Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

1 « ■■ ■■ II 1 eh oiomok A hajdani 99Szentkút99 új csodái Petőfiszállás község tízéves Tíz éve annak, hogy a régi „Ferencszállás” puszta határát magában foglaló 3161 lelket számláló 791 tanya községgé ala­kult. A 11 776 hold terület Kis­kunfélegyháza külterülete volt 1952. január 1-ig. A felszabadu­lás előtt nyomor, elmaradottság és kilátástalanság árnyéka alatt éltek Endre Zsiga, gróf Palla- viccini és a Pálosrend egykori cselédei, a puszta pásztorai. Egyetlen „védelmük” Szent Ven­del szobra volt, mint a pászto­rok védőszentje. A felszabadulás földet, re­ményt, új életet hozott az elke­seredett népnek. Szorgalmas, törekvő parasztjai a kommu­nisták kezdeményezésére új községet alakítottak 1952. január 2-án. Most ünnepi tanácsülésen em­lékeztek meg az azóta megtett útról. Érdekes, igen tartalmas volt Csizmazia József elvtárs, vb-elnök beszámolója, aki jelle­mezte az elmúlt tíz évet. Kezdeti lépések A tanács egy orvosi rendelő­ben kezdte meg működését. Az egészségház volt az egyetlen közintézmény. Két rádióelőfize­tőt tartottak nyilván, motorke­rékpár, autó nem volt, havonta mintegy ezer újságot vásárol­tak. így kezdte munkáját a tanács az 1952. évben, amikor a sok­szor helytelen politikai irány­vonal is nehezítette tevékenysé­gét, a lakosság bizalmának el­nyerését. A tanács tevékenysége mégis jó talajra talált és kitép- hetetlen gyökeret eresztett a nép körében. Bizonyítja ezt az is, hogy a 40 tanácstagból 18 még ma is az első tanácsülésen meg­választottak közül való, akik sokszor viharos tanácsüléseken mondták él véleményüket A legnagyobb érdeklődés, a legtöbb felszólalás egy 1953-ban megtartott tanácsülésen volt amikor a községfejlesztési hoz­zájárulást hat százaléknyi ösz- szegben megszavazták. Azon folyt a vita, hogy az 58 ezer fo­rintot hova fordítsák. Jól el is aprózták. Félmillió forint társadalmi munka Látva a községfejlesztés je­lentőségét, a következő évben mór 15 százalékra emelték a hozzájárulás mértékét. Tűzoltó­szertárat építettek 1955-ben, szeszfőzdét 1956-ban, ez utóbbi nemcsak a környező lakosság igényeit elégítette ki, hanem hasznot is hozott Az ellenforradalom Petőfiszál- láson is megzavarta a békés al­kotómunkát, de a tanácstagok többsége hű maradt, helyt állt a nehéz időkben. A község rohamos fejlődése 1957-ben kezdődött és tart tö­retlenül ma is. A tanács új módszereket keresett, s a lakos­ság lelkesedéssel követi az iránymutatást Űj tanácsháza létesült kéttantermes iskola — szolgálati lakással, törpevízmű artézi kúttal, orvosi lakás és ren­delő, szolgálati lakás, kultúrház épül, s az elmúlt évben villa­mosították a községet. A társa­dalmi munka értéke meghalad­ja az 500 ezer forintot Motorosok, autósok Ma már két televízió és 340 rádióelőfizető van; minden har­madik családra jut egy rádió. A motorkerékpár több mint 100 darab, s az ünnepi tanácsülésre felsorakozott a három autótulaj­donos tanácstag is. Szépen egy­más mellett parkíroztak az autók. Havi 5000 újságot és fo­lyóiratot olvasnak, hét fővel nö­vekedett a pedagógusok száma. Fejlődik a könyvtár és rohamo­san nő az olvasók tábora. Ele­ven KISZ-élet folyik a község­ben. Ezekről szólt a tíz esztendő fejlődését felölelő számadás, legalábbis ez volt a lényege. Az elért eredményekben ki­tűnt tanácstagok oklevelet kap­tak. A legjobb társadalmi mun­kások nevét az ünnepi tanács­ülés jegyzőkönyvében örökítet­ték meg. Büszkeséggel töltheti el va­lamennyiüket az a tudat, hogy szépet és nagyot alkottak, amelyhez segítséget kaptak dol­gozó népünk államától is. Pásztor mécses helyett villan *fény Üj erők vihara száguld a régi puszta felett. A pislákoló pász­tormécses helyett ma villany­fény, neonfény ragyogja be az emberek arcát. A szocialista falu legfőbb gondja a mezőgaz­dasági termelés felvirágoztatása, új kultúrák meghonosítása. Űj „csodák” születtek és vannak naponta születőben Petőfiszállá- son, amely elkápráztatja a „Pá- losszentkút” zarándokait, akik még nem látják, vagy nem akarják látni az egykori pász­torok és azok unokáinak mai csodatetteit. Az ünnepi tanácsülésnek vé­ge, dolgos hétköznapok követ­keznek., amelyek újabb ered­mények forrásává válnak. Borbély Lajos Napközben Mégegyszer a foktői „úrbéresekéről LAPUNK január 19-i számá­ban „Megállt az idő?”_ címmel, községi tudósítónk írásában egy régi, rosszízű kifejezés — az úrbéres szó használata — ellen emeltünk szót. Balaton István, a foktői általános iskola igaz­gatóhelyettese — válaszolva cikkünkre — a következőket írja: „Joggal kérdezhetik: mi az oka annak, hogy a hangoshír­adón keresztül az úrbéresek ki­fejezés üti meg a gyanútlan já­rókelők fülét? Kiket is takar ez a furcsa név? Kik azok az úrbéresek? A megfejtésért több mint száz évre kell visszatekintenünk a történelembe. 1848-ig Foktő földesura a mindenkori kalocsai érsek volt. Az 1856-ban létre­jött úrbéri egyezség és szabá­lyozás értelmében a Duna árte­rületét átadták a falu úgyne­vezett „kisházas” parasztjainak, akik — miután a megváltási árat kifizették — egyenlő ré­szekre osztották az árterület srántható, tehát mezőgazdasági­lag is hasznosítható részét. Ezt ki-ki saját belátása szerint mű­velte, vagy telepítette be szőlő­vel Az erdős, nádas részeket gyakorlatilag felosztani ~em le­hetett, ezért hasznosítására tárz sulást hoztak létre, amelyben szervezett, közös munka folyt, s ki-ki jogai arányában részesült az erdő és nádas értékeiből. E társulás kezdetben az „Úrbéres közbirtokosság” nevet vette fel, jelenlegi nevük pedig Foktő község volt Úrbéres Közönség Erdőtársülata. Lehet, hogy e szóhasználat ma már helytelen és téves kép­zettársításokat eredményez, de ne feledjük, hogy több mint száz éve így mondják az embe­rek és megszokták...” KEDVES Levélírónk! Sorait köszönjük, mert egy nagyon ér­dekes és tanulságos történelmi adalékkal egészítette ki azt a megjegyzést, amely, úgy érez­zük, jogosan született meg a cikkíró tudósítónk tollából. Ne vegye rossznéven azonban, ha még az ilyen körültekintő ma­gyarázat után sem találjuk ro­konszenvesnek azt a bizonyos „úrbéres” kifejezést. Hisszük és reméljük, hogy nagyon kicsiny erőfeszítéssel a foktőiéit is ta­lálnak a községi erdőtársulásuk­ra szebben hangzó, egyszerűbb, s a rosszemlékű úrbéres szót is sutba dobó elnevezést. Ebben, gondoljuk, még a rosszul értel­mezett hagyománytisztelet sem akadályozhatja meg őket. E. E. Visszaéli a bizalommal A Kiskőrösi Járásbíróság a közelmúltban tárgyalta Szlanka László volt kiskőrösi FÜSZÉRT. dolgozó és társai bűnügyét. Szlanka László visszaélt a belé- helyezett bizalommal és hamis számlák, visszáruk segítségével közel 24 ezer forint értékű árut sikkasztott eL Manipulációinak leleplezésére a hamis bizonylat készítésén fe­lül a leltározások alkalmával is csalást követett el oly módon, hogy az árugúlába üres gön­gyöleget helyezett eL Visszaélé­sei csak ideig-óráig sikerültek, az ellenőrzés során fény derült üzlemeire, leleplezték és felelős­ségre vonták. A fegyelmi eljá­ráskor azonnali hatállyal elbo­csátották, s ügyét bíróság elé utalták. A bíróság a bizonyítékok alapján 1 év és 10 hónap bör­tönbüntetésre ítélte, s kötelezte az okozott kár megtérítésére. Bűntársai, a hamis számlákat és visszárukat elfogadó boltve­zetők 4—7 hónapi börtönbünte­tést kaptak. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztőt Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terleszt! a Magyar Posta, előfizetési dü 1 hónapra 12 forint Dombról le. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Bukfenc. Verekedés a vonaton Botrányos viselkedés miatt el­járás indult Horváth József kecskeméti fűtőházi lakatos el­len. A Tiszakécskén lakó férfi január 26-án részegen ült fel a vonatra, s a vele együtt utazó nőket kihívóan molesztálta. Amikor Hojsza János jegyvizs­gáló belépett a kocsiba, őt is szemtelenül megsértette, majd Telek Károly tiszakécskei la­kosai verekedésbe kezdett. Az utasok megbotránkozására vé­resre verték egymást s csak az odasiető kalauz erélyes felszólí­tására hagyták abba az ütlege­lést. A verekedés közben Hor­váth és Telek majdnem megti­portak egy fiatalasszonyt, aki csecsemőjét a karján tartva ott szorongott mellettük. Horváth magatartására Jel­VADÄSZATON Ne lőjjönl Ez nincs a listán! lemző, hogy a kötelességét tel­jesítő jegyvizsgálót — „össze­köttetéseire” hivatkozva — az­zal fenyegette meg, hogy levál­tatja és visszaheiyezteti vonat- fékezőnek. Ezért az alaptalan fenyegetésért, és a botrányos verekedésért Horváth Józsefet a Kecskeméti Fűtőházban szi­gorúan felelősségre vonták, s az ügyet most adják át a vasúti rendőrségnek. Száraz volt az év első hónapja A Kecskeméti Agrometeoroló­giai Obszervatórium jelentése szerint január hónapban átlag körüli napsütéses és mérsékel­ten száraz volt az időjárás. A havi középhőmérséklet — mí­nusz 0,1 fok — 1.6 fokkal emelkedett az átlag fölé. A leg­erősebb felmelegedést — 12,1 fokot — január 21-én észlelték. A talaj felső 10 cm-es rétege a hónap első félében és utolsó két napján fagyott volt. 20 cm mélységig csak 6-a és 12-e kö­zött hatolt a talaj fagy; a leg­nagyobb, 30 cm fagymélységet 10-én mérték. A napsütéses órák száma eggyel volt több az átlag 61 óránál, csapadékból viszont 9 mm-rel kevesebb hullott mint a több évi 27 milliméter átlag. A csapadék három esetben hó, egyben pedig havaseső formá­jában hullott. A hótakaró leg­nagyobb vastagságát — 4 cm-t — a hónsp utolsó három nap­ján. érte eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom