Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

f962. február 25. vasárnap 9. oldal Szakmunkás lesz belőle Kislány volt még Nagy Eszter, amikor fiatalkorú kisegítő­ként az ÉM Kecskeméti Parkettagyártó Üzemébe felvették. Az­óta igen sok parketta és padló készült itt. Az üzem vezetői pedig úgy vélekednek, hogy harminc hónap alatt Eszti is meg­tanulta, ami ehhez a szakmához szükséges. Ügyessége mellett szorgalmával sincs hiba. Tizennyolcadik életévének betöltése igy kettős öröm volt számára. Nagykorúsítva lett, az üzemben pedig véglegesítették. Pár év múlva pedig szakmunkás lesz belőle. Titkári értekezletek a megyében Február 24-én, szombaton Is­mét több járási és városi párt- bizottság tartott titkári értekez­letet a soron kövekező taggyű­lések előkészítésére. KISKUNHALASON a járási és a városi pártbizottság együtt rendezte meg az alapszervezeti párttitkárok értekezletét, ame­lyen mintegy 110-en vettek részt. Ott voltak a városi párt­végrehajtóbizottság tagjai is. A BAJAI JÄRÄSBAN 120 párttitkár és pártaktivista vett részt a taggyűlések előkészítő értekezleten. A tanácskozáson Szűcs Béláné, a megyei pártbi­zottság politikai munkatársa tartott tájékoztatót. beszéltem neki. hanem a má­sok által is járhatónak ítélt, el­fogadott és dicsért utat aján­lottam. Pali bácsi nem akart szociá­lis otthonba menni. Ha erről beszéltem, mindjárt sírva fa­kadt. A rokonait emlegette, akik csak azért látogatják meg néha. hogy szám'onkériék kevés összegyűjtött pénzét és keserű­séget okozzanak neki. Tizenöt évig egyszer sem nyitottak rá ajtót, de amikor meghallották, hogy összegyűjtött pénze van. mindjárt felkeresték. Aston a »•főnök úrral" be­szélgettem. G. Sándor elmond­ta. hogy harminchat éve van náluk Pali bácsi, mint cseléd. Igaz. hogy neki semmit nem dolgozik, hanem az aulánál volt alkalmazásban annak ideién, de mert az meghalt, hát ő vette gondozásba az öreget. — Higgye el. kérem, ez az öregember szinte a második apám. Sőt. azt is mondhatnám, úgy él itt. mintha anám lenne. Tessék elhinni, mindent meg­adok neki. ami tőlem telik, de a szobába nem vihetem be. Szaga van az öregnek, kérem, szaga van. Igaz. hogy a lakása nem valami tisztái de nekem A BÄCSALMASI JArV‘ pártalapszervezetelnek titkárait Németi Ferenc, a megyei párt- bizottság politikai munkatársa tájékoztatta a soron következő taggyűléseken megtárgyalandó kérdésekről. Az értekezlet rész­vevői elhatározták, hogy a párt- alapszervezetek március 10-ig megtartják a taggyűléseket és azokon megtárgyalják a megyei pártbizottság november 2-i ha­tározatából adódó konkrét ten­nivalókat KECSKEMÉTEN a város párt­ái apszervezetei titkárainak a taggyűlési előkészítő értekezle­tét a hatnapos titkári tanfolyam keretében tartották meg. semmi közöm az öreghez, hi­szen nálam semmit sem dolgo­zott, csak az apámnál. Én csak tartom. Ingyen etetem. Elhiszem, amit a »főnök úr" mond. Csak azt nem, hogy úgy él nála Pali bácsi, mintha az apja lenne. Nem hiszem, hogy az apját ilyen helyre tenné sú­lyos betegen. Nem hiszem, hogy ha az apja ilyen beteg és ilyen öreg lenne, még dolgoztatná, mert Pali bácsi bevallotta, hogy ő most is dolgozik. Nem hi­szem, hogy meg tudná tenni ezt az apjával. Vagy elhiggyem? Képes lenne a szemétdombra lökni egy apát. ha megnyomo- rodik a munkában és tehetet­lenné válik az öregségben? C« Sándornak nagyon sok köze van ahhoz, hogy Pali bá­csiból a szolgaság élő szobrát csinálta a múlt. Nagyon nagy felelősség terhelt a »főnök urat", amiért a szolgaság még most is karja’ban tartja ezt az embert, aki 36 évig dolgozott neki. vagy az apjának, ami tel­jesen mindegy. Az a ragaszko­dás, amit Pali bácsi G. Sándo- rékkal szemben tanúsít, a szol­ga ragaszkodása. Nem a szere­tet talajából kinőtt vonzalom ez. hanem a n.últ és benne G. Sándorék által Pali bácsiba ne­A jó munka meghozza gyümölcsét „Lett valami a múlt év ele­jén mondott szóból” tagolja megfontoltan a beszédet Kurdi István, a szabadszállási Lenin Tsz bognára. S hogy mi lett az egy éve elképzelt tervekből azt nemcsak ennek a szövetkezeti mesterembernek a révbej utott- ságot érzékeltető felszólalása bi­zonyítja, hanem jól öltözöttsé- ge, divatos krombi felöltője is, amiből valaha csak a zsíros nagybukszásoknak juthatott. — Kurdi azonban csak egy a 260 közül, akik egy éven át szor­gosan vívták a küzdelmet: jus­son már simább útra a kátyú­ban volt szövetkezet. A fény felé Egy esztendő „hórukkját” is­mertem meg abból, amit Báli Ferenc szövetkezeti elnök el­mondott a zárszámadó közgyű­lésen. És ez nem más, mint ma­ga az eleven történelem. Éppen ezért amit láttam, hallottam, kissé költőien kell kifejeznem: kunparasztok áradása a fény, a boldogulás felé. Hihetné valaki, hogy egy el­nöki beszámoló a számok ár­mádiája, különböző elvi tételek unos ismételgetése, vagy talán a valóság szépre öltöztetése. Mi­lyen csalódást jelentett volna ez a közgyűlés e tévhitben élő számára, hiszen a beszámoló nem mást mondott el. mint pa­rasztságunk legújabb kori mo­dem históriáját, azét a paraszt­ságét. mely csodás tetterővel kelt életre a valamikor éhen tengetett aléltságból. Mint ami­kor nemes ágat kap a csököt- ten termő alany, hogy dúsan virágzó bölcsőjéből gazdag ter­mést neveljen — ilyen bölcső a paraszti összefogás, és a termés: 30 forint munkaegységenként Szorgalom — restség Számokat és neveket, szór gfilmat és restséget, korholást és buzdítást juttat az elnöki szó a jól hegyezett fülekbe és felidéződik egy küzdelmes esz­tendő minden eseménye, a sző vetkezőiben jód ismert szerep osztásban. Mi hát az előzménye ennek a jól sikerült finálénak? Kik a szereplők? Példáu’ Varga József, a nemrég belé­pett volt középparaszt. Hatszáz munkaegységet szerzett és a jö­vedelme 26 ezer forint. Vagy Petrovics Ferenc, a felesége és Zsuzsa lánya. Együtt 41 ezer forint jövedelemre tették szert. De meg lehet-e felejtkezni Diós István 600 munkaegységéről, vagy Barta József és Imre 30 veit ffiggeni akarás terméke. Pali bácsi elégedett. mert nem tudja elképzelni az életét úgy, hogy senkitől se függjön, hogy neki is lehet kívánsága, véleménye. Ez az ember a múltat vá­dolja. Élő vádirat ő az elnyo­más, a kizsákmányolás ellen. Vádolja mindazokat akik elra­bolták önérzetét, egy nyomorék szolgalelket csináltak belőle, akik miatt elvesztette a lábát és soha semmi örömét nem is­merte az életnek. Vádolja G. Sándort akihez ragaszkodik ugyan, de egész élete a »főnök úr" ellen fokozatosan, de szi­gorú logikával szerkesztett né­ma vádirat. Galamb Pali bácsit nem lehet már meggyőzni ar­ról, hogy éppen annyi joga van az élethez, mint a »főnök úrnak", ha nem több. De meg­szívlelendő tanulság az ő esete azoknak, akik úgy hiszik, hogy a múlt már meghalt, hogy vég­leg száműztük a szolgaságot így ismertem meg a múlt; egy itthagyott darabiát Kecs­keméten, az épülő emeletes há­zak és a száguldó autók szom- ; szédságában. Gál Sándor ezer forintjáról. És még hosz- szan következik a sor G. Nagy Bálinttal, Berg Juliannával, Kusztos Lajossal. És ha R. Nagy Péter neve merül fel. a jól dolgozók sorának még mindig csak az elején tartunk. De újságba kerül azok neve is, akiknek a Laci ült a hátán és a közöst csak arra érdeme­sítették, hogy úton-útfélen ká­romolják, vagy a kedvezménye­ket követeljék. Puskás elvörösödik ... így tett Puskás Laios is, aki ugyan elment a zárszámadó közgyűlésre, de ezenkívül éven át sem látták, hacsaknem a piacon vagy a templomban. No, de a közgyűlésre eljött és első­ként fel is szólalt. Egy ív pa­pírt vett elő és a mondóka gépelve rajta. Valami zugfir- kász készíthette, mert bizony Puskás alig bogozta az ő meg­szokott beszédétől idegen sza­vakat. Követelése volt: két ra­kás törek, meg a vetőgép ára. De felpanaszolta, hogy a már járni sem tudó gebéiét olcsón vitték a vágóra. És megmo- solygott helyzetében magyaráz­kodik is, hogy azért nem ment dolgozni, mert leesett a kocsi­ról. Ezen aztán mindenki ne­vetett. mire Puskás elvörösö­dött és a székre csüccsent. Utána fejére olvasták, hogy a munkától való távolmaradása több mint 7000 forint kárt oko­zott a közösnek. Ugyanígy pi­ronkodott Kovács Laios is. De Nagy Ferenc. Zsoldos József, Czigány Sándor. Bodonvi Pé­ter is jobban dolgozhatott vol­na. És ahogy egy kazalba gyűlt a sok hanyagság, kiderült, hogy ezer munkaegység erejéig külső segítséget kellett igénybe venni, amiért 50 ezer forintot fizetett ki a szövetkezet a jól dogozók terhére. Fiatal öregek Am a vonat akkor is megy, ha nemcsak utasa, hanem né­zője van. így volt ez a sza­badszállási Lenin Tsz-ben is. A többség jól megdolgozott az eredményekért Még az öregek is megfiatalodtak. Gubacsi Gá­bor, Dózsa Mihály és Papp József ugyancsak kitettek ma­gukért Az együttes erőfeszítés eredménye az, hogy búzából kö­zel 10 mázsa, rozsból maidnem 13 mázsa és például lucerna­magból 230 kilogramm volt az átlagtermés. A szövetkezet el­múlt évi árutermelési tervét 104,8 százalékra teliesítette. Ez­zel a jó munkával van arány­ban az is, hogy egy év alatt 1 millió 300 ezer forint értékű beruházást végeztek el. amiből az építkezés 438 ezer forintot tesz ki és a szövetkezet vagyo­na tavaly csaknem megkétsze­reződött Borkedvelők — fogatosok S amikor arról esik szó. hogy ebben az évben még jobban, gondosabban kell gazdálkodni íés fegyelmezettebben dolgozni, szóba kerül, hogy sok baj van a borkedvelőkkel. Ezek persze nem olyanok, hogy »megiszom egy nagyfrőccsöt. aztán megyek tovább", hanem olyan mérték­telen fogyasztók, hogy bizony egy-egy alkalommal már men­ni sem tudnak. Juhász István, Somogyi Gábor, Hegedűs Pál és Bakodi Ferenc gyakran a kel­leténél jobban néznek a pohár fenekére. Ez sok gondot ©koz időnként a szövetkezetnek, mert a rájuk bízott munka nem ké­szül el, de átok ez a család nyugalmára’ és kasszájára is. Am nem kevesebb a baj a íogato- sokkal sem. Ha piacra kell menni, vagy a saját kukoricát kell szállítani, akkor mindig jó a kocsi és rogyásig lehet ter­helni, de ha a szövetkezetnek szükséges a fogat, akkor alig rakodnak, elkésnek, kocsmában időznek, egyszóval egyike-má sika rosszul,' lelketlenül dolgo­zik. Különösen a felső-feketei üzemegységben van ez így, ahol némelyik fogatos azt hiszi, hogy a közös terhére azt tehet, amit akar. , Azok. akik bírálatot kaptak a közgyűlésen, megszeppentek és elszégyenkeztek. És különösen megszólalt bennük valami, ami­kor látták, hogy a szövetkezeti gazdák közül 75 pénzjutalmat és 18 oklevelet kapott Bizo­nyára a lelkiismeret szólalt meg bennük, s felébredt a felelős­ségérzet önmagukért és a kö­zösségért. Ha a fegyelmezetlen- kedők, a bort mértéktelenül kedvelők beleilleszkednék a szö­vetkezet nagy családiába. akkor a közösen végzett munka eb­ben az évben még gazdagabban hozza meg gyümölcsét. Weither Danid Elvetették a borsót A tlszaújfalusl Alkotmány Termelőszövetkezetben 15 hold- nyi területen a napokban elve­tették a korai borsót Egyébként a közös gazdaság az elmúlt év­ben is eredményesen gazdálko­dott, ami kitűnik abból is, hogy az egy évvel ezelőtti jelentős mérleghiánnyal szemben most aktív a mérleg. Igen sokat jö­vedelmezett a zöldségtermesztés, amit az idén még nagyobb ará­nyokban folytatnak. OOOOCCOOOOOOOCKjOOOOOOOOOOOOOOOQOOOt ötven éve ügyvéd Kedves ünnepség zajlott le az elmúlt napokban Bácsalmá­son. Dr. Mérey Jenő ügyvédi munkálkodásának 50. évfordu­lóját megérve a kollégák, bará­tok, ismerősök hosszú sorának gratulációit fogadta. Ez alka­lommal az igazságügyminiszter dr. Mérey Jenőt miniszteri el­ismerésben részesítette, amelyet dr. Kovács Zoltán, az ügyvédi kamara elnöke adott át egy em­lékserleg és meleg elismerő sza­vak kíséretében. A Jogszolgálat­ban megőszült veteránt Bogdán Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője is köszöntötte. S mi, megragadva az alkalmat, ugyancsak szívből üdvözöljük dr. Mérey Jenőt és kívánjuk, hogy még sok-sok esztendőt ér­ien meg egészségben és fárado­zása legyen továbbra is a szo­cialista jogfejlődés hasznára. •■nscjfir — Apu! Már kicseréltem a gyertyákat... és te, hogy állsz a házi feladatommal?

Next

/
Oldalképek
Tartalom