Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-23 / 45. szám

Büntető törvényalkotásunk fejlődése

II.

AZ ÜJ Büntetőtörvénykönyv kidolgozásával kapcsolatos munkát 1957 őszén kezdték meg újra, de az előzőektől eltérő munkamódszerekkel. A kodifikációs kormánybizottság helyett — túlnyomó részt — a büntetőjogot elméletileg is gyakorló szakemberekből álló munkabizottságot hoztak létre. Ez a bizottság feladatát gyors tempóban végezte, mégis három esztendő kellett ahhoz, hogy az első tervezet nyilvános megvitatásra kerül- hessen.

Kecskeméten 1959. február hó 6-án a jogásznapon dr. Timár István, az Igazságügyminisfetéri- um törvényelőkészítő főosztályának akkori vezetője tartott előadást a készülőben levő Btk- tervezetről, amelyet 1960-ban bocsátottak nyilvános vitára. Ebből a vitából Bács-Kiskun megye jogászai is kivették részüket. A kecskeméti ankétokon igen sok értékes észrevétel hangzott el, ami azt mutatja, hogy megyénk jogászai sokat haladtak előre a fejlett szocialista jogalkalmazási módszerek elsajátítása terén.

AZ 1961-BEN tartott kecskeméti jogásznapokon ismét foglalkoztunk a Büntetőtörvénykönyv-tervezettel. Ekkor dr. Halász Sándor, az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő főosztályának akkori főosztályvezetője — a Btk kodifikációs bizottság titkára — tartott előadást az országos vita tapasztalatairól. Előadásában kiemelte, .hogy a Bács-Kiskun megyei jogászok komoly segítséget nyújtottak a tervezet végleges szövegének összeállításához.

Minden büntetőtörvénykönyv az alkotásakor fennálló társadalmi, gazdasági és politikai viszonyokat tükrözi — ilyen a mi új büntetőtörvénykönyvünk is. Ezen túlmenően a szocialista kódex — minthogy a szocializmus tudományos elveken épül — azt a fejlődést is kifejezi, amely a társadalmi és a gazdasági viszonyokban a szocializmus építése során bekövetkezik. A kódex szocialista jellegét és megalkotását jellemző tényezők közül a következőket kell kiemelni:

A KÖDEX a proletárdiktatúra büntető törvénykönyve. Ezt a Btk nyíltan ki is mondja, szemben. a burzsoá kódexekkel, amelyek a kapitalista népelnyomó törvényeket igyekeznek elködösíteni. Üj büntetőtörvénykóny- vünk feladatát az alábbiakban határozza meg:

Védje a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, az állampolgárok

személyét és jogait, neveljen a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására, valamint az állampolgári fegyelemre.

Leszögezi: hogy minden olyan tevékenység, vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét és jogait sérti, veszélyes a társadalomra.

VALAMELY kódex szocialista jellegét az is meghatározza, hogy jogi intézményeiben, megoldásaiban milyen mértékűén és következetességgel érvényesülnek a szocialista Büntetőjog alapelved. A szocialista jelleg a fentieken kívül abban jut félreérthetetlenül kifejezésre, hogy milyen következetesen érvényesülnek benne a szocialista humánum szabályai. Ez az új Btk- ban az alábbiakban mutatkozik a legvilágosabban:

A büntetés meghatározásánál kimondja, hogy annak célja a társadalom védelme, a bűnt elkövető megjavítása, s általában a társadalom tagjainak a bűnözéstől való visszatartása. A törvény a társadalommal szembe szegülőt meg akarja javítani. Rá akarja nevelni, hogy élete további folyamán becsületes ember módjára a szocialista társadalmi együttélés szabályai szerint élien.

MINDINKÁBB előtérbe lép a szocialista jogelveketn épülő büntetési rendszerben az a felismerés, hogy a bűnös megfosztása szabadságától csak szükségszerűen, a társadalom védelmének elengedhetetlen eseteiben, alkalmazható. Ezért általános büntetési nemként olyan büntetést is kell alkalmazni, amely az elítéltet szabadságában egyáltalán nem korlátozza, nem emeli < ki családi környezetéből. Ez a büntetési forma a javító-nevelő munka, amelyet a büntetőtörvénykönyv nemcsak helyettesítő

büntetésként, hanem mint büntetési tételt is szerepeltet. ■

A büntetés a büntetőjogi követelményeken kívül a társadalom részéről is érezteti hatását. Ez természetes. A büntetés tulajdonképpen a társadalom ^erkölcsi rosszallásának kifejezésre juttatása is. A szocialista humánummal volna azonban ellentétes, ha ennek hatását az elítélt egész életén át érezné. Ha az elítélt a büntetés kitöltése után — anélkül, hogy újabb bűncselekményt követne el — becsületesen élve beleilleszkedik a szocialista társadalomba, meghatározott idő elteltével rehabilitációban részesül.

JELLEMZI az új Btk-t az is, hogy a törvényesség további szilárdítására törekszik. Ennek példaszerű kifejezője az a törvényi szabályozás, hogy csak a törvény nyilváníthat valamely cselekményt bűntetté és csak a törvény állapíthat meg a bűn- cselekményre büntetést. Ugyanakkor minden egyes^ bűncselekményre meghatározza a büntetés nemét, annak alsó és felső határát, s a bíróság e határok között szabja ki a büntetést.

A BTK MEGALKOTÁSA a magyar népi demokrácia szocialista jogrendszerének kiépítése terén fontos lépést jelent. Egységes elvi alapon szabályozza az anyagi büntetőjogot, s tartalmazza az egész terület joganyagát. Ezenkívül az anyagi büntetőjog szabályainak megalkotásával lehetőség nyílik arra, hogy a büntetőtörvénykönyvben kifejezésre jutó elvek alapján a büntető perrendtartáson is keresztül vihetők legyenek a szükséges változtatások és megalkotásra kerüljenek a büntetésvégrehajtási jogszabályok is. Ezeknek a jogszabályoknak az elkészítésével hazánkban befejezést nyer a szocialista büntetőjog megalkotása.

Dr. Bodóczky László

KIÁRUSÍTÁS idején

Amor (aki a korai langyosabb időket tavasznak vélte): Kérem, egy olcsó, kisméretű kabátjuk nincsen véletlenül?

A Kecskeméti Városi Ta- *■ nács megújhodott díszterme után sorra következik az irodahelyiségek szépítése is. A gyámhatóság nagy sarki, szobájában folyik a parkettázás, így átmenetileg egy kis szobába húzódott be dr. Tóth Kálmán gyámügyi élőadó és Egri Jánosáé gyermekvédelmi felügyelő.

Milyen munkát végeznek, mik a gondjaik, örömeik? — ezekkel a kérdésekkel 'fordulok a gyámügyi előadóhoz. Nem kell. kartotékokat előszednie, tudja, ismeri munkáiét. Jelenleg húsz fiatalkorú próbára bocsátását tartja nyilván, ebből tizenhat bírósági végzés alapién került ide, négy pedig ideiglenes elbocsátást nyert a különböző nevelő intézetekből. Szétágazó munkájáról a beszámolót most nem hallgathatom vénin. Ügyfél vár rá. A másik asztalhoz lépek.

Egri Jánosné 1954. óta g:ier- mekvédehvj, felügyelő. Állami gondozásban vett gyermekek feA „PÓTMAMA"

//

letti ellenőrzés, tartásdíjak kiutalása nevelő szülőknek, örökbeadás, ruhacsomagok kiosztása és még sok minden tartozik feladatkörébe. Legtöbb gondja a szellemileg fejletlenebb gyermekekkel van. Dr. Szentendrei Mihály orvossal együtt kíséri figyelemmel fejlődésüket. Ez fontos a tartásdíj megállapítása miatt is. Tudniillik, 200-tól 500 forintig utalnak ki tartásdíjat a nevelőszülőknek a gyermek gondozásáért, ellátásáért. A csökkent szellemi képességű gyermekekkel több a gond, így érthető, ha az ilyen gyermekeket nevelő szülők magasabb tartás- dá'at. kapnak.

T erületileg Kecskemét já- * rása és városa tartozik Fnrinéhez. Jelenleg 45 gyermek sorsával törődik.

— A nevelőszülők hálózata

elég nagy, bár csökkenő tender ciájú — mondja Egriné. — Ok egyszerű: részünkről, egyre na gyobbak a követelmények. Csa teljesen kifogástalan helyr adunk gyermekeket.

Beszélgetés közben szemen u a csizmáján álcád meg Először nem értem, hogy az író gép mellett ülő felügyelőnő mi ért visel ilyen férfias lábbelit de magyarázata érthető.

— Ladánybenén. Felsőlajoson Helvécián a tanyák között ke resem fel gyermekeinket és i csizma a legbiztonságosabb hóban, sárban...

A kis kitérő után elismeréssé szól a nevelőszülőkről. Mind- egyikef. szeretné egyszerre megdicsérni. Gyönnyösi Sándorék az István utca, 25-ben és özv:gi Varga Kárólyné. Zsinór utca 46 szám alatti lakosok neve ju

Örömmeí segítünk

Jóleső érzés, ha az üzem cégjelzéses borítékját viszi a posta a nyugdíjasoknak. Megdobban ilyenkor az öreg munkás szíve: Nem felejtettek el. Gondolnak rám... Ennél is nagyobb öröm, ha a levél tartalma üzemi behívó. Segítségkérés. Számítás a több évtizedes gyakorlatra a gyár gondjának-bajának megoldásában. A szakma idős mesterei ilyenkor előveszik a régi táskát, munkaruhát, és ifjú szívvel kopogtatnak a gyárkapun: — Miben segítsünk?

Ilyen behívót vitt a posta az ÉM. Kecskeméti Parkettagyártó Üzeméből Kiss László és Harsányi Pál nyugdíjas lakatosoknak. Ha egészségük engedi, jöjjenek, szükség van szakmai tudásukra az éves nagy karbantartásnál. A két öreg azóta tudása legjavát nyújtja, hogy a gépek esztendő végéig hibátlanul üzemeljenek. A munka végeztével pedig büszkén gondolnak rá: Nekik is részük van abban, hogy az üzem az idén nyolcmillió forinttal több padlót és parkettát ad az építőiparnak. És mi lehet ilyenkor a búcsú? Csak szóljanak, örömmel segítünk máskor is.

S. G.

90<XXXX»00000000<X)<X>00000000000000<>

Cikkünk nyomán

Sza'ag vagy lemez?

Miért legyen olcsó, ha drága is lehet? címmel 1961. októberében írt cikkünkre a Magyar Szabványügyi Hivatal többek között a következőket válaszolta:

»A szabványosítással összefüggő problémákat előzetesen megbeszéltük a Kiskunhalasi Vastö- megcikkipari Vállalat szakértőjének bevonásával. Cikkük megjelenése után ezt a problémát újból megvizsgáltuk. Az érdekeltektől írásbeli szakvéleményt kértünk. Ezekből megállapítottuk, hogy az előzőleg lefolytatott szakbizottsági tárgyalásokon hozott határozatok kizárják annak lehetőségét, hogy a Kiskunhalasi Vastömegcikklegelöször eszébe. Vargáné az utóbbi időben kitüntetést is kapott példás, gondos neveléséért.

— Mennyire hűségesek, hálásak a gyermekek a nevelő szülőkhöz, s a felügyelőnőhöz? — kérdem meg végezetül. Levelek, képek halmaza beszél helyette, de azért hozzáfűzi:

— A napokban járt nálam O. Ferenc. Teljesen árva, 21 éves, szellemileg fejletlen fiú, aki meghaladta ugyan a korhatárt, de jó nevelőszülőknél sikerült elhelyezni. Részt vesz a család munkájában és jelenleg öt ezer forint takarékbetétje . van.

C iqyelem a nyugodt, lelkes,

1 szeretettől átitatott édesanyát, aki, a saját gyermeke nevelése mellett ennyire édesgy- r- mekének tekinti a másokét, akik — ki tudta már a dráma részleteit — állami gondozásba kerültek. Csodálom ezt a fáradhatatlan anyai szivet és tanizásáf magammal hozom, mint követendő példátj B. M.

ipari Vállalat a bevéső ajtózárak gyártásánál hidegen hengerelt acélszalag helyett finomle-' mezt használjon. Ugyanis a finomlemez felhasználása a zárak jelentős minőségi romlásához vezetne, mivel a finomlemez mechanikai és szilárdsági tulajdonságai a hidegen hengerelt acélszalagénál kedvezőtlenebbek. Figyelembe véve a vállalat ^Drogellátását, azonban a Szabványügyi Hivatal meggondolás tárgyává teszi azt, ha a vállalat szabályszerű eltérési kérelemmel "ortlul a hivatalhoz, esetleg 1962. évre kivételesen eltér a szabványtól.

A szabvány alkotás munkálatival kancsoiatos észrevételeiket ezután is köszönettel veszsziik.«

A választ és a mellékleteket ‘anulmánvozva még mindig nem *«dfuk eldönteni, hogy az idén ^rtlszalaeból vagy finomlemezből készítheti-e a gyár a bevé- 7 Szárakat.

PETŐFI NEPE

A Magvar Szocialista Munkáspárt Bács-Ki«kun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja.

3lelős szerkesztő* Weither Dániel. Kiadja:

a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség:

Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám; Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16.

Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. KJadőhivatal:

Kecskemét «Szabadság tér l/a Telefon: 17-09.

Terjeszti h Mnevqr Posta. Előfizethető:

a helyi Dostabiv-italoknál és kézbesítőknél.

jfá , h^npnrq tg fortm

cóh - • ■ -K n megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telelőn: 11-35,