürült, egy vagon mész- port hoznák ide talajjavítás cél­jából. A halastóban, amint az előkészítés megtörtént és az idő­járás engedi, 40 mázsa egynya­ras pontyivadékot helyeznek el. Évi etetésükre három-négy va­gon takarmányt — kukoricát, árpát, ocsút stb. — használnák fel, amelynek ára sokszorosan megtérül majd. A szakszerű elő­készítéssel (meszezés) és a tava­lyinál nagyobb arányú ivadék­neveléssel az idén a múlt évi 70 helyett már 140—ISO mázsa pontyot nevelnek mesterségesen. A halai űj Élet HTSZ a Kiskunhalas környéki természe­tes vizek közül ez évben a Hor­kai-tavat korszerű halastóvá ala­kítja át. Itt az idén már belter­jesen gazdálkodnak ég a halas­tavat úgy készítik el, hogy az bármikor feltölthető és lecsapol­ható legyen, A természetes viz ily módon váló hasznosítása egyben a tervszerű haltenyész­tés nagy lehetőségeit is bizto­sítja. Ennek kihasználása érde­kében úgy határozott a szövet­kezet, hogy az új halastót ebben az évben mintegy 40 ezer ponty­ivadékkal népesítik be. K. A. Eljárás indult ellenük A Kiskunfélegyházi Rendőr- kapitányságon előzetes letartóz­tatásba kerültek Nyerges Fe­renc és Gyöngyösi Mihály kis- kunmajsai lakosok, árdrágító üzérkedés bűntette miatt. A nyomozás során kiderült, hogy Nyerges és Gyöngyösi Kiskunmajsán, Üllésen és Zsa- nán hízott sertéseket vásárol­tak fel, összesen 27 darabot, kilogrammonként 17—17,50 fo­rintos áron, azokat TEFU-te- herkocsival a bányavidékre, Pi- lisvörösvárra és Dorogra szállí­tották, az ottani bányászoknak 20—21 forintos áron adták éL Cldrehaladásuntr fontos té­*“ nyezője a munka közben jelentkező hibák. tévedések megszüntetése, a bírálat és ön- bírálat fejlesztése. A marxiz­mus—-leninizmus eszméinek ere­jét, igazságát bizonyítja, hogy a párt szembe mer nézni az esetleges gyengéivel is. maga teszi szóvá a fogyatékosságokat és kibontakoztatja az alulról eredő bírálatot Párt- és állami életünk ve­zetői a kritika, valamint az önkritika segítségével, a töme­gek véleményének meghallga­tásával, bírálatának megszívle- lésével ellenőrzik tevékenysé­gük hatékonyságát, növelik a vezetés színvonalát, az elavult elméleti tételek és gyakorlati módszerek helyett olyanokat alkalmaznak, amelyek megfelel­nek a fejlődés követelményei­nek. Egyik örvendetes jellemvoná­sa közéletünknek, hogy a de­mokratizmus erősödésével egy­idejűleg fejlődik és szemmel láthatóan erősödik az egészséges kritikai szellem is. A különbö­ző gyűlések, értekezletek rész­vevői, az üzemek, a hivatalok és a termelőszövetkezetek dol­gozói az élet számos jelenségé­ről formálnak véleményt, s sza­badon, feszélyezetlenül bírálják a hibákat, a mulasztásokat Gyakran élnék a kritika eszkö­zeivel levélíróink is. Az egyik tsz-gazd* a közös­ség vagyonának fosztogatására hívta fel bíráló írásával figyel­münket egy üzemi munkás pe­dig az újítások alkalmazása körüli huzavonát tette szóvá. Kaptunk olyan levelet mely­nek írója a bírálat megiszívle- lését újságolta jóleső érzéssel. Az egészséges bíráló légkör meghonosodásának biztató je­lensége, hogy a kritika elfojtása, akár nyüt vagy akár burkolt formában, egyre ritkábban for­dul elő. A demokratizmus erősödé­n eénék és a oártmunka hatékonyabbá válásának ered­ményeként mind kevesebben vallják, hogy «-hallgatni arany« és tagadják annak «célszerűsé­gét- is, hogy «ne szólj szám, nem fáj fejem-. Az liven néze­tek tarthatatlanságáról egyre inkább az élet példái győzik meg az embereket Lehet-e szó nélkül hagyni például, ha valamelyik terme­lőszövetkezeti tag nem végzi el a reája bízott feladatokat, ha rosszul kapálja meg a kukori­cát vagy elhanyagolja a jószá­gok gondozását? Érveljünk a régi, elavult köz­mondásokkal? Hallgassuk el a hibákat? Féljünk attól, hogy az őszinte szóért egyesek majd rossz szemmel néznek ránk? Semmi esetre sem járhatjuk ezt az utat! A hibák, mulasztások elhallgatás \ nem használna a közösségnek, csak rontana a helyzeten, nem segítené elő a fogyatékosságok leküzdését, a miunika megjavítását A tapasz­Az együk barátom­mal találkoztam a mi­nap, úgy estefelé Már hetek óta nem láttam. Meghízott. — Látom, szépen gömbölyödsz — mond­tam neki. — Biztos jól főz a szállásadónőd. Barátom ugyanis al­bérletben lakik, még nőtlen. — Nehogy azt hidd. Ilcsi néni nem főz ne­kem, engem a televí­zió hizlal. — Ne mond — cso­dálkoztam él. — Sok mindent hallottam már a televízióról, többek között azt, hogy rofjt.ia a szemet. • segít az ál­Televísiós vacsora matlanságon, és így to­vább, de azt, hogy a súlygyarapodáshoz is köze van, azt még nem. Hirtólesn eszeimbe ju­tott egy amerikai cég reklámja, amit a na­pokban olvastam va­lahol, amely televíziós­vacsorákat hirdet. Ta­lán barátom is ilyen vacsorákat fogyaszt? — Nem közvetlenül, hanem közvetve hizlal engem a televízió. Üj televiziötulajdonos ba­rátaim ugyanis mindig meghívnak vacsorára. Ezzel gondoskodnak ár­tól, hogy megnézzem a műsort. Tudod, rá­jöttem, hogy az embe­rek általában nem szí­vesen nézik és értéke­lik csak a családi kör­ben a látottakat. Ha kívülálló, vagy jó ba­rát is látja a képer­nyőn zajló eseménye­ket, akkor szünetben, vagy a műsor végén mindjárt lehet értékel« rid. Így okoskodik az ember — válaszolta. Rágyújtott egy Fecs­kére, majd így foly­tatta: — Én híres értékelő­nek számítok. Má? pendlizni szoktam, mű­sorszünetben cserélge­tem a helyeimet. Ma is három családihoz va­gyok hivatalos. Való­színű először Lobom cz- kaiékhoz megyek, mert ott disznótort» vacsora van. Kurucsaiéknél vi­szont finom bort iha­tok. A legjobb fekete*, pedig RakonczaiéknáJ főzik. Töprengő arcot vá­gott. — Hova is menjek? Hogy az embernek mennyi problémája van. Na, majdcsak megoldom valahogy. Azzal elviharaott.! talat azt igazolja, hogy az ilyen­fajta »kímélet-, az ügy iránti közömbösség, a hibák szó nél­kül hagyása árt a botlást el­követőnek és kárára van az egész kollektívának is. Fokozottan érvényes ez a megállapítás a párttagokra, akik az átlagembernél jóval többet vállalták magukra. A párttagok­tól a pártankívüliek is többet várnak; példamutatást a mun­kában, a családi életben és az emberekkel való kapcsolatban is. A párttagok magatartásá­nak kommunista jellemvoná­sai csak megfelelő, kritikai lég­körben fejlődnek. íonnplodnais; erőteljesen. A párttagokat töb­bek között ezért is a bírálat és az önbírálat alkalmazására kötelezi a szervezeti szabály­zat is. J ó példája a bírálat neve­lő. embert formáló ere­jének K, Z. művezető esete. Ez az -el vtárs, bár korábban is lelkes hirdetője volt a párt politikájának és munkáját is nagyfokú hozzáértéssel végezte, azonban magatartásában súlyos hibák voltak, gyakran gorom­bán, durván lueszéit munka­társaival. Ö maga azt hitte, hogy a lehető leghelyesebben cselekszik és még dicsekedett is «erélyes« fellépésének »jó­hatásával. Ez a csalóka látszat azonban kérész-életű volt, a durva beszéd valójában nem serkentette az igyekezete*, ami a tervek teljesítésére is kiha­tott Gyökeresen megváltozott azonban K. Z. magatartása, amikor a kollektíva segítségére sietett és jogos bírálattal illette a kommunistához méltatlan vi­selkedését K_ Z. munkája az­óta megjavult mert megszív, lelte az intelmeket A bírálat hatékonyságát nö­veli, ha a kritika nem vájü? egyoldalúvá- Ha egy embernek például örökösen csak a hibáit emlegetik, ha csak azt vészük észre, ami rossz, akikor ez az el járás könnyen közömbösségeit vált ki, vagy pedig a megbírált magatartásának bizonytalanná válását idézi elő. Számos példa igazolja viszont hogy a megér­demelt dicsére* az esetek több­ségében .éppen olyan hatékony segítője a hibák leküzdésének« mint a bíráló szó. A kettőt nem is lehet egymástól elválasztani. A megfelelő bíráló légkör ki­alakításában is nagy szerepe van a vezetők példamutatásá­nak. A bírálat legjobb bátorí­tó ja, ha a vezetők önkritikusan vizsgálják saját magukat Igény­lik. kérik a beosztottat- segít­ségét, bíráló megjegyzéseit pártszervezeteink murtká- 1 J ónak ma már elválaszt­hatatlan része a bírálat és ön­bírálat módszerének alkalma­zása. Éljenek ezzel a jogukkal, kötelességükkel a párttagok és a pártankívüliek minél nagyobb számban, a pártszervezetek pe­dig óvják, ápolják, fejlesszék az építő munkát segítő bírálatot. Nagy József Segítő bírálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom