Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-29 / 305. szám

1961. december 29, péntek S oldal Iloiryan töltik estéjüket? Beszélgetés a gépállomások kulturális életéről A niegye különböző helyein működnék gépállomások, távol a nagyobb, kulturális közpon­toktól. Milyen művelődési, szó­rakozási lehetőségeket biztosíta­nak a dolgozóknak — kérdez­tük Csatári Lajostól, a gépállo­mások megyei központjának igazgatójától és Judák Imre fő­mérnöktől. összesem 18 gépállomás működik a megyeben. Ezek kö­zül 15 rendelkezik jól felszerelt kultúrhedyiségged. Itt gyűlnek ősszé esténként az állomás dol­gozói —• sok esetben a környe­ző termelőszövetkezeti tagok is, — válaszolta Csatári elvtárs. — Müven felszereléssel ren­delkeznek? — Minden megtalálható, ami a komoly klubélet biztosításá­hoz szükséges — veszi át a be­szélgetés fonalát Judák élvtárs. — Valamennyi rendelkezik rá­dióval, lemezjátszóval, könyv­tárral, legnagyobb részük tele­vízióval. Külön olvasóhelyiség biztosítja a könyvbarátok nyu­galmát. Nem feledkeztünk meg a fotósokról sem. Fényképező­gépekkel, nagyítógépékkel fel­szerelt laboratórium 8 helyen található a filmvetitógóp is, sőt Kiskunmajsám. külön mozihelyi- séget kaptak a gépállomás dol­gozói. — Miképp gondoskodnak még a szakmai tudás, általános mű­veltség fokozásáról? — Változó témakörben tar­tunk irodalmi, művészeti jellegű előadásokat. A szakmai tovább­képzésről tanfolyamokon gon­doskodunk, mélyeken több eset­ben a termelőszövetkezet dolgo­zói is részt vesznek. Legutóbb 450 termel őszövetkezeti trakto­ros szerezte meg a vontatóve­zetői jogosítványt. — Hogyan fokozzák még a gépállomások kulturális tevé­kenységét? — Kiskun-majsán már épül az új kultúrhelyiség, Kiskőrösön a tekepálya. A következő évben minden klubhelyiséget ellátunk televízióval és a még hiányzó felszerelési tárgyakkal. Általá­ban igyekszünk mindent meg­tenni annak érdekében, hogy fokozott mértékben segítsük elő dolgozóink szórakozását, műve­lődését — tgérte búcsúzóul Csa­működik. De több helyen meg­tan es Judák elvtars. Vadas Zsuzsa Egy éve [elennek meg a Népkutaté Füzetek HANGVERSENYKALAUZ Liszt-Bartók-Kodály I9tiu. végén a Szakszervezetek Uács-Kiskun megyei Tanácsa tudo­mányos és kulturális folyóirat meg­jelenését határozta el „Népkutató Füzetek” címmel. A füzetek I960, december óta havonta jelennek meg. A Népkutató Füzetek ha külsőleg Igénytelenek is, de tartalmuk annál értékesebb. Az első szám előszavában Balla­gás Béla vázolta a célt, melyet el kívánnak érni a füzetekkel. Kecs­kemét és környéke kulturális ha­gyományainak összegyűjtése és fel­dolgozása helyes és elismerést ér­demlő célkitűzés, mellyel egyet kell értenünk. Az első füzetben Tóth I, ászló, a Katona József Társaság elnöke Donáth György kecskeméti születésű és tragikus véget ért köl­tőnek állít méltó emléket. A második füzetben dr. Bruszt Bál Szeremle község felnőtt lakos­sága fogászati vizsgálatának ered­ményeivel foglalkozik, Kőhegyi Mi­hály Szeremle község történetéből közöl értékes adatokat, Ballabás Béla Drágszél községről írt riportja pedig az ott folyó néprajzi és ant- roooióídai gyűjtő munkáról szól. A harmadik füzet Kra.inyák Nán­dornak „Kecskemét a török korban’* című dolgozatát közli. A Népkutató Füzetek 4—5. számá­ban dr. Henkey Gyula „A fülöp- szállási kunok embertani vizsgá­lata** címmel írt tudományos igé­nyű dolgozatot, 48 képpel és szá­mos adatközlő táblázattal. Ez a dol­gozat bevezetője annak a nagy munkának, mely az egész megye területére kiterjed. Dr. Henkey fenti tanulmányát tudományos szak­körökben is értékelik. Donáth György „Ifjúság” című versével kezdődik a 6. füzet, ezen­kívül tartalmazza dr. Mándoky An­talnak „A szabadszállási Lenin Tsz tagjainak orvosi és embertani vizs­gálata** című dolgozatát és Kálmán Laiosnak „Népdalgyűjtés Kecske­méten és körnvékén” című értékes tanulmányát olvashatjuk. Televíziót kaptak A kiskunfélegyházi Izsáki úti belső iskola nyerte az iskolai hiányzások megszüntetése érde­kében indított megyei versenyt, a második helyezett pedig a szomszédos, alig egy kilométer távolságra levő íelsőgalarnbosi iskola lett. A megyei tanács művelődési osztálya a szép eredmény ju­talmául egy nagyképemyős Orion televíziókészülékkel aján­dékozta meg a győztes iskolát. Az avatási ünnepséget december 28-án, csütörtökön délután 5 órakor tartották meg, ahol a gyerekek és a szülők örömében osztozott a szomszédos Petőfi Tsz tagsága, valamint a közeli felsőgalambosi iskola tanulóif­júsága. Elhatározták, hogy az értékes ajándékot ezután is közösen fog­ják használni, hiszen az elért eredményt is a közös összefo­gásnak köszönhetik: a hiány­zás ellen is egvütt küzdöttek a szülők és gyerekek, s a kultúrát .ie'entő villanyt is együtt kanták júliusban, a tsz s az iskola is. (t. m.) A 8. füzetben Joós Ferenc a kecs­keméti „Bartók Béla Énekkar” történetét írja le. Kecskemét város legrégibb énekkaráról emlékezik meg a szerző. Krajnyák Nándor a XIX. század második felében lezajlott Asztalos­féle parasztmozgalomról ír a 9. fü­zetben. A 10—11-es füzet dr. Henkey Gyu­lának „Szeremlei magyarok ember­tani vizsgálata” című tanulmányát közli. E tanulmányban a szerző Szeremle község rövid történetén kívül 484 egyén embertani vizsgála­tainak eredményeiről számol be és 12 személy fényképét is bemutatja az olvasóknak. A füzetekben az olvasók a me­gyében élő tudományos kutatók munkáját Ismerhetik meg. Megér­demelnének a füzetek szebb külsőt és nagyobb terjedelemeben való megjelenést is, hogy mind több ku­tató szólalhatna meg a megye vá­rosaiból és községeiből. Balanyi Béla A művelődési autó nyomában Négy járást (Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskőrös, Dunavecse) lát el havonta több alkalommal könyvvel, filmmel, kultúrával a Kecs­kemétről Induló művelődési autó. Eddig 35 tanya, termelő­szövetkezet, iskola volt aa útirány célja, de ezt a jö­vőben még szélesíteni fogják. 4000 kötetes a változatos ösz- szeállítású könyvtár, amely állandóan bővül az olvasók igényeinek, érdeklődési kö­rének megfelelően. Az elő­adások irodalmi, természet- tudományi, politikai és ter­mészetesen mezőgazdasági jellegűek. Az előadókat a ta­nácsok művelődési osztályai, a TIT és a kecskeméti me­gyei könyvtár biztosítja. Fil­mek kölcsönzéséről a megyei moziüzemi vállalat gondos­kodik. Rigó Rezső, a megyei könyvtár dolgozója, egyben a művelődési autó szervező­je elmondja, hogy a követ­kező évben a falusi dolgozók kérésére baromfi-, sertés-, juh- és szarvasmarha-te­nyésztésről szóló előadásokat tartanak. De emelik az iro­dalmi, művészeti tárevú elő­adások számát is. Könyvis­mertető előadásokkal smritik és fejlesztik a József Attila olvasómozvalmat. Az elő­adásokat különböző érdekes kisfilmek vetítésével teszik még színesebbé. Terveik végrehajtásában navy segítséget jelent, hogy 1962 első naniaiban a Mű­velődésügyi Minisztérium új, nagy befogadóképességű mik- rohuszra cseréli ki a régi művelődési autót. így egy­szerre több hely tut az elő­adóknak és a könweknek, szemléltető eszközöknek is. A régi kocsit átadják a kis­kunhalasi járásnak, így biz­tosítva a déli részek kultu­rális ellátottságát. V. Zs. Nem szeretnénk közhe­lyekbe bocsátkozni, de ha e há­rom nagy zeneköltő nevét ol­vassuk a hangverseny-műsoro­kon, büszke szeretettel gondo­lunk arra. hogy Liszt, Bartók és Kodály a magyar talajból sarjadt. Alkotásaik örökérvé­nyű ék. Habár Bartók Béla és Kodály Zoltán zenéje még nem bírja a magyar közönség osz­tatlan rokonszenvét — világ- nagyságukhoz nem fér kétség. A legutóbbi kecskeméti nagy- zenekari esten a Budapesti MÁV Szimfonikusok szerepel­tek Vaszy Viktor vezényletével. Liszt: Magyar fantázia c. mű­vének zongoraszólóját Katona Ágnes adta elő. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a fiatal művésznő a férfias erőt és csillogó technikát igénylő művet kitűnően interpretálta; A közönség őszinte elismerését Liszt Hárfa-etüdjének ráadásá­val köszönte meg. A Magyar fantázia, mely a verbunkos és magyar műdal öt­vözete — akárcsak a rapszó­diák — Liszt magyarnak szánt művei közé sorozható. Főként külső hatások érvényesülnék felépítésében. A belső tartalmi mondanivalót »-Tasso* szimfoni­kus költemény programzenéjé­ben kapjuk meg. Liszt kápráza­tos sokoldalúságával, hangsze­relésének korszakos nagystíl ű- ségével egyesíti, Tasso, a költő életének tragikumát és megdi­csőülését — a külső hatásokat és belső tartalmat — nemes for­mai veretté. Bartók Magyar képek szvitje népdalfeldolgozások so­rozata, amelyben jelentős sze­repet játszik a »karakter-darab« műfaja: a Medvetánc, a bur- leszk Kicsit ázottan, Ürögi ka- násztánc, a Siratók. Este a szé­kelyeknél, Melódia. Kodály Galántai táncok egy régi verbunkos anyagának fel­dolgozása, a népi zenekar hang­zásának szimfonikus utánkölté- se. Kodály a régi galántai ha­gyományt örökítette meg ebben a műben. Vaszy Viktor mint dirigens, jól ismeri szakmáját; Elsősorban a nagy apparátusok kedvelője. Szereti a nagy ope­rai együttesek hangzását, a bő létszámú zenekart, s a sorozatos próbáikat. Ebben az esetben sajnos, meg kellett alkudnia a zenekar csökkentett garnitúrá­jával és futólagos próbával. Igaz, hogy a műsoron feltünte­tett számok a Budapesti MÁV Szimfonikusok repertoárjában gyakran szerepelnek, de még­sem nélkülözhetők a kiadós részletes próbák. Tény, ' •' hogy az eevüties túlterhelt, és ennek következtében fáradt. >. ; Onhéntelenü l felvetődik bennünk a gondolat, hogy mind gazdasági, mind kultúrpolitikái szempontokat véve figyelembe, nem lenne-e tanácsos a kecske­méti professzionistákból és ,iól zenélő amatőrökből kis szimfo­nikus együttes létesítése. Nem­csak a nagy zenekarok részle­ges tehermentesítését célozná ez az akció. Kecskemét kultu­rális fejlődésének azon fokára jutott, amikor indokolt ennek a problémának a felvetésé, an­nál is inkább, mert nem utó­pisztikus vágyálom, hanem jó szervezéssel és némi áldozattál megvalósítható. Pártos Krzsi Ifjú filmbarátok Ifjúsági fümesztétikai szakká* működik Kecskeméten a. Városi- Művelődési Otthon és a Bányai Júlia Leánygimnázium. . közös szervezésében. A foglalkozáso- kat Lukács Antal, a Hunnia Filmgyár dramaturgja vezeti. Januárban Thurzó Gábor írói dramaturg is tart a számúkra előadást. A szakkör tagjai rövi­desen tanulmányi kirándulót keretében megismerkednek a Hunnia Filmgyár munkájával. A fümesztétikai szakkör előse-- gitt a fiatalok érdeklődési kö­rének bővülését, a filmesztétikai kérdések megismerését. XIX. A polip kinyújtja csápjait Elzával 1956 decemberében, a disszidált magyarok részére rendezett karácsonyi ünnepélyen ismerkedtek össze. A 34 éves, magas, kéikszemű, szőke lányt a Nemzetközi Vöröskereszt bécsi missziójának funkcionáriusaként mutatták be. Az ünnepséget kö­vető vacsorán kétszer is beszélt vele. Bár Elza idegen, német akcentussal beszélt, jól megér­tették egymást. Elza szívélyes, kedves volt, Horváth sokat be­szélt, s a lány az elbeszélés né­mely részleténél hangos felkiál­tással adott kifejezést együtt­érzésének. Meghatotta ez a köz­vetlenség és az elfogyasztott ital hatására azokra a részle­tekre is kitért, amelyeket józan fejjel óvatosan elhallgatott vol­na Ez akkor fel sem tűnt. Elza ügyesen gombolyította a beszél­getés fonalát. Természetesnek hatott, ha elmondja, hogy Ma­gyarországon disszidálása előtt szabadult a börtönből, amelyre tiltott női műtétek végrehajtása miatt ítélték. Diplomájától megfosztották, odahaza a bör­tönbüntetés kitöltése után sem folytathatta orvosi pályáját — Nyugaton korlátlanok a 'ehetőségek — biztatta a lány —, ne csüggedjék el, itt boldo­gulni fog... Elza megjegyzése gyógyír volt 3lso csalódásaira. Amikor dr« Horváth Kálmán eiőtt az ellenforradalmárok ki­nyitották a fegyház kapuját már az utcára érve döntött: Nyugaton keresd meg szerencsé­jét. Eltagadja büntetett előéle­tét, politikai menedékjogot kér. Már a börtönben, amikor hírét vette a rendszer elleni felkelés­nek, kiszínezte, mit tesz majd, és ez a valóságtól való távol­ság ködében először reálisnak, szépnek tűnt. A váratlan szabadulást egy új élet kezdetének tekintette. Új­jászületés volt számára ez a nap a börtönben eltöltött tizennyolc hónap után. Még azon az éjsza­kán nekivágott az ismeretlen világnak. Vágyai, álmai egy el­képzelt ausztriai vagy svájci magánklinika felé hajtották, ahol idővel majd előltelő ven­dégeket fogad, autón jár és min­denfelől dől hozzá a pénz. Mé­lyet lélegzett, amikor a határon átlépett. Sikerült! Mennyi izga­lommal, félelemmel járt és mégis milyen könnyen ment... Senki nem vette észre, nem lőt­tek rá a határőrök, nem állítot­ták meg szökés közben. Miskol­con élő édesanyjának a Szabad Európa adásában üzent. “Szabad földre érkeztem. Egyelőre Auszt­riában maradók.-“ De a valóság hamar kiábrán­dította. Minden terve, elképze­lése meghiúsult. A magánklini­ka felállításához sok pénz kel­lett és a pénz mindig messze gurult tőle. Méltóságán aluli­nak tartotta, hogy odaálljon szazeüyediknek a munkaközve­títő irodák ajtaja elé. Hiába ki­lincselt kórházról kórházra, nem kellett még műtősnek sem. Utóbb nyíltan is kétségbevonták diplomáját;.. Ettől kezdve is­mét ivásnák adta a fejét, csak Elza tartotta benne a lelket, aki időről időre felkereste. Beszélgettek mindenféléről, otthoni dolgokról. Horváth is­merőseiről, magyarországi kap­csolatairól, a hazai viszonyok­ról. Elza a magyar ügyekben meglepően tájékozott volt, s Horváth minden esetben alig várta az újabb találkozást. Be- lopózott a szívébe a kedves, szőke lány, aki puszta megje­lenésével is kárpótolta csalódá­saiért. Hamarosan rájött, hogy szereti Elzát. Elza mellett ta­lán helyre tudná hozni kisiklott életét is ... Az emlékezetes ka­rácsonyesti találkozás után Elza lett a mentőangyala, s estén­ként gyakran álmatlanul forgo­lódva találgatta: vajon, merre jár, gondol-e rá? Ezernyi kétség gyötörte, s mennél jobban gyöt­rődött, annál jobban űzte ösz­töne a lányhoz. Elza mellett is­mét megkóstolta a barátság és a szeretet boldogító, meleg érzé­sét: ez a kapcsolat sarkallta: meg kell valósítani dédelgetett álmait; joga van az élethez, jo­ga van a boldogsághoz, s ha csak egy percig, egy múló pil­lanatig taid ez a boldogság, már akkor is érdemes volt érte élni. Megérezte, hogy Elzán ke­resztül egy titokzatos kéz nyúl feléje: egy kéz, amelynek még nem ismeri az eredetét, de eb­ben a kézben..; igen, ebben a Kézben autó van,, villa van, ele­gáns, modem villa a Genfi tó partján, ezt a kezet meg kell ragadni, bele kell csapni és az ajánlatot — még nem tudja, milyen feltételekkel — el kell fogadni! Ez a gondoláit fellelk»- sítette. s már nem törődött az» zab hogy mit akar tőle a titok­zatos kéz: csalást, lopást, kém­kedést, törvénytelen női műté­teket vagy pénzhamisítást, mindegy, hogy mát akar. csak pénzhez jusson, vagyonhoz, gaz­dagsághoz: jól megalapozott éle­te legyen és ebbe bekapcsol­hassa Elzát. Ilyenkor még job­ban lelkére ült a féltékenység. Nevén szólongatta a lányt, s a körmét rágta elkeseredett dü­hében, ha arra gondolt, hogy mindez hiú ábránd csupán, hi-t szén Eliza is azok közé tartozik; akiket a lágei-ben megismert, miközben ő itt közös lövőjüket színezi, a lány valahol önfeled­ten forr ösisze egy másik férfi­vel. Minduntalan kínozta a kí­sértés, hogy utána rohanjon és megkeresse valahol. Ilyenkor őszinte percei voltak: belátta, hogy gyenge ember és egy erős akaratú barátra van szüksége, aki gyámolítja. támogatja, s idejekorán megállítja. Ha kell,- rákiált: elég volt, rossz útra dé? vedtél! A lágerben sok könnyűvérű nőcske élt Néhányukat Buda­pestről ismerte, másokkal »pá­ciensei« ismertették össze. Utál­ta őket, de voltak köztük olya­nok, akiket szívből, őszintén sajnált. Tizenhat-tizennyolc éves- lánykák, akik áldatlan mohó­sággal, tarka délibábot kerget­ve szaladtak át a határon. & mindjárt az első kilométerkőnél kincset, vagyont reméltek és ké­sőbb a kétségbeesés, a számki- vetettség csakhamar egy kéjre éhes férfi karjaiba vetette leg­többjüket. Ezeket sajnálta,.. a amikor kétségbeesve hozzá for- . dúllak, segített rajtuk ... . , . (Eblytatjuk)-* Ónodvári Miklós: A sárga dosszié

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom