Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-06 / 30. szám
1 « ■■ ■■ II 1 eh oiomok A hajdani 99Szentkút99 új csodái Petőfiszállás község tízéves Tíz éve annak, hogy a régi „Ferencszállás” puszta határát magában foglaló 3161 lelket számláló 791 tanya községgé alakult. A 11 776 hold terület Kiskunfélegyháza külterülete volt 1952. január 1-ig. A felszabadulás előtt nyomor, elmaradottság és kilátástalanság árnyéka alatt éltek Endre Zsiga, gróf Palla- viccini és a Pálosrend egykori cselédei, a puszta pásztorai. Egyetlen „védelmük” Szent Vendel szobra volt, mint a pásztorok védőszentje. A felszabadulás földet, reményt, új életet hozott az elkeseredett népnek. Szorgalmas, törekvő parasztjai a kommunisták kezdeményezésére új községet alakítottak 1952. január 2-án. Most ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg az azóta megtett útról. Érdekes, igen tartalmas volt Csizmazia József elvtárs, vb-elnök beszámolója, aki jellemezte az elmúlt tíz évet. Kezdeti lépések A tanács egy orvosi rendelőben kezdte meg működését. Az egészségház volt az egyetlen közintézmény. Két rádióelőfizetőt tartottak nyilván, motorkerékpár, autó nem volt, havonta mintegy ezer újságot vásároltak. így kezdte munkáját a tanács az 1952. évben, amikor a sokszor helytelen politikai irányvonal is nehezítette tevékenységét, a lakosság bizalmának elnyerését. A tanács tevékenysége mégis jó talajra talált és kitép- hetetlen gyökeret eresztett a nép körében. Bizonyítja ezt az is, hogy a 40 tanácstagból 18 még ma is az első tanácsülésen megválasztottak közül való, akik sokszor viharos tanácsüléseken mondták él véleményüket A legnagyobb érdeklődés, a legtöbb felszólalás egy 1953-ban megtartott tanácsülésen volt amikor a községfejlesztési hozzájárulást hat százaléknyi ösz- szegben megszavazták. Azon folyt a vita, hogy az 58 ezer forintot hova fordítsák. Jól el is aprózták. Félmillió forint társadalmi munka Látva a községfejlesztés jelentőségét, a következő évben mór 15 százalékra emelték a hozzájárulás mértékét. Tűzoltószertárat építettek 1955-ben, szeszfőzdét 1956-ban, ez utóbbi nemcsak a környező lakosság igényeit elégítette ki, hanem hasznot is hozott Az ellenforradalom Petőfiszál- láson is megzavarta a békés alkotómunkát, de a tanácstagok többsége hű maradt, helyt állt a nehéz időkben. A község rohamos fejlődése 1957-ben kezdődött és tart töretlenül ma is. A tanács új módszereket keresett, s a lakosság lelkesedéssel követi az iránymutatást Űj tanácsháza létesült kéttantermes iskola — szolgálati lakással, törpevízmű artézi kúttal, orvosi lakás és rendelő, szolgálati lakás, kultúrház épül, s az elmúlt évben villamosították a községet. A társadalmi munka értéke meghaladja az 500 ezer forintot Motorosok, autósok Ma már két televízió és 340 rádióelőfizető van; minden harmadik családra jut egy rádió. A motorkerékpár több mint 100 darab, s az ünnepi tanácsülésre felsorakozott a három autótulajdonos tanácstag is. Szépen egymás mellett parkíroztak az autók. Havi 5000 újságot és folyóiratot olvasnak, hét fővel növekedett a pedagógusok száma. Fejlődik a könyvtár és rohamosan nő az olvasók tábora. Eleven KISZ-élet folyik a községben. Ezekről szólt a tíz esztendő fejlődését felölelő számadás, legalábbis ez volt a lényege. Az elért eredményekben kitűnt tanácstagok oklevelet kaptak. A legjobb társadalmi munkások nevét az ünnepi tanácsülés jegyzőkönyvében örökítették meg. Büszkeséggel töltheti el valamennyiüket az a tudat, hogy szépet és nagyot alkottak, amelyhez segítséget kaptak dolgozó népünk államától is. Pásztor mécses helyett villan *fény Üj erők vihara száguld a régi puszta felett. A pislákoló pásztormécses helyett ma villanyfény, neonfény ragyogja be az emberek arcát. A szocialista falu legfőbb gondja a mezőgazdasági termelés felvirágoztatása, új kultúrák meghonosítása. Űj „csodák” születtek és vannak naponta születőben Petőfiszállá- son, amely elkápráztatja a „Pá- losszentkút” zarándokait, akik még nem látják, vagy nem akarják látni az egykori pásztorok és azok unokáinak mai csodatetteit. Az ünnepi tanácsülésnek vége, dolgos hétköznapok következnek., amelyek újabb eredmények forrásává válnak. Borbély Lajos Napközben Mégegyszer a foktői „úrbéresekéről LAPUNK január 19-i számában „Megállt az idő?”_ címmel, községi tudósítónk írásában egy régi, rosszízű kifejezés — az úrbéres szó használata — ellen emeltünk szót. Balaton István, a foktői általános iskola igazgatóhelyettese — válaszolva cikkünkre — a következőket írja: „Joggal kérdezhetik: mi az oka annak, hogy a hangoshíradón keresztül az úrbéresek kifejezés üti meg a gyanútlan járókelők fülét? Kiket is takar ez a furcsa név? Kik azok az úrbéresek? A megfejtésért több mint száz évre kell visszatekintenünk a történelembe. 1848-ig Foktő földesura a mindenkori kalocsai érsek volt. Az 1856-ban létrejött úrbéri egyezség és szabályozás értelmében a Duna árterületét átadták a falu úgynevezett „kisházas” parasztjainak, akik — miután a megváltási árat kifizették — egyenlő részekre osztották az árterület srántható, tehát mezőgazdaságilag is hasznosítható részét. Ezt ki-ki saját belátása szerint művelte, vagy telepítette be szőlővel Az erdős, nádas részeket gyakorlatilag felosztani ~em lehetett, ezért hasznosítására tárz sulást hoztak létre, amelyben szervezett, közös munka folyt, s ki-ki jogai arányában részesült az erdő és nádas értékeiből. E társulás kezdetben az „Úrbéres közbirtokosság” nevet vette fel, jelenlegi nevük pedig Foktő község volt Úrbéres Közönség Erdőtársülata. Lehet, hogy e szóhasználat ma már helytelen és téves képzettársításokat eredményez, de ne feledjük, hogy több mint száz éve így mondják az emberek és megszokták...” KEDVES Levélírónk! Sorait köszönjük, mert egy nagyon érdekes és tanulságos történelmi adalékkal egészítette ki azt a megjegyzést, amely, úgy érezzük, jogosan született meg a cikkíró tudósítónk tollából. Ne vegye rossznéven azonban, ha még az ilyen körültekintő magyarázat után sem találjuk rokonszenvesnek azt a bizonyos „úrbéres” kifejezést. Hisszük és reméljük, hogy nagyon kicsiny erőfeszítéssel a foktőiéit is találnak a községi erdőtársulásukra szebben hangzó, egyszerűbb, s a rosszemlékű úrbéres szót is sutba dobó elnevezést. Ebben, gondoljuk, még a rosszul értelmezett hagyománytisztelet sem akadályozhatja meg őket. E. E. Visszaéli a bizalommal A Kiskőrösi Járásbíróság a közelmúltban tárgyalta Szlanka László volt kiskőrösi FÜSZÉRT. dolgozó és társai bűnügyét. Szlanka László visszaélt a belé- helyezett bizalommal és hamis számlák, visszáruk segítségével közel 24 ezer forint értékű árut sikkasztott eL Manipulációinak leleplezésére a hamis bizonylat készítésén felül a leltározások alkalmával is csalást követett el oly módon, hogy az árugúlába üres göngyöleget helyezett eL Visszaélései csak ideig-óráig sikerültek, az ellenőrzés során fény derült üzlemeire, leleplezték és felelősségre vonták. A fegyelmi eljáráskor azonnali hatállyal elbocsátották, s ügyét bíróság elé utalták. A bíróság a bizonyítékok alapján 1 év és 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, s kötelezte az okozott kár megtérítésére. Bűntársai, a hamis számlákat és visszárukat elfogadó boltvezetők 4—7 hónapi börtönbüntetést kaptak. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztőt Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terleszt! a Magyar Posta, előfizetési dü 1 hónapra 12 forint Dombról le. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Bukfenc. Verekedés a vonaton Botrányos viselkedés miatt eljárás indult Horváth József kecskeméti fűtőházi lakatos ellen. A Tiszakécskén lakó férfi január 26-án részegen ült fel a vonatra, s a vele együtt utazó nőket kihívóan molesztálta. Amikor Hojsza János jegyvizsgáló belépett a kocsiba, őt is szemtelenül megsértette, majd Telek Károly tiszakécskei lakosai verekedésbe kezdett. Az utasok megbotránkozására véresre verték egymást s csak az odasiető kalauz erélyes felszólítására hagyták abba az ütlegelést. A verekedés közben Horváth és Telek majdnem megtiportak egy fiatalasszonyt, aki csecsemőjét a karján tartva ott szorongott mellettük. Horváth magatartására JelVADÄSZATON Ne lőjjönl Ez nincs a listán! lemző, hogy a kötelességét teljesítő jegyvizsgálót — „összeköttetéseire” hivatkozva — azzal fenyegette meg, hogy leváltatja és visszaheiyezteti vonat- fékezőnek. Ezért az alaptalan fenyegetésért, és a botrányos verekedésért Horváth Józsefet a Kecskeméti Fűtőházban szigorúan felelősségre vonták, s az ügyet most adják át a vasúti rendőrségnek. Száraz volt az év első hónapja A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelentése szerint január hónapban átlag körüli napsütéses és mérsékelten száraz volt az időjárás. A havi középhőmérséklet — mínusz 0,1 fok — 1.6 fokkal emelkedett az átlag fölé. A legerősebb felmelegedést — 12,1 fokot — január 21-én észlelték. A talaj felső 10 cm-es rétege a hónap első félében és utolsó két napján fagyott volt. 20 cm mélységig csak 6-a és 12-e között hatolt a talaj fagy; a legnagyobb, 30 cm fagymélységet 10-én mérték. A napsütéses órák száma eggyel volt több az átlag 61 óránál, csapadékból viszont 9 mm-rel kevesebb hullott mint a több évi 27 milliméter átlag. A csapadék három esetben hó, egyben pedig havaseső formájában hullott. A hótakaró legnagyobb vastagságát — 4 cm-t — a hónsp utolsó három napján. érte eL