Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

1962. Január 13, szombat S. oldal Jó étvágyat! 17 esztendős és máris mestere a szakácstudománynak. Birodal­ma a konyha, ahonnét fűszeres haiászlevek, remek sültek, kü­lönleges tésztafélék kerülnek az éhes vendégek asztalára. Város­szerte ismerik, szeretik Nánási Ilonát, a kedves, fiatal szakács­nőt és sokan keresik fel á bajai József Attila Művelődési Ház klub-eszpresszóját, hogy meg­kóstolják ízletes készítményeit. Éppen nagy munkában talál­tuk. Minden figyelmét a tűzhe­lyen illatozó ételekre fordította, csak annyit árult él „bőbeszé- dűen” magáról, hogy három éve tanulja mesterségét, tavaly sza­badult, nagyon szeret főzni és még finomabb, változatosabb éte­lekkel kívánja megkedvelteim a házonkívüli étkezést. A tapasz­talatok azt bizonyítják, hogy ez a célkitűzés könnyen teljesíthető. Aki nem hiszi, kóstolja meg.,, xx«xkx)ooo(»oooooooooooooooooocioooo Alakuló közgyűlés a rekettyéi iskolában Nemrég hírt adtunk arról, hogy Kiskunhalasom új termelő­szövetkezet alakult, amely a Kinizsi Pál Tsz nevet vette fél. A rekettyéi iskolában tartott alakuló közgyűlésen még ké­nyelmesen elfért az az ötven egyéni gazda, aki lerakta az új szövetkezet alapjait. Nem így másfél héttel később a második közigyűlésen, amikor az ideig­lenes intéző bizottság elnökének megválasztásáról, a gazdálko­dás módjáról és egyéb kérdések megtárgyalásáról volt szó. Né­hány nap alatt ugyanis az új, szocialista típusú gazdaság tag­jainak száma 150 főié, földte­rületük pedig' 500 holdról 1200 holdra szaporodott. Szűknek bizonyult a tante­rem, még a folyosóra is sokan kiszorultak, de mindenki ma­radt, Figyelmesen hallgatták a városi pártbizottság és tanács kiküldöttéit. Egyöntetűen meg­szavazták a pártbizottságnak azt a javaslatát, hogy az idei gazdasági évben még családi művelésben kezeljék, a földe­ket,. hiszen az egyénileg végzett őszi vetések széttagolttá, nagy­üzemi művelésre még alkalmat­lanná teszik az új tsz területét A családi művelésben a fele ka­lászos. a konyhakerti növények 60 százaléka, a szőlő- és gyü­mölcstermésnek 70 százaléka a tez-tagot illeti. Igavonó állatait a nyári betakarításig még a háztáj iban tartja, de köteles a tóz . földjének megművelésében is részt venni velük, amelyért megfelélő munkaegységet és ta­karmányozási díjat kapnak. — Ez így jó lesz — mondo gatták a tagok — őszre pedig mára nagyüzemi táblákon ve­tünk, közösen. Ezután az intézőbizotságot bővítetté^ ki. Elnökké Máriást Isttí'án 12 holdas dolgozópa- pasztot. tagjaivá pedig Palásti Lajost, Lekoczkí Imrét, Kiss Zoltánt, Földvári Imrét, Paprika Sándort, Szanyi Kálmánt, Var­ga Endrét, Szabó Istvánt ésMa- róti Ferencet választották. Meg­bízták őket azzal a feladattal, hogy készítsék el a családi mű­velés terveit, intézzék él a tag­ság SZTK-ba való felvételét, s kérjék a szövetkezet működési engedélyét. N. O. Vélemények a növényvédelmi kiállításról Nagy érdeklődés kíséri Kecs­keméten a növényvédelmi kiál­lítást. Az első két napon mint­egy kétezren tekintették meg A megyeszékhely lakossága, va­lamint több termelőszövetkezet, állami gazdaság kérésére a ki­állítás még vasárnap is nyitva tart. A leánygimnázium díszterme — ahol a személtető táblákat és a különböző preparátumokat ízlésesen, rendezték el — most is zsúfolt. Sok termelőszövetke­zeti vezető, mezőgazdász, bri­gádvezető utazott ide a megyé­ből, hogy megtekintse a kiállí­tást, Itt találjuk Szűcs Józsefet is, a tassi Növényvédő Állomás igazgatóját. Kérdésünkre, hogy md a véleménye erről a kiállí­tásról, a következőket mondja: — Ennek a kiállításnak, mond­hatni, úttörő jellege van, mivel első ilyen rendezvény az or­szágban. A rendezők ügyességét és ötletességét dicséri, hogy a képek szemléltetöek. A kárte vők ellen javasolt védekezések is elfogadhatóak. Nagyon jó az a megoldás is, hogy a védekező szereket azoknak a kártevőknek a rajzai alá helyezték el, me­lyek ellen leghatásosabbak. Egyetlen hiányossága az, hogy nincs természetes környezete az amúgyis kevés preparátumnak. Fuksz György, a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezet bri­gádvezetője is elismeréssel nyi­latkozik a látottakról • — Minden termelőszövetke­zeti gazdának hasznos lenne megtekinteni ezt a kiállítást — mondja. — Jó lenne, ha más városba, sőt a falvakba is el­vinnék ... Nagyon sokat meg lehet itt tudni az egyes nö­vényvédő szerekről, és a kárte­vőkről, amelyeket felnagyítva láthatunk a képeken. Fuszenekker Ferenc, a hajósi József Attila Termelőszövetke­zet briigádvezetője pedig úgy vélekedik, hogy a csütörtök dél­előtt megtartott tanácskozásnak nagyon jó kiegészítője ez a ki­állítás. A vendégkönyvbe tett számos bejegyzés is hasonló vélemé­nyekről tanúskodik. Nemcsak a mezőgazdasági dolgozók, de az ipari munkások és az értelmi­ségiek is tetszésüket nyilvánít­ják. Hatvani Dániel A kecskeméti példa Egy megyénkkel szomszédos községi tanács vb elnökének szá jából hallottuk nemrég, hogy a tömeges társadalmi munka megvalósítását szinte kivihetet­lennek tartja helységükben. Sőt, kimondva vagy kimondat­lan az is megbújt szavaiban, hogy az ilyenekről szóló és más vidékekről érkező híreket, saj­tójelentéseket, számokkal való ügyeskedésnek véli, amelyek mögött vajmi kevés a lakosság kézzelfogható munkája. Az Ilyen merev és a dolgozó emberek lelkesedésében, önte­vékenységében kételkedő állás­pont ma már szinte „fehér hol­lódnak számít, s inkább csak a szélsőségessége miatt idéztük, de ennél enyhébb formában megnyilvánuló kishitűség akad még szórványosan a mi me­gyénkben is. Azért jutott ez éppen most eszünkbe, mert szinte napról- napra. óráról-órára szem- és fültanúi vagyunk annak a tö­meges megmozdulásnak, amely a kecskeméti nagyarányú útépí­tési program előkészítésénél, a társadalmi munka megszerve­zésénél máris megmutatkozik. Valljuk be őszintén, a megye- székhelyen sem mindenki szá­mított ekkora lelkesedésre. Vol­tak, akik a régi kecskeméti „mentalitásra”, a földhöz ra­gadt és maradi szemléletre hi­vatkoztak, mások á tervek rea­litásában kételkedtek. Mi taga­dás, még a bizakodókat is meg­lepte a mérhetetlen levéláradat és véleménynyilvánítási készség, amely — mint tiszta és egészsé­ges forrás — feltört a kezdemé­nyezés nyilvánosságra hozása után. Idézhetnénk százával ezekből a megható és még a hűvösebb vérmérsékletű embert is egé­szen lelkesült hangulatba hozó levelekből, de már megtettük és még tesszük a továbbiakban Is a lapban leközölt levélcsok­rok formájában. Ezúttal csak a példa kedvéért egyet raga­dunk ki a sok közül. Az Ipoly utcaiak írják: „Január 7-én a mi új településünk lakói is összejöttek megbeszélni az út­építési programból reánk há­ruló tennivalókat. Elhatároztuk, hogy s társadalmi munkába« mindannyian részt veszünk. Felajánlásunk: az Ipoly utca kövezésénél 1296 munkaóra és 880 forint.” A kérdőívek azonban nem­csak a felajánlásokat tartal­mazzák. Számtalan ötlet és el­gondolás — másirányú és hasz­nálható javaslat is — van ben­nük, mintha írójuk csak erre az alkalomra várt volna, hogy elmondhassa az illetékeseknek. A közvetlenség és a bizalom a jellemvonása szinte kivétel nél­kül mindegyiknek, pesszimista, kételkedő hang nem is akad közte. S mindez érthetői. A város vezetői, a kezdeményezés elin­dítói nem légvárakat építenek, alapos felmérést végeztek mi­előtt a nagyközönség elé vitték volna terveiket. Gondoskodtak az alapvető anyagi eszközök biztosításáról is — például jó előre lekötötték a követ, a bi­tument, megszerezték a műszaki segítséget stb. — s megmond­ták: ez van, s ennyi kellene még a lakosság részéről. Nem döntötték el minden utca sorsát, csupán a legsürgősebb számba- jövők névsorát készítették el, a döntést a lakosság hozza, az mond véleményt végső soron. Érthető a lelkesedés, hiszen a város legégetőbb, évszázados problémájának megoldását tűz­ték napirendre, a sártenger, az egészséget veszélyeztető porfé­szek felszámolását, amely min­den lakosnak szívügye. Tudjuk jól, hogy a társadal­mi munkára, a lakosság segítő- készségére számtalan példa van megyénkben. Kiskunhalason kórházbővítésre került sor e munka révén, Kalocsán a jó ivóvizet teremtik meg általa, Baján — ha jól megszervezik — a fürdőváros létesítéséhez nyújt majd nagyarányú segítsé­get ez az aktivitás. Csupán egy tanulsága miatt emeltük ki ez­úttal a kecskeméti példát, s ez egy mondatban így hangzik: ahol valóban közérdekű ügyben kérik a lakosság támogatását és a célkitűzéseket széleskörűen meg is vitatják az emberekkel, ott a siker, az eredmény nem marad el. F. Tóth Pál Egy év! börtön a becstelen boltvezető büntetése Az 1959—60-ban felvásárolt kukorica magasabb áron való értékesítésével körülbelül 3000 forint nyereséghez jutott. A vezetésére bízott kunadacsi fmsz vegyesboltban négy má­zsa porfestéket, a megszabottnál magasabb áron adott el — 120 forinttal lett „gazdagabb” és Január 22-ig lehet jelentkezni Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumba Megfelelő számú jelentkező esetén Kiskunfélegyházán is in­dul Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum, ahol az érettségivel rendelkező hallgatók két év alatt szaktechnikusi képesítést nyer­nek. Olyan hallgatók is jelentkez­hetnek, akiknek nincs érettségi bizonyítványuk, de valamelyik mezőgazdasági ágban vezető'be­osztásban dolgoznak. Ezek ré­szére hathónapos előkészítő tan­folyam indul. Felvételi feltéte­lek: 24—40 éves korhatár, ötéves szakmai gyakorlat, nyolc általá­nos iskola, szakmunkás bizo­nyítvány, munkahelyi javaslat. Bővebb felvilágosítás és jelent­kezési lap bármelyik mezőgaz­dasági technikumban beszerez- ihető. becsülete kisebb. De nemcsak ennyivel. Sebestyén József kunszent- miklósi lakos még sok „apró­ságot” vétett. Még 1958 őszén például 50 kiló lopott rizst vá­sárolt meg Tabajdi Imre kun- szentmiklósi lakos FÜSZÉRT- raktárostól 510 forintért és azt az üzletben értékesítette... A dunavecsei járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett hűtlen ke­zelés és sikkasztás, árdrágító üzérkedés, árutúllépés és or­gazdaság bűntettében marasz­talta el, s ezért — nem jogerő­sen — egyévi börtönnel, vala­mint egyes jogaitól kétévi eltil­tással sújtotta. &hmtÁ írta : Egyesült a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Gazdasága és a Városföldi Állami Gazdaság Ez év január 1-től a földmű­velésügyi miniszter rendelkezése alapján a Városföldi Állami Gazdaság új neve Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Gazdasága, Városföld. Az új gazdaság területe mint­egy kétszerese a korábbinak: közel 12 ezer hold. Bugacon is 700 hold homokos terület kerül a gazdaság tulajdonába, ahol nemsokára megkezdik a szőlő- és gyümölcstelepítéseket. Telepítést egyébként már az ősszel is végeztek: 250 holdon gyümölcsöst létesítettek. Ez év tavszán pedig száz. majd ősz­szel. ötven holdon telepítenek szőlőt. Üj gyümölcsös az idén 450 holdon létesül. A gyümölcsösök telepítéséhez a csemetéket a borbási íaisko­Mi sem szeretjük a száraz kenyeret Van annak már vagy öt esz­tendeje, hogy Páhi község la­kossága kétnaponként — ked­den, csütörtökön- és szombaton — kapja a kenyeret. A kiskő­rösi sütőipartól ezt az „öröksé­get’ is átvette a Kalocsa és Vi­déke Sütőipari Vállalat, amely ugyancsak kétnaponként végzi a szállítást. Tapasztalatunk az, hogy a Páhi Fmsz üzleteinek vezetgi nem tudnak két napra előrelátóan és. a szükséglet­nek megfelelően rendelni —, s ez nem is az ő hibájuk —, így azután előfordul, hogy nincs kenyér, máskor pedig háromna­pos kenyér található a boltok­ban. Már pedig ez nem ízlik a lakosságnak. Mindezen segítene, ha a sütő­ipari vállalat megtalálná a mód­ját, hogy naponként délelőtt Páhi is megkapja a kenyérszál­lítást, úgy mint Kalocsa vagy Kiskörös* Gombos Syörgy Iából, a gyökeres szólővesszót pedig helyi anyagból biztosít­ják. Az új gazdaság egyik leg­jelentősebb feladata lesz az ön­tözéses gyümölcsös és szőlő­iskola megvalósítása — nyolc­van holdon. Az ehhez szüksé­ges vízmennyiséget csőkutak által hozzák a felszínre. Nagy fellendülés várható a baromfitenyésztésben is. Jelen­leg 15 ezer darab tyúk képezi a törzsállományt. A gazdaság 280 ezer naposcsibe nevelését tűzte ki célul, s az ez évi törzs­állományt 80 ezer baromfira kí­vánja fejleszteni. Ebből har­mincezret — tenyésztési anyag­nak — a termel őszövetkezetek rendelkezésére bocsát. A gaz­daságban foglalkoznak kacsa tenyésztéssel is; tavasszal két­százezer kacsát keltetnek; A megnövekedett baromfiállomány részére a szükséges épületeket részben átalakítás, másrészt új építkezések útján biztosítják. — Ödön. mikor veszt ú végre a bélyegalbumot? meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom