Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-20 / 16. szám
1969, larmár 20. szombat I. oldal Megkezdte munkáját a kecskeméti járás Szőlő és GyiimölcsteSepítési Műszaki Bizottsága — Tessék ajánlani valami jó könyvet — hangzik az asszonyok kérése. És Vető Györgyné már tudja, kinek, milyen művet adjon a kezébe. Fialsz Sándorné, Kovács Józsefné, Adorján Józsefné, Horváczi Anna és Mickó Ferencné megelégedetten térnek otthonukba. te a falu egész lakossága. Hét- öznaponként éppannyian látogatják a könyvtárat, mint más ! ünnepeken. 1961-ben 1500 beiratkozott olvasónk volt. Az dén január első napjaiban hét- zázan iratkoztak be a könyvtárba. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy naponta 100—150-en fordulnak meg nálunk. Szinte "“gymást váltják az emberek és hónuk alatt három-négy kötet ilvasmivalóval távoznak. A lakosság a szépirodalmi alkotások mellett szívesen lapozgatja az ismeretterjesztő műveket is, a fiatalok pedig a kalandos, romantikus regényeket. útleírásokat kedvelik. örvendetes, hogy a község vezetői is gyakori vendégei a ’>-önyvtárnak. Szinte rabjai az olvasásnak. És ez megmutatkozik például a tanács által nyújtott anyagi támogatásban is. B. S. Vaskút 1962. január (4.) év eleje és a közelgő zárszámadások szélesebb körű teljesebb számvetésre buzdítják nemcsak a számviteli szakembereket és az adminisztrációban dolgozókat, hanem mindenegyes szövetkezeti gazdát. Nagyjából már valamennyien tudják, mennyit ér egy-egy munkaegység, mennyit hoz még a házhoz — az előlegeken túl — az évi végelszámolás. A Dózsában és a Kossuthban már biztosan tudják, hogy a tervezettet túlhaladja az egy munkaegységre jutó érték, és a Petőfiben is bátran számolnak a tervezett 33 forintra. Ami a számvetések anyagi részét illeti, a Kossuth-belieknek van a legkönnyebb dolguk. — Nálunk a tagok — meséli Sárosi elvtárs — minden este tudták: mennyit kerestek aznap. Van olyan munkacsapatunk, melynek tagjai átlagosan 287 munkanapot dolgoztak le a múlt évben, s naponként 2,2 munkaegységet teljesítettek. Az ő havi átlagkeresetük — 50 forintjával számolva a munkaegységeket — 3000 forint körül állapodik meg De ne vegyük a legjobbakat. Az egy családra jutó átlagos munkaegység — az öregeket is beleszámítva — a múlt évben 390 volt. ötven forintjával ez pontosan 19 500 forint. A 400 négyszögöl háztáji szőlő körülbelül 2000, ugyanannyi háztáji zöldségeskert 1500, az eszményi Tóth Józsi, a Keceli Általános Iskola II. osztályos tanulója még nem éri el a magas polcokat. »Elővarázsolja« szokott helyéről hű barátját, a kis- széket, és annak segV^^évé1 választ a mesésköuyvek kőiül. GyermeViémilás elleni vSlüi'tás KECSKEMÉTEN E hónap 29-e és február 3-a ’ özött kerül sor a második gyér mekbénúlás elleni védőoltásra Kecskeméten. Ezen a háromhónapos és három év közötr korosztályba tartozó csecsemők ”r'tve gyermekek vesznek rész* A városi tanács vb egészségügyi osztálya kéri a szülőket, hogy az oltásra mindenki pon- osan hozza el gyermekét, mert a távolmaradás miatt könnyen ’elléphet a betegség veszélye, ^nnek elkerülése valamennyi szülőnek saját érdeke. háztáji után járó átlagosan 15 mázsa 60 kiló kukorica értéke 3120 forint. Ez összesen 26120 forint. E szerint az átlagos havi jövedelem a Kossuth Termelő- szövetkezetben 2180 forint volt, a háztájikon megtalálható 2—3 hízóról és a tekintélyes baromfi- állományból származó haszonról nem is szólva. (Nem egy családnál — a nagymama felügyelete alatt álló — 100—120 darabos háztáji „baromfifarmról’’ hetenként 3—400 tojás kerül a földművesszövetkezeti átvevőhelyre, — darabonként 1,60-ért!) Hogy mennyire értékelik ezt a vaskútiak, arról tanúskodjon az itt következő megjegyzés, melyet szintén a faluban hallottunk: — Az állami gazdaságba 750 ember jár tőlünk. Ha azoknak holnap azt mondanánk: jöhetnek hozzánk, bármelyik szövetkezetbe, legalább 751-en szednék a sátorfájukat... Pedig az „államiban” dolgozók még csak a jelent látják, és tudják értékelni. A 2100 forintos átlagkeresetet, a kibontakozó rendet, megszilárduló lét- biztonságot, a vonzó családias légkört... Azok szívét viszont, akik itt élnek és dolgoznak mindezek mellett új tervek, két kezük munkájával rövidesen megvalósuló álmok is melengetik. Talán közhelyként hangzik, de a valóság meggyőző ereje diktálja: itt Vaskúton napról napra nő a tudatos jövőbe látók száma, akik mérnöki pontossággal szerkesztik — a nagy proletár költő, József Attila szavaival élve — a „harmóniát”. Nem poéták, és szavukat is bajos lenne lírai köntösbe öltöztetni, de a pátosz, a lelkesedés, a kitartás — mellyel a hétköznapi munka ■’zerny; tennivalói között jövő lüket is alakítgatják = nem& jellemre, szorgalomra, okos fejre vall. ÉveVen át vezetett pontos kimutatások, bonyolult opkölt- ségszámítások végkövetkeztetéseként derítették ki. hogy a speciális termelési ágakban lényegesen olcsóbban állítanak elő egy-egy áruféleséget, mint a környékbeli termelőszövetkezetek. Egy kiló hízott sertést például fele annyiért mint a körülbelül azonos adottságú bácsbokodi Szalvai Mihály Termelőszövetkezet. Ez adta az indítékot a sertéstenvésztési Üzemág továbbfejlesztéséhez. — A tavaszon folytatjuk az ezer férőhelyes sertésteleo építését. Most készülünk el a második negyeddel, amelyet aruér- tékesítési tervünk túlteljesítéséért kapott pénzből létesítünk. A vaskúti embereknek nagyon kedvére való dolog ez. Sikerül is olyan ideális helyet kiválasztani hozzá, amely a legkorszerűbb nagyüzemi feltételeket biztosítja. — Másik dédelgetett tepvünk — meséli a falu egyik legnyughatatlanabb »álmodozója**, Sárosi György országgyűlési képviselő — a bajai borkombináttal való együttműködés. Vajkúiról tavaly háromezer hektó bort szállítottunk el. amelyért 40 kombájn megvásárlására elegendő valutát kaphattunk volna. ha egységes a feldolgozása, kezelése, minősége... A borkombinát jelenlegi kihasználtsága lehetővé teszi ezt a okát kamatozó együttműködést, ezért az idén meg is próbálkozunk vele.., Tervek, vágyak, merész cél- '. i •' űzések — íme. ezek iejlemzik Vaskútot 1982 januárijában. Kívánjuk: kövesse ezt a tava- ’vinál is több hasznos tapasa- alatú, sikerekben gazdag esendő! Esait Eva-Ferny Irén S7ABÁSZ A JÁVÁBÓL Lapunk csütörtöki számában közöltük, hogy műszaki bizottságok alakultak a szövetkezeti gazdaságok szőlő- és gyümölcs- telepítései lebonyolításának irányítására. A kecskeméti járás bizottsága Vörös Vilmos, az MSZMP járási' bizottsága titkárának vezetésével pénteken délelőtt máris megbeszélést tartott, amelyen részt vett Száraz Elemér, a járási tanács mező- gazdasági osztályának vezetője is. A bizottságnak dr. Szegedi Sándor, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa, Huszta János, az Izsáki Állami Gazdaság főkertésze és Bartha Gábor, a Helvéciái Állami Gazdaság főkertészének helyettese a tagjai, de munkájukat a telepítéshez értő széleskörű társadalmi aktíva is segíti. A megbeszélésen meghatározták a tennivalók sorrendjét, amely szerint a műszaki bizottság tagjai felülvizsgálják a telepítési igények kiépítésének lehetőségeit, OOOOOOOOOOOOOOOOO A legjobb kői Nem véletlen, hogy a keceli könyvtárat a megye legjobb községi könyvtáraként tartják számon. Évek óta viseli ezt a büszke címet. Vető Györgyné, a már elvégzett forgatások minőségét, segítenek a lemaradt forgatások gyors elvégzésének megszervezésében, s felkutatják a telepítésre alkalmas területeket. Tervbe vették azt is. hogy a telepítéseket végző termelőszövetkezeti gazdák számára. szemléltető bemutatót tartanak. s a január végétől február végéig minden községben megrendezésre kerülő ötnapos üzemszervezési tanfolyamon — amelyen a szövetkezeti gazdaságok vezetői vesznek részt — szakmai előadáson ismertetik a szőlő- és gyümölcstelenítés helyes módját. A bizottság tagjainak feladatai közé tartozik az is, hogy segítsék megszervezni: az ötéves tervidőszak alatt a járás a telepítéshez szükséges szaporítóanyagból saját készlettel rendelkezzék. A bizottság tagjai egészen a termőrefordulásig ellenőrzik . a telepítéseket s akkor adják át a kész kultúrát az illető szövetkezeti gazdaságnak. A járásban XJOOOOOOOOOOOOOOf ségi könyvtár a könyvtár vezetője, a kimagasló eredmények mellett is szerényen beszél a fejlődésről. — Nevelőmunkával elértük, hogy állandó olvasóvá vált színszőlőt 1500, gyümölcsöst pedig 600 holdon telepítenek ebben az évben. A telepítési kedvet minden bizonnyal fokozza a kecskeméti járásban is az a nagyszabású állami kedvezmény, amelyről kormányunk az elmúlt év végén hozott határozatában gondoskodott. Eszerint a telepítő szövetkezeti gazdaságok a termőrefordulásig a művelési költségek fedezésére hitelt kapnak, amelyet a termőrefordulástól számított 25 év alatt kell visszafizetniük. Jelentős mértékű viszont a hitelelengedés, amelyben azt a szövetkezeti gazdaságot részesíti az állam, amelyikben az új telepítésű szőlő például a ter- mőrefordulás időpontjában 90 százalékos tőkebeállottságú. Ebben az esetben a támberendezéssel telepített csemegeszőlőnél egy-egy hold után 28 ezer. a támbe- rendezés nélkülinél 10 ezer forint a hitelkedvezmény; a borszőlőnél pedig 20 ezer, illetve hatezer forint. A követelmény könnyítést jelent a korábbihoz képest, amikor — a most mellőzött — úső éves eredési százalékot is figyelembe vették a hitelkedvezményhez. Termőrefordulásig a 90 százalékos tőkebeállottság könnyen elérhető, s ez a lehetőség kétségtelenül ösztönzi a szövetkezeti gazdaságok tagjait a telepítésekben való gondos részvételre. T. I. Félegyházán, a Kiskun Cipőüzem központi telepén 215 ezer pár gyermekcipő készül 1962-ben. Változatlan létszám mellett, 15 ezer párral több ez a múlt évinél. A felemelt terv sikeres teljesítése jobb munkát, a napi 480 perc gazdaságos kihasználását igényli az üzem valamennyi dolgozójától. A vállalat felső- börszabászatán 12 dolgozóra hárul a feladat, hogy a többi üzemrésznek az igényét kielégítsék. Közülük elsőként Lukács Lászlót említik. Az ügyes szabász két éve még kisiparos volt. Szaktudását most itt gyümölcsözteti. Jól beleilleszkedett a kollektívába. Teljesítménye máris felette van az üzemi átlagnak, s példát mutat az anyagkihasználásban. Normán felül minden műszakban 5—6 pár cipő felsőrésze kerül ki a keze alól.
