Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-03 / 285. szám
4. oldat 1961. december 3. vasámai Nagy színházi eseményre készül Kecskemét Az új Szimonov-dráma bemutatója e!5tt Á színház folyosóján fcigyúlt a figyelmeztető vörös lámpa. Nemsokára kezdődik Konsztan- tyin Szimonov: A negyedik című drámájának próbája. Még van néhány perc és megkértük Udvaros Bélát, a Kecskeméti Katona József Színház rendezőjét, mondja él véleményét az új drámáról, ismertesse a színházlátogató közönséggel rendezői elképzeléseit. — Miről szól a darab? — A negyedik című dráma érdekessége, hogy ilyen frissein még nem reagált a magyar színházi világ új szovjet drámára, mint ebben az esetben. Ugyanis most mutatták be a művet Moszkvában és szinte a szovjet fővárosi bemutatóval egyidőben — Európában először — Kecskeméten. A darab cselekménye napjainkban játszódik le Amerikában. Hőse egy átlag-amerikai újságíró, aki valamikor még részt vett a spanyol polgárháborúban, sőt a második világháborúban is a polgári baloldalhoz tartozott Sőt harcolt a fasiszták ellen is. A második világháború után azonban — amy- nyi sok más amerikaihoz hasonlóan — karrierje érdekében fokozatosan jobbra sodródott. Ma már az amerikai imperializmus teljes kiszolgálója a sajtóban. Ez az újságíró éppen a NATO párizsi ülésszakára indul tudósítóként, amikor váratlan és roppant izgalmas körülmények között egy olyan esemény készületéről szerez tudomást, amely háborús konfliktusba keverheti az USA-t. Hogy mi ez a készülő nagy esemény, és milyen körülmények között szerez róla tudomást — ez majd az előadáson derül ki. A konfliktus, amely az újságíróban súlyos lelkifurdalást 'dőatiqoeritmjkalauz. Beeihoven-est I ehet-e Beethovenről olyat *“ mondani, amit még el nem mondtak a beethoveni analízisek során? Lehet-e Beethoven zenei alkotásairól, teremtő géniuszáról újat írni, amiről a zeneirodalomban már meg ne emlékeztek volna? Az általános esztétikai felfogás szerint Beethoven az, aki a szabadság, emberség és természet legnagyobb dalosa. Megrajzolja az ember útját a legmélyebb szomorúságtól a győzelemig. Ez a kiharcolt győzelem minden idők egyik legnagyobb alkotásában, a IX. szimfóniában az öröm himnikus hangjaival zengi: .Testvér lészen minden ember.* Az idény második nagyzenekari estjén a Debreceni MÁV Szimfonikusok, a Szegedi Zenebarátok kórusa, valamint a közreműködő magánénekesek vo- kálkvartettje szerepelt Kórody András vezényletével. Bevezetőül az I. szimfóniát hallottuk, ezt követően az est második felében a IX.-et Az első szimfóniában halljuk ösz- ezesűrítve Haydn és Mozart szimfonikus zenéjének eredményeit, ez a mű a tegnap és ma zenéjének összefoglalása, de már érezzük a holnapi zenét is, mely jelzi a beethoveni szimfonikus muzsika kibontakozását, s amely monumentális befejezést nyer a IX. szimfóniában. felvetődik természetesen a r kérdés, hogy miért kell a IX. szimfóniát hiányos, nem kielégítő feltételek mellett előadni? Elsőrendű követélmény lenne, hogy vagy tökéletesen, vagy sehogyan. Ha azonban minden esetben ehhez a feltételhez kötnénk magunkat, úgy a kilencediket igen ritkán tűzhetnék műsorra, hiszen Budapest hangversenydobogóin sem csendül fel mindig tökéletes összhangban ez a hatalmas beethoveni mű. Kecskemét közönsége joggal elvárhatja, hogy ne csak lemezen, vagy a fővárosban hallhassa az előadást, még ha engedményeket is kell tennie a produkció minőségét illetően. Tény, hogy a Beetho- ven-est műsorán erősen érződött a próbahiány. A zenekar — melytől már többször hallottunk igen kitűnő játékot — bizonytalan belépéseivel, intonálási fogyatékoságával, az utazástól fáradtan, nem nyújthatta tudásának javát. A kórus kifogástalanul tudta az anyagot, de hiányoltuk a hangerőt. A vo- kál-kvartettet (Szecsődy Irén, Horváth Edit, Simándy József, Veres Gyula) nem tudjuk érdemben méltatni, mert a kitűnő egyes foszlányokat hallottunk. Nem hinnők, hogy ez kizárólag a Katona József Színház nézőtere fogyatékos akusztikájának rovására írandó. |/órody András mindeme hiányok ellenére biztos kézzel fogta össze az együttest, ami semmiképpen sem volt könnyű feladat. Kellett ehhez az anyag fölényes tudása és az a kitűnő, átlagon felüli karmesteri képesség, amivel Kórody rendelkezik és amit dokumentált azzal is, hogy partitúra nélkül dirigált Kőrber Tivadar sikerült ősz- szefoglalóban ismertette a műsort. Végsősoron elmondhatjuk, hogy közönségünk — bár nem hallhatott gondosan kidolgozott produkciót — élményben részesült. Pártos Erzsi okoz, nem kisebb, mint hogy !eleplezze-e a készülő amerikai háborús provokációt vagy sem. Ha leleplezi, vége a karrierjének, ha nem, esetleg vége az emberiség békéjének. A darab érdekessége, hogy az újságíró lelkifurdalását a víziójában megjelenő három meghalt háborús bajtársa idézi fel, akik valamikor az életüket áldozták azokért a társaikért, akik az ő haláluk révén életben maradtak, s akiknek most méltóvá kellene válmiok a hős bajtár- saikhoz. — A mű központi gondolata — A darab mondanivalója a világ ma legidőszerűbb kérdésére ad választ: bárhol él is valaki, s bármennyire is világméretű mozgalmak tevékenykednek a béke érdekében, minden ember egyénileg is egy adott pillanatban állást kell, hogy foglaljon a háború és béke kérdésében. S ebben a döntésben, ha szükséges, áldozatot is kell hoznia. Ezt a központi gondolatot igyekszik az előadás kifejezni. — Kik látsszák a főszerepeket? — Az újságíró szerepében mutatkozik be a színház új prózai művésze, a Szegedi Nemzeti Színházból hozzánk szerződött Mezei Lajos. A nőt. akit szeretett, s akit elhagyott Dévay Kamilla. A másik nőt. akit karrierből fe'eségül vett, de nem szeretett, Zilahy Hédi játssza. A három halott bajtárs érdekes szerepét Perlaky István, Major Pál és Pató István alakítja. Ezenkívül a színház szinte minden számottevő prózai színésze játszik a darabban — köztük Simon György is, aki ezúttal egy különös epizódfigurában jelenik meg. Borosa István színes térszín- oada, Márton Aladár modem jelmezei szolgáltatják az izgalmas színházi esemény külső megjelenítésének különlegességét — fejezte be nyilatkozatát Udvaros Béla. Bieliczky Sándor Uettentő Irta: ti M Horváth j /CODRIGUEZ 53. — Tudod-e, ml történt az aste? A Wien Szálló halijában, amely zsúfolásig volt német vezérkari tisztekkel, pokolgép robbant Körülbelül száz náci tiszt otthagyta a fogát! No lám, hát dolgozik a párt! Hirtelen halkra fogta a hangját — Elmondom neked, de erről egy szót se senkinek, a párt több vezetőjével találkoztam. Késő éjszakáig tárgyaltunk és közben .kaptuk ezt a hírt Érdekes, valamelyik akciócsoport villámgyors munkája lehetett ez az egész, az elvtársak közül senki sem tudott róla előre. Hm... Én terveztem valami ilyesmit hiszen azért bíztalak meg, hogy nézz körül, melyik szállodát foglalták le maguknak a németek. Ügy látszik, egyikmásik akciócsoportunk fürgébb, mint mi vagyunk. Megelőztek» de ez aztán nem baj. Géza szemrebbenés nélkül hallgatta Imre bácsit — Imre bácsi, te mit tudsz, milyen hatást tett a szeretetcso- mag? — kérdezte aztán, mert újra és újra hallani akarta, mit is végzett.:. — Jó adag robbanóanyag lehetett, mert a Wien Szájló egész hallját, magasföldszintjét szétvetette és beroskadt az' első emelet egy darabja is. Mondom, rengeteg német tiszt tanyázott a hallban. A hullaszállítók egész éjjel hordták a nácik tetemeit Különben, majdnem elfelejtettem, most amikor hazajöttem, kérdem Gulyás bácsit, ml újság? Mesélte, hogy te elküldted az este a Keleti-pályaudvarhoz és ő is tapasztalta, hogy több útvonalat lezártak, meg szirénázó kocsik rohangásztak a környéken — Igen... — dünnyögte Géza. — Akármelyik akciócsoport csinálta, nagyszerű elvtársak voltak, az bizonyos! Néhány perc múlva átmentek reggelizni Gulyás lakásába. Haraszti, Csizmadia és Béla is ott volt, kívülük Anna és még hárman. Amikor Imre bácsi és Géza belépett Béla felugrott: — Géza. hát sikerült! Ide nézzetek! Gulyás bácsi hozott egy reggeli újságot Olvasd csak! Géza kezébe nyomta a lapot-Tegnap az esti órákban szerencsétlenség történt a Hotel Wien-ben — olvasta Géza a szerényen elbújtatott hírt. — Ismeretlen okból robbanás keletkezett, amely megrongálta a szálloda épületét és néhány sebesülést is okozott. A kár nem jelentős. A vizsgálat folyik.« JHtq.ie.wzh Kétes kérdések Divatos — és ha jól csinálják — igen hangulatos, tanulságos formája az ismeretterjesztésnek, a tudománynépszerűsítésnek —, nem utolsó sorban felkeltője, felébresztője lehet a sokoldalú tájékozódás igényének a tudományos fejtörő, a kérdezz—felelek játék. Persze, csak akkor ér valamit, akkor tölti be hivatását, ha valóban jól csinálják. Sajnos, több tapasz! alat mutat rá, lehet ezt rosszul is csinálni. Nem írunk nevet, sem helyet, mert nem szándékunk egyébként jóindulatú emberek kipellengérezése, de azért így is érthetnek belőle azok, akikre vonatkozik. Az egyik községünkben, mégpedig a kisebb települések egyikében kérdezz— felelek estet rendeztek, össze Is állították a kérdéseket, amelyek véleményük szerint érdekesek, hasznosak. Tanúi voltunk ennek a játéknak. S így tol jegyeztük a „legérdekesebb” kérdéseket, ítélje meg bárki, hasznosak is voltak-e? Nézzük csak! Az egyik kérdés azt tudakolta, mi az ultijáték közismert neve? Olyan irányú tájékozotságra is Idváncsiak voltak a rendezők, vajon ki tudja mit kell bemondani a hu- szonegyezö játékosoknak, akiknek a kezében két, vagy több lapból 11 érték van. Olyan népszerű „kémiai” tájékozottság is izgatta a kérdések összeállítóit, vajon tudják-e milyen a bor és a szódavíz aránya a kisfröccsben és a nagyfröccsben. Sőt a magasabb tudományok iránti csodálatos érzékről is tanúságot tettek a rendezők, amikor megkérdezték valakitől, ki a főszereplője „Arany János” Légy jó mindhalálig című regényének? Ennél a kérdésnél az ifjabb korosztályhoz tartozó általános iskolások körében viharos élénkség támadt, de a kérdések feltevője ezt csak szimpla tetszésnyilvánításnak minősítette. Egyáltalán nem gondolt arra, hogy talán egy jólismert prózaíró, Móricz Zsigmond is részes a Légy jó mindhalálig megalkotásában. (Arany János annál kevésbé!) Volt az ízlés nevelése céljából olyan kérdés is, miszerint egy embernek, vagy egy farkasnak van-e több fog a szájában? No meg: — nyugoton, vagy nyugaton kel-e fel a nap? Egyesek szerint a játéknak nagy sikere volt. Mi másként vélekedünk. Korántsem volt ez olyan nagy siker, legfeljebb a tájékozatlanság, a tudatlanság és a hozzá nem értés diadala. Ez pedig éppen nem kívánatos, különösen az ismeretek terjesztése ürügyén. Az ilyen és hasonló kérdés—felelet játékok kérdései közé be kellene iktatni, vajon hogyan vélekednek a jelenlevők közül azok, akik vélünk együtt nagyon kétes értékűnek tartják az ilyen játékokat, amelyek még játéknak la rosszak. Hagy Éva Kedves egészségére! Béla ellenállhatatlan jókedvvel kommentálta a szűkszavú bírt: — Azt mondják, »megrongálódott a szálloda«. Képzelem, micsoda ramazurit csináltál ezeknek! »Néhány sebesülés!« Az anyjuk szentségit, akármi legyek, ha ott nem döglött vagy két tucat! — Nem két tucat, hanem körülbelül száz magasrangú törzstiszt hagyta ott a fogát! — igazította helyére Bélát Imre bácsi, aki még ekkor sem sejtett semmit... Haraszti felocsúdott: most értette meg, hogy Imre bácsi még mit sem tud. — Hát nem szóltál. Géza? — fordult a hallgatagon álldogáló és szíve rugkapálását gondosan titkoló fiatalemberhez. — Ja, persze... — bólintott, megértve, hogy Géza nem akart kérkedni Imre bácsi előtt. — Te Imre — lépett Imre bácsi elé Haraszti —. ezt a robbantást a mi Gézánk... — Micsoda? «=- tátotta el most már a száját Imre bácsi. Még akkor is hüledezett, amikor a jelenlevők, egymás szájából kiragadva a szót, lelkesülten elbeszélték neki, hogy s mint történt a dolog. — Nem voltál itthon, Imre, gyorsan kellett határozni, de ml mind a négyen vállaljuk a felelősséget a történtekért — fejezte be mondókáiát Haraszti. Géza még mindig a padlót bámulta. De érezte, hogy Anna néma tekintete valósággal perzseli az arcbőrét Nem nézett fel a lányra. Imre bácsi elképpedve hallgatott Nem tudott számot adni magának a tulajdon érzéseiről) xn. Két bét telt el a Hotel Wien felrobbantása óta. Géza kissé szomorúan leste az idő múlását. Szinte teljes tétlenségre voit kárhoztatva. Imre bácsi ugyanis a legszigorúbban megtiltotta, hogy kitegye a lábét a spanyol házból. De Géza maga is belátta, hogy a robbantási ügyben alighanem rendkívül széles apparátussal nyomoznak, vizslatnak a hitleristák. S egyáltalán nem lehetetlen, hogy a sok apróbb-nagyobb gyanús momentum között számontartják annak a fiatal, szemüveges úrnak a személyleírását is. aki a robbanás előtt fél órával taxin érkezett a Hotel Wienhez szobát foglalni. Sőt. Imre bácsi meg volt győződve arról, hogy azt a taxisofőrt már régen előlrerítet- ték és kihallgatták: hol. mikor, milyen körülmények között szedte fel elegáns utasát? Bizonyos, hogy Géza helyesen cselekedett, amikor a Keletinél szállt fel erre a taxira és pontosan olyan benyomást keltett, mintha akkor érkezett volna csomagjával vidékről. Ki tudja, hány Gestapo-ügynök futkároz azóta ama vasútvonalak mentén fekvő városokban, falvakban, amely vonalakról az adott időpontban vonat érkezett a Keletire? Egy szó, annyi mint száz: nem volt felesleges óvatosság Géza »várfogsága«. Pedig mozgalmas két hét volt ez. (Folytatása következik.) v i
