Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-09 / 290. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! xn. ÉVFOLYAM. 89*. SZÁM Arn 60 fillér 1991. DECEMBER 9. SZOMBAT Jóváhagyta a jövő évi költségvetést a megyei tanács II Hazafias Népfront tevékenysége: társadalmi ügy Kállai Gyula beszéde a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén December 8-án, pénteken Kecskeméten ülést tartott a megyei tanács. A tanácsülés elnökségében helyet foglalt Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Daüos Ferenc, a megyei tanács vb elnöke, Dr Varga Jenő és Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyettesei, valamint dr. Szabó Károly, az Elnöki Tanács titkársága és Döme Ferenc, a Pénzügyminisztérium képviseletében. A részvevőket Madarász László, a megyei tanács vb titkára üdvözölte. Az ülést levezető elnökké dr. Dallos Ferencet választották, aki javasolta, hogy a tanácsülés a következő napirendi pontokat tárgyalja meg: 1. Jelentés az 1960. évi zárszámadásról, előterjesztés az 1962. évi költségvetés, népgazdasági terv és községfejlesztési terv megvitatására. Előadó: Dr. Varga Jenő vb elnökhelyettes. 2. A végrehajtó bizottság bejelentései. 3. Interpellációk előterjesztése. A tanácstagok a napirendet egyhangúlag elfogadták. Ezután dr. Varga Jenő az első napirendi pontot terjesztette elő. A végrehajtó bizottság beszámolója A múlt évi zárszámadás Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak! Az 1960-as költségvetésről készült zárszámadás azt igazolja, hogy tanácsaink jól gazdálkodtak. A módosított kiadások 34 millió forinttal haladták meg az országgyűlés által jóváhagyott előirányzatot Az 1959. évi bevételi tervek teljesítésével tanácsaink tíz millió 500 ezer forint többletbevételhez jutottak. A módosítás további részét a Pénzügyminisztérium által engedélyezett póthitelekből fedeztük. Megállapítható a zárszámadási jelentésekből, hogy tanács- tagságunk, tanácsaink vezetői egyre jobban felismerik a költségvetés jelentőségét, s ennek arányában javul a gazdálkodás színvonala. Elmondhatjuk azt is, hogy tanácsaink az év közben támadt kiadásaik fedezésére igyekeztek eredeti költségvetésükön belül a fedezetet megtalálni. Érmek tudható be, hogy az 1960-as módosított költség- vetési előirányzatunk teljesítése minden korábbinál jobb volt és felhasználása elérte a 97 százalékot. Az 1960. évi gazdálkodásunkban minden eddiginél jobban érvényesült a célszerű gazdálkodás és takarékosság. Ennek eredményeként tanácsaink 9 millió forintot ajánlottak fel központi alapokra, amely teljes egészében megtakarításból jelentkezett. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elkészítette a megye 1962. évi termelési, áruforgalmi, beruházási és kőzségfejlesztési tervjavaslatát, amelyet most a tanácsülés elé terjeszt. Tervelőírásaink megfelelnek az ötéves terv második évére vonatkozó ütemezésnek, sőt egyes esetekben főhatóságaink a korábbi irányszámokat meghaladó keretet biztosítottak számunkra, hogy ezzel is segítsék megyénket az egyes területeken mutatkozó lemaradás felszámolásában. Tanácsaink 1960-ban gazdagsági és kommunális feladatokra 11 millió forintot költöttek. Megállapítható az is, hogy nem a minden áron való költekezés a jellemző ennél az ágazatnál, hanem a megtervezett feladatok megfelelő végrehajtása. Különösen jól gazdálkodtak a tanácsi utak, hidak karbantartására, felújítására, a parkok gondozására, az utcák tisztántartására, a közvilágítási lámpák áramfogyasztására előirányzott összegekkel. Ezután Varga élvtárs az 1960. évi szociális, egészségügyi, kulturális és kommunális kiadásokat elemezte, majd a költségvetés végrehajtásáról beszélt. Rámutatott arra, hogy a kiadások mellett a bevételi irányzatok teljesítése is igen fontos. Az 1960-as zárszámadási adatokból kitűnik, hogy bevételi tervünk teljesítésében a korábbi évekhez képest lemaradás mutatkozik. Ez különösen a saját bevételekre és az együttes adókra vonatkozik, mert a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a lakosság adózása csökkent. Ezért növelni kellett a költségvetéshez az állami hozzájárulást. Tanácsaink feladata tehát oda hatni, hogy további bevételi lehetőségek felkutatásával minél kisebbre csökkentsék az állami támogatás összegét Legjelentősebb változás a könnyűipar területén lesz. Az Országos Tervhivatal és a szakminisztériumok végrehajtó bizottságunk előterjesztése alapján az országos fejlesztésnél Jóval magasabb tervszámút engedélyezett megyénk számára a lakosság foglalkoztatottságának megoldására. Termelési előirányzatunk emelkedése megközelíti a 118 millió forintot, ez 34 százalékos emelkedésnek felel meg, • mintegy 1200 fő bevonása válik ismét lehetővé az Ipari termelésbe. Különösen három területen: a vasiparban, a faiparban és a műanyagiparban mutatkozik ugrásszerű fejlődés. Nagyobb a termelési érték emelkedése az élelmiszeriparban is. Az Országos Tervhivatal e feladatok megoldására mintegy 11 millió forintot bocsátott