Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
1962. január 2S. vasárnap R. aldal Kétszáz lakást építenek a fiatalok az idén 'A KISZ megyei bizottsága — annak érdekében, hogy a bérből és fizetésből elő fiatal hazasok mielőbb lakáshoz jussanak — csoportos családiházépítő akciót kezdeményezett. Ennek lényege, hogy a fiatalok az egész lakótelep építésén csoportosan vesznek részt. Az akció szervezésével megyénk város; KISZ-bizottságait bízta meg. A. tervek szerint az idén mintegy 200 lakast létesítenek. Ebből Kecskeméten 60, Kiskunhalason 50. Kiskunfélegyházán 40—50, Kalocsán 30, Baján pedig 25 családihaz, illetve lakás épül fel. E nagyszabású terv végrehajtásának szervezése már megkezdődött. Kecskemét kivételével mindenütt létrejöttek az intézőbizottságok és az építési tanácsok. Ezek szervezik a fiatalokat az építkezésre, tárgyalnak a tanácsokkal a telkek kijelöléséről, készítettik el a költségvetést, intézik az OTP-riál a hitel- igénylési. kutatják fel a helyi anyagot — ami olcsóbbá teszi az énítkezést — megbeszélik a TüZÉP-nel az építőanyag-biztosítást stb BÁJÁN állnak legjobban az előkészületekkel, ahol már hagyományai vannak a csoportos ifjúsági lakásépítkezésnek. Az idén épülő házakhoz szénporos téglaégetéssel már az összes téglái előállították a fiatalok, s azt a helyszínre is szállították. KISKUNHALASON ugyancsak jól állnak a szervezéssel. Eddig több mint 40 ifjú pár jelentkezett, a tanács már kijelölte az építkezés színhelyét, kiválasztották a típusterveket, s úgy határoztak, hogy április elején megkezdik a munkát. KALOCSÁN a fiatalok — bajai mintára — iker családiházakat szándékoznak építeni. Megegyeztek a tsz-ekkel, hogy közösen égetnek téglát. A telkek már a rendelkezésükre állnak, sőt a tanács műszaki csoportja a tervdokumentációk teljes elkészítését is vállalta, méghozzá társadalmi munkában. Gyengén halad a szervezés Kiskunfélegyházán, ahol még csak a fiatalok jelentkezése kezdődött meg. Kecskemétről sajnos még ezt sem mondhatjuk el. Jelentkezők itt is lennének sokan, de a városi KlSZ-bizott- ság nem kapott még választ a tanácstól, hogy hol jelöli ki az ifjúsági lakótelep helyét. Pedig Négy ssereneséttenség n műit hét mérlegén Közlekedési krónika Ez évben idáig bekövetkezett 23 kö lekedési szerencsétlenség közül Herczeg Mihály, a két kisgyermekes kiskőrösi lakos halála — ittasan ült a vontatóra és az útmenti árokba borult — már a harmadik végzetes kimenetelű eset. A Kiskőrösi Gépállomás munkájának fogyatékosságára hívja fel a figyelmet, hogy legutóbb a múlt év decemberéiben Néző Sándor, a gépállomás tehergépkocsijával. ittas vezetés miatt ugvancsak az árokba borult és felelőtlenségével ötezer forint kárt okozott. Az elmúlt tói év folyamán a gépállomás — ittasság miatt — négy személy ellen folytatott fegyelmit. Kár. hogy az ügyeket a rendőrségnek Bern jelentették. Klinkó Mihály Kiskunfélegyháza határában a Csongrádi úton, a Kiskunmajsai Gépállomás tehergépkocsijával futott az árokba, miközben Szalai Gyula kiskunmajsai lakos nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az anyagi kór 500 forint. A baleset oka: a járművezető figyelmetlensége. Az iskolai közlekedési őrségi csoportok hálózatának kiszélesítésére hívja fel a figyelmet a következő két szerencsétlenség. Urbán János hatodik osztályos tanuló, Kiskunfélegyháza belterületén kerékpárjával körültekintés és irány jelzés nélkül a Vadász .Miklós helyi lakos vezette személvgéokocsi elé kanyarodott. A jármű vezetője nem figyelt, eléggé, s a fiút elütötte. A személvgéokocsi egyik utasát, Vidéki Lászlót. 20 napon túl. a gyermeket nvolc napon túl gyógyuló sérüléssel szállították a kórhá zba. Sollvadkerten az úttesten sza- bálvtalanul áthaladó hétéves Csili ik Zsuzsii Gáspár Ferenc bocsai motoros ütötte el, gyorshajtás következtében. A közlekedésrendészeti hatóLeesett a fáról és szörnyethalt Bíró Vince Kiskunfélegyházi IX. kér. 156. tanyaszám alatt' lakos kiment a tanya közelében levő gyümölcsfákat metszeni Este nem ment be a tanyára de a hozzátartozók csak reggel indultak keresésére. Meg is találták az egyik fa alatt, élettelenül. Metszés közben leeseb a fáról, koponyaalapi törés' eaesnvedett. azonnal meghalt. sáf ezúton is kéri az általános iskolák igazgatóit és nevelőit a baleseteihárítás munkája fokozottabb -támogatására. • A KRESZ múlt heti ismétlésre feladott — a sebességkorlátozással kapcsolatos — szabályait a következő rendszámú járművek vezetői sértették meg: KI 03—29, BA 28—26, CA 81—29, EB 19—04 és EJ 88—41. Farkajs Ferenc, Baja, Pandúr utca 65. szám alatti lakos pedig éles kanyarban szabálytalanul előzött meg egy vontatót. április elején a® építkezést is meg kellene kezdeni. Az akadályok azonban köny- nyen elháríthatok és mind az öt városunkban idejében hozzákezdhetnek az építkezéshez. Ennek érdekében a megyei és városi párt-, KISZ- és tanácsvezetők még' ebben a hónapban közös megbeszélést tartanak. A KISZ megyei bizottságának az a terve, hogy az ifjúsági lakásépítő akciót az ötéves terv minden esztendejében megismétlik és 1965 végére több mint 800 lakást építenek ily módon. Ez a célkitűzés szervesen illeszkedik kormányunk lakásépítési programjába. N. O. Hz MSZBT tervei A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottsága január hó 27-én, szombaton tartotta soron következő ülését. Az ülésen részt vettek a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a kulturális intézmények képviselői. Baksa Gyula megyei titkár beszámolt az elmúlt időszakban végzett munkáról és központi feladatként jelölte meg az orosz nyelv elsajátításával kapcsolatos teendőket. Ennek érdekében február 15-én három részből álló tanfolyamot indítanak a megyében: kezdő, haladó és társadalmi szinten. A tanfolyamokon hanglemez és magnetofon használatával könnyítik meg a nyelv- tanulást. A Hazafias Népfronttal közösen öt előadásból álló sorozaton hanglemezekről ismertetik a legnagyobb orosz zeneszerzők alkotásait. Üzemekben, termelőszövetkezetekben a szovjet ire halomról terveznek előadásokat. Megemlékeznek február 10-éi Puskin halálának 125. évfordulójáról. «OOCOOOCOOOOOOOOCXXXOOOCyXíCOOOOOOt KRITIKA — ÖNKRITIKA Megnőtt a Megyénkben az ipar után a mezőgazdaság is a szocializmus útjára lépett. Befejeztük a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Több tízezer dolgozó paraszt ma már szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozik, s a szocialista társadalom aktív építője. Gondolkodásmódja, tudata azonban mégnem mondható szocialistának. Sokat, nagyon sokat kell még azon fáradoznunk, hogy a szocialista gazdasági alapon szocialista tudatú emberek éljenek. S e kérdés vizsgálatánál fontos szerepe van az értelmiségnek, különösen a falusi értelmiségnek. A szocializmus felépítése elképzelhetetlen az értelmiség aktív részvétele nélküL Ha ez így van, akkor nem véletlen, hogy manapság oly sok szó esik az értelmiségről, különösen ha a felun végbemenő változást vizsgáljuk. A Központi Bizottság a múlt év áprilisában megvizsgálta a falusi kulturális munka néhány kérdését és határozatot hozott annak szervezettebbé tételére. E határozat volt az alapja a megyei párt vb 1961/62-es év főbb -él ki t ű zéseinek, amelyek: mindenekelőtt a szocialista kultúr- forradalom ütemének meggyorsítása, a dolgozó parasztság általános és szakmai műveltségének növelése, a politikai, gazdasági feladatok segítése a kultúra saiátos eszközeivel. A közelmúltban valamennyi járásban és városban és mintegy negyven községben megvizsgáltuk a kulturális munka helyzetét. Kézzelfoghatóan nagy fejlődés tapasztalható megyeszerte a kulturális feladatok végrehajtásában. 1959-től maidnem kétszeresére nőtt a felnőtt oktatásban résztvevők száma. Nagy •jlődés mutatkozik a könyv- tármozgalomban. A TIT keretében folyó ismeretterjesztő előadások száma is jelentősen nőtt. 1960- ban megtartott 1714 előadással szemben 1961-ben 3161 volt az előadások száma, a TIT- tagok száma 686-ról 1071-re növekedett. Ha az előadások témakörét nézzük, azt láthatjuk, hogy az egészségügyi ismeretterjesztő előadások száma a legmagasabb. (1961-ben 381.) Kielégítő a társadalomtudományi, természet- tudományos előadások számaránya, s igen alacsony az agrárelőadások száma: 1960-ban 207, 1961- ben 314. (Jóllehet ide soroltuk az állatorvosok által tartott állategészségügyi előadásokat is.) Ha figyelembe vesszük megyénkben az agrárértelmdsé- giek számát (több mint másfélezer) a termelőszövetkezetekbe kihelyezettek arányát (közel 250) még inkább okunk van megkeresni annak gyökerét, hol van C i pő-íö rtén et Néhány. héttel ezelőtt Londonban egy társaságban voltam. Jói éreztük magunkat, beszélgettünk, ittunk is egy kicsit, szabadelőadást tartottam a magyar borokról. Megmagyaráztam, hogy a tokaji aszút mi nem vacsorához isz- szuk, hanem előtte, vagy inkább utána, lefordítottam a' bikavért, a leánykát, az ezerjót, a szürkebarátot. A társaság egyik tagja megkérdezte, meg tudja-e venni az átlagos magyar *mber ezeket a szépne- vű borokat. Innen már csak két lépés kellett az életszínvonalig, a Id mit kérésig. Kértem egy darab papírt, leírtam rá valamit, összehajtottam. a poharam alá tettem. Jó feltűnően csináltam, de közben azt játszottam meg, hogy titokban akarom tartani, mint a falusi bűvész a színpadon, amikor jobbkezével valami szemmel láthatót mutogat, hogy köz., ben a ballal megcsinálja a kunsztstiklit. „Mit írt fel?” — kérdezték. „Majd ha itt lesz az ideje, megmutatom’’ — feleltem. Nem kíváncsiskodtak, angolok, mindenekfelett tisztelik a játékszabályokat. Néhány perc múlva Henry megkérdezte: „És mondja, hány óra bérért tud egy magyar munkás egy pár cipőt venni?” ^Köszönöm!” — kiáltottam és átadtam neki az összehajtott cédulát a pohár alól. „Olvassa feli” — kértem. Hüledezett is, nevetett is. A saját kérdése volt rajta. Felolvasta. Nekem estek mind. „Honnan tudta?” — „Nincs benne semmiféle varázslat”, mondtam — ,.de az idén több hetet töltöttem nyugati országokban, vártam ezt a kérdést.” Megadtam rá a feleletet. Tamáskodtak. Henry kijelentette, hogy 5 olvasott erről valamit. Igaz, van olcsó cipő, de abból minden dolgozó csak kétévenként kap egy párat és az is otromba, ódivatú. Mindnyájan a lábamra néztek. Henry arca felragyogott. „Például ez”, mondta. 4 többiek helyeseltek. Engedelmet kértem á háziasszonytól, hogy levethessem a cipőmet. Megadta és szolidaritása jeléül ő is levetette Nagyon szép lába volt. Egy ideig rajta felejtettem a szememet, azután Henry kezébe nyomtam cipőmet és megkértem, olvassa el, mi van a bélésébe belenyomtatva. Henry elolvasta és meghajtotta a fejét: „Nyert”, mondta. „Mi az, mi az?” — kiáltoztak a többiek. „Mindenki maga ürítse ki a keserű poharat!’’ — mondta tréfás ünnepélyességgel. Cipőm kézről kézre járt. Mindenki elolvashatta a feliratot: „Alberti e Fra- telli, Torino”. Ott vettem, londoni utam előtt három héttel, nem is olcsón, 6800 líráért. A történet önmagában is kerek, pedig van folytatása is. Ma egy hete egy pesti társaságban voltam. Jól éreztük magunkat, beszélgettünk, ittunk is egy kicsit. Elmeséltem, hogyan magyaráztam el londoni barátaimnak a bikavér, az -ezerjó nevet és így tovább. így jutottam el a cipő-történetig. Mindenki a lábamra nézett. Barátaim szörnyűlköd- telc. , „Erre a szép cipőre mondták, hogy otromba és ódivatú?” — sopánkodott Bözsike. „Hiszen erről a vak is látja, hogy csak olasz vagy angol lehet.” Mindenki helyeselt Csakhogy ezt a cipőt áprilisban vettem a Krisztina körúton egy oipő- boltban. Boldizsár teás# szerepük itt a probléma és miiből adőcfiÉi Miért csak gazdasági vonatkozásban mutatkozik agrár értél- miségünfc tevékenysége a falun? Egy részük tevőleges tényezője a falu egészében végbemenő változásnak, hiszen nekik is köszönhető, hogy 36 tsz-akadémáa* 78 ezüstkalászos termelőszövetkezeti gazdatanfolyam indult be megyénkben. Egyeseit azt mondják, A mi feladatunk a termelékenység emelése. A mi munkánkat már zsákban mérik. Mi termelünk^ a kulturális munka a pedagógusok, a kultűrotthan-igazgatók, népművelési ügyvezetők, a könyvtárosok feladata. Egy lépcsőfokkal fentebb, a tanácsok mezőgazdasági osztályainál ja hasonlóan vélekednek. Tévedés ne essék. Nem arról van szó, hogy a kulturális munka fő tényezője az agrárértet- miség legyen a jövőben, hiszen ezt egyik értelmiségS kategória sem vállalhatja magára. De világosan látni kell' agrárértelmi* ségünknek, hogy a társadalom,- edsősorban a falu, a tanya Igényt tart ez irányú munkájúkra is, különösen ilyenkor, a hosszú teld estéken. Megnőtt-e szerepűik a falusi értelmiség körében az agrár- szakembereknek? Jelentős tényezővé váltak-e a falu életében? A párt, az állam megad-e részükre minden elképzelhető erkölcsi és anyagi megbecsülést? Mindhárom kérdésre igesw nel adhatunk választ, s ezek alapján remélhetjük, hogy nemcsak gazdasági szakembereknek tartják magukat, hanem Iráné vezetők, oktató-nevelő munkájúkkal is segítik a szociálist« ember formálását, különösen « nagyüzemi szemlélet, a szak- műveltség vonatkozásában. Napjainkban már lejárt ltt- meznek tekinthetjük azokat e mentegetőzéseket: („Nincs nekem arra időm”, „Hajnali öt őritől holdvilágig a határban vágyók.” — „ Most tervet készítünk, zárszámadásra készülünk"! melyeket előszeretettel hangoztat agrárszakembereink egy része. Csak fel kell ismerrdőfc hogy a téli oktató-nevelő munkájuk eredményeképpen az S munkájuk is könnyebb lesz az agró- és zootechnikában, a betakarításban, az üzemszervezésben, ha szakmai tudásukat lat- baveták a parasztság nevelésében. Ezt a szemléletet szeretnénk megvalósítani a falusi értelmiség egészénél. A hátralevő téH hónapokban még sokait lehet tenni ezért. Párt- és állami szerveink az egész értelmiséggel való egyetértésben sokat tehetnek — kötelességük is tenni — a szocialista kultúra gyorsabb ütemű kibontakoztatásában, a kulturális programok maradéktalan végrehaj tásában. Kovács Imre
