Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

1961. deeeniber 9, szombat 1 Oldal A termelőszövetkezeti parasztság és a társadalombiztosítás Megteremtették jövőjük alapját Megyénk életében a fejlődés éj határkövét, a szocializmus építésének nagy győzelmét je­lentette az, hogy ez év tavaszán uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Ez azt je­lenti többek között, hogy míg a felszabadulás előtt a megye lakosságának csak 27 százaléka volt bevonva a társadalombiz­tosításba, addig ma már 91 szá­zalékuk élvezi az ezzel Járó előnyöket A társadalombiztosításban munkálkodók feladata és célja, hogy a törvényes rendelkezése­ken belül gondoskodjanak a biz­tosítottak és családtagjaik szo­ciális ellátásáról. El kívánjuk érni, hogy minden termelőszö­vetkezeti tag tisztában legyen az őt megillető szolgáltatósok­kal, azok feltételeivel, a terme­lőszövetkezet vezetősége pedig ismerje a reá ruházott jogokat és kötelezettségeket. Csak így biz­tosíthatjuk azt, hogy a tagok gyorsan és zökkenőmentesen hozzájussanak az őket megillető szolgáltatásokhoz, ugyanakkor útját álljuk minden törvényes rendelkezéssel össze nem egyez­tethető törekvésnek és próbál­kozásnak. Meddig jutottunk ? A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődésével lépést tartott a tagság társadalombiztosítására vonatkozó rendelkezések kiter­jesztése. Alig több mint tíz év alatt megszerveztük a közös gazdaságokban dolgozók társa­dalombiztosítását. akik vala­mennyi lényeges szolgáltatásra jogosultak. Az intézményes gondoskodás segíti a tagokat és családtagjaikat a betegség, szülés, üzemi baleset, öregség és rokkantság esetén. A termel "«szövetkezeti bizto­sítottak számának ugrásszerű növekedése következtében me­gyénkben is több tízezer új biz­tosítottról és családtagjairól kell gondoskodni. Míg 1957-ben 9480, addig 1961-ben már 72 ezer a biztosításba bevont ter­melőszövetkezeti tagok száma. Ehhez még több mint 100 ezer családtagot is hozzá kell szá­mítanunk. A létszámemelkedésnél is na­gyobb arányban gyorsult a szol­gáltatások igénybevétele. Míg három évvel ezelőtt 11 termelő­szövetkezeti tag kapott nyugdí­jat. addig ma már 4015-nek fo­lyósítunk nyugdíjat vagy jára­dékot Gondok, hiányosságok A termelőszövetkezeti biztosí­tottak létszámának rohamos emelkedése, a társadalombizto­sítási szervek munkájában mennyiségi és minőségi válto­zást követelt Míg a korábban alakult közös gazdaságok mun­káját ismertük, addig a közel­múltban létrehozott, összevont vagy létszámukban megnőtt ter­melőszövetkezetekben a társa­dalombiztosítás alapjait most kell lefektetni Az a körülmény, hogy megyénkben a közös gaz­daságok nagy létszámot és je­lentőséget képviselnek, dolgo­zóinktól is új szemléletet, új munkastílust követel, egyúttal sok új tennivalót is jelent, l'öb- bek között alaposan meg kell ismerkedniük a termelőszövet­kezett joggal, a termelőszövet­kezetek belső szervezetével, ad­minisztrációjával. bele kell élni magukat e forradalmi átalaku­lással együtt járó problémákba. Jogszabályaink például egyes szolgáltatások igénybevételénél meghatározott számú munka­egység igazolását írják do. Gya­rapodik azoknak a termelőszö­vetkezeteknek a száma, ahol a munkaegység hdyett más jöve­delemelosztási. teljesítmény­mérési formákat vezetnek be. Vannak olyanok, ahol már a tervezett munkaegység nélkül, készpénzben díjazzák a végzett munkát, másoknál a termény­részes elosztási formával kísér­leteznek. Ilyen esetekben a gya­korlati élethez kell igazítani a jogszabály előírásait, Céljaink A megyei alközpont vezetői és dolgozói célul tűzték ki. hogy a legrövidebb idő alatt meg­szüntetik a növekedés nehézsé­geivel járó hiányosságokat Az egyes ügyviteli egységeknél ter­melőszövetkezett felelőst jelöl­tünk ki. hogy e terület szakfel­adatait teljes hozzáértéssel, jól és gyorsan oldják meg. Elértük, hogy a tagok nyug­díjigényeit 45 napon belül el­intézzük. A családi pótlék ki­utalását a helyes igazolások bir­tokában a törvényben előírt 30 nap hdyett fde idő alatt old­juk meg. Meggyorsult az anya­sági és a kártalanítási segélyek dbírálása és kiutalása. A mun- kaképességi járadék megítélésé­nél a gyors elbírálással még adósok egészségügyi szerveink, tekintettel arra, hogy a jelent­kező igények meghaladják az előbb említett testület teljesítő képességét; Eredményeinket nem tudtuk volna elérni a tanácsok mező- gazdaság osztályainak és a me­gyei tanács termelőszövetkezeti csoportjának segítsége nélkül. De része van eredményeinkben a jól működő termelőszövetke­zeteknek, így a lászlófalvi Bú­zakalász. a városföldi Dózsa ve­zetőségének; Célki tű zésdnket azonban akár­csak eddig, úgy a jövőben is csak a termelőszövetkezetek ve­zetőinek segítségévd tudjuk megvalósítani Ott. ahol a tár­sadalombiztosítási kérdésekkel nem törődnek, erőfeszítéseink nem hozzák meg a várt ered­ményt, hibák lesznek, panaszo­kat hallunk. Ennek következté­ben hátrányt szenved a tagság, ugyanakkor az ilyen termelő­szövetkezetek aránytalanul igénybe veszik a társadalombiz­tosítással foglalkozók munka­idejét. Állandó bajok és viták for­rása lehet, ha a termelőszövet­kezet helytelenül jelenti a tag­létszámot A szabadszállási Jó­zsef Attila Termelőszövetkezet­ben a tényleges taglétszámot még az alakulás után fél év­vel sem lehetett megállapítani. Vannak olyan közös gazdasá­gok, ahol elmulasztják a mun­kaegységek közlését, vagy a se­gítő családtagok által teljesített munkaegységeket is a tag ja­vára írják. Sok tagot ér hátrány amiatt, hogy üzemi baleset ese­tén a jegyzőkönyvben nem rög­zítik hűen a baleset minden mozzanatát, emiatt elhúzódik a segélyek kiutalása. A termelő­szövetkezetek megértik, hogy csak a pontos és megbízható adminisztratív munkából szár­mazik részükre előny: nem kö­zömbös, hogy ez az időszak mi­kor következik be. A kettőt együtt Foglalkozunk még azzal a gyakran hangoztatott kívánság­gal, hogy a tagságnak járó tár­sadalombiztosítási szolgáltatáso­kat tovább kellene szélesíteni, különös tekintettel a kereset- veszteség pótló készpénzsegé­lyekre, valamint a gyógyászati segédeszközök juttatására. E kí­vánságokkal kapcsolatban két dologra térek ki. Kormányzatunk eddig Is, de a jövőben is nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezetek­nek. A havi fi forintos beteg­ellátási dfj — amit a tagság fi­zet — csak töredékét fedezi a tényleges költségeknek. A veze­tő párt- és kormányzati szervek az eddigi támogatást a .társa­dalombiztosításinál változatlanul fenntartják, a szolgáltatások bő­vítése azonban csak akkor le­hetséges, ha az itt jelentkező költségtöbbletet a termelőszö­vetkezetek saját erejükből fe­dezik. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a társadalom- biztosítási szolgáltatások bizo­nyos esetekben még nem kic-lé- gítőek. Lehetnek olyanok, akik­nek rokkantsága nem éri el a nyugdíjhoz megkívánt százalé­kot, vagy nem rendelkezik a szükséges egyéb feltételekkel, mások üzemi balesetkor népe­sebb családjukra való tekintet­tel a társadalombiztosítás által nyújtott kártalanítási segélyből, vagy a termelőszövetkezet ál­tal biztosítót munkaegység-jóvá­írásból családjuk megélhetését biztosítani nem tudják. Ismét mások szerezhetnék olyan be­tegséget, amelyből csak évek múlva gyógyulnak ki. Ilyen ese­tekben a társadalombiztosítás mellett múlhatatlanul szükség van a termelőszövetkezet szo­ciális és kulturális alapjából való segítségre. Tehát a tagok teljes szociális biztonságát a kettő együtt: a termelőszövet­kezeti tagok társadalombiztosí­tása és a termelőszövetkezet bőséges szociális, kulturális alapja biztosíthatja. Ennek meg­teremtése és elosztása a szocia­lista humanizmus elvei alapján történjék meg. • A társadalombiztosításban el­ért eredményeink segítenek ab­ban, hogy eltüntessük a város és falu közötti távolságot, me­lyet a megdöntött társadalmi rendtől kaptunk örökségbe, és hozzájáruljunk ahhoz, hogy az erős, egészséges, kulturált ter­melőszövetkezeti paraszti osztály mielőbb kialakuljon. Virányi Imre, az SZTK Bács-Kiskun megyei Alközpontjának ügyvezetője Februárban lesz két esztende­je, hogy Tompán megalakult a 3 ezer holdon gazdálkodó Kos­suth Termelőszövetkezet. Teleki Imre állattenyésztési brigádve­zető találó mondása szerint annyira a semmiből kezdték a közös gazdálkodást, hogy nem volt egyetlen karójuk, ahová a nemlétező kutyájukat kötötték volna. Két év alatt azonban a szö­vetkezett tagság — azon belül is a lelkes épitőbrigád — szinte csodákat művelt. A szövetkezet központjában, a Farkas-tanyán azóta terjedelmes majorság szü­letett. Elóg csak arra utalni, hogy tavaly 105 ezer, az idén pedig 270 ezer forint hitelelen­gedésben részesült a termelő- szövetkezet azon a címen, hogy saját erőből rengeteget épített, illetve ruházott be. De érdemes részletezni az építőbrigád tevékenységét. — Az Egészségügyi Minisztérium rendelete értelmében a járvá­nyos gyermekbénulás megelőzé­sében elért eredmények megtar­tása céljából a Sabin-vakcinával való védekezést folytatnunk kell. Az 1959 január 1-e és 1961. szeptember 30-a között született (3 hónapostól 3 éves korig) min­den gyermek háromszoros vé­dőoltásban részesül, függetlenül attól, hogy a múltban esetleg már több ízben is részesült a gyermekbénulás elleni védőol­tásban. A gyermekbénulás elleni első oltásra a fenti korcsoportba tartozók idézőt kapnak. Az idé­zőn feltüntetett helyen és idő­ben jelenjenek meg. Azok a gyermekek, 3 hónapostól 3 éves korig, akik az oltási idézőt december 9-ig nem kapják meg, November 29-i lapszámunk­ban „Ebből nem lesz hízó” cím­mel cikket közöltünk, amelyben Megcsináltak két 100—100 férő­helyes növendékmarha-istállőt, két 20—20 férőhelyes sertésfiaz- tatót, két 120—120 sertést befo­gadó hizlaldát, egy 250 férőhe­lyes süldőszállást, egy 3 ezres csibenevelőt, s dohánypajtát, 3 tízvagonos górét. Készítettek mindezen felül karámokat, juh- hodályt, s az idén újabb 300 fé­rőhelyes szerfás hizlaldát. Még öt kutat is fúrtak. Ezeken kívül még arra is fu­totta a termelőszövetkezetnek, hogy irodahelyiséget, elnöki és agronómusi lakást vásároljon. Az igazsághoz tartozik persze, hogy mindez áldozatot is köve­telt a szövetkezeti gazdáktól: ta­valy a tervezett 22 helyett csak 13 forintot kaptak munkaegy­ségenként. Am az idén már 23 forintot ér egy munkaegység, a jövőre bátran, biztos alapokon állva terveztek 30 forintos ré­szesedést. idéző nélkül jelentkezzenek a lakóhelyükhöz legközelebb eső oltóhelyen. Az oltás általában december 11—12—13-án, a pót­oltás 16-án lesz. A védőoltásra az oltandó gyermek oltási lapját a 6zülő vigye magával. Célszerű, ha aa oltóanyag beadásához tiszta ká­véskanalat is visznek, az oltás (immunizálás) ugyanis az oltó­anyag szájon keresztül való be­adásával történik. A második és harmadik ol­tásra későbbi időpontokban kerül sor. Minden szülő kötelessége, hogy gyermekének a védőoltá­son való megjelenéséről, a vé­dőoltás felvételéről gondoskod­jék, mert gyermekét egész éleb re kiható, elnyomorodást visz- szahagyó, súlyos fertőző beteg­ség veszélyétől óvja meg. egy idős özvegyasszony, B. Haja- gos Gábomé alpári lakos pana­szát tettük szóvá. Hajagosné négy sertés hizlalására kötött szerződést, azonban — hibáján kívül — a takarmányutalványt nem váltotta be időben, annak határideje lejárt Annak a vé­leményünknek adtunk kifeje­zést, hogy ha nem is rendsze­resen, mert ez tervszerűtlen- ségre vezetne, de indokolt eset­ben — amikor a helyi tanács is igazolja annak jogosságát, el le­hetne térni a szabályoktól, a cél: a hizlalás befejezése érde­kében. Az Állatforgalmi Igazgatóság most válaszolt cikkünkre. A? igazgatóság vezetője, dr Bankt- Antal többek között ezt írja: „A lejárt takarmányutalvá­nyok meghosszabbítására egy­részt a tervszerűség, másrész: az utólagosan kiváltott takar­mánymennyiség esetleges spe­kulációs célokra való felhasz­nálása miatt, nem adtunk le­hetőséget. Jelen esetben, amany- nyiben a helyi tanács a lejárt takarmányutalványok érvénye­sítését javasolja, azzal az in­dokolással, hogy egyébként a sertések meghizlalására nincs lehetőség, úgy az ÁUatíorgalmi Vállalat a takarmányutalvá­nyok érvényesítése iránt — en­gedélyezésem alapján —■ hala­déktalanul intézkedik.” Egyetértünk a válasszal, csu­pán azt a kérdést tesszük még fel az ügy lezárásaként: miért nem lehetett ezt az engedély* így és ebben a formában meg­adni akkor, amikor özvegy B. Hajagos Gábomé közvetlen le­vélben fordult kérésével az igaz­gatósáshoz? r. r* A FEJÖNÖ ÍJjjföjfÜ A vasikúti Kossuth Termelőszövetkezetben dolgozik már k**. éve a Kiing család. A férj fogatos, a feleség Kiing Adámné pedig két hónapja lett fejönő. Munkáját itt jól végzi. Képünkön a 48 tehén egyikét feji, amelynek fejési átlaga 10,8 literi Járványos gyermekbénulás elleni védőoltások 1961. december 11-étől 16-áig Cikkünk nyomán Intézkedett az Állatforgalmi Igazgatóság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom