Petőfi Népe, 1962. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-02 / 27. szám

19*2. Mvrtiár 2. néniéi I. oldal Legfonionahh a termelékenység nfirelése Szorgalmas szövetkezeti gazdák Szervezzünk nemes vetélkedést a megyei pártbizottság versenyzászlójának e'nyeréséért Január utolsó hetében jártunk a Üszakécskel Szabadság Terf­melőszövetkezetben, és jóleső érzéssel állapítottuk meg. hogy a töíb ezer holdas közös gazdaságban télen sem „gubóztak be*. hanem szorgalmas munkával készülnek a tavaszra. Képeink is ezt bizonyítják. Nyolcvan brigád felhívása Kecskemét üsemeihes A Petőfi Népe február elsejei szamában közöltük, hogy az 1962. évi tervek sikeres teljesí­tése érdekében új alapokra he­lyezték a munkaversenyt a ZIM Kecskeméti Gyáregységében. A lehetőségeket sokoldalúan mér­legelve, az öntöde a tisztító műhely és a zománcozó üzem 80 brigádja kötött munkaver- seny-szerződést a gyáregység ve­zetőivel. A gazdaságos termeles érdekében folytatott harc eme dokumentumaiban minden bri­gád a maga adottságainak meg­felelően vállalta: mit tesz a ter­vek maradéktalan teliesítése, az önköltség csökkentése, a munka termelékenységének növelése, a munka minőségének emelése és az anyagtakarókosság érdeké­ben. Követendő kezdeményezés ez. így látja a ZIM Kecskeméti Gyáregységében versenyző 80 brigád is, akiknek nevében ne­mes vetélkedésre szólító felhí­vást juttatott el szerkesztősé­günkhöz a gyáregység vezető­sége. Kérték, hogy lapunk ha­sábjain tudassuk azt Kecske­mét valamennyi üzemével. Le­velük így hangzik: »A megyei pártbizottság az elmúlt év október elsején kö­zölte, hogy versenyzászlóval tünteti ki azokat az üzemeket, amelyek kiváló eredményeket érnek el az éves tervek gazda­ságos teljesítésében, a szocia­lista munkaverseuyben. A verseny az idén is tovább folytatódik. Iparunk fejlesztésé­nek most következő Időszaká­ban a döntő láncszem: a ter­melékenység növelése, a terme­lés műszaki színvonalának nagy­arányú emelése, az ipari ter­mékek minőségének javítása. A ZIM Kecskeméti Gyáregységé­nek dolgozói ezért úgy határoz­tak termelési tanácskozásaikon, bogy a második ötéves terv fel­adatainak ismeretében tovább fejlesztik, főként pedig új ala­pokra helyezik a szocialista munkavers enyt. liddig a mi gyárunkban is az volt a munkaverseny legfőbb hibaja, hogy a dolgozók csak egy-egy időszakra ismerték fel­adatukat, így felajánlásaik nem minden esetben szolgálták a gazdaságos termelés főbb mu­tatóinak kedvező alakú' sát, elsősorban az önköltség csök­kentését. Az új munkaszerve­zés, melyet idén vezettünk be, ezen változtat. Személyekre szó­ló éves tervünk van. Mindenki tudja, mit vár tőle 1962-ben a népgazdaság. De ez a módszer lehetővé teszi, hogy az egyes dolgozók és brigádok verseny- felajánlásait minden időben pontosan mérjük és nagyságuk­nak megfelelően értékeljük. Meggyőződésünk. Kecskemét valamennyi üzemében ugyanaz a vezetők és a dolgozók gondja, mint nekünk: Hogyan termel­jünk jobban, olcsóbban? Ezért ajánlunk nemes vetélkedést a megyei pártbizottság verseny- zászlajának elnyerése, az 1962. évi tervfeladatok sikeres telje­sítése érdekében valamennyi üzemnek, a következő verseny­pontok alapján: 1. Az éves terv 100 százalékos teljesítése. Kosos érdek Ni egyelik gyümölcstermesz­tő gazdaságainak mind a ma­guk, mind pedig népgazdasá­gunk érdekében egyre több és jobb minőségű gyümölcsöt keli termeszteniük. Éppen ezért nem szabad elhanyagolniok a gyü­mölcsfák téli ápolását, a kárte­vőik elleni védekezést. A tapasz­talat azt mutatja, hogy e mun­kák nélkül a teljesen elhanya­golt gyümölcsösök négy-öt év alatt helyrehozhatatlanul tönk­remennek, a csak részben gon­dozottak. termése pedig 50—60 százalékkal is kevesebb lehet a megfelelően ápoltakénál. Általános szabály, hogy a gyümölcsfák téli ápolásának mechanikai munkáját lombhul­lástól a rügyfakadásig kell el­végezni, amiből az következeik, hogy ahol még nem fogtak ah­hoz, haladéktalanul pótolják a lemaradást. A mechanikni munkák — mint például a kéregkaparás, lombritkitás — elhanyagolása nemcsak azzal a veszéllyel jár, hogy később már nem lehet a kéreg alatt, az ághajlatokban megbúvó kártevőket a vegysze­res védekezéssel elpusztítani, hanem azzal is, hogy az el nem távolított felesleges ágak ren­geteg tápanyagot elvonnak a termőágaktól. A téli gyümölcsfaápolás ala­pos szervezést igényel, ami ma­gában foglalja a megfelelő esz­közök beszerzését, s a tisztoga­tási munkákat végzők kioktatá­sát. Azt, hogy a gyümölcsösök időben történő, szakszerű ápo­lására fordított munka busás haszonnal jár, számos állami és közös gazdaság eredményei éke­sen bizonyítják. Többi között a Kunbajai és a Kunfehértói Ál­lami Gazdaság gyümölcsösei va­lóságos tündérkertek voltak, a tassr Rákóczi Termelőszövetke­zet első lett az országos szilva- termesztési versenyben, s a szakszövetkezetek gazdái Is nem várt sikerrel dicsekedhetnek. Az utóbbiak egyéni gazdálkodó korukban — 1960-ban — ugyan­is gyümölcsöseik ápolását alig 60 százalékban végezték el, ta­valy — szövetkezve — azonban ez az arány már megközelítet­te a 90 százalékot. Ennek tulaj­donítható, hogy amíg meggyből tavalyelőtt 168, tavaly viszont már 204 vagonnal adtak át a felvásárló szerveknek, s az ex­portmennyiség aránya is 54,7- ről 65 százalékra emelkedett. Kajszibarackból az egy év előt­ti 210 vagonnal szemben közel 240 vagonnal értékesítettek. A gyümölcsösök téli, majd az egész évben végzendő ápolási munkájának hasznosságához te­hát nem kell bővebb magyará­zat. Szükséges viszont, hogy azt minden illetékes 6zerv a szív­ügyének tekintse. S ne csak a gyümölcstermesztő gazdaságok, hanem a tanácsi szervek is. Ta­nácselnökeinket egyébként kor­mányrendelet teszi felelőssé a védekezések végrehajtásáért. Nem kisebb mértékben köte- ' ességük szövetkezeteink és ál- 'ami gazdaságaink növényvé­delmi felelőseinek is a gyü­mölcsfák Védelme. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy csak akkor lesz egész megvénk valamennyi ér­dekelt gazdaságára kiható ered­ménye a gyümölcsösök mostani és későbbi szakszerű gondozá­sának. ha azt mindenütt mara­déktalanul végrehajtják. Tud­niillik hasztalan hozza rendbe a legkielégftőbb mértékben bár­melyik gazdaság a gyümölcs­fáit, ha a szomszédságában el- hanvagoliák ezt a munkát. Az '■többi he'vütt tenyésző kárte­vők átvándorolnak a gondozott ’vümö'csösökbe. — ami ismé­telten az illetékes szervek leg­szorosabb összefogását követeli nieg szénen foliődő gyümölcs- kultúránk védelmére. T. I. 2. Az önköltség csökkentése. 3. Az egy ledolgozott órára eső termelés növelése. 4. A selejt csökkentése. 5. A munka minőségének eme­lése. 6. Anyagtakarékosság, az anyaghányad csökkentése 7. A balesetek és az igazolat­lan hiányzás miatt kiesett mun­kanapok csökkentése 8. A késedelmes szállítások miatti kötbérek csökkentése Javasoljuk, hogy az üzemek között folyó 1962. évi szocialis­ta munkaverseny értékelése a vállalatok negyedéves mérleg­adatai alapján történjen. Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének dolgozói és vezetősége Járási népfrcme.'nokségi ülés Baján A bajai járási népfroníblzott- ság elnöksége szerdai ülésén ér­tékelte a csátaljai és garai nép- frontbizottságok munkáját. A járási elnökség megállapította, hogy mindkét bizottságban jól érvényesült a testületi vezetés és munka elve. rendszeresen megtartották a bizottsági és elnökségi üléseket amelyeken az egész falu fejlődését érintő kérdéseket vitattak meg. Mindkét községben -ah zottsági tagokon kívül — jelen­tős számú aktíva is részt vett az ismeretterjesztő, felvilágosító munkában, a népfront apróbb- nagyobb napi feladatainak meg­valósításában. Ebben kivételt szinte csak a tanácstagi beszá­molókra, fogadóórákra való mozgósítás képez. Ezért az el­nökség felhívta a községi bi­zottságok figyelmét, hógy rend­szeres feladatuknak tekintsék a tanácstagok munkájának segíté­sét. Nemrég készült el ez a nyolcvan férőhelyes, szabadtartásos növendékmarha-istálló a tsz Kossuth üzemegységének majorjá­ban. Takács Zsigmond, az üzemegység vezetője és Gyulai József brigádvezető a szerfás-létesítmény ajtaját vizsgálja. I ...............................................................— Ké szül az artézi kút az üzemegység állatállománya vízellátá­sának biztosítására. A fúrófej már több mint ISO méter mély­ségben jár, « nemsokára frisse* buzog elő az éltető vie. A szövetkezet egyik ifjú traktorosa, Takács György, aki az elmúlt év végén fejezte be Szabadszálláson a gépészképző szak­iskolát, a Bjelorusz traktorral már a borsóvetéshez készíti elő a talajt. (Pásztor Zoltán felvétele.) A nép küldötte levő televíziós adás sem vonja el figyelmét az iskolai feladat­tól. A tanulás és az üzemi mun­ka mellett képviselői elfoglalt­sága is bőven van. December­ben hat helyen tartott előadást, januárban szintén sokszor meg­hozások folytak, ki legyen m képviselő. A velejáró előnyök és pozíciók miatt folyt ez a küzdelem. És mit tettek a haj­dani képviselők a népéit, a vá. rosért? Dr. Kiss Istvánról, Fél- egyháza egykori képviselőjéről feljegyezték egyik legnagyobb, talán egyetlen és »legönzetle- nebb« tettét, közpénzen kikö- veztette a birtokára vezető utat. Még ma is Kispista útnak ne­vezik a galambosi utat, Fekete Pálnéról megírtuk két évvel ezelőtt, a Toli üzemben tartott fogadónapja alkalmává', hogy a városi pártbizottsággal és tanáccsal közösen a Minisz­tertanácshoz fordultak: Kiskun­félegyháza is kapjon valami lé­tesítményt a nők elhelyezésére. A kérelem meghallgatásra ta­lált. s azóta az újonnan létesült műanyagüzemben több száz női dolgozó kapott munkát Ennél azonban nem álltak meg, to­vább folyik a munkaalkalom teremtése, az eddig nagyrészt háztartásban tevékemvkedő lá­nyok és asszonyok számára. Sokat segít ebben és más J gyes-bajos dologban Fekete PáLné országgyűlési képviselő Megérti a lakosság, a közösség 'hajait hiszen képviselő létére is közöttük él, közülük való, á nép küldötte — illik rá ea a jelző. T. M, fordult választél körében. A 1 helyőrségi klubban mi Is meg­hallgattuk egyik beszámolóját, i melyet az országgyűlés legutób- ] bi ülésszakáról tartott ] Sok munkával, fáradsággal, < elfoglaltsággal jár a képviselői j megbízatás. A régi világban , nagy harcok, választási csatá- ; dott a vállalatánál. Fekete Pál- né ugyanis a Dohánybeváltó Vállalat munkásnője. Megismételt látogatásunk al­kalmával könyvék között talál­tuk. A gimnáziumot végzi esti tagozaton, s ehhez tanul szor­galmasan. Olyan erős akarat­tal, hogy még a másik szobában Fekete Pálnét Kiskunfélegy­háza országgyűlési képviselőjét csak másodszori látogatásunk alkalmával találtuk otthon. Először azért nem. mert 400 mázsa árut kellett kirakni a vagonból, s ő is bent tartÓ2Íko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom