Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-21 / 43. szám

Épülő országunk ffW Büntető törvényalkotásunk fejlődése i. TIZENHAT esztendő nem hosszú idő egy nép életében, különösen akkor nem. ha tör­ténelmi távlatból szemléljük po­litikai, társadalmi, gazdasági fejlődését. A mi életünkben el­telt 16 esztendő azonban nem tekinthető rövid időszaknak, mert népünk életében olv nagy­mérvű fejlődés történt ezalatt, amilyenre alig ismer példát a történelem. Politikai, társadal­mi és gazdasági fejlődésünk eredményeiben része volt a magyar törvényhozásnak, ezen belül a büntető és vele össze­függésben a büntető eljárási törvényhozásnak is. Közvetlenül a felszabadulás utáni időszakban az a feladat állt a magyar büntető törvény- hozás előtt, hogy elősegítse a fasizmus maradványainak meg­semmisítését. A M agyar Kom­munista Párt állt ennek a harc­nak az élére, amelybe bevont minden Hitler-ellenes elemet és szervezetet Az ideiglenes nemzeti kormány még Debre­cenben bevezette a néobírásko- dást, egyidejűleg meghatározta a háborús és népellenes bűn­cselekmények körét, a bírósá­gok által alkalmazható bünte­téseket valamint a nénbírásko- dás szervezeti felépítését. AMIKOR a Párt 1946-ban mozgósította a tömegeket a reakció ellentámadásainak visz- szaverésére és hazánkban létre­jött a köztársasági államforma, az országgyűlés törvényt alko­tott a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről. E törvény végrehajtását nem le­hetett a régi összetételű — a régi rendszert fenntartani vagy visszaállítani akaró bírákból álló — bíróságokra bízni, ezért az 1946. évi VII. számú törvény a demokratikus ál lám rend és a köztársaság védelmét — a reakció minden tiltakozása el­lenére — a népbíróeágokra bízta. A HELYREÁLLÍTÁS idősza­kában az ellenség mindent el­követett annak érdekében, hogy az. újjáépítés elé akadályokat gördítsen, s gazdasági rendün­ket különböző spekulációkkal, gazdasági kártevéssel megingas­sa. Az országgyűlés ezért 1947- ben törvényt alkotott olyan munkásbíróságok felállításáról, amelyek szakbírókból és a legna­gyobb ipari üzemek munkásai­ból szervezett tanácsokban ítél­keztek a spekulánsok, feketé­zők, szabotőrök felett Néhány évvel később. 1950­ben, megalkották a II-s számú törvényt amely büntető tör­vénykönyvünk általános részét foglalta rendszerbe. Véget ve­tett a Csemegi-féle kódex álta­lános része 70 éves uralmának, amely drákói szigorral védte a burzsoázia osztályérdekelt az el­nyomott osztályokkal szemben, tág lehetőséget nyitva a kapita­lista üzelmeknek. Az 1950. évi II-s számú törvény olyan bün­tetőjog alapjait rakta le. amely többé nem a dolgozó népet, ha­nem annak ellenségeit sújtja, ugyanakkor pedig magasrendű, emberséges, szocialista elvekre épül. ENNEK a törvénynek a mi­niszteri indokolása megállapítja, hogy a törvényhozás sürgős fel­adatai közé tartozik új, mégpe­dig teljes büntető törvénykönyv megalkotása. Nemcsak az 1950. II-s számú törvény megalkotá­sakor vetődött fel ez a gondo­lat. erre már a felszabadulás előtt is voltak törekvések. Jel­lemző például, hogy a Csemegi- féle büntető. törvénykönyv első novellájának (1903. évi 36. tv.) miniszteri indokolása is megálla­pítja, hogy a Btk ellen már hatályba lépésének első éveiben számos heves támadást intéztek. E támadások hatására, nem kü­lönben a törvény gyakorlati al­kalmazása körül szerzett tapasz­talatok figyelembevételével, már 1888 májusában megindul­tak a büntető törvénykönyv egészét érintő, rendszerező elő­munkálataik. Ennek eredménye­ként 1892-ben az igazságügy­miniszter törvényjavaslatot ter­jesztett az országgyűlés elé, amit 1895-ben visszavontak. 1898-ban újabb tervezet készült, amelyet azután még további nyolc tervezet követett. Ezek közül a legutolsó 1915-ben látott napvilágot, mint az első olyan tervezet, amely a bűncselekmé­nyekre vonatkozó összes anyagi­jogi szabályokra kitéri edt. AZ ELSŐ világháború, majd a nyomában járó politikai és gazdasági megrázkódtatások, hosszú ideig gátolták a kodifi- kációs munkálatok továbbfoly­tatását. Amikor a Horthy-re- zsim némileg konszolidálódott, a 30-as évek táján, ismét sző­nyegre került a hatályos bün­tető törvénykönyv alapvető re­víziójának gondolata. Ezek a munkálatok azonban még el sem kezdődtek, amikor kitört a második világháború. Ez végle­gesen lezárta azt a periódust, amelyben számolni lehetett egy kapitalista viszonyok között születő, a réginél korszerűbb „Édes” kiállítás büntető törvénykönyv megalko­tásával. AZ MDP II. kongresszusának határozatai nyomán indultak meg újra az egységes kodifiká- ciós törekvések. Ezek azonban nem jutottak el arra a magas­latra. amelyet egyébként az or­szág népgazdaságának fokozatos fejlődése megkívánt. A kezde­ményezések csupán arra az eredményre vezettek, hogy az Igazságügyminisztérium egypár jogász bevonásával összeállítot­ta azoknak a büntetőjogi sza­bályoknak gyűjteményét, ame­lyek 1952. augusztus 31-ig ha­tályban voltak. Ez a megoldás azt a célt szolgálta, hogy a rendőrség, ügyészség, bíróság részére olyan jogszabály-össze­állítás álljon rendelkezésre, amely a szétszórt, és szinte át­tekinthetetlen joganyagot bizo­nyos rendszerbe foglalja a jog- alkalmazók számára. E HIVATALOS összeállítás nem mindenben felelt meg a gyakorlati követelményeknek. Ennek főképpen az volt az oka, hogy nagy számban szerepeltek benne a régi törvények. A fel- szabadulás óta alkotott jogsza­bályok ugyanis nem tudták tel­jes egészében kitölteni a régi törvények nagyobb hézagait, s ellentmondások is keletkeztek az egyes régi és új jogszabályok között. A KORMÁNY 1953 végén el­érkezettnek látta az időt az új büntető törvénykönyv elkészíté­sére, mert kormánybizottságot nevezett ki megalkotására. Ez a kormánybizottság 1954 február­jától egészen az ellenforradalo­mig működött. Sok nehézséggel küzdöttek azok az élvtársak, akik abban az időben a kodifi- káeiós munkálatokban részt vet­tek, ennek ellenére elkészült az általános résznek egy új szöveg- tervezete, s a különös résznek néhány fejezet-tervezete. A to­vábbi rendszerező munkát az ellenforradalmi események akasztották meg. (Folytatjuk.) Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztő' Weither Dániel Kiadja: a Petőd Népe Lapkladő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: "fecskémét. Széchenyi tér 1. szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. előfizetési dfi I hónapra 12 forint Az országos energiafejlesztés során felállított Ajkai Erő­mű új turbócsarnokában három, egyenként 32 megawattos Ganz-Láng gépegység dolgozik már. Képünkön a fénycső- armatúra világítással ellátott, ezüstösen . csillogó tápszivattyúsor látható. XXJOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX zv/e a hja iá ívia : A felelőtlen sofőr Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét. — Telefon: 11-65. TÖBB MINT negyvenen va­gyunk, akik naponta utazunk be Kerekegyházáról Kecske­métre dolgozni, sokan közülünk tanulni. Nem egyszer előfordult már, hogy a felszállásnál az autóbuszvezető és a kalauz csak a diák-bérleteseket akarta fel­venni, a munkába igyekvőket — nem. Ezt mi teljesen érthe­tetlennek tartjuk, annál is in­kább, mert hely mindannyiszor — ha nem is ülő — volt a kocsiban. Még feltűnőbb az, hogy a dunaföldvári betonút el­ágazása után — ezen a vonalon pedig több autóbusz is közleke­dik — már mindenkit felvesz­nek. Ügy véljük, az ehhez ha­sonló érthetetlenségek joggal bosszantják a kerekegyházi uta­sokat. AZ ÍRÁSRA azonban még­sem csupán ez késztetett ben­nünket. Február 9-én történt. Akkor is, mint már annyiszor, a 7 óra 15 perckor induló autó­buszon kiadták az utasítást, hogy csak diákok szállhatnak fel. Hely bőségesen volt. s élve jogainkkal, mi munkásbérlettel rendelkezők, a felszólítás elle­nére is beültünk a kocsiba. Ám a sofőr — habár a 44-es AKÖV egyik osztályvezetője, aki szin­tén bejáró, figyelmeztette köte­lességére — nem ült volán mellé! EGY ÖRÄT várakoztunk* amíg a község egyik szabadna­pos autóbusz-sofőriét előkeres­ték és megkérték, vezesse be a kocsit Kecskemétre. Egy órát késtünk munkahelyünkről. Ki a felelős ezért, és az egyéb — e vonalán tapasztalt — furcsasá­gokért? Garzó József fmsz igazgatósági elnök Kecskemét Elkészült az új Moszkvics Ä moszkvai kisfogyasztású gépkocsik gyára elkészítette a Moszkvics 407 korszerűsített, 1962. évi változatát, amely a Moszkvics 403 nevet és számot kapta. A gyár 50 százalékkal meghosszabbította a garanciális javítás határidejét: az új ga- ranciahatár 15 000 kilométer, illetve kilenc havi üzemeltetés lesz. A kocsin sokkal moder- neljb és praktikusabb az utas­tér kiképzése. ízléses könnyen mosható műanyag-burkolattal látták ed a kocsi belsejét. Telje­sen új típusú, ultramodern for­májú a kormány, megerősített változatban készül az első fu­tómű. Teleszkóp-megoldású lökés­gátló, ferde fogazású hátsó ki­egyenlítőmű gondoskodik a ko­csi tartósságáról, az üzemelte­tés zajtalanságáról. A kocsiban Veszna típusú tranzisztoros rá­diót és új típusú ablakmosót helyeztek el. (MTIj A Vendéglátóipari Vállalat a megye városaiban, nagyobb elységeiben crkrászati és hidegkonyha-kiállítást rendez. A ki­tiltást Kecskemét és Kiskunfélegyháza után most Kiskunha­son is bemutatták igen nagy érdeklődés mellett. Képünkön: halasi kiállítást érdeklődéssel szemlélik a látogatok­Talán ráismernek Régenvárt kedves vendégként fogadtuk a mestereket, két-há- rom hónappal azelőtt. A ház lakói és mi is, akiknek a mun’cahe- lyünk van itt. A tető és az ereszek megja­vítása után sor került a koszos, pókhálós lép­csőház rendbehozására. öröm volt nézni, mint váltja fel a falak szürke színét, a rajta levő kopásokkal együtt, a szinte világosságot teremtő fehérség. Az­tán új olajfestékes ..köntöst” kapott az alapzat és ugyanilyent a lépcsőház 'ajtói és ablakai ts. Kellemes zöld színűt Szorgalmasak voltak a mesterek. Néhány nap telt el csupán és szép tiszta lépcsőház­zal lett derűsebb az életünk. Sajnos, nem sokáig. Jóformán még meg sem száradt még a festék, máris meg­történt a baj. Elköltö­zött a házból az egyik lakó és hurcolkodásá- nak nyomait mély üté­sek, kopások formájá­ban több helyen is magukon viselik a ja­vítás költségeire még frissen emlékeztető fa­lak,, Naponta bosszanko­dom azóta ha jöttöm- ben-mentemben ezek­re a kopásokra esik tekintetem. Sokba ke­rülhetett a felújítás és ha közvetve is, de va­lamennyiünk zsebéből ment. Miért nem vi­gyázz hát rá minden­ki? S ha már egyszer megesett a baj — köl­tözködéskor előfordul ilyen — miért nem ja­víttatja ki a csorbát az elkövető? Az lenne a módja! A vendéglő­ben is megfizeti az ember, ha netán egy pohárban, vagy tányér­ban ejt kárt. Ha nincs ilyen, nem ártana a kártérítésre kötelező jogszabályt alkotni! S még valamit: ha­marosan újra fekete­ség, pókháló lepi cl a ma még fehér falakat, ha a takarításával az arra hívatott továbbra is ilyen fukaron bánik. örülünk a szépnek, de tanuljuk meg be­csülni is, hiszen a miénk az a bérház! Hogy melyik bérház? Talán kár is elárulni, hátha több is akad még ilyen a mi szeretett vá­rosunkban: Kecskemé­ten — esetleg még más­hol ÍS a • • P. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom