Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-21 / 43. szám
5. «fflfftV 1962. február 21. sacp.rcla Az egyik, amiről vezető helyen írnak, a lapok: a hamburgi árvízkatasztrófa és az ezzel kapcsolatos belpolitikai kombinációk. A pusztító árvízzel kapcsolatos mulasztások, melyek a bonni rezsimet terhelik, kedvezőtlen hangulatot keltenek, különösen az érintett területeken. A másik nagy érdeklődésre számot tartó probléma az a vita, amely a légifolyosók használata körül robbant ki az utóbbi időben. A három nyugati • nagyhatalom moszkvai nagykövetei még február .15-én emlékiratot juttattak el a Szovjetunió Külügyminisztériumához. Az emlékirat egészen érthetetlen módon kétségbe vonja a .szovjet repülőgépeknek azt a jogát, hogy a légifolyosókon közlekedjenek. A Szovjetunió Külügyminisztériuma a láthatóan provokatív célú nyugati jegyzékekre ugyancsak emlékiratban válaszolt. Politikai körökben feltűnést keltett, hogy a nyugat-berlini laook csak kivonatosan közölték a szovjet választ, mégpedig egyetlen szó kommentár nélkül, holott az emlékirat tartalma már hétfőn délután nyilvánosságra került. Minthogy a nyugati sajtó ilyen tüntetőén és minden jel szerint 'megrőkönvödötten hallgat, ezt azzal magyarázzák, hogy Moszkva érvelése »télibe talált«. Általános ugyanis az izgalom, a zavar, a tanácstalanság, mert hiszen mind Nyugat-Berlin, mind Nyugat-Németország közvéleménye tisztában van vele, hogy a légifolyosón át lebonyolított tervszerű polgári légiforgalomra nézve semmi jogalap nincs. Ilyen vonatkozású megállapodás sierri szóban, sem írásban, soha nem jött létre. ÜIABB ÉRDEKES részletek kerültek nyilvánosságra a brit-guayanai helyzettel kapcsolatban. Ezek a részletek arra mutatnak rá. milyen szoros és szinte barátinak mondható kapcsolatok vannak a Brlt-Guayanában működő legnagyobb angol cégek és az ottani szélső jobboldali érők között. Ismeretes, hogy ezek az erők bújpénzügyi körök hozták létre azt a szakszervezeti tanácsot is, amely a sztrájkfelhívást kibocsátotta. Amerikai kormánykörökben egyébként nagyfokú aggodalmat tanúsítanak a brit-guayanai kormány nacionalista politikája miatt. Ez a terület a nyugati félteke észak-déli összeköttetési vonalán fekszik. így stratégiai jelentősége is óriási. Érdeke tehát az amerikaiaknak, hogy Brit-Guayanábah a nyugati imperialistákkal barátságos kormányzat legyen, s nern olyan, amely függetlenségi törekvéseket vesz fe! programjába. KETTŐS LAOSZI POLITIKÁRÓL beszél az Amerikai Egyesült Államok diplomáciáját elemezve, Josep Alsop, a New York- Herald Tribune szemleírója. Alsop rámutat, hogy az Egyesült Államok kormánya múlt év áprilisától párhuzamosan két egymást kiegészítő vonalon ténykedik Laoszban. Egyfelől erőteljes intézkedésekkel igyekszik letörni minden haladó törekvést, s különösen a kommunisták hatását, megakadályozni a lakosságra. Másrészt az Egyesült Államok igyekezett megszilárdítani a laoszi belső reakció helyzetét. Ezek az erőfeszítések a No- savan tábornok parancsnoksága alatt álló laoszi hadsereg igen számottevő megerősítésével függnek össze. Alsop erősen bírálja ezt a politikát Egyrészt, mert Nosavan csapatainak ütőképessége a hatalmas amerikai eredetű pénzügyi és gazdasági befektetések ellenére sem kielégítő Amerika számára. Most az a vélemény, hogy a haladók erők egyre erősebbé válnak, a kommunista-ellenes klikk befolyása azonban egyre csökken. (Ennek a beismerése képezi egyébként Alsop cikkének tengelyét.) A végső következtetés: vagy még több amerikai katonát kell vezényelni minél sürgősebben Laosz!» — és pedig előreláthatóan kétes eredménnyel — vagy pedig rendkívül kedvezőtlen körülmények között állást foglalni a semleges laoszi kormány megalakítása mellett. Ez azonban egyúttal Amerika korábbi céljainak feladását is jelenti. Glenn ezredes sikeres űrrepülése CAPE CANAVERAL. (MTI) Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint a floridai Cape Canaveral kísérleti telepről kedden délelőtt, magyar idő szerint 15.47 órakor, felbocsátották az első amerikai űrhajóst, John Glenn ezredest. A többlépcsős Atlas rakéta orrában helyezték el a »Barátság 7« elnevezésű űrhaiót. Mint ismeretes, az eredetileg 1961. december 20-ra kitűzött kísérletet a kedvezőtlen időjárás és műszaki hibák miatt már tízszer elhalasztották. A keddi kilövést megelőzően is többször észleltek kisebb műszaki hibákat, úgyhogy a kilövésre mintegy kétórás késéssel kerülhetett csak sor. Újabb Reuter-ielentések közük, hogy a »Barátság 7« rátért földkörüli pályájára. Mint a Glenn űrrepüléséről kiadott TASZSZ-jelentés rámutat, a rádió közvetítette Glenn üzenetét az űrhajóból: »Megkapó látvány!« — jelentette ki az amerikai űrhajós. Glenn közölte, hogy amikor beállott a súlytalanság állapota, kitűnően érezte magát. Elmondta továbbá, hogy a repülőút normálisan folyik.. A hírügynökségek jelentése szerint az űrhajó magyar idő szerint 17.21 órakor fejezte be az első kört a Föld körül. Glenn az első kör után érintkezésbe lépett egész sor amerikai megfigyelőállomással és Észak-Afrika fölött haladva egy tubusból elfogyasztotta az űrtáp látókat., Az űrhajó az első kört 88,29 perc alatt tette meg. s 28,048 km-es sebességgel haladt pályáján. A Földtől való legnagyobb távolsága 256. legnagyobb földközelsége pedig 160 kilométer volt CAPE CANAVERAL. (MTD A Reuter és az AFP jelentette gyorshírben, hogy Glenn ezredes űrhajója — miután háromszor megkerülte a Földet —« magyar idő szerint 20.43 órakor ejtőernyő segítségével leereszkedett az Atlanti-óceánba. De Gaulle válaszolt Hruscsov javaslatára Ax amerikaiak nyugtalankodnak PÁRIZS. (MTI) De Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök, vasárnap levélben válaszolt Hruscsov javaslatára, amelyben a szovjet kormányfő indítványozta, hogy március 14-én kormányfői szinten kezdjék meg a 18 hatalmi leszem« Á vietnami néphadsereg összekötő csoportjának üzenete Tüntető amerikai diákok a magyar követségen re. A diákok közölték, hogy Hanoi. (TASZSZi A vietnami néphadsereg összekötő csoportja felhívta a vietnami nemzetközi felügyelő és ellenőrző bizottságot, ne enged je meg, hogy amerikai torpedórombolókat küldjenek Dél-Vietnamba. Az ösz- szekötő csoport közli, hogy az Amerikai Hadügyminisztérium az amerikai 7. flotta néhány törpéd őromboló j át Saigonba szán dékozik vezényelni. Az összekötő csoport haladéktalan beavatkozást követel és sürgeti, hogy az Egyesült Államok vonja ki törvénysllene sen Dél-Vietnamba szállított ka tonai egységeit, katonai személyzetét és fegyvereit.. Washington. (MTI) Több ezer diák a múlt hét végén nagyarányú béketüntetést rendezett Washingtonban. A diákok felkeresték a külföldi követségeket is, közöttük a magyar követséget. Elmondották, az a céljuk, hogy saját kormányukat, az amerikai kormányt a béke megvédése érdekében befolyásolják, s hogy elsősorban azt követelik, a kormány tegyen hathatós lépéseket a leszerelésmozgalmuk egészen uj, most bontakozik ki, több egyetem diákjai csatlakoznak a mozgalomhoz. Az akciót ki akarják •■erjeszteni más országok fiataljaira is, érintkezést fognak keresni más országok ifjúsági békemozgalmaival, így a magyar fiatalok békemozgalmával is. A diákok hosszabb beszélgetést folytattak a magyar követség tagjaival. lést értekezletet De Gaulle válasza lényegében elutasító szövegéből az AFP hivatalos francia hírügynökség ismertetés« szerint mégis az tűnik ki. hogy Franciaország kész részt vem d olyan tárgyalásokon, amelyek az atomhatalmák — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — között folynának, és amelyeknek legfőbb célkitűzése a nukleáris töltetek célbaiuttatá- saboz szükséges eszközök megsemmisítése, betiltása és ellenőrzése lenne. A francia államfő Kü'politihai kérdések Vám és agresszió Méltánytalanul csekély volt a visszhangja ez év elején annak a két intézkedésnek, amelyek egyike az NDK-ban, másika Nyugat-Németor- s/.ágban került a törvénykönyvek oldalaira. Vámtörvényekről volt itt szó — tehát látszólag azonban mindkettőnek mélyeséges politikai tartalma és .jelentősége van, egymás mellé állításuk pedig ismét újabb oldalról, újabb szemszögből világítja meg a két német állam különböző politikai céljait, szándékait. Az NDK vámtörvénye — mint ahogyan miuden más intézkedése és javaslata is — a második világháború után és következtében kialakult realitásokból indul ki, elsősorban abból a cáfolhatatlan tényből, hogy az égj kori német birodalom területén ma két népiét állam létezik. „Az * 'NDK territóriuma egy vámterületet alkot, amelyet a vámhatár vesz körül. A vámhatár megegyezik á Német Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal fennálló államhatárával, amely az NDK territóriumához tartózó viíeket elválasztja a nyílt tenyértől’* — mondja az NDK vámtörvényének első cikkelye. Ez már így, élfeÓ elolvasásra Is azt mutatja, bogy át Nt>K kormánya két elvet \ esz figyelembe. Az egyik — az NDK állott! Szuverenitása tiszteletként an a fásak elveMindkét elv kétségtelenül helyei és mint ilyen, szigorú összhangban áll a nemzetközi joggal, valamint a békés egymás mellett élés elvével. E vámtörvény csak az NDK területére vonatkozik az Odera és az Elba, a Balti-tenger és a cseh erdő között, tehát kizárólag arra a területre vonatkozik, amely ezt az államot, a két német állam egyikét alkotja. Aligha mondható el ugyanez a nyugatnémet vámtörvényről, amelynek szövege valamiféle misztifikált „német vámegységről’* beszél, s hogy ezalatt mit ért, azt a törvény indokolásában fejti csak kh E szeriül — mint a második cikkely mondja — „a szovjet övezet fertsd: az NDK) is a vámterülethez tartozik”, a 89. cikkelyben pedig liozáfűzi, bogy „ez a/ törvény Berlin tartományban is érvényes”. S ez ujég nem minden! A bonni agyakban született vámtörvény ilyen elveket hangoztat: „A háború, vagy a megszállás következtében kialakult helyzeteket az igazságszolgáltatás oly módon veszi figyelembe, hogy azokat a területeket, amelyek nem állnak már német közigázgatás alatt, de facto mint vámkülzetet kezelik.*» Hogy pedig mindenki előtt világossá váljék, mit értenek ez alatt Bonnban, a vámtörvény kimondja: „A vámkülzetek olyan német felségterületek, amelyek külföldi vámterülethez vannak csatolva, ilyenekként jönnek tekintetbe a német birodalmi területek az 1937. december 31-i határokon belül.** Nos, mit jelent ez? Röviden any- nyit, hogy Bonn saját vámterületéhez számítja nemcsak a tényleges szuverenitása alá tartozó területet, hanem ez egyszer ebben a formában bejelenti igényét az NDK egész területére, Berlinre, továbbá Lengyel- ország, a Szovjetunió, Franciaország, Hollandia és Belgium egyes területeire is — figyelmén kívül hagyva az Európában kialakult reális helyzetet, s úgy kezelve az egész kérdést, mintha a második világháború nem is lett volna, különösen pedig, mintha — a ma valóságban nem is létező — német birodalom döntene más államok szuverenitásának kérdésében. A szándék, s a politikai tartalom különbözősége szembeszökő: az NDK szuverén államok békés együttműködését tartja szem előtt, Nyugat- Németország a más államok szuverenitásába való beletiprás, a más államok belügyeibe való beavatkozás szándékát iktatja törvénybe. S mint ahogyan a tolvaj szokott leghangosabban „fogják meg !”-et kiáltani, a bonni kormány is hangos vállalkozásba kezdett, hogy elterelje a figyelmet provokativ szándékairól. Azt állította, hogy „az NDK szétzúzta a német vámegységet.. /• Aki azonban valamennyire Is ismeri Németország háború utáni történetét, aZ pontosan tudja, hogy a német egységet a nyugati hatalmak először gazdasági vonatkozásban bontották meg a külön nyugatnémet márka bevezetésével a két angolszász, majd a francia övezetben ezt a bomlasztó munkájukat azzal folytatták tovább, hogy törvénytelenül Nyugat-Berlinbe is bevezették ezt a különvalutát, majd ezt követte az ország politikai feldarabolása is, amikor Bonn székhellyel és Ada- nauer kancellársága alatt — a nyugatnémet imperializmus és militariz- mus aktív közreműködésével — a Nyugat létrehozta a külön nyugatnémet szeparatista államot. A ma részükről annyira hiányolt „német vámegységre*» pedig a legsúlyosabb csapást akkor mérték a bonni sze- paratisták, amikor 1957-ben beléptek az európai gazdasági közösségbe. Ekkor közös vámtarifában egyeztek meg harmadik államokkal szemben. A nyugatnémet vámterület az európai gazdasági közösség által megalapított vámunió vámterületének része lett. A két német állam közötti hat^r ezáltal ennek a vámuniónak külső vámhatára lett. S ha még valakinek ezután Is kételyei lennének, akkor hadd álljon itt a nyugatnémet vámtörvény indokolásának pontos szövegrésze (Drucksache 2301. 33. oldal), amely szerint a nyugatnémet vámtörvénynyel „a szövetségi köztársaság az európai gazdasági közösség céljait szolgálja.. .*• A nyugatnémet vámtörvény ■- szemben az NDK realitásokon alapuló vámszabályzatával — mélységesen népellcnes, háborús okmány, amelyben a bonni militaristák nyíltan és egyértelműen törvéuybe Iktatták revansista területi követeléseiket, hogy ezen az úton is, már most igyekezzenek jogilag igazolni a szomszédos országok és a Szovjetunió ellen tervezett háborús tá madáiukats HAYNA1» kifejti továbbá, hogy a tárgyú-, lást ki kell terjeszteni a meglevő fegyverzetek megsemmisítésének problémáira, az Ú1 fegyverek gyártásának betiltására, valamint a tényleges ellenőrzéshez szükséges rendszer létrehozására és működésének biztosítására. WASHINGTON. Ügy látszik, de Gaulle válasza nem felel meg az Egyesült Államok elképzeléseinek. Legalább is erre mutat az « tény, hogy amerikai hivatalos körökben bizonyos' nyugtalanság tapasztalható. Salinger, a Fehér Máz sajtótitkára, csupán annyit közölt, hogy az Egyesült Államoknak -tudomása van« de Gaulle üzenetéről, elismerte azonban, hogy az üzenet teljes szövegét Washingtonban nem kapták meg és »►abban sem volt bizonyos«, vajon tájékoztatták-e az amerikai kormányt előre de Gaulle lépéséről; Amerikai hivatalé« körök ’gyekeznek eloszlatni a2t a benyomást, hogy Washingtont toeJ- ’ emetlen ül érintette a francia álasz. Kénytelenek beismerni ■»zonban, hogy az amerikai kormányt meglepetésként érte a francia kezdeményezés, j EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN iGKUi.iaií a lázongásra hajlamosakat a legutóbbi kormányellenes megmozdulások idején. Angol A POLITIKAI Yu^.-k- : ódés középpontjában. Nyugat-Németorszagban | íelenlea két doioe áll.
