Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

1962. február 20, kedd 5. oldal Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Bács- Kiskun me­gyei Végrehajtó Bizottsága feb­ruár 19-én, hétfőn ülést tartott Az értekezlet megvitatta és el­fogadta a KISZ megyei bizott­ságának ötéves művelődési programtervezetét, amelyet a végrehajtó bizottság a legköze­lebbi K ISZ-bizottsági ülés elé tel j észt. A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta a KIS7-szervezetek elmúlt évi tagfelvételi munká­ját, továbbá a nyári vezetőkép­zés tervét, valamint az 1962. évi sportprogramot. Megállapították, hogy a KISZ- szérvezetek taglétszáma az el­múlt évben 1200-zal gyarapo­dott. A K ISZ-szervezetek első­sorban ifjúmunkásokat és diá­kokat vettek fel soraikba. Elha­tározták, hogy az idén nagyobb figyelmet fordítanak a termelő­szövetkezeti KISZ-szervezetek megerősítéséres A vezetőképzéssel kapcsolat­ban olyan határozatot hozott a vb. hogy május 1-e és október 1-e közötti időben a KISZ ba­jai üdülőtáborában rövid tanfo­lyamokat rendeznek 1500 ifjú­sági vezető számára. Végül megállapodtak abban, hogy a sportrendezvények je­lentős részét ebben az évben a nyolcadik világifjúsági találkozó előkészítésének jegyében tartják meg megyénkben az ifjúsági és társadalmi szervezetek. Szót kért a közönség Szombaton délután, a rossz idő miatt ugyan kevés számú, de annál lelkesebb közönség gyűlt össze Kecskeméten a TIT klub- helyiségében. Eredetileg Plan- quette: Comevillei harangok cí­mű nagyoperettjéről hirdetett an- kétot a TIT, a felszólalók azon­ban nemcsak a darab előadásá­ról beszéltek, hanem bírálataik, javaslataik nyomán a megbeszé­lés, a színház egész tevékenysé­gét érintő vitává szélesedett. A vita során Seregi László főren­dező ismertette a színház mű­sorpolitikáját. A jelenlevő fia­talok elmondották, hogy még több mai tárgyú színművet, ze­nés játékot kérnek. Néhányan azt kifogásolták, hogy a kulturá­lis ügyeket Kecskeméten nem tekintik elsőrendű fontosságú­nak, s ezért a fejlődés nem elég gyors. A felszólalások után Kiss Fe­renc színművész készülő életraj­zából olvasott fel figyelmet keltő részleteket. Fűszerpap-ikaszedés ülve Párt-végrehajtóbizottsági ülések a megyében Február 19-én, hétfőn két já­rási és egy városi párt-végre­hajtóbizottság tartott ülést a megyében. A kiskunhalast járási párt­végrehajtóbizottság ülésének napirendjén a KISZ járási vég­rehajtó bizottságának beszámo­lója szerepelt a fiatalok' részvé­teléről a hároméves terv meg­valósításában. A jelentés össze­foglalta azokat a tennivalókat is, amelyeket a járás KlSZ-szer- vezetei az ötéves terv idősza­kában el akarnak végezni. A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta a járás termelőszövet­kezetközi létesítményeinek kér­dését is. Javasolták, hogy a já­noshalmi termelőszövetkezetek példáját más közös gazdaságok is kövessék és együttesen léte­sítsenek sertéshizlaldát. A kalocsai járási párt-végre- h aj tóbizottság a pártszervezetek tagdíjfizetéséneit tapasztalatai­ról, valamint a téli tanfolya­mok eredményeiről tanácsko­zott. Megállapították, hogy a járásban szervezett 15 téli tan­folyam sikeresen látta el fel­adatát és azokat közel ezren látogatták. A végrehajtó bizott­ság megvitatta és elfogadta a járás ötéves művelődési prog­latairól tanácskozott, azonkívül megvizsgálták az állami okta­tás eredményeit is. A tapaszta­latok alapján többek között ar­ra hívták fel a pedagógusok fi­gyelmét, hogy a második fél­évben fokozottabban segítsék a gyengébben szereplő diákokat és levelező hallgatókat. Az idén első ízben kísérletez­nek a fűszerpaprika betakarí­tásának gépesítésével. A szedési idényben olyan gépeket állíta­nak munkába, amelyben a sze­dők kényelmesen ülve helyez­kednek el, s a paprikabokrok­hoz érve ládákba rakják a ter­mést. Tanácsülés Bácsalmáson A Bácsalmási Járási Tanács hétfőn megtárgyalta az 1961. évi intézkedési terv alakulását, s ezzel kapcsolatban megállapí­totta, hogy a járás szövetkezeti gazdaságai az elmúlt évben je­lentős fejlődésnek indultak. Ezt bizonyítja, hogy valamennyi ter­melőszövetkezet aktívan zárta az. elmúlt évet és a járásban n'em volt egyetlen mérleghiá­nyos közös gazdaság sem. A járási tanács elnöke, He­gedűs István, beszámolójában részletesen elemezte a termelő- szövetkezetek jelentősebb ada­tait. Az egy munkaegységre jutó kai növekedett az előző. 1960-as évhez viszonyítva. Az egy tag­ra jutó általános növedelem több mint kétezer forinttal, az egy családra jutó átlagjövede­lem pedig 1138 forinttal növe­kedett. A szövetkezetek fel nem osztható alapja közel 20 millió­val — az 1960-as év 34 Millió forintjáról 54 millió forintra —, a tiszta vagyon pedig 61 millió ról 93 millió forintra nőtt. Ezután a járási népi ellenőr­zési bizottság múlt évi munká­járól és feladatairól tanácskoz­tak. Az ülés bejelentésekkel és interpellációkkal ért véget. részesedés például 8.3 százalék­OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOI raVn tervezetét is. A bajai városi párt-végrehaj­tóbizottság a pártoktatás, vala­mint a KISZ-oktatás tapaszta­Fölilniu vessző vetkezeti Kiskunfélegyházán küldöttközgyűlések és Kecskeméten Szövetkezeti parasztságunk és a tanulás Uj irtelenében nehéz volna ** megmondani, hogy szö­vetkezeti gazdáink közül hányán végeznek valamilyen szakmai tanfolyamot. A tanulás követel­ményét a nagyüzemi gazdálko­dás állandó fejlődése támasztja, s örvendetes, hogy új arculatot váltó parasztságunk soraiból mind többen és többen tesznek annak eleget. Van ebben egy kis hősiesség is, hiszen a napi mun­ka melletti tanulás a magánélet számos öröméről való lemondás­sal jár, másrészt nem könnyű tanulni azoknak — s a többség az ő soraikból kerül ki —, akik egy-két, sőt több évtizede kerül­tek ki az alapképzést nyújtó is­kolából, és azóta bizony nem forgatták rendszeresen a köny­vet. De hát lemondás ide. nehéz­ség oda, vállalják, legyűrik azt saját maguk, s mezőgazdasá­gunk, az egész társadalom érde­kében parasztságunk legjobbjai. A tanfolyamokon kívüli — n hogy úgy mondjuk: ma­gán — szakmai tanulásról azon­ban nem vélekedhetünk hasonló­képpen. Igaz, itt már szövetke­zeti gazdáinknak nemcsak a ki­sebb hányadáról, hanem úgy­szólván egészéről van szó, a probléma egész parasztságunkra vonatkozik. Ez a mostani Me­zőgazdasági Könyvhónap ankét- jain bukkant élő, amikor is több részről szerzett tapasztalatok alapján megállapítást nyert, hogy a mezőgazdasági dolgozók közül nem olvassák, tanulmányozzák kellő számban a szakkönyveket. Illetve abban a szakirodalomban búvárkodnak kevésbé, amelyik a nagyüzemi gazdálkodás külön­böző ágazatainak korszerű mód­szereit ismerteti — a háztáji gaz­dálkodásról, mint például a nyúl-, galambtenyésztésről stb. szóló könyveket viszont nagyobb "nértékben vásárolják, olvassák. Tévedés ne essék: az utóbbi nem baj, sőt, nagyon jó, de az rossz, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodás szakkönyvei nem elég­gé érdeklik szövetkezeti gazdá­inkat. Szinte általánosságban hi­bás nézetet vallanak, mondván: minek olvassák e könyveket, elég, ha a tsz-elnök, az agronó- mus, meg néhány vezetőségi tag ismeri ezek tartalmát. Miért téves ez a nézet? Azért, mert arra utal, hogy az azt valló szövetkezeti gazdák — helytele­nül — elismerik: közös gazdasá­guk útjának egyengetése kizáró­lag a vezetőség gondja, feladata. S elismerik azt is, ami ellem pe­dig a szövetkezetbe lépésük előtt legjobban hadakoztak: dirigál­jon a vezetőség, majd mi tel­jesítjük a „parancsot”. • Ezzel a nézettel nem szolgálják a szö- vetekzeti demokráciát, hanem éppen ellenkezőleg. Mert arról van szó, hogy minden évben a jövő gazdálkodásának eltervezé- se akkor gazdagabb, ha abban minden szövetkezeti gazda részt vesz — ami természetesen a tervele maradéktalan végreliuj- tását is eredményezi. Hogyan adjon azonban tanácsot, ötletet a közös tervhez az a szövetke­zeti gazda, akinek fogalma sincs a nagyüzemi gazdálkodás foly­tonosan változó, fejlődő mód­szereiről?! Nyilvánvaló tehát, hogy ön­maguk érdekét is szolgálják szö­vetkezeteink tagjai, ha minél gyakrabban veszik kezükbe a szóban levő szakkönyveket C z vonatkozik a Magyar Mezőgazdaság című, he­tenként megjelenő szaklap olva­sására is. A lap nemcsak kiváló mezőgazdasági kutatók elméleti cikkeit tartalmazza, hanem kü­lönböző termelőszövetkezetek ve­zetőinek az időszerű munkákra vonatkozó, s azonnal megvaló­sítható tanácsait is. Szövetkezeti parasztságunk ér­deklődését a szakköntyvek és szaklapok iránt állandóan ébren kell tartani, tanulási igényét nö­velni kell. A kívánt eredmény azonban csak úgy érhető eü, ha a szakirodalom propagálását nemcsak a könyv- és lapterjesz­tők, hanem a mezőgazdasági szakemberek is végzik. — Üdvös volna hát — miként az egyik ankéton is elhangzott —, ha ál­lami gazdaságaink, kutatóinté­zeteink szakemberei egy-egy fontosabb szakkönyv megjelené­sekor ismertetnék annak tartal­mát a termelőszövetkezetek gaz­dái előtt. Tegyék meg: a nagy­üzemi gazdálkodás még rohamo­sabb fejlődését szolgálják ezál­tal. T, I. Ki eteti az ég madarait? A szakipariak erre könnyen válaszolnak, mert naponta lát­ják, hogy a Terményforgalmi Vállalat kukon cagóréján sok száz varjú — a dróthálóra ka­paszkodva — napról napra csi­pegeti a nem erre a célra össze­gyűjtött kukoricát. Az őszön körülbelül 10—15 vagon tengerit raktároztak ide. Szép látványt nyújtottak a mesz- szi ról sárgálló, nagyon becses kukorieacsövek. De ma szomo­rú képet mutat a 60 méter hosz- szú és mintegy 4 méter magas góré, amelyből ina már csak a lekopasztott csutkák bamálla- nak. A jó gazda minden szemért lehajol. A Terményforgalmi Vál­lalat a sokmázsás veszteséget sem akarja észrevenni? Pedig nagyon egyszerűen lehetne ezen segíteni! Szeretnénk tudni, hogy az át­vevő hogyan számol majd él ez­zel a. hiánnyal. Mit fog írni az igazoló jelentésébe? Ki az, aki ezt a jelentést elfogadja? És vé­gül: ki fog károsodni, a nép­gazdaság, vagy aki tűrte, hogy a gondjára bízott kukoricán az ég madarai hízzanak? Ssalay János Szombaton és vasárnap kül­döttközgyűlést tartottak a kis­kunfélegyházi és kecskeméti já­rás föld művesszövetkezetei. A kiskunfélegyházi FJK igaz­gatósági elnöke: Dinnyés István beszámolójában hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy év alatt a járás földművesszovetkezetj ke­reskedelme, felvásárló appará­tusa, szolgáltató tevékenysége egy milliárd forint bevételt ért el. Jelentősen növekedett a föld­művesszövetkezetek felvásárló tevékenysége. A múlt évben például 55 millió forint értékű árut vásároltak féL A Czollner téri pártszékházban vasárnap megtartott kecskeméti járási közgyűlésen 100 küldött hallgatta meg Bercsényi József FJK igazgatósági elnök beszá­molóját, amelyből kitűnt, hogy a IV. kongresszus óta a járás földmű vesszövetkezeteinék sa­ját vagyona 25 millióról 50 mil­lióra növekedett. A négy év előtti 19 millióval szemben 79 millió forintos forgalmat bonyo­lítottak le a felvásárló egysé­gek. Hétfőn a MÉK is megtartotta küldöttgyűlését Gáti György igazgató beszámolója végig kí­sérte az 1958-as átszervezést követő változásokat, eredménye­ket, hiányosságokat, és megje­lölte a MÉK feladatait. Négv évvel ezelőtt 5000 hold zöld­ségtermesztésre kötöttek szer­ződést és 6600 vagon árut vá­sároltak fél, 1961-ben már több mint 10 ezer hold volt a szer­ződéses terület és a felvásárolt áru mennyisége Is meghaladta a 10 ezer vagont. Évről évre több gyümölcsöt vásárolnak fel, 1961-ben 1210 vagon, tehát csak­nem háromszorannyi gyümöl­csöt vásároltak fel, mint 1958- ban. Ezen bélül másfélszeresére növekedett a külföldre irányí­tott áruk mennyisége. Mindbárom küldöttgyűlés meg­választotta az új vezetőséget és a megyei értekezlet küldötteit, Ajándék a bajai múzeumnak Szilágyi Pál éveken keresztül dolgozott a katymári téglagyár agyagbányájában. Mint ezt la­punk hasábjain már többször hírül adtuk, a bánya gazdag ré­gészeti lelőhely. Szilágyi Pál hosszú Ideig gyűjtögette az elő­került leleteket, melyeket most a bajai múzeumnak ajándéko­zott, Az agyagban 1600 éve* szarmata gyöngyök, koporsó- kapcsok és egy 3200 éves bronz­kori tű volt. Ez utóbbi különö­sen azért érdekes, mert az első adat arra, hagy e helyen már a bronzkor embere is megtelepe­dett. (^uiinazu tcik temielö izöödkezdhm A Bajai III. Béla Gimnázium több helyi termelőszövetkezettel együttműködve igyek­szik megvalósítani a tanulóik mezőgazdasági szakirányú előképzését. Elnnék érdekében szükséges, hogy a gim­názium összehangolja oktatási tea-vét a szó­ban levő közös gazda­ságok termelési tervé­vel. Természetesen, ez nem megy nehézség nélkül, mert nem min­den tsz vezetősége tart­ja szívügyének a tanu­lóifjúság képzését és elég gyakran elutasít­ja az érdeklődő gim­náziumot. A bajai Duna Tsz- ben azonban egészen más a helyzet. Szalai József agranómua már korábban nagy - lelke­sedéssel fogott hozzá, hogy a gimnáziumi ta­nulok tantervét össze­egyeztesse a tsz-ben folyó munkákkal. A munkatervek össze­hangolása természete­sen eddig sem szigo­rúan meghatározott és szabályok közé szorí­tott kapcsolat megte­remtését jelentette a szövetkezet és a gim­názium között, mert például ha a tsz-ben sürgetett a munka, az iskola segítséget adott annak elvégzésére. A tanulóknak a tsz- ben végzett munkáját osztályozzák is. Az ér­demjegyet Szalai Jó­zsef agronómus és Márton István brigád- vezető véleményének a figyelembevételével a szaktanár állapítja meg. A szakmai előkép­zés eredményesebbé té­tele érdekében az isko­la és a tsz az idén lét­rehozza az osztály-kol­lektívákat. Ez azt je­lenti, hogy egy-egy kol­lektíva meghatározott területet kap és azt megműveli. így pél­dául a gimnázium a tsz-től két katasztrális hold szőlőterületet kap gondozásra és ennék minden munkáját a tanulók végzik eL Ez a módszer növeli majd a tanulók önállóságát és fokozza bennük a felelősségérzetet. A munkához szükséges kötözőanyagot, perme­tezőszert stb.i a tsz biztosítja, Jogosnak látszik a tanulóknak az a kéré­se, hogy a negyedév végén a szakmai elő­képzés sikeres vizsgá­ját számítsák be a szak­munkásvizsgába, hi­szen az előképzés sok időt és fáradságot vesz igénybe. Egyébként a szö­vetkezeti gazdákhoz hasonlóan — a diákok is brigádokban és mun­kacsapatokban dolgoz­nak. A szaktanár, eset­leg a tsz agronómusaj vagy egyik brigádve­zetője lesz a gimnazis­ták brigádvezetője. A munkacsapat vezetőit a szorgalmasan és jól dolgozó diákok közül választják kL Más záros Fiíő®

Next

/
Oldalképek
Tartalom