Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

1962. február 22. csütörtök 8. oldal Gyarapodnak a „falusi bankok — Ülésezett a MÉSZÖV Igazgatósága — ;i A MÉSZÖV igazgatósága szer­dán ülést tartott, t> a takarék- szövetkezetek 1961. évi munká­járól szóló jelentést vitatta meg. Az előterjesztés a takarékszö­vetkezetek jelentős fejlődésé­ről adott számot, Az elmúlt évben öt új kiren­deltség kezdte meg munkáját, Borotán és Orgoványon pedig új takarékszövetkezet alakult. iMMEMßz A téli tanfolyami, megyestzer- te befejeződtek. A kecskeméti járásban a pártszervezetek tíz termelőszövetkezetben és álla­mi gazdaságban szervezték meg a tanfolyam előadásait, amelye­ken a politikai élet időszerű kérdéseiről, az SZKP XXII, kongresszusán elhangzottakról, továbbá mezőgazdasági szakkér­désekről tájékoztatták a mint­egy félezernyi részvevőt. A bájai járás több községé­ben tartottak az elmúlt napok­ban jól sikerült pártnapot. A pártnapokon a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről és az BZKP XXII. kongresszusának jelentőségéről beszéltek az elő­adók. Különösen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg a pártna­pok iránt Érsekcsanádom. Dávo- don és Bátmanostoron. Kiskunhalason a KISZ járási bizottsága február 23-án kibőví­tett ülést tart. Az értekezlet a fiatalok ez évi feladatairól ta­nácskozik, Viharkárok beie'entése Á múlt heti rendkívüli idő­járás megyeszerte sok viharkárt okozott Az Állami Biztosító ezért felhívja ügyfeleit hogy viharkárukat a területileg ille­tékes járási fiókoknál mielőbb jelentsék be, mert a károk nagy száma miatt csak így számíthat­nak a gyors kárrendezésre. Mint ismeretes az Állami Biztosító a tűz-, általános ház­tartási, az épület és háztartási, a termelőszövetkezeti tagok ál­talános háztáji és az állami gaz­dasági dolgozók általános biz­tosításának keretében a vihar­károkat is megtéríti. A taglétszám az egy évvel az­előtti 2019 főről 2613-ra, a rész­jegyalap pedig 236 ezer forint­ról 290 ezen-e növekedett. Ezzel részjegyaiap-növelési tervüket 126 százalékra teljesítették. Az elmúlt évben az előző évi betétállományhoz viszonyítva 35 százalékkal emelkedett a ta­karékszövetkezetele betétállomá­nya,’ amely jelenleg közel 20 millió forint. A betétesek száma több mint 1800-zal gyarapodott, s ma már eléri a 8500-at. Betét- állományuk. után csaknem há- romnegyedmillió forintot fizet­tek lei tavaly kamatként a fa­lusi bankok. Jelentős a takarék- szövet kezetek kölcsönző tevé­kenysége is, csupán 1961-ben több mint 12 millió forintot ad­taié kölcsönbe tagjaiknak. A MÉSZÖV igazgatósága el­fogadta a takarékszövetkezetek munkájáról szóló jelentést. N. ÉL Ma estig marad a Góliát Kecskeméten. Két nap alatt 55 ezer látogatója volt Kecskemé­ten az óriás-bálnának. Csütörtö­kön este 7 óráig még megte­kinthető a Korona utcában. Utána az ország keleti városai­ban mutatják meg a közönség­nek. Példamutató asszonyod Egy évvel ezelőtt alakult a katymári tJj Élet Termelőszö­vetkezet asszonybrigádja. Egy nyarat már együtt dolgoztak. Nemrég elhatározták, hogy a hartai és más termelőszövetke­zetek példáját követve a szo­cialista brigád címért fognak küzdeni. Batinkov Istvánná, a brigád- vezető csillogó fekete szemű asszony és amikor asszonytársai­ról beszél, még jobban felcsillan a szeme. — Mind a tízen ezüstkalá­szos tanfolyamra járunk. Tud­juk, hogy csak állandó tanulás­sal álljuk meg helyünket. Eb­ben az évben 10 százalékkal többet kívánunk termelni a ter­vezettnél. A kukoricát fészek­trágyázással vetjük. 24 hold ku­koricaföldet és 30 hold kerté­szetet vállalt a brigád, ezenkí­vül egy tagban vettük ki a ház­táji kukoricaföldet és azt is kö­zösen műveljük majd. Nemcsak a termelésben, ha/- nem kulturális vonatkozásban is követendő példát mutat a brigád. Közös filmlátogatáson vesznek részt. Rendszeresen ol­vasnak. Nem hiánvzik vállalá­saik közül a társadalmi munka sem: 100 órát vállaltak. A lelkes asszonyok között van a 63 éves Isnánovity Már­tonná, aki idős kora ellenére szorgalmas gazdája a szövetke­zetnek. Az asszonyok bíznak benne, hogv példájukat más bri­gádok is követik. Védekezzünk az influenza ellen! A INFLUENZA megbetegedés utóbbi napokban nagyobb számban lépett fel Kecskemét város területén. — A betegséget az iüfluenza-virus okozza. A betegség gyorsan magas­ra emelkedő lázzal kezdődik, emel­lett torokfájás, fejfájás, derékfájás és eg^éb általános tünetek jelent­keznek a megbetegedettnél. Gyakori kísérőd az orr-, garatüreg hurutja, valamh»* i légutak hurutja, ritkáb­ban tüdőgyulladás is léphet fel és ez esetben már szövődményes influenzáról beszélünk. Egyébként azonban megfelelő gyógykezelésre a kezdeti magas láz gyorsan alább­hagy és a beteg néhány nap, egy hét leforgása alatt meggyógyul. RÖVIDEN ismertetjük a megelő­zés módozatait. Az influenza első­sorban cseppfertőzés útján, tehát köhögés, tüsszentés által terjed, ami­kor is a már fertőzött ember to­rokváladéka apró, szabad szemmel láthatatlan cseppecskék alakjában a környezetében levő levegőbe jut és a fertőző vírust tartalmazó csep­pecskék a közelben tartózkodó egészséges embereket fertőzik. Fon­tos tehát, hogy védekezzünk a cseppfertőzés ellen. A köhögés, tüsz- szögős ember közeléből távozzunk el, még fontosabb, hogy a köhögős, 124 százalékra teljesítették az árutermelési tervet Korszerűbb szénakezelés — 500 millió literrel több tej ' A napokban tartotta zárszámadó közgyűlését a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet. A közgyűlésen Szalonná* Mihály, a tsz elnöke számolt be a közős gazdaság elmúlt évi eredmé­nyeiről, arról, hogy a szövetkezet becsülettel teljesítette terveit. A munkaegységenként 27,50 forintot osztó közös gazdaság pél­dául 124 százalékra teljesítette árutermelési tervét, amelynek eredményeként az 1960-as esztendőhöz viszonyítva 2,05 forinttal növekedett egy munkaegység értéke. A Petőfi Tsz egyébként a zárszámadásokat megelőzően egyesült az Aranykalász Termelőszövetkezettel, « első közös terveiken most végzik az utolsó *simításokat”. Az új terv az idei évre 30 forintos munkaegység-részesedést irányoz elő. En­nek teljesítéséhez az első lépéseket már megtette a szövetkezet tagsága a megfelelő munkaszervezetek kialakításával, a szántás és trágyahordás megkezdésével. a & tttsszSgős ember Is védje a környe­zetében tartózkodókat azzal, hogy zsebkendőt tart az orra, szája elé. A zsebkendőt gyakran cserélje fel tisztával, a szennyezett zsebkendőt nedig forró lúgos vízben ki kell főzni, majd alaposan kimosni, ki­vasalni. A köhögős, tflsszőgős ember kerülje azokat a helyeket, ahol tö­megesen tartózkodnak, mert ott fer­tőzést okozhat. AZ 'NFLUENZAS ember gyakran végezzen fertőtlenítő kézmojást, mert zsebkendőiétől, vagy eg: éb ___________ mó don keze Is fertőződhet és a kéz- i re jut> * kórokozó vírust kézfogás- aKarHaSAi sal, használati tárgyak megfogásá­val tovább adhatja. Különösen érzékenyek a csecsemők és kisgyermekek, óvjuk őket a cseppfertőzéstől, tehát ne csókol­gassuk őket, ne beszéljünk arcuk előtt, csecsemővel való foglalkozás. Szoptatás közben az anya viselje az orr-, szájkendőt, amelyet több ré­tegben összehajtott gázanyagból cél­szerűen lehet házilag elkészíteni. — Ugyanez kívánatos a kisgyermekkel való foglalkozás közben Is. Az orr-, szájkendőt a zsebkendőhöz hasonló­an, gyakran cseréljük tisztával, a használtat pedig főzzük ki. Gyak­ran végezzünk fertőtlenítő szerrel toroköblítéseket, így • torokban megtelepedett fertőző anyagot hatás­talanltjuk. KIEI.EGITÖ szellőztetésről Is gon­doskodjunk. Hideg Idő esetén nem szabad az ablakot hosszú Ideig nyit­va tartani, mert lehűtjük a szobát, meghűlés keletkezésére teremtünk vei« kedvező körülményeket, ha­nem 3—$ perces szellőztetést végez­zünk gyakrabban. A betegség evő-, Íróeszközök Ht­ján Is terjedhet, azért ezeket hasz­nálatbavétel után forrő vízzel kell elmosni és használat közötti idő­ben pedig szennyeződést kizáró helyen kell tartani. Az Influenza Járványszerü fellépé­sének Ideje alatt lakásunkban Is gyakran végezzünk fertőtlenítést. Igen jól megfelel erre a célra a 8,2 százalékos klőrmészoldat (1 liter víz­re 2 gramm klörmész). A fertőtle­nítő oldattal a mosható bútordara­bokat, használati tárgyakat alapo­san le kell mosni, de a nadlözatot Is naponta legalább egyszer mossuk fel vele. REGI KÖZEGESZSEGÜGYT sza­bály, bogy a fertőző beteget ne látogassuk, mert a látogatással ha­za vihetjük a betegséget családunk­ba. Ne látogassuk tehát az Influen­zás beteget sem. KECSKEMET VAROST EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLY AZ EMBERI és az állati szer­vezet egyik építő anyaga a fe­hérje. Fehérjeszükségletét az ember különféle tápanyagokból elégíti ki, részben növényi, rész­ben állati eredetű fehérjéből. Az állatok: szarvasmarha, ser­tés, baromfi stb. rendelkeznek azzal a sajátossággal, mely sze­rint a takarmánynövények fe­hérjéjét állati fehérjévé tudják átalakítani, s azt már az embe­ri szervezet húsban, leiben, to­jásban stb. hasznosítani tudja. Általános szabály, hogy a ta­karmányozásban az emészthető fehérje és a keményítő-érték arányának összhangban kell len­nie egymással. Ha az állatok takarmányozásukkal nem jut­nák elegendő emészthető fehér­jéhez, fejlődésük lelassul, meg­áll, termelőképességük lecsök­ken. Ha például a baromfinak, süldőnek egyoldalúan keményí­tőt tartalmazó abrakot adunk, azok — fehérjehiány miatt — idő előtt elzsírosodnak. Már pedig a fogyasztók egyre inkább a kevésbé zsíros, száraz húst kedvelik. A tehenek tejhoapama sem nö­vekszik, ha a takarmányban azok nem jutnak elegendő fe­hérjéhez. A tyúkok is keveseb­bet tojnak a kukorica egyol­dalú etetésétől. Ügy kell tehát takarmányoznunk. hogy foko­zódjék állataink termelőképes­ségé, minél több hús, tej, tojás származzon belőle. A MÁSODIK ötéves terv vé­gére 1960-hoz képest a fejen­kénti húsfogyasztást, tejfogyasz­tást, tojásfogyasztást csak úgy tudjuk növelni, ha a takarmá­nyozásban a fehérjealapot is megteremtjük. Ennék egyik leg­fontosabb útja-módia a fehér­jében gazdag pillangós takar­mányfélék veszteségmentes be­Helytelen betakarítás folytán a lucernában, a vörösherében, a réti füvekben megtermett emészthető fehérjének eddig csupán fele, harmada, a karó­imnak pedig tizede sem került a kazlakba. Ezek a nagy táp­anyag-veszteségek a szárítás közben levél pergésbőL esős idő esetén pedig a renden, petren- cében levő takarmányok kUúgo- zódásából származnak. A drága, szinte aranyat érő széna gyak­ran a szalma minőségét érté­két sem éri eL A régi módon, renden történő szárítással a pillangós széna­félék átlagos fehérjetartalma 6—8 százalék között mozog. Ágason történő szárítással az emészthető fehérje tartalmát 9—12 százalékra növelhetjük, karotin tartalmát pedig meg­tízszerezheti ük. A szénafélék fehérjetartalmá­nak e nagyarányú növelése ál­lattenyésztésünknek hatalmas tartaléka. Ha gondosabb szárí­tással országosán csak egy szá­zalékkal növelnénk a szénafé­lék fehérjetartalmát az így nyert fehérjetöbblet 55 000 da­rab, 3200 liter téjet adó tehén egész évi fehérjeszükséglétét fe­dezhetnék, vagy pedig 250 000 mázsa sen-téshús előállításához nyújtana elegendő fehérjeala­pot Az állványos szénászárí- tási módszer alkalmazásával 290 000—300 000 mázsával több emészthető fehérjét takaríthat­nánk be, s ez a fehérietöbblet legalább 500 millió literrel több tej előállítását teamé lehetővé. Tehát ennyivel több tej. Illetve tejtermék juthatna a fogyasz­tókhoz. ÁM EZ NEMCSAK a fogyasz­tók érdeke, hanem a termelő­ké is. hiszen ennek megfelelően javulna a gazdálkodás hozama, a jövedelmezőség is. Pénzben kifejezve, az állványos szárí­tással , nyerhető fehérjetöbblet- ből eredő hozam érteke felül­múlja az 1 milliárd forintot, A különféle állványos szárí­tások közül legjobban bevált a Bolyi Állami Gazdaság mód­szere, amelyet az állami gaz­daságok tayaly már országszerte teljes sikerrel és gazdaságosan alkalmaztak, Egy hold lucerna, vöröshere termésének megszárí- tásához 6—8 darab három lábú állványra van szükség. A szá­rító állványokat a termelőszö­vetkezetek házilag Is elkészít­hetik. Hivatalos intézkedés tör­tént a tekintetben, hogy saját faanyaggal nem rendelkező ter­melőszövetkezetek az erdőgaz­daságokban előre elkészített szé­naszárító állványokat szerezhes­senek be. Bgy-egy ilyen szárító állvány ára darabonként 50—51 forint Az állványé« szénaezárrtáa módszer jó alkalmazásának egyik legfontosabb követelmé­nye az. hogy a levágott lucer­nát csak addig tartsuk ren­den, illetve petrencében. amíg a takarmány 40—50 százalék nedvességtartalmúra fonnyad, s utána azt szérűre hordva, az állványokra rakjuk. AZ ISMERTETETT előnyök­re való tekintettel javasolja a Földművelésügyi Minisztérium, hogy az ország valamennyi szö­vetkezetében — az állami gaz­daságokhoz hasonlóan — ez év folyamán térjenek át a lucerna, vöröshere szárításának erre a fejlettebb módszereire. Az igaz. hogy az állványos szárításnál még korszerűbb a Vámos-féle hideglevegős, valamint a forró­én meleglevegős szárítási mód. Az utóbbiakhoz azonban még nincs elegendő gépünk, felszere­lésünk. Az állványos szárítás­hoz viszont másod-, harmadran­gú faanyagot, rúdfát használha­tunk, s lényegesebb beruházás­ra nincs szükség, F. Gy. Űj kukoricaterm a Szovjet MOSZKVA. ÍMTO A rjazányi | ■ körzetben ÚJ módszert próbál- I i tak ki a szemeskukorica ter­VARSANGI BALON Vegye le az álarcok lesztési módszer turnéban | mesztésére. A vetésre előkész;- tett kukoricaszemeket parafin- oldattal védik a hidee időjárás­tól, s így már áprilisban meg lehet kezdeni a vetésit. A korán elvetett kukorica két-három héttel előbb érik be. s így azokban a körzetekben is termeszthető, amelyekben eddig hasztalan próbálkoztak vele Az említett körzet szakembe­rei egyidejűleg olyan gépeket szerkesztettek, amelyek a vető- magot parafinréteggel borítják be. — E gépek teljesítménye ?50 kilogramm óránként 3150—, 3,70 kilogramm paraűn felhasz- oálátja mellett,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom