Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

1. oldal 1982. Január Y. vasXmap két láthatás — ta(*u-0&áfr&UUal Örvendetes tény. hogy Kecskémét általános iskoláiban a téli szünet alatt is működ­nek napközi otthonok. Ezzel könnyítenek a dolgozó szülők gondjain és megfelelő formában biztosítják a gyerekek tanulási és kulturált szórakozási lehető­ségeit. Kiváncsiak voltunk, niegfe- lel-e a valóságnak ez az el­gondolás. és felkerestük két iskola napközi otthonát Az első helyen furcsa látvány fogadta a gyanútlan látogatót. A folyosón indián harci üvöl­téssel száguldó gyerekek, a tan­teremben békésen kézimunkázó pedagógusok mellett két gyerek 1-ársasjátékkal foglalkozott, ket- 5 a padok tetején mélvedt a .ártyázás gyönyöreibe. Snapsz- iztak. Gyerekklub, valami-mindenki azt csinál, amit akar« .dapon? Szó sincs róla. A Rákó- zi Ferenc Általános Fiúiskola íapközis tanulói töltik itt sza­lad idejüket reggel 8-tól dél­után 5-ig. Igaz, téli szünet van és a lapközi otthon dolgozóinak is iár pihenő, tekintettel arra, iiogy most a létszám sem teljes. Az is igaz. hogy a szünetben több szórakozást, szabadságot gényelnek a gyerekek. Valami mértéket mégis le- ekne tartani. A nagyobb fegye- -rn nem a jogos pihenő, az i-anyszabadság megszűntét je- ■ntené. Helyes munkabeosztás ■nellett jutna idő mindenre: A népművész 1962 augusztusában alakult meg Kalocsán a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Mű­vészeti irányítója: Tamás And­rásáé, aki maga is jól ismert népművész. A szövetkezet meg­alakulása óta a külföldön meg­rendezett kiállításokon ő kép­viselte a magyar népművészetet, s a legszebb alkotásokkal ismer­tette. meg az érdeklődőket. El­mondja, hogy a magyar pavilon mindig keresett és kedvelt vá­sárlóhelye volt a külföldieknek. A különböző kiállításokon való szereplések nagyban hozzájárul­tak ahhoz, hogy fellendült a Kalocsa- környéki népművészet és megnövekedett az export. Ma már rendszeresen szállíta­nak kalocsai hímzésű térítőkét, alátéteket, párnákat és népvise­leti ruhákat Hollandiának, Bel­giumnak, Franciaországnak, Amerikának, Nyugat-Németor- szágnak, Olaszországnak és A usztriának. Tamás Andrásáé, a magyar Könnyűipari Kiállítások során járt a Szovjetunióban, Francia- országban, Bulgáriában és Cseh­szlovákiában Ezeken a helye­ken bemutatta a kalocsai fal­festést, a hímzést, és az előraj- zolást. A megrendelésekből kiderül, hogy minden ország más-más színösszeállításban szereti a ka- locai motívumokat Az olaszok például a régi hagyományos mintákért rajonganak, a fran­ciák a posztéit, a hollandok és a belgák pedig a harsogó színe­det kedvelik, tanulásra, szórakozásra sót még vidám szaladgálásra is a tágas udvaron. Mert az, hogy rend­szertelenül rohannak iól fűtött helyiségből a jéghideg folyo­sóra és udvarra, egészségügyi szempontból sem nevezhető hasznosnak. Ami pedig a kár­tyázást illeti, nem a legneme­sebb szórakozások egyike 10—12 éves fiúk számára. A felsőbb osztályosoknak ki­készítettek ugyan sakkot, tár­sasjátékokat, de a kisebbek szá­mára játékról egyáltalán nem gondoskodtak. A megokolás az, hogy mindennap más pedagógus a felügyelő, tehát az anvagi fe­lelősség nincs biztosítva. Min­denesetre furcsa ez a bizalmat­lanság azok részéről, akik na­ponta serkentik szocialista ön­tudatra. becsületes munkára ta­nulóit j óságunkat. * A gyér 'kék szervezett for­mában történő, szórakozási és művelődési lehetőségeinek biz­tosítása a szünidő alatt nem ká­ros és nem is elérhetetlen do­log. Ezt bizonyítja a 2. sz. Ál­talános Iskola példája. , Mikor beléptünk, éppen a -vámolás volt soron. Mennyi 5x9, gyerekek" Ve­10. Majd leesett a székről. — Nem vagyok Ausztriában? — Hogy képzeli: az első ut­casarkon letartóztatnák! SAKÁLOK — EGYMÁS KÖZÖTT Körner ezredes elégedetten dörzsölte kezét. A bárszekrény­hez lépett és felhajtott egy po­hár konyakot. Bár előrelátható volt, hogy terve sikerül, őszin­tén szólva nagyobb ellenállásra számított. Gondolatban nem adott igazat Elzának és már elő­re mosolygott, mit szól majd ehhez a lány? Elza rafinált ügy­nök volt, de nem elég határo­zott. Néhány hónap óta pedig mereven tiltakozott az ellen, hogy újabb adatokkal gazdagít­sa az orvosról alkotott képet. Még a napokban is azt mond­ta: — Nem alkalmas, nincs elég bizonyítékunk. Hagyjuk... Vár­junk. Kömer idegesen felcsattant: — Mi az. hogy nincs elég bi­zonyíték? Csinálni kell! De Elza csűrte-csavarta, halo­gatta a dolgot, végül már Mr. Roggemak is feltűnt. Kömer maga vette az ügyet kezébe. Egyiküknek sem jutott eszébe, hogy Elzának mellékgondolataí lehetnek, amelyeket eltitkol előttük. Nem is igen törődtek azzal, hogy Elzának egyáltalán lehetnek gondolatai; pedig en­nek a csinos szőke lánynak is voltak álmai, vágyai, titkon szö­vögetett tervei. Amennyire nem vették észre benne a nőt, éppen úgy nem vették észre az án­gy etek el belőle habot, tegyetek hozzá tizet — tette fel a talá­nyos kérdést a felügyelő peda­gógus. A fegyelmezett, csillogó sze­mű kisdiákok lelkesen számol­tak, majd egymással verse­nyezve jelentkeztek. A napközi otthon körülmé­nyei hasonlóak az előbbihez, Félnaponként más-más nevelő vezeti a foglalkozást, mégis le­het válogatni a különféle játé­kok között, nincs rendetlen sza­ladgálás és láthatóan mindenki jól érzi magát. Met eolvas ó verseny láncszámolási verseny, jó idő esetéin vidám, közös játékok az udvaron — így lesz a szavakból valóság, a rasoncátlan gyere­kekből fegyelmezett, művelt, helyesen szórakozó ifjúság. Kétségtelen, ez a munka több szeretetek önfeláldozást követel, de nem megvalósíthatatlan. Re­méljük, az iskolák igazgatói, a felügyeleti szervek dolgozói foglalkoznak ezzel a kérdéssel, felhasználják a jó tapasztala­tokat és elérik azt, hogy a pe­dagógiai elvek helves alkalma­zása minden napközi otthonban általánossá váljék. V. Zs. bért. Elza számukra eszköz volt, egy fogaskerék a bonyolult gé­pezetben. Csak azzal törődtek, hogy ez a fogaskerék állandóan mozogjon, egy percre se álljon meg: szüntelenül előbbre vigye karrierjüket. így lett Körnerből ezredes, Mr. Roggerból az V. Európai Ügyosztály parancs­noka. Elzg már régen csömört ka­pott ettől az aljas munkától. Cseppet sem boldogította a pénz, amelyet a beszervezett ügynökökért kapott. Szeretette, otthonra vágyott, ahol nem kell rettegnie, s nincs kiszolgáltatva Mr. Roggernak. Szerette — bár magának nem merte bevallani — érezte, hogy szereti az or­vost. Pedig viszonyuk elég fe­lületes volt, hiszen láthatatla­nul is állandóan közéjük tola­kodott Mr. Rogger és Körner ezredes. Minduntalan választa­nia kellett egyéni érzelmei és a ráerőszakolt kötelességteljesítés között. Félelemérzete az utóbbit erősítette meg benne. így felü­letes viszonyuknak sok furcsa részlete támadt: az orvos soha­sem tudta meg. hogy mit olvas­son ki szeméből. Egyikükben sem volt annyi erő, hogy nyíl­tan kitárják egymás előtt a szi­vüket. pedig mindketten érez­ték, hogy titkos vágy lángol bennük a másikért. Hányszor gondolta Horváth doktor Is, amikor rövid találkáik után el­váltak, hogy utána szalad, visz- szabozza. ha kell a világ végé­ről is. Hámyszor érezte Elza, hogy a száján a mondat és fi­gyelmezteti: „Szökjön, menekül­jön vagy meneküljünk együtt, mit bánom én akárhová, csak CSAK ÜLJÜNK MOST... Csak üljünk most... hallgatva, szót Lan. ez a perc most csak a mienk. Ne kérdezzük, hogy mit jelent, lángoló nyártól búcsúzóban. Ne gondolj furcsát, rosszat rólam, hogy féltve őrzöm a jelent, amely tán új embert teremt, s amelyben annyi szép és jó van., Csak nézem azt, aki Te vagy. Csak illatát érzem most hajadnak, s nézem az alkonyt eget, tudom, hogy ez a nap már többé nem lesz... széthull majd őszi köddé, de Te élsz majd e perc felett... ANTAhFY ISTVÁN ÓNODVÁRI MIKtÓS Vádolnak Egy tépett, szakadozott könyv sok mindent elárul. Azt. hogy olvasója hanyag, rendetlen, és nem sokat törődik a társadal­mi tulajdonnal. A kecskeméti Katona József könyvtár kölcsön­zésre kiadott könyveinek egy ré­sze ezekről a szomorú tények­ről tanúskodik. Olyan magas a tönkretett, szétrongyolt olvasmányok száma — közölték szomorúan a könyv­tár dolgozói —, hogy kénytele­nek voltunk saját könyvkötő- műhelyt felállítani, ahol ha­vonta átlag 250—210 kötetet hoznak helyre és látnak el új borítólappal. Még így sem tud­juk a használhtatlan anyagok nagy részét renbehozaíni. mert azok olyan állapotban vannak, hogy egy kötet Javítására hosz- szabb időt kell fordítani. Jelen­leg 800 kötet várja, hogy ismét elfogadható külsővel kerüljön vissza a forgalomba. Lehangoló látvány a megté­pázott, viharvert Jókai-. Mik- száth-regények, útleírások soro­zata. Az egyiknek a fedele hiányzik, a másikat bonyolult rajzokkal látta el egy rakoncát­lan gyermekkéz. Ezen bizonyára jóízűen lako- mázott az egész család — mu­tatják a jókora zsírfoltokkal át­itatott Petőfi-kötetet. Könyvek sokasága szemlélteti olvasóinak gazdag étrendjét, za­vartalan étvágyát, emellett majdnem mindegyik kötetben a könyvek található szellemes bejegyzés, épületes jó tanács az utókor sza­mára, »Apuskam! Nyolc órakor dobd magad a mozi elé. Dohány jö­het. Szia!« — olvasható egy francia regeny művészi borító­lapján. »•Kedves« időtöltésnek számit még a könyvekben talált tár­gyak osztályozása. Ceruza, spár­ga, rongy, szalonnahéj, szem üveg, szerelmeslevél, recept, fi garettavég bőséges választékban fellelhető. A talányt kedvelők számara nyújt szórakozást a címlap nélküli regények sokasá­ga. Viszont az már bosszantó, amikor a befejezés, az utolso oldal is hiányzik. Gyakori eset ez — legyinte­nek a könyvtárosok —. az ol­vasónak megtetszik egy szép idézet, izgalmas jelenet, érdekes illusztráció, vagy éppen valami ókból papírra van szüksége, kí­méletlenül kitépi az érdekelt részt. Elgondolkoztató dolgok ezek. Hiszen nem gyerekekről, liánéul komoly, dolgozó emberekről vau szó, akiknek tudni kellene, hogy a könyvek valójában csak olvasás céljára szolgainak, to­vábbá rajtuk kívül esetleg még mások is kiváncsiak a tartal­mára. Több emberségre, meg­becsülésre volna szükség — még akkor is, ha viszonylag csekély értékű tárgyakról van sző. Nem­csak olvasni kell a könyveket, hanem szeretni is. Korszerűsítik a mozikat Több űj filmszínházat adtak át rendeltetésének az elmúlt év végén, s növekedett szélesvász­nú mozijaink száma is. az év utolsó negyedében. A Megyei Moziüzemi Válla­lat nagyértékű felújítási mun­kálatok befejeződéséről számolt be. Homokmégyen normál ve­títőgéppel látták el a művelő­dési házban működő filmszín­házat, nagyszabású felújítás folyt Csengődön, s hasonló kö­rülmények között indult meg a vetítés a megnagyobbított es felújított moziban Alpárart. Felavatták a megye húszon ötödik s'zélesvásznú moziját is. A Dunapatajon megnyílt film­színház nézőtere, gépháza, be­rendezése a legmagasabb köve­telményeket is kielégíti. el, el, minél messzebb innen?” Már-már kimondta, de ilyenkor lehunyta a szemét, megjelent előtte Mr. Rogger fenyegető alakja. Oh. hányszor akarta va­lami halvány, alig tudatos re­ménykedéssel, hogy az orvos ezt felismerje benne, s azt mond­ja: — Jöjjön, Elza, bújjunk el! De nem mondta. <5 pedig Mr. Roggert látta ál­landóan maga előtt, amint gépi­esen, rekedten hajtogatja: — Adatokat, adatokat! Min­den apró mozzanatot megfigyel­ni. Mindenre szükségünk van. Az apja magyar volt. Az any­ja német. Tizennégy éves volt, amikor apját megette a tüdő­rák. A jó nevű ügyvéd akkorra már tekintélyes vagyonnal ren­delkezett, s az agyondédelgetett egyszem lány apja halála után sem szenvedett hiányt semmi­ben. Életének szomorú korsza­ka akkor kezdődött, amikor vá­ratlanul anyja is meghalt. Hir­telen gyámolító és támasz nél­kül maradt. Férfiak környékez­ték meg, odaadta magát az el­sőnek, de szerelmet a tizedik sem ébresztett fel benne. Ro­konokra, barátokra aligha szá­míthatott, mindenkit tönkretett a háború. S Elza hamarosan az éjjeli mulatók törzsvendége lett. Gyermekkorától hozzászo­kott, hogy pénz nélkül nem le­het élni. Ekkor már sokféle mé­reg pusztított benne: alkohol, nikotin, ópium, morfium. Ezek között is legjobban a morfium, amely nélkül élni sem tudott Minden pénzét elvitte. Mr. Rogger egy hamburgi lo­kálban akadt rá, részeg matró­zok között. Az önmagával meg- hasonlott leányt nem volt nehéz beszerveznie, s Mr. Rogger nem is választott rosszul. Elza kitű­nő munkatárs lett, szenvedélye­sen vetette magát a számára élvezetet jelentő csavargásokba. amelyek kezdetben szórakoztat­tak és pénzt is jelentettek. Mr. Rogger gondoskodott ugyan róla, hogy egyszerre ne legyen sok pénze, de adott ele­gendő morfiumot, vagy ha vo­nakodott valamitől, megfenye­gette, hogy elvonja a szokásos adagot. Precíz megfigyeléseket végzett, az általa beszervezett ügynökök beváltak, így Elza az évek során Mr. Rogger és Kör­ner előtt is tekintélyre tett szert,. Megbíztak benne, de vigyáztak is rá nagyon. Bizonyos értelemben a lány­nak könnyebb dolga volt, mint, a határon átdobott ügynökök­nek, nem volt kitéve a veszély­nek, de a lelke mélyén mégis mindig ott lappongott a félelem. Oda volt láncolva két emberbe/, s ösztönösen lázasan kereste e harmadikat, aki felébreszti ben­ne a szerelmet, aki önmagáért szereti. Horvtáh doktornak si­került ez. Elza ettől kezdve rettegve őszintén kívánta, hogy a ma gyár orvos kerülje el, ami re vár. De akkor már késő vol hiszen Nickelsdorfból arms idején Horváth doktor jellem zésével tért vissza és átadta a/ Mr. Roggemak. Akkor még ma ga sem tudta, hányadán ál! a. orvossal, aki az első találkozz kor csak egy embert, egy ügy­nöknek való alanyt jelent' számára is. Később azonban amikor újabb megfigyelések t tttás ügynökök beszervezel miatt visszatért NickelsdoríV az orvos őszinte közeledése nas változásokat idézett elő bér." Akkor megijedt ettől az érző tol és hónapokig halogatta, hog Roggemak újat mondjon. Hat volt ez, bár maga sem tudtt mi, lesz a vége és v9n-e o evesznek valami értelme? Mié; éppen az orvosba lett szerel­mes? (FolyiatjukS »

Next

/
Oldalképek
Tartalom