Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-06 / 30. szám

I. oldat IMS. február 8, kedd ASgéria elöntő órái Megnyílt a kubai nép második országos közgyűlése A Szovjetunió kész tovább tárgyalni a nukleáris kísérletek beszüntetéséről PÁRIZSI politikai kö­rökben nagy órdeklő- . «léssel várják azoknak a tanácskozásoknak a fej­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN szerint a felszabadult or­szág minden fegyverfo- gásra képes polgára har­col a forradalmi rend­Aljas is, buta is »Brazília 64 millió lakosa közel 50 millió analfabéta. Ez az analfabétizmus mind­eddig a leglényegesebb erőd a kommunizmus útjában. Aki nem tud olvasni, az a kom­munista propagandairatokat sem érti meg. És Dél-Ameri­ka többi országaiban is ha­sonló a helyzet, mint Brazí­liában.« A sorokat a kleri­kális osztrák Néppárt főtit­kára, Withalm írta a katoli­kus pártok múlt ősszel Chi­lében tartott világértekezleté­ről az Österreichische Mo­natshefte című hetilapban. Tehát a tudatlanság a kló rikálisok legfőbb szövetségese és reménysége. Bár ezt eddig is tudtuk, de beismerésnek azért nem rossz. Vigasznak az ő számukra azonban na­gyon sovány. Éppen a Wit­halm említette Brazília leg­szegényebb vidékein van ki­bontakozóban a* írastndaCan szegényparasztok harcos szer­vezkedése és nem véletlen, hogy amikor a Bio de Ja­neiro-i érsek a hadsereg reak­ciós tábornokaival szövetke­zett Quadros elnök ellen, lé­pését a parasztmozgalom »ve­szélyével« indokolta. & itt elmondhatjuk, hogy Dél-Amerika többi országai­ban is hasonló a helyzet, Mert a szegénység ugyan va­lóban nem ismeri a betűve­tést, de annál inkább az élet; ábécéjét. És nem könyvből, hanem a valóságból ismeri a pap] nagybirtokot, az észak­amerikai kézen levő bányák ­ban vagy ültetvényeken folyó rabszolgáéi etet Könyvek nél­kül is terjed Castro tetteinek, hire. Többek között az a tette is, hogy két év alatt felszá­molja az írástu d atl anságot! G. Gy. Fair play? '■eményeát, melyeiket vasárnap kezdett meg Tu­niszba« az algériai ideiglenes kormány. A fran­cia lapok tuniszi tudósításai szerint nem titkol­ták algériai kormánykörökbe^, hogy a francia és. az algériai kormány álláspontja között még mindig jelentős ellentéteik vannak több lényeges kérdésben. A legnagyobb nehézségek, melyek lé­nyegében véve a megegyezés előrehaladását gá­tolják. azokban a problémákban vannak, mélyek a fegyverszünet és a független Algéria létrejötte közötti átmeneti időszakot illetik. Az algériai kormány ugyanis biztosítékokat követel arra vo­natkozólag, hogy Algéria népe saját jövőjéről szabadon és korlátozások nélkül fejezhesse ki akaratát egy népszavazáson. Persze nemcsak a népszavazás és az ezzel kapcsolatos biztosítékok szerepelnek a tárgyalások napirendjén. A fran­cia kormánynak olyan irányban is nyilatkoznia kell, hogy egy megegyezés esetén ne legyen két­séges az algériai arab lakosság előtt a megálla­podásokban foglalt tennivalók végrehajtása. En­nek biztosítékaként gondol az FLN az átmeneti időszakban a politikai és a katonai hatalomban való részvétel szavatolására. Az algériai kor­mány bizalmatlan ebben a tekintetben, hiszen az algériai helyzet is szinte minden órájában okot szolgáltat erre. Az ultrák a hét végén újabb »lélektani akciót« kezdeményeztek a füg­getlen Algéria éllen. Az algériai városokban nyilvános gyűléseket tartanak, sőt irodákat is nyitottak a »Francia vagyok« jelszóval indított mozgalom támogatására. Az európai lakosság fcöréöen nyilatkozatokat indítottak útra aláírás céljából, mélyben az aláírók állást foglalnak a független Algéria és a népszavazás éllen. Az agyik propaganda gyűlésen részt vett a francia nohamrendőrség egy osztaga is, sőt az algériai SSkormányzóság tisztviselőinek küldöttsége is együttérzését nyilvánította a mozgalommal HRUSCSOV szovjet miniszterelnök táviratban üdvözölte a kubai nép második országos köz­gyűlését A hétfőn délután megnyitott nagysza­bású tömegdemonstráció méltó választ akar ad­ni azokra a Kuba-ellenes imperialista törekvé­sekre, melyeket az amerikaiak szerveznek. Az tSts6 ilye« nagyszabású kubai tömegmegmozdu­lás roóg 1960. szeptember 2-án nyűt meg. Ezen határozatot fogadtak el a kubai dolgozók, amely szer megerősítéséért. Hruscsov szovjet miniszter­elnök ezzel kapcsolatos üzenete is rámutat e határozat történelmi jelentőségére és a kubai nép második országos közgyűlésének fontossá­gára. Hruscsov hangsűlyozta: »Kuba nincs egye­dül. A latin-amerikai országokkal és a Föld minden országával fokozódik a harcos szoli­daritási mozgalom,« Washington éppen erre az időpontra időzí­tette a Karib-térségben az USA hadiflottája két legmodernebb repülőgép-anyahajójának látogatá­sát, illetve »próbaútjait«. A katonai demonstrá­ció nyilvánvalóan a kubai nemzeti • tjhnep Sike­rét szeretné befolyásolni és megfélemlíteni a sza­badságuk és függetlenségük megvédésére elszánt kubai népmilliókat. A SZOVJETUNIÓ kész más szinten tárgyalni a nukleáris kísérletek beszüntetéséről — han­goztatta Carapkm szovjet nagykövet az angol— amerikai felék által január 29-én megszakított genfi háromhatalmi értekezleten részt vett szov­jet küldöttség vezetője, az ADN tudósítójának tett nyilatkozatában. Carapldn rámutatott, hogy a Szovjetunió a tárgyalások megszakadása után is kinyilvánította készségét a kérdés felújítá­sára. Ezzel függött össze az is, hogy a szovjet küldöttség változatlanul Genfben maradt, készen bármilyen elfogadható tárgyalási alap megte­remtésére a nyugati tárgyalófelekkel. Az ameri­kai és angol tárgyalófél ugyanis a megbeszélé­sek meghiúsításának pillanataiban nagy hangon nyilatkozott arról is, hogy az értekezlet befeje­zése után mind Anglia, mind az Amerikai Egye. sült Államok küldöttsége kész a további tárgya­lásokra. »Én Genfben maradtam — hangsú­lyozta Carapldn —, de eddig sem az amerikai, sem pedig az angol delegáció nem igyekezett kapcsolatot teremteni velem.« A legutóbbi szov­jet kompromisszumos javaslat egyébként a szep­tember 3-án nyilvánosságra hozott amerikai és angol jegyzékhez hasonlóan szerződést indítvá­nyoz a nukleáris fegyverkísérletek megszünte­tésére, a nagyhatalmak területén már hatásosan működő földrengést jelző állomások ellenőr­zésével. Ez a javaslat továbbra is jő alap lenne a nagy­hatalmak közötti újabb tárgyalásokra — fejezte be nyilatkozatát Carapkin szovjet nagykövet Egy füzetke kering mostaná- rtk-zúzzák as, NDK gyorsvasúti ban Nyugat-Európa diplomata kocsijait, ahol 80 féle tmperia- köreiben és a hidegháborús la- lista kémügynökség áskálódik a pok szerkesztőségeiben. Ezt az világbéke ellen, és ahol a leg- angol „fair play”, a brit „becsű- magasabban lobognak a hideg- letes” játszma igényével zúdít- háború utálatos máglyái — az jak boldogra-boldogtalanra. Az „a szabadság szigetecskéje”! Mi angol külpolitika álláspontját más ez — enyhén szólva —, ha fejtik ki benne Nyvgat-Berlin és nem bonni „tájszólás:”? Ha pe­ri német békeszerződés kérdésé- dig az, mi egyéb lenne, mint az ben. Van e füzetkében térkép igazság durva lábbal tiprása? az Odera—Neise határról és egy Igaz, a füzetke szerzői így vé- sor kijelentés arról, hogy bár dekeznek: „Nem szabad megsér- „Nyugat-Berlin újabb háború teni Bonnt, mert ezzel gyengül- kirobbantója lehet”, jelenleg ne a NATO.” No és ha az igas­mégis „a szabadság szigetecské- ságot sértik meg? Akkor nem je“. Ez igen. Ez aztán „fair gyengül semmi? Még a brit fair play”. Mert ugyebár: Ahol tő- play sem? t—m—« Az angol hajóépítő munkások sztrájkja London. (MTI) Az Angol Hajó- és Gépipari Szakszervezeti Szö­vetség hárommillió tagja hétfőn egy napra sztrájkba lépett, til­takozásul a munkáltatók szövet­ségének döntése ellem, amely visszautasította a heti egy font béremelési követelést. Ez a leg­nagyobb sztrájk az 1926. évi általános sztrájk óta. Hivatalos közlemény a Ceylonban leleplezett összeesküvésről COLOMBO. (MTB A ceyloni fővárosban hivatalos közle­ményben jelentették be. hogy a múlt vasárnap leleplezett ál- lamcsíny-kísérléttal kapcsolat­ban újabb katona- és rendőr­tiszteket tartóztattak le. A le­tartóztatások száma ezzel 21-re emelkedett Banda rámáiké asszony, ceylo­ni miniszterelnök beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy az összeesküvésért ugyan, azok a reakciós erők felelősek* amelyek 1959-ben megölték a férjét, Ceylon akkori minis»* terelnökét. Bandaranaike asz- szony hangsúlyozta, hogy a ha­ladás ellenséged nem fogják el­érni céljukat, nem fogják meg- dönteni a kormányt, amely to­vábbra is mindent meg fog ten­ni demokratikus célkitű zésein nek megvalósításáért, A kairói kémper egyik vádioltja beismerte, hogy Nasszer elnök meggyilkolását javasolta Kairó. (TASZSZ) Az Egyesült Arab Köztársaságban levő fran­cia tulajdonok felszámolására Decazeviüe-hen hétfőn éhségsztrájkba lépett a bányászok egy csoportja Párizs. (MTI) A decazeville-i bányászok és a bányász szak- szervezetek egyhangúan eluta­sították a kormány javaslatait s a sztrájk folytatása mellett döntöt­tek. A munkahelyükön ülősztráj­kot folytató bányászok 49. napja vannak a föld alatt. Hétfőn 20 bányász éhségsztrájkot kezdett. A szakszervezeti orvosi vizsgá­lat és sorshúzás alapján — több száz jelentkező közül — válasz­totta ki az éhségsztrájkban rész­vevő bányászokat. kiküldött bizottság volt tagjai ellen folyó kémkedi per során vasárnap az egyik vádlott, Henri Mouton kihallgatására került sor. A kérdésekre válaszolva Mou­ton elmondotta, hogy 1958. ok­tóber 2-án érkezett Egyiptomba^ a francia vagonokra vonatkozó egyezmény végrehajtására ki­küldött bizottság tagjaként. Az egyezményt 1959 novemberére kellett volna végrehajtani, de az nem történt meg, úgyhogy ő to­vábbra is Egyiptomban maradt Mouton beismerte, hogy Nasz- szer elnök meggyilkolását java­solta a francia bizottság tagjai­nak. Bellivier bizottsági tag — mondotta Mouton — „felhatal­mazott, lépjek kapcsolatba a kai­rói olasz nagykövetséggel, hogy onnan pénzt kapjak egy egyip­tomi államcsíny végrehajtásá­hoz”. Zorin—AdouSa megbeszélés New York. Zorin szovjet kül­ügyminiszter-helyettes és Adoula kongói miniszterelnök között va­sárnap megbeszélés folyt. A több mint másfél órás tanácskozás után Adoula azt mondotta, hogy e találkozás alkalmával Zorin kifejtette a Szovjetunió állás- ponti át a Biztonsági Tanács ülé- séncfc összehívásáról, és ekkor kiderült, hogy félreértések I tak a két kormány között. A decazeville-i bányászok tüntető felvonulása a városka utcáin. Külpolitikái kérdések Kelta-keresztes fasiszták fásokat pedig a 267.65 számú postai csekkszámlára irányittat — és ígj tovább. Glinne képviselő a belga kormány­tól még nem kapott feleletet inter­pellációjára, a fasiszták viszont nem késlekedtek a válasszal. „Továris Glinne, képviselő- és bordélyház, Rue De La Lói, Brüsszel” — ez állt címzettként a levélen. A gyalázkodó sorokban ezt olvasta a képviselő: a „szörnyűek” égnek a vágytól, hogy egy kis plasztikbombát helyezzenek alád.. • az aláírás ezekután nem kelthetett meglepetést: a belga OAS. Kik is azok a „szörnyűek”? A katangai kormány európai zsoldo­sai, francia ejtőernyősök, belgák, né­met idegenlégiósok tudatosan nevez­ték el így magukat. Parancsnokuk az a Faulques őrnagy, volt francia „para”, aki számos tanúvallomás sze­rint a fiatal francia kommunista tudós, Maurice Audin gyalázatos meggyilkolásáért felelős... Nem lehet véletlen, hogy a fran­cia fasiszták jelvénye, a kelta ke­reszt, azaz a kereszttel áthúzott kör Belgiumban is mind több helyen feltűnik. A MAG, a „hazafias akció mozgalom” gyűlésein e jelvény előtt szónokol Emil Janssens tábornok, Belga-Kongó utolsó katonai parancs­noka. A kelta kereszt „ékesíti” a belga fasiszta lapok fejlécét is. A „Jeune Europe” és társai rejtjeles üzeneteket közölnek hasábjaikon s nyíltan felhívják francia olvasóikat, bogy az ÖAS elleni tüntetéseken, gyűléseken készítsenek felvételeket a részvevőkről, s a képeket juttas­sák el a laphoz. Éppen csak hogy tneg nem írja a belga (és francia) fasiszták e szennylapja, hogy mi cél­tól van erre szükség. A képeken 'elismern személyekből válogatja ki íz OAS követ^^zo merényleteinek ildozatatt! p. j. Belgiumot egy éve rázkódtatta meg * Kongó miatti válság: ekkor meg­ingott a gyarmati előnyökre, bevé­telekre alapozott államháztartás. A reakciós kormány az adóterhek fo­kozása révén a dolgozókkal akarta megfizettetni Kongó „elvesztésének” következményeit, erre robbantak ki az emlékezetes sztrájkharcok. Az akkori válság derített fényt először a Belgiumban, ebben a so­káig csendes-békésnek kitt nyugat­európai országban megbúvó fasiszta erőkre. A kongói, méginkább a ka­tangai eseményekben ledobták álarcu­kat a belga gyarmatosítók, azok az ultrák, akik egyszeriben természe­tes szövetségeseikké váltak a suba alatt szervezkedő fasiszta csoportok­nak. S mivel ezek kapcsolatban ál­lottak a franciaországi fasisztákkal, az algériai ultrákkal, mihamar ki­alakult egy Brüsszeltől Párizson és Algíron át Katangáig húzódó háló­zat. Ernst Glinne szocialista képviselő a brüsszeli parlamentben elmondott megdöbbentő interpellációjában le­leplezte ezt a belga—francia—algíri— katangai „tengelyt”. Konkrét adatok egész sorával vádolt: Lille francia város fasiszta diákjai a belga Tour- stai-ban rendezik meg sorozatosan gyűléseiket, -r ugyanitt „Ellenforra­dalmi Tájékoztató Központ” néven, volt kongói belga telepesek az oAs összekötő szervét hozták létre — egy 566 wattos rádióadót ugyancsak Tour- nal egyik kávéházában állítottak fel, hogy azon minden éjfélkor 1255 mé­teres hullámhosszon rádió összekötte­tést létesíthessenek a Baleárl-szige- teken élő Ortizzal, az OAS egyik ve­zérével. Mons, Bouillon és még öt belga városban az OAS fegyverrak­tárakkal rendelkezik, — az OAS brüsszeli Saint-Gilles postáján a 9. számú postafiókot bérli, pénzátuta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom