Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
V 1962. január 7, vasárnap S. oldal A hibáit forrása a hoxxánemértés Mikor oldják meg a Vegyesipari Vállalat műszaki vezetését? Az elmúlt év áprilisa óta feltűnően rosszak, igen nagy eltérést mutatnak a teljesítmény- százalékok a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalatnál. A vezetők figyelmét többször felhívták erre, de a havi jelentések adatai szerint eredménytelenül. Novemberben ez késztette a HVDSZ (helyiipari dolgozók szakszervezete) megyei vezetőit, hogy a munkanormák, a teljesítmények és a bérek helyzetét ; ízletesen megvizsgálják a vállalatnál. Tanulságok egész sorát eredményezte ez a vizsgálat. A leginkább figyelemreméltó ezek közül, hogy a megyei tanács közgazdásági kollégiumának' határozata ellenére a mai napig sincs megoldva a vállalat műszaki vezetése. Egész sor hiányosság, a normarendezésnél elkövetett szarvashibák és a dolgozók elégedetlensége — mind arra vezethető vissza, hogy nincs a Vegyesipari Vállalatnál olyan műszaki vezető, aki kellő nagyüzemi gyakorlattal rendelkezne. Nem a hozzáértő szervezésre mutat, hogy a szalagrendszerű termelés kialakításánál figyelmen kívül hagyták az ütemidők és a normaidők egyeztetését, a dolgozók munkával való egyenletes ellátását. így a munka hol feltorlódik, hol pedig egyik dolgozó vár a másikra. Hiba, hogy az állásidőket és az átállásokat nem számolta el a vállalat. — Ugyanakkor számos dolgozónál nem alkalmaztak módszerpótlé kot a begyakorlás! időre. Volt olyan tapasztalat is, hogy a normákat nem az átlagos képességű dolgozókra állapították meg, hanem időbérben dolgozó mintakészítő te’jesítmé- nye alapján vették fel. A munkaszervezés hiányosságai mellett, ezek a helytelen normák is közrejátszottak abban, hogy a vállalatnál a teljesítmények több hónapon keresztül csak 80—85 százalék körül mozogtak. Megállapítást nyert az is, hogy a normák nagy része nem volt megfelelően dokumentálva, s a vezetőség nem foglalkozott rendszeresen azok ellenőrzésével, jóllehet, minden lehetőségük megvolt erre. Vállalati átlagban az a norma tekinthető megfelelőnek, melynek teljesítése a 100 százalék körül mozog. A tanácsi ipar egész sor üzemében ez a tapasztalat. A Vegyesipari Vállalatnál ezzel szemben — mint a vizsgálat megállapította — az októberi átlag csupán — 78,4 százalék volt. Ezen belül az egyes textilfeldolgozó szalagok teljesítménye 36 százaléktól 80 százalékig erősen hullámzó. Ilyen alacsony teljesítményeknél szembetűnő a keresetek csökkenése is. A rossz normák következménye, hogy az elmúlt évben, 1960-hoz viszonyítva, tartósan csökkentek az átlagkeresetek. összehasonlításként látogatást tettünk Kalocsán a Textilfeldolgozó Vállalatnál, amely 1961 tavaszán vált ki a Vegyesipari Vállalatból. Körülményeik és adottságaik nem voltak jobbak, azonban a Vegyesipari Vállalat által felületesen megállapított: különböző normákat részletesen felülvizsgálták, átdolgoz ták, s vele egy időben több műVitzyáxut, síkos ax út! szaki és munkaszervezési intézkedést foganatosítottak. Az eredmény nem is maradt el. A normák teljesítése jónak mondható. Egyszóval a dolgozók jókedvűek, elégedettek, látják munkájuk eredményét, kezdeményeznek, egyre többen versenyeznek és szép munkasikereket érnek el. A Vegyesipari Vállalatról ma még ez nem mondható el. Kezdetnek azonban biztató, hogy a vezetőség végre belítta, a vizsgálatoknál feltárt helyzet nem tartható sokáig. Ha kissé kényszeredetten is, de hozzákezdtek a műszakilag valóban megalapozott normák kidolgozásához. Ennek eredménye a novemberi, decemberi normateljésíté- sekben már mutatkozik. Félő azonban, hogy ez is csak félmegoldás lesz, mivel jól képzett textilipari szakemberek hiányában, hathatós műszaki, munka- szervezési és technológiai intézkedések nem követik az 1961- ben alkalmazott munkanormák felülvizsgálását. Éppen ezért úgy véljük, hogy a vezetők felelősségének növelése mellett, a megyei tanács ipari osztályának is több segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a közgazdasági kollégium határozatát végrehajtsák: Ez egyet jelent a Vegyesipari Vállalat műszaki vezetésének biztosításával. Sándor Géza Közlekedési krónika A KRESZ-ismétlés e heti feladványa: 39. § 3-4. bekezdése Síkosak az úttestek, a járdák, nagyobb a baleseti veszély és ez a tény sokszorosan aláhúzva figyelmeztet az óvatosságra és a szabályok betartására. Az elsok egészen a szövetkezetbe »szoktak«. A szövetkezetből »-kiugrott« borbély, aki nem teljesítette a kötelezően előírt munkaegységet <— hajvágás közben — a meg nem kapott háztáji föld miatt lázongott. Zegnál Márk egy ideig csak hallgatta, de amikor látta, hogy az üzletben várakozó »ügyfelek« egy része közönyösen hallgat, más része pedig szapora fejbólintásokkal fejezi ki a »megkárosítottál« való együttérzését, ceruzát, papírt fogott, s józan tárgyilagossággal számította ki a szaván fogott, meghökkent borbély szeme láttára: ahelyett hogy követelni valója volna, még. ő tartozik ennyivel és ennyivel a szövetkezetnek. És hány és hány hasonló példát említhetnénk még — nemcsak Zegnál Márkról, de a másik négy pedagógusról is —, amelyek azt tükrözik, hogy gyakran a baráti kaocsolatok fölé emelkednek, felnőtt, embert nevelő, tudatformáló erejükkel. Honnan veszik mindehhez a bátorságot, a napról napra megújuló kitartást? Elsősorban egymástól, de azoktól is. akik nap nap után tanácsvárón hozzájuk fordulnak, ötük közös »hitvallását« Zegnál Márk fejezi ki elsőnek: — Közösségi embert csak közösségben lehet nevelni..: S ezt nemcsak a nevelésükre bízott -gyermekekre vonatkoztatják — akikkel társadalmi- műn- káb”" együ*f ásták meg a Petőfi . utca vízlevezető árkát* akikkel együtt hozzák létre az iskolai sportudvart, építik a vízvezetéket —. hanem a szülőkre, a felnőtt testvérekre: a szövetkezetben dolgozó kiszista fiatalokra is. Azokra a kiszista fiatalokra, akik a november 7-i kisdobos-avató ünnepségen az »avató szülők« szerepét vállalták. s akiknek méltó társává akarják nevelni az ő gyerekeiket. De mint már mondottuk, mindenekelőtt a saját életük példájával igyekeznek álláspontjuk igazát és szükségszerűségét bizonyítani. A saját életükkel, amelynek egyik fontos alaptörvénye a közös áldozatvállalás, az egymás cserben nem hagyása. Arra a kérdésre, hogy munka után szoktak-e találkozni, gya- koriak-e a közös szórakozások, szinte megütközve néznek rám: — De hiszen mi mindig együtt vagyunk, a terefere meg az asszonyok dolga ;j Most, miután napok teltek el a velük való találkozás óta, s makacsul próbálgatom. hogy minden jellemzőt megváltják róluk, egyre csak egy régi katona-szói ásmondás jár az eszemben . .. Egy régi bátor katonáé, aki ma is aszerint válogatja meg barátait, hogy megémé-e vele egy lövészárokban, feküdni, harcolni... Érzéseim szerint ez az öt garai pedagógus egy »lövész- árokban« folytatja kitartó, nemes harcát mindazokkal együtt, akik szebb, emberibb holnapunkért fáradoznak. Eszik Éva múlt héten történt több szerencsétlenség is erre int. Kokály József kecskeméti autóbuszvezető Kecskemét belterületén a síkos Izsáki úton a megengedettnél gyorsabban vezette járművét. Előtte egy gyalogos haladt, s hogy azt el ne üsse, hirtelen erősen lefékezett. Eközben az autóbusz megcsúszott és kifarolt balra, az úttest közepe felé. Ebben a pillanatban a vele szemben szabályosan közlekedő tehergépkocsi az autóbusz bal hátsó részének ütközött. A baleset következtében az autóbuszon körülbelül 1500 forintos kár keletkezett. Kokály József ellen eljárás indult. Súlyosan vétett a közlekedési szabályok ellen Kiss Ferenc kiskunfélegyházi autóbuszvezető is. A rábízott autóbusszal Kecske méten, a megyei kórház előtt — a szemben jövő forgalom ellenére — előzött és csak hajszálon, szerencsés véletlenen múlott, hogy súlyos szerencsétlenség nem történt. Az autóbuszban 39 utas foglalt helyet. Kiss Ferencet szabálysértés miatt feljelentette a közlekedési járőr. A legközelebbi szabálysértés elkövetésekor emlékeztetni fogja a közlekedési járőr az 1962-es év első hetében elkövetett fe- gyelmezettlénségére a BA 35—69 rendszámú Warszawa személy- gépkocsi vezetőjét, és bizonyára súlyosabban ítéli meg ügyét. Nevezett Kecskemét belterületén, a Szabadság téren — noha a közlekedés az úttest síkossága miatt nagymértékben volt veszélyes — balra kis ívben kanyarodott, s kanyarodás közben előzött is. A közlekedési járőr noteszébe került az EB 09—58 és az EB 13—49 rendszámú motorke- : ékpártul aj donosok szabálytalan- sága is. Mindketten a gyalog- iárdát használták közlekedés: útnak. Épül a foktői szivattyútelep Korábban hírt adtunk róla, hogy az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság megbízásából a Vízügyi Építő Vállalat Foktőn mintegy 14 millió forint költséggel reverzibilis szivattyútelepet épít, amelynek kettős rendeltetése lesz. A Dunából átemeli a vizet a folyamot és a Dunavölgyi Főcsatornát összekötő csatornába, illetve az ebben felgyülemlett talajvizet visszaszívatja- a Dunába. Ily módon hatalmas területen válik majd lehetővé a helyes vízgazdálkodás és ennek keretében az öntözés. pfi,: 'M mm : IJHSSBÍ' > dfiSi# A 60 lóerős földgyalu a szivattyútelep területét mélyíti. A képen látható bódéban vannak már a szivattyúk, amelyekkel a telep talajvizét megfelelő magasságban tartják ahhoz, hogy a szivattyúházat fel lehessen építeni. A talajvíz szintjének süllyesztéséhez egyébként aránylag kis területen 60 csőkutat is fúrtak. Felvételünk óta már elkészült az összekötő csatorna felett — közvetlenül a foktői tanácsháza mellett — ívelő, hét méter kocsipálya-szélességű vasbetonhíd, amely lehetővé teszi a község megnövekedett forgalmának gyorsabb lebonyolítását (Pásztor Zoltán felvételei.) Tis einher helyett Szokatlan látvány tárul ezekben a napokban Szabadszállás egyik határrészében, a Laposréten az arra járók elé. A kö- vesút melletti szarvas-ból hordják a trágyát. Ez önmagában is említésre méltó munka, mert bizonyítja, hogy a talaj zsírozó hatalmas halmának a tulajdonosa — az Izsáki Állami Gazdaság — nem alussza át a telet, hanem idejében rendeltetési helyére, a ba- lázspusztai földjeire juttatja a trágyát; — ahogy azonban azt elfuvarozzák, erre állnak meg néhány perc szem1 élődés végett az úton közlekedők. A trágyát nem kézi erőve' villázzák a kocsira, hanem géppel. A csehszlovák gyártmányú K—25 ös Zetorra szerelt marko- 'ó— a zetoros üdében végzet1 igépi „vezérlésével” — egyszerre három-három és félmázsát jut tat az öt szállító traktor pótko csijára, s nem egészen-tíz perc múlva útjára indulhat az első majd a második és. a többi szállítmány. Kézi erővel három err bér jó félórás munkájára voln szükség egy-egy három és fé! tonnás pótkocsi megrakásáho; A gép tehát mintegy 10 em bér munkáját végzi el, s által;' nemcsak másutt igénybevehet' munkaerőt, hanem időt: is megtakarítanak, nem beszélve arról, hogy a rakodás ily módon sok- hal olcsóbb is. A gazdaságnak tavaly óta két lyen trágyamarkolója van, bi- -onyságául annak, -hogy a nagyüzemi gazdaságban törődnek már az effajta — 's különben nem könnyű — munka gépesítésével is, - ■■■■■ £.1.