rendelkezésünkre. Erinek folytán egyes tanácsi üzemeink középszintű üzemekké fejlődnek. Legnagyobb ipari beruházásunk a kecetl tőzegtelepi sínépltés, valamint a kiskunhalasi kenyérgyár rekonstrukciója lesz, amelyre három-három millió forintot fordítunk. Befejezzük a Faipari Vállalatnál az idén megkezdett beruházásunkat és folytatjuk a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat új telephelyének építését. Részben saját forrásból, felújításból és ÖCSI-hitelből az alábbi helyeken kezdjük meg 1962-ben a termelést: a lajosmi- zsei Játék- és Dobozüzemben, a kiskunmajsai Vasipari Üzemben, Kecelen és Bácsalmáson a Faipari Üzemben, Dunapatajon a Gumifeldolgozó Üzemben, Kalocsán a Gomb- és Bakelitüzemben. Kiskunfélegyházán és Kalocsán vegyesipari jellegű szolgáltató vállalatokat hozunk létre. Mintegy 2 százalékos forgalomemelkedés várható a kereskedelemben. Előreláthatólag a falusi áruforgalom emelkedik majd nagyobb mértékben. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy a munkás- osztály helyzetének megjavításáról szóló párthatározatnak megfelelően a külső kerületekben több üzletet nyissunk. A hálózatfejlesztési terv 41 új boltegység létesítését tartalmazza, amelynek nagy része saját erőforrásból valósul meg. Kecskeméten a Leninvárosban 1 millió 400 ezer forint költséggel bolthálózat építését kezdjük meg. Amennyiben erőforrásaink lehetővé teszik, Kecskeméten a Rákóczi úton, a Textilnagykereskedelmi Vállalat raktárának helyén, modem vendéglátóipari egységet nyitunk. Ezenkívül a megye minden városában cukrászdák, gyorsbüfék és kisvendéglők létesítését tervezzük. A kereskedelmen belül az átlagosnál nagyobb forgalomemelkedés várható a gyógyszertáraknál. Ennek oka a biztosítottak számának nagyarányú növekedése. A gyógyszertári központ építésének megkezdésére előirányzott 3,6 millió forinton felül azonban a gyógyszertári hálózat bővítésére és felújítására jövőre csak korlátozott lehetőségeink vannak. A korábbi évekhez viszonyítva az ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően jelentősen nő a lakásépítés megyénkben. (Folytatás az 5. oldalon-) 1962. évi előirányzat: 551 millió forint Péntek délelőtt kibővített ülést tartott az Országház vadásztermében. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Kádár János, az MSZMP Központi BiKállai Gyula beszédét mondja. zottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Hazafias Népfront elnökségének tagja, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a párt és társadalmi élet több vezető személyisége. Az ülésen Kálai Gyula tartott beszámolót a nemzetközi helyzetről, a belpolitikai helyzetről és a Hazafias Népfront előtt álló feladatokról. Bevezetőben érintette a legfőbb bélés külpolitikai problémákat. Méltatta az SZKP XXII. kongresszusának jelentőségét, részletesen taglalta ötéves tervünk teljesítésének problémáit, beszélt a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésének főbb irányelveiről, majd a Hazafias Népfront-mozgalom munkájával, feladataival foglalkozott A párt és a munkásosztály számára — mondotta egyebek között — a népfron t.mozgalom nem egyes feladatok megoldására alkalmazott harci taktika, hanem a munkásosztály és szövetségesei összefogásának, e szövetség elmélyítésének kerete a szocializmus és a kommunizmus építéséért. Hangsúlyozta, hogy a hatalom kivívásától a kommunizmus felépítéséig állandóan nő és terebélyesedik a tömegek részvétele az új élet építésében. Érthető teháit — mom dotta —, hogy a Hazafias Népfront mozgalom, amelynek alapvető feladata mindig a tömegek mozgósítása volt, nagy nemvan a Hazafias Nép front-mozgalomnak. A társadalmi munka fogalmát azonban nem szabad leszűkíteni, mondjuk, csak parkosításra, vagy faültetésre. Természetesen az ilyenfajta mun- kaakciók is jelentősek, de építő munkánknak van egy sor más olyan területe és teendője, amelyre art mondjuk: társadalmi ügy. Ilyen például — mutatott rá Kállai Gyula — a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a lakásépítési tervek végrehajtása, vagy például az iskolareform. Ezeknél csak az állam és a társadalom együttes ereje hozhat sikert. A népfrontnak elsősorban e nagy feladatokra kell irányítania a társadalom segítő közreműködését. Kállai Gyula beszéde után vita kezdődött a beszámoló felett. A vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás paraszt kormány elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagja is. Magyar partiznnkfiSdöttség érkezett Moszkvába Moszkva. (MTI) Pénteken reggel Moszkvába érkezett a Magyar Partizán Szövetség hattagú küldöttsége Gábor István főtitkár vezetésével. A delegáció 14 napot tölt a Szovjetunióban. I zeti céljaink megvalósításából, a szocializmus alapjainak megszilárdításából és a fejlett szocialista társadalom építéséből is ki fogja venni részét. Kállai Gyula beszélt a népfrantmunka mindennapi gyakorlati feladatairól. Ezek közül kiemelte: a társadalmi munka kibontakoztatásában is igen nagy szerepe
