Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

'Xiüiiköt Úti program PElOFI nepe A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács* Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja ^lelös szerkesztő Weither Dániel Kiadja: a Petőfi Nép* Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér l szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság* 10-38. Belpolitika1 rovat: u-22- KiadOhivatal: Kecskemét Szabadsáe tér l'a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a belyl postahivataloknál és kézbesítőknél. «f«Tot4ci ifi ■ nőnapra »9 J-i y Kl-K .0 -1 *\i \ i ia v Kecskemét. 9 ieleíoa; U-S5, Éva beteg, de az ötéves csöppség szívét a láznál is jobban kínozza, hogy ágy­ban kell maradnia. Mivel vigasztaljam? Már minden játékból kifogytunk, minden mesekönyvet végig böngésztünk, különben is szinte kívülről tudja azok tartalmát. Valami újat kel­lene kitalálni. A tündéreket, királyokat unja, érdekesebb történetekre vágyik. Távoli országokról, emberekről me­sélek neki. Eszkimókról, né­gerekről, ködben élő ango­lokról, vízre épült városok­ról... Régi olvasmányok, Jókai és Verne könyvek lap­jai elevenednek meg előttem, s mai idők útleírásaiból szö­vök bele képeket. Ez érdekli, s felélénkül: —• Anyu, ha megnövök, majd utazunk sokat? Igent mondok — és 5 bol­dogan nevet. Rövidesen ki­alakul az útiprogram is: — Elmegyünk majd Afri­kába, Ázsiába, Indiába, Svéd­országba, Dániába... — so­rolom az útirányt ahogy eszembe jut, aztán egy pil­lanatra elakadok. — És az állatkertbe! — zárja le 6 némi töprengés után a gazdag úti vázlatot. E. É. Ás utolsó ss élmolnár "dinasztia ... és az átépített malom, amely a múzeum udvarán kapott helyet (Lakatos József felvételei.) Nem panaszképpen mondja ezt, inkább kellő öntudattal, hogy hangsúlyozza ennek a tisztes iparnak a jelentőségét. Érdekes, hogy minden nehéz ség ellenére, azért mégis ki­tartottak a gyerekek apjuk mes­tersége mellett. Nagyapja 1812- től 1906-ig élt, s édesapja, aki 1839-ben született, s 1922-ben tért örök ny ugovóra szintér szélmolnár volt. Az ő idejéber 15 szóim'•’"m működ«“-*- a váró' körül. s> ezek közül károm a, Házi szemléken ellenőrzik a tavaszi felkészülést a nemes­nádudvari Kossuth Tsz-ben. A gazdaságban most javítják a munkagépeket, s több régi szeirszámból a nagyüzemi mű­velésre alkalmas munkaeszkö zabéit konstruálnak. Meglepetés a vásárlóknak A Kecskeméti Faipari Válla lat jelentős erőfeszítéseket tett az elmúlt évben gyártmányai árának csökkentésére. Ma már szalagrendszerű üzemeléssel há­rom műszákban dolgozik a vál­lalat kárpitos üzeme. Ez tette lehetővé, hogy 1962-ben 5 ezer Viki-gamitúra kerüljön keres­kedelmi forgalomba, illetve ex­portra. Az ízléses kárpitozott garni­túrák jelenleg 15 féle divatszín­ben, rugós és epedás betétekkel készülnek. Kiképzésük hasonló a modem típusú varia búto­rokhoz. Az egyszemélyes reka- mié elhelyezhető a két fotellel mint szóló garnitúra, alkalmaz­ható sarokrekamié megoldás­ban, egymás mellé téve pedig franciágy hatását kelti. A rekamiék ötletes ágynemű­tartókkal vannak ellátva. Fa­anyaguk színe középdió, újab­ban pedig naturszínű kivitelben is készülnek. A szocialista mun­kaverseny, a termelékenység növelése pedig lehetővé tette, hogy az egy rekamiéból és két fotelból álló garnitúra olcsó áron 2500 forint eladási értek­ben kerüljön az üzletekbe. A Viki-garnitúrák olcsó, tetszetős és praktikus kivitelére jellemző, hogy az idén 700 garnitúra ke­rül belőlük exportra. A viharvert régi szélmalom ... koztunk dr. Mezősi Károly mú­zeumigazgatóval. a város tör­ténészével. Amikor megmond­tuk kirándulásunk célját, lel­künkre kötötte: jól nézzük meg azt a tájat, ahol Petőfi korá­ban még 14 szélmalom hányta a cigánykereket. A régi szélmalom-sort meg is találtuk. Tíznek a hajdani mal­mok közül még ma is megvan Jólesik a kemence melege i szorgalmas műnké bácsihoz, az utolsó fél egyházi szélmolnárhoz, hogy otthoná­ban meglátogassuk, összetalál­Pajkos-család különböző tag­jaié volt István bácsi szeretettel be­szél a szakmáról. Szeretettel és igen jó emlékező tehetséggel. Kívülről tudja, hogy az 1905-ös és az 1926-os esztendő volt a legszelesebb. Azt is elmondja, hogy 34 éves koráig ők maguk is szélmalomban őrölt lisztből sütötték a kenyeret. Később a technika fölénye legyőzte, ki­szorította a primitívebb eszkö­zökkel dolgozó szélmolnárokat. Amikor a szegedi út mellett a város első gőzmalma felépült, az addigi 56 krajcáros vámot 30 krajcárra szorította le. Olyan nagy volt a konkurreincia. hogy az utcákat csengetve végigjáró lovasszekér, az úgynevezeti „csuváros” ingyen szállította b. a gabonát a gőzmalomba. Ter­mészetesen a tulajdonos költse gére, akinek még így is kifize tődő volt a molnárkodás. A ré gi szélmalmosok viszont egymá. után tönkrementek. A régi jóslat azonban, melyei hajdanában még István bács nagyapja tett, beteljesült. — Megjövendölte, hogy a szélmal­mok közül az övéké marad meg legtovább a soron. Talán gyer­mekei szaktudásában, munkabí­rásában bízott, vagy csak vir­tusból mondta mindezeket, )~ia már nem lehet tudni, ü ouy azonban, hogy igaza lett. A Ma­gyar Történeti M úzeum még 1939 októberében ezer pengőért, egy hold jó föld áráért megvá­sárolta a százéves szélmalmot, de az továbbra is ki volt téve a pusztulásnak, rongálódásnak. Az elmúlt esztendőben a meg­felelő költségek elő teremtése után. s az illetékes felsőbb szervek segítségével, sor került a város legöregebb szélmalmá­nak lebontására. Mint arról már más alkalommal beszámoltunk, a hajdani szélmalmot a félegy­házi Kiskun Múzeum udvarán, eredeti formájában, s alkatré­szeinek teljes felhasználásával újra felépítették. István bácsi igen büszke rá, hogy a mú­zeumok igazgatósága őt bízta meg a szakértői teendők ellá­tásával az újjáépítésnél. S an­nak is örül, kedves feleségével együtt, hogy az új generáció megismerheti a szélmolnárok hajdani munkáját, életének kö­rülményeit. Ha látogatójuk akad. szívesen beszél az elmúlt küzdelmes évekről. Arról, hogy az ötvenöt évvel ezelőtt kötött házasságuk alatt tíz gyermeket, öt fiút és öt leány neveltek fel. Felesége ilyenkor panaszkodva említi meg, hogy csak húszon h írom unokájuk van: »Ilyenek a mai fiatalok!« S lám, ilyenek, kedvesek, de­rűsek, szeretetreméltóak a régi öregek! Akiknek az elbúcsúzás­kor mi még hosszú életet és jó egészséget kívánunk. Tóth Miklós TETOVÁLÁS Matróz: — Remélem, hason­lítani fog. MONUMENTÁLIS FESTÉSZET NEHÉZ PÄLYA izoknak, &aik régmúlt időkre, iséletre emlékeznek. ezeket a portákat. PajkosSzabó István bácsi nem idegenkedik a látogatóktól. Mintha már nem először nyilat­kozna a nagy nyilvánosság szá­mára, olyan szépen, összefoglal­va mondja életének történetét. Látszik, sokszor végiggondolta már. — Igen alacsony osztályzatú szülőktől származtam — kezdi mosolyogva. — A szélmolnár­nak nem volt könnyű a mun­kája. Várnia kellett a szelet, a kedvező időt, csak akkor tudott dolgozni, nem úgy mint a var­ga vagy a szabó. A véletlen úgy hozta, hogy amikor nemrégiben elindultunk a 83 éves Pajkos-Szabó István a malomháza. s a molnár hoz­zá tartozó lakása. Messziről mpy'smemi partos fekvésükről

Next

/
Oldalképek
Tartalom