Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-21 / 43. szám
Épülő országunk ffW Büntető törvényalkotásunk fejlődése i. TIZENHAT esztendő nem hosszú idő egy nép életében, különösen akkor nem. ha történelmi távlatból szemléljük politikai, társadalmi, gazdasági fejlődését. A mi életünkben eltelt 16 esztendő azonban nem tekinthető rövid időszaknak, mert népünk életében olv nagymérvű fejlődés történt ezalatt, amilyenre alig ismer példát a történelem. Politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésünk eredményeiben része volt a magyar törvényhozásnak, ezen belül a büntető és vele összefüggésben a büntető eljárási törvényhozásnak is. Közvetlenül a felszabadulás utáni időszakban az a feladat állt a magyar büntető törvény- hozás előtt, hogy elősegítse a fasizmus maradványainak megsemmisítését. A M agyar Kommunista Párt állt ennek a harcnak az élére, amelybe bevont minden Hitler-ellenes elemet és szervezetet Az ideiglenes nemzeti kormány még Debrecenben bevezette a néobírásko- dást, egyidejűleg meghatározta a háborús és népellenes bűncselekmények körét, a bíróságok által alkalmazható büntetéseket valamint a nénbírásko- dás szervezeti felépítését. AMIKOR a Párt 1946-ban mozgósította a tömegeket a reakció ellentámadásainak visz- szaverésére és hazánkban létrejött a köztársasági államforma, az országgyűlés törvényt alkotott a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről. E törvény végrehajtását nem lehetett a régi összetételű — a régi rendszert fenntartani vagy visszaállítani akaró bírákból álló — bíróságokra bízni, ezért az 1946. évi VII. számú törvény a demokratikus ál lám rend és a köztársaság védelmét — a reakció minden tiltakozása ellenére — a népbíróeágokra bízta. A HELYREÁLLÍTÁS időszakában az ellenség mindent elkövetett annak érdekében, hogy az. újjáépítés elé akadályokat gördítsen, s gazdasági rendünket különböző spekulációkkal, gazdasági kártevéssel megingassa. Az országgyűlés ezért 1947- ben törvényt alkotott olyan munkásbíróságok felállításáról, amelyek szakbírókból és a legnagyobb ipari üzemek munkásaiból szervezett tanácsokban ítélkeztek a spekulánsok, feketézők, szabotőrök felett Néhány évvel később. 1950ben, megalkották a II-s számú törvényt amely büntető törvénykönyvünk általános részét foglalta rendszerbe. Véget vetett a Csemegi-féle kódex általános része 70 éves uralmának, amely drákói szigorral védte a burzsoázia osztályérdekelt az elnyomott osztályokkal szemben, tág lehetőséget nyitva a kapitalista üzelmeknek. Az 1950. évi II-s számú törvény olyan büntetőjog alapjait rakta le. amely többé nem a dolgozó népet, hanem annak ellenségeit sújtja, ugyanakkor pedig magasrendű, emberséges, szocialista elvekre épül. ENNEK a törvénynek a miniszteri indokolása megállapítja, hogy a törvényhozás sürgős feladatai közé tartozik új, mégpedig teljes büntető törvénykönyv megalkotása. Nemcsak az 1950. II-s számú törvény megalkotásakor vetődött fel ez a gondolat. erre már a felszabadulás előtt is voltak törekvések. Jellemző például, hogy a Csemegi- féle büntető. törvénykönyv első novellájának (1903. évi 36. tv.) miniszteri indokolása is megállapítja, hogy a Btk ellen már hatályba lépésének első éveiben számos heves támadást intéztek. E támadások hatására, nem különben a törvény gyakorlati alkalmazása körül szerzett tapasztalatok figyelembevételével, már 1888 májusában megindultak a büntető törvénykönyv egészét érintő, rendszerező előmunkálataik. Ennek eredményeként 1892-ben az igazságügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amit 1895-ben visszavontak. 1898-ban újabb tervezet készült, amelyet azután még további nyolc tervezet követett. Ezek közül a legutolsó 1915-ben látott napvilágot, mint az első olyan tervezet, amely a bűncselekményekre vonatkozó összes anyagijogi szabályokra kitéri edt. AZ ELSŐ világháború, majd a nyomában járó politikai és gazdasági megrázkódtatások, hosszú ideig gátolták a kodifi- kációs munkálatok továbbfolytatását. Amikor a Horthy-re- zsim némileg konszolidálódott, a 30-as évek táján, ismét szőnyegre került a hatályos büntető törvénykönyv alapvető revíziójának gondolata. Ezek a munkálatok azonban még el sem kezdődtek, amikor kitört a második világháború. Ez véglegesen lezárta azt a periódust, amelyben számolni lehetett egy kapitalista viszonyok között születő, a réginél korszerűbb „Édes” kiállítás büntető törvénykönyv megalkotásával. AZ MDP II. kongresszusának határozatai nyomán indultak meg újra az egységes kodifiká- ciós törekvések. Ezek azonban nem jutottak el arra a magaslatra. amelyet egyébként az ország népgazdaságának fokozatos fejlődése megkívánt. A kezdeményezések csupán arra az eredményre vezettek, hogy az Igazságügyminisztérium egypár jogász bevonásával összeállította azoknak a büntetőjogi szabályoknak gyűjteményét, amelyek 1952. augusztus 31-ig hatályban voltak. Ez a megoldás azt a célt szolgálta, hogy a rendőrség, ügyészség, bíróság részére olyan jogszabály-összeállítás álljon rendelkezésre, amely a szétszórt, és szinte áttekinthetetlen joganyagot bizonyos rendszerbe foglalja a jog- alkalmazók számára. E HIVATALOS összeállítás nem mindenben felelt meg a gyakorlati követelményeknek. Ennek főképpen az volt az oka, hogy nagy számban szerepeltek benne a régi törvények. A fel- szabadulás óta alkotott jogszabályok ugyanis nem tudták teljes egészében kitölteni a régi törvények nagyobb hézagait, s ellentmondások is keletkeztek az egyes régi és új jogszabályok között. A KORMÁNY 1953 végén elérkezettnek látta az időt az új büntető törvénykönyv elkészítésére, mert kormánybizottságot nevezett ki megalkotására. Ez a kormánybizottság 1954 februárjától egészen az ellenforradalomig működött. Sok nehézséggel küzdöttek azok az élvtársak, akik abban az időben a kodifi- káeiós munkálatokban részt vettek, ennek ellenére elkészült az általános résznek egy új szöveg- tervezete, s a különös résznek néhány fejezet-tervezete. A további rendszerező munkát az ellenforradalmi események akasztották meg. (Folytatjuk.) Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztő' Weither Dániel Kiadja: a Petőd Népe Lapkladő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: "fecskémét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési dfi I hónapra 12 forint Az országos energiafejlesztés során felállított Ajkai Erőmű új turbócsarnokában három, egyenként 32 megawattos Ganz-Láng gépegység dolgozik már. Képünkön a fénycső- armatúra világítással ellátott, ezüstösen . csillogó tápszivattyúsor látható. XXJOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX zv/e a hja iá ívia : A felelőtlen sofőr Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét. — Telefon: 11-65. TÖBB MINT negyvenen vagyunk, akik naponta utazunk be Kerekegyházáról Kecskemétre dolgozni, sokan közülünk tanulni. Nem egyszer előfordult már, hogy a felszállásnál az autóbuszvezető és a kalauz csak a diák-bérleteseket akarta felvenni, a munkába igyekvőket — nem. Ezt mi teljesen érthetetlennek tartjuk, annál is inkább, mert hely mindannyiszor — ha nem is ülő — volt a kocsiban. Még feltűnőbb az, hogy a dunaföldvári betonút elágazása után — ezen a vonalon pedig több autóbusz is közlekedik — már mindenkit felvesznek. Ügy véljük, az ehhez hasonló érthetetlenségek joggal bosszantják a kerekegyházi utasokat. AZ ÍRÁSRA azonban mégsem csupán ez késztetett bennünket. Február 9-én történt. Akkor is, mint már annyiszor, a 7 óra 15 perckor induló autóbuszon kiadták az utasítást, hogy csak diákok szállhatnak fel. Hely bőségesen volt. s élve jogainkkal, mi munkásbérlettel rendelkezők, a felszólítás ellenére is beültünk a kocsiba. Ám a sofőr — habár a 44-es AKÖV egyik osztályvezetője, aki szintén bejáró, figyelmeztette kötelességére — nem ült volán mellé! EGY ÖRÄT várakoztunk* amíg a község egyik szabadnapos autóbusz-sofőriét előkeresték és megkérték, vezesse be a kocsit Kecskemétre. Egy órát késtünk munkahelyünkről. Ki a felelős ezért, és az egyéb — e vonalán tapasztalt — furcsaságokért? Garzó József fmsz igazgatósági elnök Kecskemét Elkészült az új Moszkvics Ä moszkvai kisfogyasztású gépkocsik gyára elkészítette a Moszkvics 407 korszerűsített, 1962. évi változatát, amely a Moszkvics 403 nevet és számot kapta. A gyár 50 százalékkal meghosszabbította a garanciális javítás határidejét: az új ga- ranciahatár 15 000 kilométer, illetve kilenc havi üzemeltetés lesz. A kocsin sokkal moder- neljb és praktikusabb az utastér kiképzése. ízléses könnyen mosható műanyag-burkolattal látták ed a kocsi belsejét. Teljesen új típusú, ultramodern formájú a kormány, megerősített változatban készül az első futómű. Teleszkóp-megoldású lökésgátló, ferde fogazású hátsó kiegyenlítőmű gondoskodik a kocsi tartósságáról, az üzemeltetés zajtalanságáról. A kocsiban Veszna típusú tranzisztoros rádiót és új típusú ablakmosót helyeztek el. (MTIj A Vendéglátóipari Vállalat a megye városaiban, nagyobb elységeiben crkrászati és hidegkonyha-kiállítást rendez. A kitiltást Kecskemét és Kiskunfélegyháza után most Kiskunhason is bemutatták igen nagy érdeklődés mellett. Képünkön: halasi kiállítást érdeklődéssel szemlélik a látogatokTalán ráismernek Régenvárt kedves vendégként fogadtuk a mestereket, két-há- rom hónappal azelőtt. A ház lakói és mi is, akiknek a mun’cahe- lyünk van itt. A tető és az ereszek megjavítása után sor került a koszos, pókhálós lépcsőház rendbehozására. öröm volt nézni, mint váltja fel a falak szürke színét, a rajta levő kopásokkal együtt, a szinte világosságot teremtő fehérség. Aztán új olajfestékes ..köntöst” kapott az alapzat és ugyanilyent a lépcsőház 'ajtói és ablakai ts. Kellemes zöld színűt Szorgalmasak voltak a mesterek. Néhány nap telt el csupán és szép tiszta lépcsőházzal lett derűsebb az életünk. Sajnos, nem sokáig. Jóformán még meg sem száradt még a festék, máris megtörtént a baj. Elköltözött a házból az egyik lakó és hurcolkodásá- nak nyomait mély ütések, kopások formájában több helyen is magukon viselik a javítás költségeire még frissen emlékeztető falak,, Naponta bosszankodom azóta ha jöttöm- ben-mentemben ezekre a kopásokra esik tekintetem. Sokba kerülhetett a felújítás és ha közvetve is, de valamennyiünk zsebéből ment. Miért nem vigyázz hát rá mindenki? S ha már egyszer megesett a baj — költözködéskor előfordul ilyen — miért nem javíttatja ki a csorbát az elkövető? Az lenne a módja! A vendéglőben is megfizeti az ember, ha netán egy pohárban, vagy tányérban ejt kárt. Ha nincs ilyen, nem ártana a kártérítésre kötelező jogszabályt alkotni! S még valamit: hamarosan újra feketeség, pókháló lepi cl a ma még fehér falakat, ha a takarításával az arra hívatott továbbra is ilyen fukaron bánik. örülünk a szépnek, de tanuljuk meg becsülni is, hiszen a miénk az a bérház! Hogy melyik bérház? Talán kár is elárulni, hátha több is akad még ilyen a mi szeretett városunkban: Kecskeméten — esetleg még máshol ÍS a • • P. L
