Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
'Xiüiiköt Úti program PElOFI nepe A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács* Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja ^lelös szerkesztő Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Nép* Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér l szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság* 10-38. Belpolitika1 rovat: u-22- KiadOhivatal: Kecskemét Szabadsáe tér l'a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a belyl postahivataloknál és kézbesítőknél. «f«Tot4ci ifi ■ nőnapra »9 J-i y Kl-K .0 -1 *\i \ i ia v Kecskemét. 9 ieleíoa; U-S5, Éva beteg, de az ötéves csöppség szívét a láznál is jobban kínozza, hogy ágyban kell maradnia. Mivel vigasztaljam? Már minden játékból kifogytunk, minden mesekönyvet végig böngésztünk, különben is szinte kívülről tudja azok tartalmát. Valami újat kellene kitalálni. A tündéreket, királyokat unja, érdekesebb történetekre vágyik. Távoli országokról, emberekről mesélek neki. Eszkimókról, négerekről, ködben élő angolokról, vízre épült városokról... Régi olvasmányok, Jókai és Verne könyvek lapjai elevenednek meg előttem, s mai idők útleírásaiból szövök bele képeket. Ez érdekli, s felélénkül: —• Anyu, ha megnövök, majd utazunk sokat? Igent mondok — és 5 boldogan nevet. Rövidesen kialakul az útiprogram is: — Elmegyünk majd Afrikába, Ázsiába, Indiába, Svédországba, Dániába... — sorolom az útirányt ahogy eszembe jut, aztán egy pillanatra elakadok. — És az állatkertbe! — zárja le 6 némi töprengés után a gazdag úti vázlatot. E. É. Ás utolsó ss élmolnár "dinasztia ... és az átépített malom, amely a múzeum udvarán kapott helyet (Lakatos József felvételei.) Nem panaszképpen mondja ezt, inkább kellő öntudattal, hogy hangsúlyozza ennek a tisztes iparnak a jelentőségét. Érdekes, hogy minden nehéz ség ellenére, azért mégis kitartottak a gyerekek apjuk mestersége mellett. Nagyapja 1812- től 1906-ig élt, s édesapja, aki 1839-ben született, s 1922-ben tért örök ny ugovóra szintér szélmolnár volt. Az ő idejéber 15 szóim'•’"m működ«“-*- a váró' körül. s> ezek közül károm a, Házi szemléken ellenőrzik a tavaszi felkészülést a nemesnádudvari Kossuth Tsz-ben. A gazdaságban most javítják a munkagépeket, s több régi szeirszámból a nagyüzemi művelésre alkalmas munkaeszkö zabéit konstruálnak. Meglepetés a vásárlóknak A Kecskeméti Faipari Válla lat jelentős erőfeszítéseket tett az elmúlt évben gyártmányai árának csökkentésére. Ma már szalagrendszerű üzemeléssel három műszákban dolgozik a vállalat kárpitos üzeme. Ez tette lehetővé, hogy 1962-ben 5 ezer Viki-gamitúra kerüljön kereskedelmi forgalomba, illetve exportra. Az ízléses kárpitozott garnitúrák jelenleg 15 féle divatszínben, rugós és epedás betétekkel készülnek. Kiképzésük hasonló a modem típusú varia bútorokhoz. Az egyszemélyes reka- mié elhelyezhető a két fotellel mint szóló garnitúra, alkalmazható sarokrekamié megoldásban, egymás mellé téve pedig franciágy hatását kelti. A rekamiék ötletes ágyneműtartókkal vannak ellátva. Faanyaguk színe középdió, újabban pedig naturszínű kivitelben is készülnek. A szocialista munkaverseny, a termelékenység növelése pedig lehetővé tette, hogy az egy rekamiéból és két fotelból álló garnitúra olcsó áron 2500 forint eladási értekben kerüljön az üzletekbe. A Viki-garnitúrák olcsó, tetszetős és praktikus kivitelére jellemző, hogy az idén 700 garnitúra kerül belőlük exportra. A viharvert régi szélmalom ... koztunk dr. Mezősi Károly múzeumigazgatóval. a város történészével. Amikor megmondtuk kirándulásunk célját, lelkünkre kötötte: jól nézzük meg azt a tájat, ahol Petőfi korában még 14 szélmalom hányta a cigánykereket. A régi szélmalom-sort meg is találtuk. Tíznek a hajdani malmok közül még ma is megvan Jólesik a kemence melege i szorgalmas műnké bácsihoz, az utolsó fél egyházi szélmolnárhoz, hogy otthonában meglátogassuk, összetalálPajkos-család különböző tagjaié volt István bácsi szeretettel beszél a szakmáról. Szeretettel és igen jó emlékező tehetséggel. Kívülről tudja, hogy az 1905-ös és az 1926-os esztendő volt a legszelesebb. Azt is elmondja, hogy 34 éves koráig ők maguk is szélmalomban őrölt lisztből sütötték a kenyeret. Később a technika fölénye legyőzte, kiszorította a primitívebb eszközökkel dolgozó szélmolnárokat. Amikor a szegedi út mellett a város első gőzmalma felépült, az addigi 56 krajcáros vámot 30 krajcárra szorította le. Olyan nagy volt a konkurreincia. hogy az utcákat csengetve végigjáró lovasszekér, az úgynevezeti „csuváros” ingyen szállította b. a gabonát a gőzmalomba. Természetesen a tulajdonos költse gére, akinek még így is kifize tődő volt a molnárkodás. A ré gi szélmalmosok viszont egymá. után tönkrementek. A régi jóslat azonban, melyei hajdanában még István bács nagyapja tett, beteljesült. — Megjövendölte, hogy a szélmalmok közül az övéké marad meg legtovább a soron. Talán gyermekei szaktudásában, munkabírásában bízott, vagy csak virtusból mondta mindezeket, )~ia már nem lehet tudni, ü ouy azonban, hogy igaza lett. A Magyar Történeti M úzeum még 1939 októberében ezer pengőért, egy hold jó föld áráért megvásárolta a százéves szélmalmot, de az továbbra is ki volt téve a pusztulásnak, rongálódásnak. Az elmúlt esztendőben a megfelelő költségek elő teremtése után. s az illetékes felsőbb szervek segítségével, sor került a város legöregebb szélmalmának lebontására. Mint arról már más alkalommal beszámoltunk, a hajdani szélmalmot a félegyházi Kiskun Múzeum udvarán, eredeti formájában, s alkatrészeinek teljes felhasználásával újra felépítették. István bácsi igen büszke rá, hogy a múzeumok igazgatósága őt bízta meg a szakértői teendők ellátásával az újjáépítésnél. S annak is örül, kedves feleségével együtt, hogy az új generáció megismerheti a szélmolnárok hajdani munkáját, életének körülményeit. Ha látogatójuk akad. szívesen beszél az elmúlt küzdelmes évekről. Arról, hogy az ötvenöt évvel ezelőtt kötött házasságuk alatt tíz gyermeket, öt fiút és öt leány neveltek fel. Felesége ilyenkor panaszkodva említi meg, hogy csak húszon h írom unokájuk van: »Ilyenek a mai fiatalok!« S lám, ilyenek, kedvesek, derűsek, szeretetreméltóak a régi öregek! Akiknek az elbúcsúzáskor mi még hosszú életet és jó egészséget kívánunk. Tóth Miklós TETOVÁLÁS Matróz: — Remélem, hasonlítani fog. MONUMENTÁLIS FESTÉSZET NEHÉZ PÄLYA izoknak, &aik régmúlt időkre, iséletre emlékeznek. ezeket a portákat. PajkosSzabó István bácsi nem idegenkedik a látogatóktól. Mintha már nem először nyilatkozna a nagy nyilvánosság számára, olyan szépen, összefoglalva mondja életének történetét. Látszik, sokszor végiggondolta már. — Igen alacsony osztályzatú szülőktől származtam — kezdi mosolyogva. — A szélmolnárnak nem volt könnyű a munkája. Várnia kellett a szelet, a kedvező időt, csak akkor tudott dolgozni, nem úgy mint a varga vagy a szabó. A véletlen úgy hozta, hogy amikor nemrégiben elindultunk a 83 éves Pajkos-Szabó István a malomháza. s a molnár hozzá tartozó lakása. Messziről mpy'smemi partos fekvésükről
