Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-18 / 41. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XVII. ÉVFOLYAM. 41. SZÁM 196?. FEBR. 18, VASÁRNAP A szocialista munkaverseny eredménye 16 millió forintot takarítottak meg 1961-ben a tanácsi ipar dolgozói Második ötéves tervünk első esztendeje dicsérendő munkasikereket eredményezett a tanácsi Faltaink egészség ügye (N. O.) Valamikor, nem ts olyan régen — a HortU.v-rezsim alatt — legfeljebb csak a haladó költők és írók foglalkoztak a magyar falvak egészségügyével. Vádlón ecsetelték, hogy ezernyi betegség pusztítja népünket. Népi államunk tehát súlyos örökséget vett át. amelyet fel kellett számolnia. Az elért eredményekre büszkék lehetünk. Bács-Kiskun megyében például tíz év alatt több mint egymil- liárd forintot fordítottak a köz- egészségügy megjavítására. Nézzünk meg néhány fontos egészségügyi intézkedést közelebbről. Megyénk jó ivóvízzel való ellátottsága alig 30 százalékos volt a felszabaduláskor. Másfél évtized alatt több mint négyszáz jó ivóvizet adó, mélyfúrású kutat építettünk. 27 tör- pevízművet létesítettünk. Felvettük a harcot a legpusztítóbb népbetegség, a tbc ellen. Gátat vetettünk e betegségnek és sikeresen gyógyítjuk. Nagy szerepe van a tbc felszámolásában a faluszűréscknck. Két év óta modernül felszerelt szűrőautó járja a falvainkat. s eddig 160 ezer embert vizsgált meg. Ennek eredménye máris érezhető, mert a felkutatott fertőző betegek elkülönítésével és gyógyításával megállították a tbc továbbterjedését. Az idén újabb szűrőautót kan megyénk, ami az intézeti röntgen-készülékek mellett lehetővé teszi, hogy kétévenként az egész lakosságot rendszeresen megvizsgálják. Azzal sem dicsekedhettek a múlt rendszerben, amivel most mi büszkélkedhetünk, hogy megyénkben a szülőanyák 83,6 százaléka egészségügyi intézetben hozza világra gyermekét. Két anyatejgyűjtő állomás létesült nemrég Kecskeméten és Baján. Jelentősen javítja a falvak egészségügyi helyzetét, hogy mozgó szakorvosi vizsgálat keretében a megye legjobb orvosi szaktekintélyei vizsgálják meg a beteget, akár a legeldugottabb községünkben is. Megyénk lakosságának 90 százaléka — a mezőgazdaság szocialista átszervezése révén — már ingyenes betegellátásban részesül. Ez nagy feladatot ró egészségügyünkre, de ezt is megoldjuk. Mi a biztosíték? A számtalan egyéb tényező mellett most csak a legalapvetőbb feltételt'hasonlítsuk össze: az USA idei költségvetésében hat százalékot tesz ki az egészségügyi, szociális és kulturális célokra előirányzott összeg. — a magyar országgyűlés ugyanerre a költségvetés 27 százalékát szavazta meg vagyis 22,5 milliárd forintot. iparban. A szocialista munkaverseny ösztönző hatása a több áru előállítása, a termelékenyebb munka mellett a takarékos gazdálkodásban nyilvánult meg. Egy éve, amikor a felszabadulási munkaversenv eredményeit értékeltük, a tanácsi könnyű- és élelmiszeripar vállalatai közel 8 millió forint értékű anyag és termelési költség megtakarításáról adtak számot. Ez eredményezte főleg, hogy az 1960. évi nyereségrészesedés értéke meghaladta a 6 millió 200 ezer forintot Könnyű- és élelmiszer- ipari vállalataink takarékossági számlájának összege 1961-ben elérte a 16 millió forintot. Számok bizonyítják, hogy a tanácsi ipar dolgozói mindinkább megértik ennek jelentőségét, s a jó gazda mindenre kiterjedő gondosságával bánnak a különböző nyersanyagokkal, alapanyagokkal, takarékoskodnak a munkaeszközökkel, nem utolsósorban pedig az energiával. így sikerült elérni, hogy az elmúlt évi összes megtakarítások 70 százalékát, értékben több mint 11 millió forintot, az anyagköltségek csökkentése eredményezte. Más szóval, 1961-ben kétszer annyi anyagot takarítottak meg vállalataink, mint egy évvel korábban volt az összes megtakarítások értéke. Üzemlátogatásaink során egész sor példáját tapasztaltuk annak, hogy a munkások és műszakiak egyre több helyen élnek a takarékosság ezer lehetőségével. Elsősorban vasipari üzemeinkre vonatkozik ez a megállapítás. Egész sor újítás, a gyártástechnológiák korszerűsítése, gyártmányaink anyaghányadának csökkentése, valamint az elfekvő anyagok és hasznos hulladékok feldolgozása érdemel itt említést. A statisztika pedig bizonyítja: ahol keresik a lehetőségeket, mindig akad tartalék, ami alapot képez a következő év nyereségrészesedésének biztosításához; íme, a példa. A tanácsi vasipar vállalatai 1961-ben 5 millió forint értékű vasat, rúd- és idomacélt, könnyű- és színesfémet takarítottak meg. Sütőipari vállalatainknál különösen a tüzelőanyag megtakarításában születtek kimagasló eredmények. Elmondhatjuk, a megye egész területén áttértek az olajtüzelésre és eredménnyel jártak az olcsóbb tüzelőanyagok felhasználásával folytatott kísérletek is. A szocialista munkaversenv és a takarékos gazdálkodás így anyagban és a különböző termelés5 költségekben 2 millió 500 ezer forint megtakarítást eredmé nyezett. A Bács-Kiskun megyei Vágó híd és Húsfeldolgozó Vállala* telepein szintén a vártnál nagyobb eredménnyel iárt a taka- rnorna'om. A job1" munka- és üzemszervezés, számos újítás, korszerűbb technológia alkalmazása és a szocialista munkaverseny együttes hatására jelentősen sikerült csökkenteni a nagy víztartalmú húsáruk hűlési veszteségét. A norma feletti árukibozatal értéke így megközelítette az 1 millió 500 ezer forintot. Kiskunfélegyházán a Kiskun Cipőüzemben 850 ezer forint, tégla- és cementipari vállalatainknál 1 millió 450 ezer forint, faipari vállalatainknál pedig több mint 1 millió forint anyag- és termelési költség- csökkentés szerepel a takarékossági számlán. Mindez bizonyítja: milliókat nyerhetnek idén is megyénk tanácsi iparának üzemei. ha a jó gazda mindenre kiterjedő gondosságával bánnak a rájuk bízott anyaggal, pénzzel és értékekkel. A szorgalom és a verseny- kedv mellett azonban nagy része volt az eredménvek elérésében az anyagi érdekeltség rendszerének. — Ezáltal sikerült biztosítani, hogy fillérekből forintok, ezrekből pedig 16 millió forint értékű anvag- és költségmegtakarítás képezze alapját az áprilisban kiosztásra kerülő 1961. évi nyereségrészesedésnek. Sándor Géza Elfogadta az országgyűlés az 1962. évi költségvetést Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vitában elsőnek dr. Noszkay Aurai képviselő szólalt fel, majd Gáspár Sándor képviselő emelkedett szólásra. A költségvetésről szóló törvényjavaslatot elfogadásra javasolta az országgyűlésnek. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy az 1962-es költségvetés fő arányai feltétlenül jók, a tervezés reális alapokon nyugszik, a nemzeti jövedelem lehetséges emelésére alapozva irányozza elő a lakosság jólétének emelését, a népgazdaság fejlesztését szolgáló összegeket. Gáspár Sándor rámutatott, hogy a helyes arányos: kialakítása a népgazdaság alapvető kérdése. Mostani gazdaság- politikánk legnagyobb ereje — mondotta — éppen abban van, hogy számól a realitásokkal. Fejlődésünk általában tervszerű. Gazdaságpolitikánkban nincsenek ingadozások. A párt ezért helyesnek és jónak tartja az 1962-es költségvetést. Ezután Bodó Istvánná Csong- rád megyei képviselő az iparban foglalkoztatott ifjúmunkások, valamint az állami gondozásból kikerült fiatalok lakásproblémáival foglalkozott. Boros Gergely Békés megyei képviselő hangsúlyozta, hogy a költségvetési tervjavaslat összeállítói kellő gondot fordítanak a mezőgazdaság további fejlesztésére, a dolgozó parasztság életszínvonalának növelésére. Ezután Pál János, Csongrád megyei képviselő a költségvetés kereskedelmi előirányzatairól beszélt. Több hozzászóló a költségvetéshez nem jelentkezett. Rónai Sándor elnök a vitát lezárta» majd Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott észrevételekre. Az elnök ezután szavazást rendelt el. Az országgyűlés az 1962. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután interpellációk következtek. Berki Mihályné, Ligeti Lajos képviselőknek Tausz János belkereskedelmi miniszter, Mázt Józsefnek Csergő János koho- és gépipari miniszter, Gyimothy Dénesnek Czottner Sándor nehézipari miniszter, Oláh György* nek Trautmann Rezső építésügyi miniszter, Gaál Antalnak^ aki előzőleg írásban adta be interpellációját, Ineze Jenő külkereskedelmi miniszter válaszolt. Dr. Ábrányi Istvánnak Ilku Pál művelődésügyi miniszter betegsége miatt az ország- gyűlés ügyrendje értelmében 30 napon belül írásbeli választ kell kapnia. A válaszokat az interpelláló képviselők és az országgyűlés elfogadta. Az országgyűlés ülésszakát Rónai Sándor zárta be. Korszerű s'ya’iiijéneb iiinnbilban A lakásépítési program végrehajtása, minden évben nagyobb feladatot ró az ÉM Kecs temeti Parkettagyártó Üzemé re. Az elmúlt évben 140 ezer uégyzetméter mozaik parkettá' Ss nagymennyiségű hajópadlót -dtak az építőknek a gyár dolgozói. Munkájuk minőségére •»nemző, hogy Olaszországba Svájcba. Belgiumba és a Német ■zövetségi Köztársaságba jelentős mennyiséget exportáltak 1961. évi gyártmányaikból. Ebben az évben a gyár terve szerint 33 százalékkal több padló burkoló anyagot kell termelni, az üzemben, s a többtermelés 'tétharmad részét a munkatérp/’- 3l ke 1 biztosítani.. Ezért . van nagy jelentősege a vállalatnál folyó szocialista munkaversenynek. Február első felében szép eredményeket értek el a hajópadló és svédpadló készítők. Két műszakban a napi teljesítmény ma már eléri a 2000 négyzetmétert. Képünkön: Párosversenybén a nagytpiiesítményű gyalugépek '-p7“1ői , Perényi József és Schul» ier József, . ,, • « *• «V»
