Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-06 / 4. szám

» lflftS. lannSr it, szombat i. oldal Ötletedből kifogyhatatlan műszakiak A FŐQÉPMFSTER Nemcsak konzervet, hanem tésztát is gyártanak Csak a beavatottak tudják, hogy a Kalocsavidéki Fűszer­paprikaipari Vállalat műszaki osztályán ötletekben kifogyha­tatlan, leleményes, céljukat kö­vetkezetesen megvalósítani tudó embereik dolgoznak. Hogy ez rtesm amolyan szóbeszéd, ezt a múlt évi erőpróba jól példázza. A kettőt egyszerre Az 1960. év eleién . csak be­széltek arról, hogy á »papriká­sok« 1961-ben konzervet is gyár­tanak. A megbízatás hirtelen jött. Tetézte még a nehézsége­ket, hogy ez a feladat számuk­ra új volt. Nem ismerték a meg­oldáshoz vezető legcélraveze­tőbb utakat, módokat. — Ahogy ilyenkor lenni szo­kott, összedugtuk a fejünket, hozzákezdtünk a feladat meg­valósításához Meglátogattuk a különböző konzervgyárakat, tö- ■viről-hegyire megtudakoltuk, milyen gépekre, berendezésekre van szükség — mondja Folyva Lajos gépészmérnök, a műszaki osztály vezetője. A gyár vezetőinek a legna­gyobb gondot a víz előteremtése okozta. Kzt is megoldották. Köz­ben jött az újabb hír: nem akarják időre legyártani a kon­zervipari berendezéseket. Sok szaladgálás, segítségkérés után a megye ktsz-ei a kért határ­időre legyártották a berendezé­seket, a Kiskunfélegyházi Gép­gyár pedig leszállította a 300 hektoliteres alumínium tartá­lyokat. ' — A felkészülésre szánt há­rom hónap alatt teremtettük meg a műszaki előfeltételeket az új üzemrész, a konzervüzem beindításához — mondja a mű­szaki osztály vezetője. Jelentős megtakarítás Helyére került a 110 konzerv­ipari gép-berendezés, kialakítot­ták az uborkagyártó gépsoro­kat, közben tökéletesítették a paprikafeldolgozó berendezése­ket. Az évi megtakarítás eléri a 120 ezer forintot. Vízlágyítót szereltek fel a kazánokra, s ez­zel a vízkő eltávolításának ide­jét a régebbi egy hónapról né­hány napra csökkentették. Ben- ke Antal vegyészmérnök. Bauer János régi paprikaipari szak­ember és Gressai Zoltán gépész­mérnök megoldották az őrölt paprika dúsítását. Újításuk nyo­mán nemcsak javult a paprika minősége, de több milliós meg­takarítással számolnak. Hozzá­kezdtek a kísérleti vastalanitó berendezés elkészítésihez, mely­nek megvalósítása az igénye 800 ezer forintot fordítanak fejlesztésre Megyénkben egyre több helyen térnek, rá az öntözi «es gazdálkodásra, és ezzel kapcso­latban a kecskeméti, valamint a kiskunfélegyházi járásban igen nagy feladat vár az Alpár és Környéike Vízgazdálkodási Társulatra. Felkerestük Alpáron a társu­lat vezetőségét ét, Kása Antal elnök beszámolt arról, hogy — először mint nyárigát-társulat «— 1957-ben alakultak meg ön­— Jelenleg milyen létesítené '.yekkiel rendelkeznek? — Vein 13 kilométeres gátunk, három nagy zsilipünk és több mint 100 kilométer hosszú csa­tornahálózatunk. Ezeken kívü’ öntözőműveiket is építünk. Most, a télen, hatszázezer forint költséggel . úgynevezett surrantót építenek Nagy árvíz esetén ugyanis fel kell készül- niök arra, hogy a vizet áitan­Pislogó fényben sebb konzerváruk . gyártását te­szi lehetővé. Újabb feladat — Egy hónappal ezelőtt tud­tuk meg. hogy 1962. január 1- től be kell indítanunk a tészta­üzemet. A gépeket már beállí­tottuk. Hogy mibe kerül a tan­díj, az majd később válik el. A próbák azt bizonyítják, hogy a tészta száradási ideje nálunk más gyárakkal szemben nem tíz-tizenkettő. hanem . nyolc, esetleg tíz óra között lesz — hangsúlyozza Polyva Lajos gé­pészmérnök. — Az új üzemrész három mű­szakban termel, állandóan 50— 60 munkást foglalkoztat. Eny- nyivel nő az állandó dolgozók száma — szól a gépészmérnök közvetlen munkatársa. A feladatok nagy csokra — amelyet a műszaki, szervezési, intézkedési terv fog egybe — még 38 .olyan tennivaló elvég­zését írja elő, melynek megva­lósításával tovább csökken a termékek előállításának költsé­ge, tökéletesednek a termelőbe­rendezések, nő a dolgozók gya­korlottsága és szakmai tudása, több, jobb konzerv, tészta és paprika kerül a fogyasztók asz­talára. V. K. (VWVWWWVWWSWW — Leesett a kerékpárjáról Nagy Ferenc belsőnyíri jószág- gondozó. Váll- és kézsérüléssel került a megyei kórház sebé­szetére. • — Altatómérgezést szenvedett K. Istvánná kecskeméti lakos Kezelés végett kórházba szállí­tották. Haját már ezüstre festette az idő, de szorgalmáról példát ve­hetnek a fiatalok. Minél több a munka, annál nagyobb lendü­lettel fog megoldásához Varga Zoltán osztályvezető. Munkahe­lye a vállalat központja. A gép­termen áll vagy bukik a Bács- Kiskun megyei Nyomda Válla­lat tervteljesítése, tőlük függ az év végi nyereségrészesedés. Itt tehát mindennek rendben kell lenni. Ennek őre ő: a főgép­mester. Tizenhét nyomdagép gazdaságos üzemeltetése, a jó minőség biztosítása komoly fel­adat és nagy felelősség, ámít csak jól összehangolt munkával lehet biztosítani. Varga Zoltán ezért összekötő is a szedőteremi a gépterem és a " könyvkötészet között, hogy a folyamatos mun­ka, a termelékenység növelésé­nek minden feltétele adva le­gyen. A gyakorlatban ez ezer­féle nyomtatvány, s 1961-ben már 64 tonna mezőgazdasági szakkönyv elkészítését jelentette pontos határidőre. Ennyi gond nyomja vállát, mégis van ideje, hogy a fiatalabb kollégákat be­vezesse a szakma rejtelmeibe, s ha kell, gyakorlatban mutassa meg: milyen a szép nyomdai munka. Szorgalmával,, a-főgép­mester teendőinek jó ellátásával érdemelte ki a Könnyűipar ki­váló dolgozója kitüntetést. A társulat egyik levezető- és ön tömés atom ója, a hozzá tartozó zsilippel. fcéntes belépéssel. Az egy egy hold után befizetett 180 forint tagsági díjakból a Tisza árja ellen úgynevezett „nyárigátat’' építettek. Ma már — a vízgazdálkodási társulattá történt átalakulás óta _ lényegesen megváltozott a feladatuk; 1962-től az öntözés lesz a legfontosabb tennivaló juk. az, hogy az árvízvédelen- mellett a folyó vizét elvezessék öntözésre. — Hány tagja van a társulat tiak?. =- Az eddigi egyéni tags^r helyett hatvan jogi személy tartozik hozzánk és ez azt je­lenti, hogy Kecskemét,. Alpár Tisza’'’ifalu. Nyáríőrinc, Tlsza- sas, Lakitelek és Bokros határp .— a kezdet’ nyolcezer helyett é— jplntegy 80 ezer holddal tar­tózik ; érdekeltségi terüle+ünk höZi A .kezdeti holdanként! 180 nal szemben — amely összeget csunát* az árvímé^-Vm.re hasz Háltuk fel — csak. 10 forint a tagsági díj. gedjek a gáton. A víz rombolás mentes átengedésére szolgál a 200 méteres surramtó. Ebben az évben 800 ezer fo rintot fordít a termelőmunkára anyagbeszerzésre és székház vá­sárlására a társulat. Nem hallgathattuk el azttserr hogy néhány közös gazdaság még idegenkedik a társulatba való belépéstől. Ezek közé tar­tozik az alpári Búzakalász Ter­melőszövetkezet is. Pedig, hogy az öntözéses gazdálkodással mi- ’yen jövedelemre lehet szert tenni, ’ példa rá a Solti Szikra Psz, ahol köztudomású, hogy nagyrészt az öntözésnek köszön­hetően az elmúlt évben 56 fo­rintot fizettek munkaegységen ként, — az alpári tsz-bem pe dig csak 20 forintot. A lerme’őszöve'ltezefe’d tagsági díjuk egész összegét ter­mészetben is leróhatják, azaz a társulat tervei szierinti föld­munka ellenértékét ebbe az ősz szegbe beszámítják. ts — t, Megyénk déli peremén já­runk. A néhány házból álló fa­lucska szélén a névtáblán ez áll: Bácsszőlős. A község egyetlen termelőszö­vetkezetének irodáját keressük. Megkopaszodott gyümölcsfák sű­rűsödő ágai között haladunk. Falépcsőkön megyünk fel az épületbe. Olyan, mint egy kö­zépkori vár. Villany sincs. A petróleumlámpa gyenge fénye fantasztikussá növeli a sürgö­lődő emberek árnyait. Sokan vannak. Lárma. füst. A kezek demizsonokat lógatnak: pálin­kaosztás folyik. Akiknek nem ízlett a munka A közős gazdaság neve: Ke leti. Fény. Bizony, az elnevezés nem illik az itt uralkodó sötét­séghez. A belső szoba íróasz­tala mögül valósággal a ho­mályból kell kiásni Bánó Má­tyás főkönyvelőt. A szövetkezet munkája és gondjai felől érdek­lődünk. — Sok problémával küzdöt­tünk tavaly, s küzdünk most is — mondja. — Tavasszal volt a felfejlesztés. A mostani szövet­kezet két régebbi közös gazda­ság összeolvadásából jött létre. Megtudom azt is. hogy bár a belépési nyilatkozattal rendel­kező tagok száma meghaladja a 350-et — közülük mintegy százhúszan nyugdíjasok vagy arra jogosultak. Tehát munka- képtelenek. Ezenkívül mintegy ötven azoknak a száma, akik­nek a közös munkához való hozzáállása — enyhén szólva — nem kielégítő. Ezek az emberek a múlt év. tavaszán léotek be a szövetkezetbe, azelőtt 3—4 hol­don gazdálkodtak, s eddig még mem rázódtak bele« a közös- Arti Ir^r^V'» ' £c>SF>a. Mit tett érdekükben a vezg tőség? Annyit megtudok, hogy- a munkafegyelem megjaví­tása érdekében — több alka­lommal hoztak határozatot, de azok végrehajtása mindig elma­radt ... így történt aztán, hogy jelen­tős területen földben maradt a cukorrépa. Pedig jó termés volt, 170 mázsa holdanként. Itt kü­lönösen megmutatkozott a szö­vetkezet egyes gazdáinak a munkához való »iszonva« — »hogy a főkönyvelő mondja. Vannak eredmények is Azért a kép mégsem teljesen sötét. Hiszen vannak eredmé­nyek is, amelyek biztató suga­rakat vetítenek a közös gazda­ság útja elé. A szőlő nagyon jól fizetett: húsz mázsát holdanként. Pedig csak 14 mázsa a szokásos át­lagtermés errefelé. Részben en­nék köszönhető, hogy az idén már nem lesz mérleghiány. Ta­valy volt: Közel 50 ezer forint Igaz, hogy az egyik jogelőd tsz-nek. Ám ezt is ki kell egyen­líteni. S emellett építették is — sa­ját erőből. Három — egyen­ként 250 férőhelyes — süldőszál- 'ást, egy 120 férőhelyes hizlal­dát, csibenevelőt, növendék- marha-istállót. s még számos más gazdasági épületet. Már az első évben berendezkedtek a nagyüzemi állattartásra. Mennyi lesz a munkaegysí" értéke? A főkönyvelő erre is választ ad: 22 forint. Szerény kezdet, igaz, de a szövetkezet gazdá’n múlott elsősorban, hogj nem lesz több. Ez tanulság i: »hét számukra. Amit az új év ígér Az új gazdasási év *nár töh 2t ígér. Wi’sz'-v’-u-inc fnr'nt«-. lemeznek. s ha a tagság a múlt évinél jobban végzi a rr,unkát, ezt az összeget könnyerj- elérik, sőt túlhaladják. Rajtuk áll, ho­gyan dolgoznak. A tavasszal telepítőnek 20 hold szőlőt és 30 hold gyümöl­csöst. Az építkezéseket-' pedig tovább folytatják. Növelik a 'jó­szágállományt is. Saját erőből akarnak létrehozni egy kétezer mázsa termény tárolására alkal­mas magtárt... -' ■ :.. Ezek még csak tervele. Nem elérhetetlenek. A szövet­kezet gazdáinak dolgos része bizonyára sarkára áll', s jobb belátásra bírja a munkától hú- zódozókat is. A tanulságot a vezetőségnek is le kell vonnia a tavalyi tapasztalatokból. S reméljük, nem a szégyen­kezés pis'ogó lámpafényében, de az eredmények’ ragyogó su- gárözönében állhatnak majd a nyilvánosság elé. Hatvani Dániel Havonta kétszer jelenik meg a Kertészet és Szőlészet A Kertészet és Szőlészet című folyóirat ezentúl havonként két­szer jelenik meg. Az eddiginél is részletesebben tárgyalja a gyümölcs-, szőlő-, zöldség- és dísznövénytermesztést, valamint a borgazdaság gyakorlati kér­déseit, ad tájékoztatást a leg­újabb kutatások megvalósítható eredményeiről és az üzemi ker­tészeti termelés legkorszerűbb módszereiről. Külön rovatban jelentős terjedelmiben foglal­kozik a háztáji és a házi kertek tenniva'óival. Sok ötlettel, gya­korlati tanáccsal szolgál, és szé­lesebb teret nyit az olvasók kér­désein -k, az azokra adott vála­szuknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom