Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-28 / 304. szám

IMI. december 88. esWőrtSk 8 oldal Uj termelőszövetkezet Kiskunhalason és Balotaszálláson A mezőgazdaság átszervezésé­ből korábban nagyrészt kima­radt Kiskunhalas városa. A fej­lődés azonban itt sem állt meg, s nemrégiben megkezdődött a város mezőgazdaságának átszer­vezése. Alig két hét alatt közel nyolcszázan léptek a régebbi közös gazdaságokba, s Rekettyén — ahol eddig nem működött termelőszövetkezet — létrehoz­ták a Kinizsi Pál Termelőszö­vetkezetet. Az egyéni korukban legjobban gazdálkodók soraiból választották meg az ideiglenes intéző bizottságot. Egyelőre 70 tagja van az új tsz-nek, de a szervezés tovább folyik, s ebben már részt vesznek az új szövet­kezeti gazdák is. A régebben működő és meg­erősödött termelőszövetkezetek­be szívesen lépnek az egyéni gazdák, hiszen a város tsz-eiben 1957 óta nem volt mérleghiány, s mindegyik sokat fejlődött az elmúlt két év alatt Balotaszáliáson is megalakult — Balassa Bálint néven — a község harmadik termelőszövet­kezete. Elnöknek Varga Szil­vesztert választották, aki egyé­ni korában hét holdon gazdál­kodott példamutatóan. A veze­tőségbe — Rikk Istvánná sze­mélyében — nőt Is választottak. Az alakuló közgyűlésen már arról is beszéltek az új szövet­kezeti gazdák, hogy a tavasz folyamán szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. ÜZEMI MOZAIK A bizonylatolás és a KST Vígságban, örömben bővelkedett a karácsony A napokban felkeresett egy eléggé ingerült hangulatban levő kartársnő, s arra kért írjam meg panaszát az újságba. Elmondta, hogy tagja az üzemi KST-nek. Az egyik hónapban ötven, a másikban ennél többet, a har­madikban pedig ennél keveseb­bet fizetett az üzemi KST ügy­intézőjének. Kölcsönt is vett fel, melynek esedékes részleteit o bérelszámoló osztály vonta le a törvényes 33 százalék erejéig. A kölcsön le nem vont részleteit kézből fizette vissza az ügyin­tézőnek. Kölcsönének lejárta előtt újabbat vett fel, melyből a fennálló régi hányadot aztán le törlesztette. Ennek ellenére év végére mégis maradt tartozása, amit az ossz betétből törlesz­tett le. — Mi hát a baj? — kérdez­tem, — Ügy emlékszem nekem több pénz jár — mondta. Megkértem a kartársnőt, adja ál azokat a bizonylatokat, nyug­tákat, takarékbélyegeket, melyek befizetéseit igazolják. Megrökö­nyödve válaszolt: — Több szá­zan vagyunk tagok, de ilyet még egyikünk sem kapott. Válaszát továbbítom a bajai OTP fiók KST ellenőreinek azzal a meg­jegyzéssel, hogy jobban ellen­őrizzék a bizonylatolási rend­szert. Félreértés Ketten vitatkoznak egy prob­lémáról. Mindegyikük határo­zottan állítja: vagy én, vagy te mész a vállalattól. Akkoriban meg akartam Imi ezt az ügyet, de bokros teendőim másfelé szó­lítottak. A minap az ebédlőben ismét találkoztam a két „ellen­féllel”. Jóízűen kanalázgatták a levest, majd hozzákezdtek a második fogás elköltéséhez. Ek­kor lobbant lángra a hamu alatt parázsló szikra. Már-már úgy látszott ölre mennek. Közelebb húzódtam, hogy hű krónikása legyek a nagy eseménynek. Nagy meglepetésemre egyre rmelkedettebb hangon szidták az egyik bajai futballcsapat két- ba) lábas jobbszélsőjét... Ái elvi döntés ára Csűröst megérkezett a buda­pesti döntőbizottsági tárgyalás­ról Harsány hangon bejelentet­te a vállalat vezetőjének: az el­lenünk indított 29 forint 10 fil­léres kötbérigényes pert meg­nyertük. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, elszámolt a pénztárnál a kiadott útielőleg­gel. A háromnapos tárgyalás költségei több mint 400 forintra rúgtak. A pénz átvételekor félig n.entegetőzve annyit mondott Zsuaorinak, a pénztárosnak: el­vi döntés is született, mely ké­sőbb hozza meg gyümölcsét... Ezután a kereskedelmi osztály és a termelési osztály teljes lét­számmal önköltséges alapon bankettet adott Csürösi tisztele­tre —, érdeme elismeréséül, Az ijesztendő előtt csupán az aggaszt, hogy vajon mibe kerül az újabb elvi döntés? Tori Sándor A háromnapos ünnep sok-sok eseménnyel, szórakozással és né­hol munkával telt el Dolgoztak vendéglátó vállalat üzleteiben, a mentőállomáson, a síkos or­szágutakon; de volt munkájuk a megyed kórház orvosainak, ápo­lódnak is. Kecskeméten a cukrászdák­ban, vendéglőkben, italboltok­ban és éttermekben csaknem 30 ezer embert szolgáltak ki három nap alatt Hétfőn este, a szóra- kozók örömére, újbői megnyílt a Wesselényi utcai ,JCedves” cukrászda, amely az első napon mintegy 15 ezer forintot forgal­mazott. A megyeszékhelyen kü­Elfogták a fenyőfa-tolvajt Agő János, Bugac, felsőmo­nostori lakos karácsony előtt egy kocsi fenyőfával jelent meg a félegyházi piacon. Igazoltatá­sánál kitűnt, hogy a fenyőfákat a Bugaci Erdőgazdaság erdejéből lopta. A rendőrség a lopott fá­kat elkobozta, a tolvaj ellen pe­dig az eljárást megindította. lönősen a palackos borok vol­tak kapósak. Ezekből 3—4 ezer talált gazdára. A sütemények iránt szintén nagy volt a keres­let. A vendéglátó vállalat cuk- rászmühelyében 300 esküvői tor ta, sok ezer karácsonyi beigli, 15 ezer aprósütemény és nagy mennyiségű — bolti eladásra sütött — csokoládé-, puncs- és egyéb közkedvelt torta készült. Gesztenyepüréből ezer adagot fogyasztottak a vendégek. A fe­ketekávé kedvelőinek 8—10 ezer duplát szolgáltak ki, tíz szám lékkel többet, mint tavaly ka­rácsonykor. Kecskeméten és a megyében háromszor nagyobb forgalmat bonyolítottak le a vendéglátó vállalat üzleteiben, mint 1960 karácsonyán. * A KPM Birs-Kiskun megyei Közúti Igazgatóságát az ünne­pek alatt nem értesítették hó­akadályról. Az utak azonban sí­kossá váltak, s ezért a forgal­masabb útvonalakon időben megkezdték a homok- és salak- szórást. Először az autóbuszok előtt tették biztonságossá a köz­lekedést, majd pedig a több» útvonalat szórták be homokkal és salakkal. A három nap alatt kilenc gépkocsival és Fürge” típusú kerti traktorrokka] vé» gezték ezt a munkát. * t A megyei kórház baleseti se« bőszedére vasárnaptól kedd tig 24 sérültet szállítottak a mentők. Legtöbben a síkos út miatt szenvedtek láb-, kartörést és egyéb sérülést Palotai Jenő például olyan szerencsét! en ill esett el kerékpárjával, hogy hosszabb ideig tartó kezelésre van szüksége. • Érdemes még megemlHénU hogy a karácsony előtti házas­ságköltések száma Kecskemétén ismét emelkedett. Szombaton á városi tanács anyakönyvi hiva­talában újabb 31 fiatal pár ne* vét írták be az új házasok köny­vébe. A karácsonyt mér mini férj és Jeleség ünnepelhették. AZ ISMERETLEN IZLAND Az ellentétek városában Izland fővárosától pár órás autózás után jutottam el Hve- ragerdibe, a gejzírek városába. Sok külföldi ruccan ki erre a vidékre, s azok az ellentétek vá­rosának tartják. Nagy autóbu­szok szállítják ide a turistákat, sőt még a támaszponti ameri­kai katonák is kíváncsian jön­nek nézelődni Hogy mit lehet itt látni? Ál­lítólag és valóban rendkívülit, amelyet e szigeten kívül csupán Amerikában láthatnak. Kopár, óriás, meredekfalú hegyek ölelte kis völgy, ez Bveragerdi. Hat­száz főnyi lakosú település, tá­vol a tengertől. Hogy mégis le­hetséges itt élet. azt éppen a természet furcsa jelenségének köszönhetik. A kis völgy terü­letén a föld mélyéből több he­lyütt 150 fokos forró víz bugy­borékol felszínre. Természete­sen az Izlandiak ezt a csodát nemcsak az idegenek számára tartogatják, hanem felhasznál­ják a maguk boldogulására la. Kétféleképpen hasznosítják. Egy­részt ezzel fűtik apró házai­kat, még pedig oly módon, hogy a házhoz legközelebb eső for­rástól csöveken bevezetik a forró gőzt. így maga a fűtés a beszerelésen kívül semmibe sem kerül éa akkor nyitják ki a me­leg csapokat, amikor kedvük tartja. Tapasztaltam, bogy a nap legnagyobb részében fűié­nek, mert ezen a vidéken állan­dóéin fúj a Jeges grönlandi szél, s így még a nyári hónapokban is kibírhatatlanul hideg ez a vidék. Élet- és munkalehetőség a melegházakban van. Óriási üvegházakat építettek növény- termesztésre. S míg e csendes, lakatlannak tűnő völgyet körül­ölelő hegyek füstölögnek a forró gőz és hideg szél össze­csapásától, addig bent a me­legházak páragőzös levegőjében érik a banán, narancs, kávé és a füge. A melegházak legnagyobb ré­sze egy-egy meggazdagodott em­ber tulajdonában van. Jó be­fektetés ez a tókével rendelke­zők számára, hiszen a szabad­ban az időjárás miatt és a so­vány szikes földben csak répa és burgonya terem. S ezért a faradsággal és áldozattal ter­melt áruknak jól megkérhetik az árát. Természetesen a tulaj­donosok a leggazdaságosabb nö­vényeket szaporítják, ilyen a megkedvelt paradicsom, a ká­poszta, a zöldségfélék. A legnagyobb területű meleg­ház az állami kertészeti iskola tulajdonában van. Itt nemcsak a gazdaságosság elveit tartják szem előtt. Sok haszontalannak tűnő növényféle meghonosításá­val Is bajlódnak. Az egyik vége­láthatatlan hosszú teremben délszaki növények kellemes il­lata fogadott a 40—50 fokos hö­lgy élnek és dolgoznak Hve­ragerdiben, a melegforrások vi­dékén, ahol a sarkfényi éjsza­kában a Gryta nevű gejzír 20 m i. - .V, : p.-. c, (H * V*- ' ; J _____ wP TL :i m ÉftÉ A ' < . -■«»’sás' 3 Melegágyak a gejzírek városában. méter magasba szökő forró for­rását szokták megcsodálni Gulyás Anita (Folytatása következik.) A takarmánytermelésröl tart előadást mezőgazdasági szakemberek részére ma, csütör. tökön délelőtt 9 órakor Deák Zoltán főagronómus, az MSZMP dunavecsei bizottságának helyi­ségében. Az előadás után a hall­gatók tapasztalatcsere-látogatá­son vesznek részt Elnőkségváíasztő közgyűlést tartott , , a Kecskeméti Ügyvédi Kamara Szombaton délelőtt Kecske» mérten a megyed bíróság épüle­tében eünökségválasztó közgyű­lést tartott megyénk ügyvédsé­gét egybe tömörítő Kecskémért* Ügyvédi Kamara. A közgyű&é- sen részt vett dr. Fodor Gyula, az Igazságügyi Minisztérium Ügyvédi Főosztályának előadó­ja, Bogdán Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osztályve­zetője, Szabó Sándor, a megye# főügyészség vezetője, dr. Len- gyel Zoltán, a megyei bínfeá* elnökhelyettese, valamint a sze­gedi és a szolnoki ttatagari# meghívottal. Az ügyvédi kamara három­éves működéséről dr. Máté Fe­renc, a kamara elnöke számot* be a tagság előtt, majd kérte az elnökség tisztsége alól való fel­mentését. a kamara tagsága az elnökség lemondását elfogadta, majd megválasztotta ax új el­nökséget, A SZEMÉSZETEN Néhány nappal es­e!6tt összetörött • szemüvegem, így ar­ra kényszerültem, hogy bemenjek az SZTK szemészetére és újat kérjek. A legnagyobb megle­petésemre azonnal sorrakerültem. Ha­tod magammal men­tem be a rendelőbe, ahol egy csinos or­vosnő fogadott. Én a sor végén voltam, először egy idősebb bácsi jutott a dok­torhoz. Fél hat le­hetet az idő, s bi­zony az orvoson meglátszott az egész napi rendélés fára­dalma. — Kérem, ml a panasza? — hang­zott a határozott kérdés. — Tetszik tudni, tegnap délben üzent a sógorom, hogy menjek át hozzá­juk.!. A doktornő félbe­szakította: — Bácsikéin? Azt mondja meg nekem, mi a panasza?' — Hát éppen azt ségben. Éretlen. aöM banánko- szarúk csüngtek a jól fejlett benánfákan, amelyek kilenc hó­nap alatt érnek ízes, drága gyü­mölccsé. De nemcsak a kilenc hónapi érési időt sajnálják az egyéni gazdálkodók, hanem a banán palánta kétéves gyü­mölcsfává érési idejét Is. Ha­sonló a helyzet a többi déH gyümölcsnél te. Az itt termelt kávé jóval költségesebb mint az importált Legnagyobb részt te­hát zöldségfélét termelnek ha­zai fogyasztásra. A me P. Hanson fiatal dán művezető irányítja itt a munkát a kertészeti iskola melegházá­ban. Kockás vászoning fedi izzadt hátát amint végigvezet növényei között Másfél és két méteres székiű- és rózsaerdőbe is elvezet, s itt ismeretlen élénk, vegyes színekben nyílnak az ök- lömnyi virágok. Még illatuk is van. — Kétnaponként 500 kilo­gramm paradicsomot szürete­lünk a háromhónapos palánták­ról — mondja a kilométeres hosszúságú, égnek meredő pa­radicsomerdőben. Ragasztott vasúti sínek A frankfurti vegyipari szövetség érdekes kísérletet folytatott, mely­nek eredményeképpen bebizonyoso­dott, hogy a vasúti síneket poliész­ter-gyanta segítségével is lehet a talpfákra rögzíteni. A kísérlettel ösz- szetüggésben a vegyipari szövetség utal a Lippe-csatornán épített acél­híd tapasztalataira, melynek egyes részeit szintén poliészter-gyanta se­gítségével illesztették össze. A biz­tonság kedvéért beépített csavarok megszorítására mind ez ideig nem volt szükség, habár a hidat már hat esztendeje használják. kezdtem at monda­ni... ■— No akkor rend­ben van, de nagyon röviden tessék a pa­naszáról beszélni, mi vei még sokan vannak a bácsi után. — Szóval ma dél­után él is indultam a sógoromhoz. A bi­cikli kormányára tettem ezt a karko- sarat. Esészem szé­pen haladtam.. t — Arról tessék beszélni, mi van a szemével? — Doktornő, ne tessék olyan türel­metlen lenni, arra is sor kerül. Mon­dom biciklin men­tem és ide értem be a város központjá­ba... — Tehát megér­kezett a bácsi ide az SZTK-ba, mert biztosan rossz a sze­me, azért ejtette út­ba az 53’7’T7r szemé­szetét is egyúttaL — Csudákat fáj nekem a szemem, nem akartam én idejönni..: — Akkor pedig miért jött ide? — kapott a fejéhez ta> orvos. — Azt akarom el­mondani, de mindig közbe tetszik szól­ni ... Szóval a bi­ciklivel már bent jártam a városban, mikor arra gondol­tam, hogy kicsit megrövidítem az utamat. Nekivágtam az OTP sarkánál az Arany János utcá­nak. Alig mentem az utcában pár mé­tert, amikor a totó- zó előtt egy rendőr állított meg. Meg­kérdezte, nem lát­tam-e az utca sör- kán a behajtani 14« los táblát? Mond­tam, hogy nem Iáié tam. Erre ő azé mondta, hogy most az egyszer nem ú* fel, de menjek aa SZTK-ba a szemé-* szetre és írassak fel szemüveget magam­nak ... — Legalább mos# már tudom, miért jött el a bácsi,,,» tessék olvasni a täfch*- lóról... — 72, 24, 18, 12, Mezei István r

Next

/
Oldalképek
Tartalom