Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-31 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR- SZOCIALISTA lapja MUNKASPÁIüP^BÁCíS ­KISKUN MEGYEI XVn. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ara 60 fillér 1962. JAN. 31, SZERDA IS ssnxalébhal no a terme'élrenvgé« A termelés 69 százalékát exportálják 100 vae'nn készétel a kereskedelemnek 425 millió forint értékű árut termei 1962 ken A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR a Hattól! mezígazdisígi miníiavorayíröl tárgyalt a KISZ megyei végrehajtó bizottsága X Kecskeméti Konzervgyár termelésének alakulása érdekes tükörképét adja a mezőgazda­ság szocialista átszervezése so­rán megyénkben történt válto­zásoknak. A belterjes gazdálko­dásra való törekvés, elsősorban a nagyüzemi zöldség- és gyü­mölcstermesztés eredménye, hogy a gyár idei termelése több mint kétszerese lesz a négy év­vel ezelőttinek. Bács-Kiskun megye legnagyobb ipari üzeme 1958-ban 192 millió forint érté­kű konzervárut adott a nép­gazdaságnak. Az 1962. évre tér. vezett termelés viszont 425 mil­lió forint Jövőre már félmil- liárdról beszélhetünk. A máso­dik ötéves terv végén pedig megközelíti a 800 millió forintot. A fejlődésnek ez az üteme Célratörő vezetést, szorgalmas kollektívát dicsér. Még többet mondanak azonban a számok, ha a konzervgyártás gazdasá­gosságának alakulását vizsgál­juk. Az egy munkásra eső ter­melés értéke 1938-ban 84 ezer forint volt. Tavaly már 117 ezer forintot jelentettek, az 1962. évi terv pedig 135 ezer forintot irá­nyoz elő. Mint a vezetők közöl­ték, a gyárban folyó szocialista verseny, a műszaki normák szé­leskörű alkalmazása, valamint az eddig tett munka- és üzem- szervezési intézkedések bizto. sítják, hogy az idén 15 száza­lékkal növekedjen a munka termelékenysége. Más szóval ez azt jelenti, hogy az 1962. évi többtermelés közel 90 százalékát a munka ter­melékenységének növelése adja. Hasonlókat írhatunk az ex­porttermelés fejlődéséről. A Kecskeméti Konzervgyár termé­keiből 1820 vagon áru került exportra, melynek 42 százalé­ka több mint tíz kapitalista or­szág között oszlik meg. Idén a tervezett exportmennyiség 2120 vagon, ami megfelel az 1962. évi összes konzervkiszállí- tós 69 százalékának. De az idei év több tekintetben meglepetés­sel szolgál a hazai vásárló kö­zönségnek is. Hetvenhat féle gyümölcskon- zerv. 28 féle főzelék és paradi­csom készítmény, egész sor készétel, levespor és szárítmány, összesen 150 féle konzerváru szerepel a Kecskeméti Konzervgyár két üzemtelepének gyártási programjában. A befőtt termelés eléri a 400 vagont, kétszeresére nő a köz-' kedvelt gyümölcslevek (őszi. és sárgabarack, meggy, birsalma stb.) készítése. Közel 1300 va­gon főze'ékkonzerv kerül forga­lomba. ötven százalékkal nő és előrelátható'ag eléri a 450 va­gont a zöldborsó konzervek mennyisége. A különböző pa­radicsom készítményekből 650 vagonnal gyárt a vállalat. A szárított főzetek mennyisége 75 vagonra emelkedik. Gondoltak emellett a gyár ve­zetői arra is, miképpen könnyít- hetnének a dolgozók második műszakján. Tárgyalások folytak a belkereskedelem képviselőivel is. így került az 1962. évi gyár­tási tervbe 100 vagon készétel. E szép tervek valóra váltása magában véve is nagy feladat. Tovább növeli azonban a gyár vezetőinek, de ugyanúgy a mű­szakiaknak a felelősségét, hogy a 3650 vagon készáru előállítá­sát, az elmúlt évinél olcsóbban, öt százalékos költségszint- csök­kentéssel kell elérni. A vezető­ség elsősorban a törzsgárdától, a szocialista brigádok tagjaitól kért ehhez segítséget. Jelenleg 40 brigád küzd a gyárban a szocialista cím elnyeré­séért. Közülük 12 brigádnak ítélték azt oda a januári termelési ta­nácskozásokon. Itt történt meg az éves terv részletes felbon­tása az egyes üzemrészekre, s örömmel számolunk be róla, hogy a kollektíva egyöntetűen vállalta azok teljesítését A vezetőség és a műszakiak most azon dolgoznak, hogyan lehet még ésszerűbbé tenni 1962-ben a nyersanyagok, gyü­mölcs- és zöldségfélék feldolgo­zását. A fő cél az: minél kevesebbszer nyúlni az áruhoz! A két üzemtelepen ezért egész sor munkaátcsoportosítást haj­tottak vére. Elhatárolták: me­lyik üzem mit gyárt. így lehe­tővé válik az anyagok, félkész­áruk, üvegek, ládák stb. két gyár közötti utaztatásának csökkentése. Üzemen belül pe­dig az anyagmozgatás útjának lerövidítésével és a hagyomá­nyos raktározási módszerek kor­szerűsítésével járulnak hozzá a termelési költségek csökkenté­séhez. Sándor Géza Kedden délelőtt Kiskörösön tanácskozást tartót! ak az MSZMP járási bizottsága és a járási ta­nács végrehajtó bizottságának tagjai az egyszerű szövetkezeti formák működésének eddigi ta­pasztalatairól A megbeszélésen jelen volt Fejes Sándor, a Föld­művelésügyi Minisztérium Ker­tészeti Főosztályának vezetője, Tóth Mihály, a Föld., Ívelés- ügyi Minisztérium kertészeti fő­előadója, Tófa Béla, a SZÖ- VOSZ osztályvezetője, Sarok Antal, a megyei tanács vb el- nökhelvettese, Brachna János, a MÉSZÖV igazgatóságának elnö­ke és Ágoston András, az MSZMP kiskőrösi járási bizott­ságának titkára. A jelenlevők elsőnek a beszá­molót vitatták meg, amely ér­tékelte a szakszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok el­múlt évi eredményeit, s meg­határozta az idei feladatokat a vezetés megerősítésére, a tag­A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Bács-Kiskun megyei Vég­rehajtó Bizottsága január 30-án, kedden ülést tartott. A végre­hajtó bizottság megtárgyalta az 1960. évi ifjúsági mezőgazdasá­gi munkaverseny eredményeit és a fiatalok termelési mozgal­mainak tapasztalatait. Megálla­pították, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban vesznek részt a mezőgazdaság előtt álló fel­adatok megoldásában, a terme­lőszövetkezetek megerősítésé­ben, a termelési eredmények növelésében. Míg 1960-ban 2100 fiatal nevezett be az országos mezőgazdasági termesztési ver­ság szakmai képzésére, a tervek elkészítésére, a munkaszerveze­tek kialakítására, a szántóterü­letek művelésére, az elosztás módjára, a talajerőpótlásra, a növényvédelem megszervezésére, a közös területek kialakításéra és a telepítésre vonatkozóan. Az előterjesztés minden egyes oontját élénk és elemző vita követte. Elsőnek Brachna János szó­lalt fel, s elismeréssel nyilatko­zott arról, hogy a szakszövetke­zetek már az első évben ered­ményes munkát végeztek. Nem csekélyek azonban az idei fel­adataik sem. Főleg a telepítések során kell sok problémát mes- oldaniok. A betelepítésre kerülő területeket minél előbb ki kell ielölni, nemcsak erre az évre, hanem a további öt esztendőre is. A munka jó megszervezése fokozott alaposságot igényel, s a gépállomásokkal március végéig meg kell kötni a szerződéseket senybe, addig az elmúlt évben már közel 5000-rel nőtt a ver­senyben résztvevők száma. A végrehajtó bizottság elis­merését fejezte ki a fiatalok lelkes, eredményes munkája iránt és felhívta a KlSZ-bizott- ságok figyelmét az idén ismét megrendezésre kerülő országos mezőgazdasági ifjúsági termesz­tési verseny jó megszervezésére. A KISZ megyei végrehajtó bizottság ülése megtárgyalta a dunavecsei járásban és Kecs­keméten folyó KISZ-oktatás ed­digi tapasztalatait és elfogadta az MHS-sel való együttműkö­dés ez évi tervezetét is. A talajmunkákat augusztusra kell elvégezni. Hasonlóan fon­tos a talajjavítás és a szaporító­anyag szelektálásának időben történő elvégzése is. Létre kell hozni a gyökereztető iskolákat. Ugyanakkor nem szabad megfe­ledkezni az elmúlt évben tele­pített szőlők és gyümölcsösök gondozásáról sem. Ezt a járási szervek állandóan kísérjék fi­gyelemmel. Nem kevés munkát igényel az öntözés megszerve­zése sem. Ehhez a Csengődi Ál­lami Gazdaság segítségét is igénybe lehet venni. Végül a földrendezés meggyorsítására és a szakszövetkezetek politikai megerősítésére hívta fel a jelen­levők figyelmét. Egyúttal kö­zölte, hogy a szakszövetkezetek elnökei részére a közeljövőben egyhetes tanfolyamot indítanak. Ezután Sarok Antal szólalt fel, s a szövetkezeti demokrácia fokozott érvényesítését hangsú­lyozta. Elmondotta, hogy a kül­döttgyűlések semmi esetre sem helyettesíthetik a közgyűléseket. Majd foglalkozott az éves tervek szükségességével, a munkaszer­vezetek kialakításával, a gépek beszerzésével, a közös állatál­lomány biztosításával és a nö­vényvédelem kérdéseivel. Tóta Béla javasolta, hogy a szakszövetkezetek az évenként betelepítendő területek nagysá­gát az összterület 4 százalékáról növeljék legalább 6 százalékra, mivel így nagyobb lehetőség van az ötéves telepítési terv végrehajtására. Továbbá hang­súlyozta, hogy a szántóterülete­ken a szövetkezetek és a ter­melőszövetkezeti csoportok fog­lalkozzanak zöldségtermesztés­sel. Felszólalt Fejes Sándor is, és a nagyüzemi táblák kialakítását szorgalmazta. Felhívta a szak- szövetkezetek és a járási vezetők figyelmét, hogy a telepítések so­rán ügyeljenek az egyes szőlő- és gyümölcsfajták közötti he­lyes arányok betartására. Ebben komoly segítséget nyújthat a nemrég létrehozott műszaki bi­zottság. ■ i Végezetül Ágoston András vá­laszolt a kérdésekre és a fel­szólalásokra. Értékelte az él­hangzott javaslatokat, amelyek hatékonyan segítik az idei és a ’■ésőbbi termelési, valamint te­lepítési célok megvalósítását. h. 0, : Kévekötő aratógépek Csehszlovákjából Hat új. csehszlovák gyártmányú kévekötő aralógép érkezett a K- un lélégyházi Gépállo­másra. A nagy teljesítményű gépek alkalmazása is hozz'j'rul majd a nyári aratás eredmé­nyes, időben való elvégzéséhez. Képünkön a gépállomás két mun’ ása a csehsr’ovák ar^>‘ógé­pek működésével ismerkedik. (Pásztor Zoltán felvétele.), Az egyszerű szövetkezeti -formák tapasztaltairól és feladatairól tanácskoztak Kiskőrösön

Next

/
Oldalképek
Tartalom