Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-19 / 298. szám

1961. december 19, kedd t oldal A tagság az őszinte, határozott MUNKA KÖZBEN vezetést kéri és szereti A bátyai Haladás Termelőszövetkezet a megszilárdulás útján Hegedűs János, az elmúlt tál folyamán alakult bátyai Hala­dás Termelőszövetkezet elnöke elmélyült, szinte tanulmány­nak is nevezhető levélben szá­mol be a szövetkezet egy éves életéről, az elért eredményekről, a megszilárdítás itt bevált, s bizönyára másutt is sikeresen alkalmazható módszereiről. A kései munka kétszer annyiba kerül — Az év elején — írja Hege­dűs elvtárs — több kérdésben nem volt azonos a tagság véle­ménye, de egyben igen: a ter­melésben. Elsőrendű célként tűztük magunk elé, hogy időben kell elvégezni a soronlevő mun­kákat, mert csak így tudjuk csökkenteni a munkaegység- ráfordítást A célt sikerült elér­ni: az idén 12 ezer munkaegy­séget takarítunk meg. Szövetke­zetünk gazdái megértették, hogy a nem idejében végzett munka kétszer annyiba kerül, s emel­lett sem hozza meg a kívánt eredményt Elejét vettük a közösségre ká­ros „ügyeskedéseknek” is. Kivé­telesen ugyan, de előfordult, hogy egy-egy dolgozónk külön­féle címen a megérdemeltnél több munkaegységet követelt, vagy éppen háztáji földjét nö­velte. A turpisság azonban min­dig kiderült: éppen az „ügyes­kedő” emberek társai derítették fel a háztáji többleteket, lep­lezték le a munkaegységet jog- tal anul szaporítókat. Kezdettől fogva őrködünk a kollektíva által hozott határo­zatok és a személyes felelősség elvének érvényesítésén. Ez ugyan kezdetben nem volt nép­szerű, de ma már elmondhat­juk: a tagság nagy többsége az őszinte, határozott vezetést kéri és szereti. Kialakulóban az egységes parasztság — A politikai felvilágosítás mellett igyekeztünk a munka- fegyelmet az anyagi érdekeltség érvényrejuttatásával is biztosí­tani, vagyis végrehajtottuk a párt megyei bizottságának a premizálásról szóló határozatát. A területkiosztást 95 százalékra valósítottuk meg. Vezetőségi és közgyűléseinket minden esetben megtartottuk. Ezeken a legfon­(Jxwj&faaáini Végéhez közeledik, a fenyőfa- vásár Kecskeméten, a Nagykő­rösi utcai elárusító-helyen. A 8300 méter dunántúli lucfenyő háromnegyed része már vevőre talált, a többiért ezekben a na­pokban jönnek a vásárlók. IMindenki megtalálja közöttük c kedvére valót — mondja az eladó — a legnagyobbak 2—2,30 méteresek. Még van belőlük elegendő választék, ezért a ve­vőknek azt ajánljuk, hogy az ünnepekre időben vegyék meg a fenyőfákat. Most még ^ked­vük szerint választhatnak. Képünkön: válogatnak a ka­rácsonyfa-vásárlók. tosabb politikai és termelési kérdésekről tájékoztattuk dolgo­zóinkat, s el is értük, hogy min­den munkával határidőre végez­tünk. Ehhez a pártszervezet mellett nagyban hozzájárult a nőbizottság, az ellenőrző és fe­gyelmi bizottság. Számbavettük, hogy szövetke­zetünk 1200 holdján 325 gazdá­nak, s a hozzátartozóiknak kell megélniük. Ma már tir-tázó- dott a tagság fejében: mit je­lent az a fogalom, hogy min­denki végzett munkája alapján részesül a megtermelt javakból. Egységesen küzdöttünk ellene és csírájában elfojtottuk az ese­tenként jelentkező, vagyoni kü­lönbségekből származó vitát Büszkén mondhatjuk, hogy ki­alakulóban van a szövetkezet egységes parasztsága. A legjobbakat erőnkhöz ké­pest jutalmaztuk, emellett ter­mészetesen büntettünk is és ki­zártunk néhány olyan tagot, akik csak hátrányos helyzetbe hozták szövetkezetünket. Betart­juk, s be is tartatjuk minden­kivel a szövetkezeti demokrá­ciát Megkülönböztetett bánásmód érvényesül a vezetés és az egész tagság részéről a 60 idős tsz-tag iránt, akik korábban kételked­tek, hogy már tsz-tagságuk Ide­jén élvezik az állam és a szö­vetkezet nyújtotta segítséget Mód van a politikai és szakmai tudás gyarapítására is. Huszon­két szövetkezeti gazdánk az idő- sze«i kérdések tanfolyamán ta­nul, hárman könyvelői tanfo­lyamot végeznek, nyolcán pedig az általános iskola utolsó két osztályát végzik. Minden szülő gyermekét sike­rült elhelyeznünk a napközi ott­honban. Tagságunknak rendel­kezésére áll a szövetkezet poli­tikai, szépirodalmi és szakköny­vekben egyaránt gazdag kis­könyvtára. Jövőre 400 holdat öntözünk Termelőszövetkezetünk szilár- dulását, kialakuló nagyüzemi jel­legét beruházásaink is igazol­ják. Felépítettünk egy 80 férő­helyes növendékmarha-istállót, egy 120 férőhelyes sertéshizlal­dát, fiaztatókat, górékat, juhho- dályt, s tataroztuk székházun­kat. Harminc saját tenyésztésű süldővel negyvenre növeltük a kocaállományt November 7-re Új módszerek, tervek a politechnikai oktatásban Az 1961—62-es tanévben Bács- íiskun megye 104 általános is­kolájában vezették be a gyakor­lati oktatást, melyen a felsőta- lozatú tanulók 49 százaléka vesz részt. A következő tanév tervei kö­pött szerepel még 30 osztott és észben osztott általános iskolá­ban a gyakorló foglalkozás be­vezetése. Körzetesítést terv ké­szül, melynek alapján a kis ta- ryai iskolák felsőfokozatú tá­mláit járművek segítségével így központi iskolába viszik, ahcű szakrendszerű oktatásban, ezzel egyidejűleg gyakorlati kép­zésben is részesülnek. Tervbe vették egyes helyeken tanyai hétközi otthon szervezé­sét azok részére, akiknek bejá­rását a központi iskolába nem tudják megoldani. Dunapatajon szülők és tanulók, megelégedé­sére már megalakult az első ilyen „tanyai internátus”. A foglalkozások nagyobbrészt mezőgazdasági, kisebb számban ipari jellegűek. Most folynak a tárgyalások mezőgazdasági és ipari üzemekkel, szövetkezetek­kel jobb, hasznosabb kapcsola­tok felvételéről. minden állatunk közös istállók­ba, illetve ólakba került Vetéseink a földben, az őszi szántással is készen vagyunk. A takarmányt mind abrakból, mind szálasból biztosítottuk. A tél folyamán — ha szükség lesz rá — a háztáji állatállomány­nak is tudunk adni szálastakar­mányt. A vetés idején kialakítottuk a táblákat, s 225 holdon nagy­hozamú külföldi búzafajtát ve­tettünk. Jövőre 400 holdat ön­tözünk is, több szerves- és mű­trágyát használunk fel. Elhatá­roztuk, hogy még a tél folyamán megvásárolunk két traktort a szükséges munkagépekkel. Biz­tosak vagyunk abban, ha eze­ket a terveket végrehajtjuk, még több boldog és elégedett ember lesz szövetkezetünkben — fejezi be levelét Hegedűs elvtárs. Épségben megmaradt dinoszaurusz - csontváz Taskent közelében kacsacsőrű di­noszaurusz csontvázára bukkantak. A csontváz hossza viszonylag nem nagy, mindösze 5 méter. A leletet az teszi igen értékessé, hogy a csont­váz úgyszólván teljesen épen került elő a földből. Rozsgyentvenszklj, a Szovjet Tudományos Akadémia fő­munkatársa, Üzbekisztánba érkezett, hogy a lelőhely környékén megkez­det ásatásokat Irányítsa. Annak idején, még 1936-ban, kisiparos tanította meg a lakatos szakma fortélyaira. Ebbe az új gyárba, a Kiskunfélegyházi Gép­gyár kecskeméti telepére, alakuláskor került. Akkoriban a ta­nulók oktatásával bízták meg, majd később saját kérésére visz- szament a munkapad mellé. Hohn István brigádjában dolgozik. Jelenleg egy tetőszerkezet oszlopait állítja össze. Teljesítménya az új műszaki normával 105—110 százalék között váltakozik. Fehér László mint párttag, aktívan részt vesz a fiatalok ne­velésében, a társadalmi munkában, intézi munkatársainak ügyes­bajos dolgait. Pásztor Zoltán felvétető A VEZETŐK GONDJA Kürti László főmérnök éppen értekezletet tartott, amikor ko­pogtattam. Az idén többször jártam már náluk, mégis meg­lepetést okozott jövetelem célja. — Éppen a ml gyárunkat sze­melte ki, hogy a műszakiakról írjon — kérdezte —, hiszen annyi üzem van a megyében, ahol jobb ez a téma, kevesebb a gond, s nagyobb az ered­mény a műszakiak munkájá­ban. Ne értsen félre, szívesen felelek minden kérdésre, de ne várja, hogy érdekeseket mon­dok. Sajátos probléma a miénk. Nálunk nem talál szenzációt. Vízhányó János igazgató is a gondokkal kezdte a »sajtótájé­koztatót”. — Tulajdonképpen a nevünk sem fedi már azt a tevékeny­séget, amit ma folytat a Tisza- kécskei Permetezőgépgyár. Hét éve, amikor gyárunk fejlődés­nek indult, alig 20 százalék volt termelésünkből az egyedi ren­delések aránya, a többit per­metezőgépek képezték. Négy év­vel később, 1958-ban már ép­pen fordított volt az összetétel. Ma pedig az évi termelésnek csupán 12 százalékát képezik a permetezőgépek. A többi, a döntő rész egyedi termék: élel­miszeripari gépek, vegyipari be­rendezések, gyógyszeripari ter­melőeszközök, erőműberendezé­sek, speciális tartályok, melyek­nek több mint negyedrészét ex­portra készítjük. — Ha a mű szakiakról akar írni — folytatta később — ja­vaslom, hogy ezzel kezdje, hi­szen gyárunk problémáinak zöme, így a műszakiak gondja- baja is a munka eme sokrétű­ségével függ össze. Meggyorsult a termelés A Reszelőgyár kecskeméti gyáregységében a vezetők nagy gondot fordítanak a kézimunka csökkentésére. Ezt szolgálja a nemrég beállított hidraulikus köszörűgép, amelyen a gömbölyű reszelők kivételével minden más fazonú reszelőt sorozatban le­het előállítani A gép teljesen megszünteti a kézimunkát, ugyanakkor négy­szer annyit termel eigy műszak alatt, mint régebben egy munkás kézierővel. A gép kezelésével B. Tóth Rozáliát bízták meg. aki május óta tagja a gyárnak, s itt tanulta meg a gép kezelését. Fellapoztam a régi etatSszff-i kát: 1954-et A gyár termelés« 7 millió forint Létszámuk 89 fő. És hét év múltán? A Tisza*- kécskei Permetezőgépgyár 1961- ben már 35 millió forint' értékű árut ad a népgazdaságnak. Más­szóval, ötszörösére nőtt a válla­lat termelése. így nyilván öt­ször több a gond is. Ily módon kerestem az össze­függéseket, de rájöttem, ez eset­ben nem helyes a következteté­sem, a gondok-bajok egyszerű felsorolása. Másról van itt szó. Lényegesen többről. íme egy pár bizonyító adat Tiszakécs- kén 400 család él a Permetező- gépgyárból. Az idén már min­den dolgozóra jut egy-egy új termék, hiszen az év végéig 400 egyedi gyártmány készül a* üzemben. Mennyi műszaki raj* kell ennyi géphez, berendezés­hez? Vagy 400 kiló. A negyed­évi anyagfelhasználás (lemez, rúd, idomacél, színes fém) pe­dig szintén 400, de tonnában. Sok munka, nagy feladat ennyi gyártmány technológiai előkészítése, a gazdaságos ter­melés feltételeinek biztosítása. Mégis, csupán 26 műszakira épül az irányítás. A vezetők gondja éppen ezzel kápcsolatos. Már tavaly is jelezték a megyé­nek, hogy egyedi gyártmányok készítéséhez kevés ez a mű­szála. létszám. Ez a gondok egyharmada A másik harmad a fiatalság, a ta­pasztalat hiánya. Nincs nagy múltja a gyárnak. Fiatalok a dolgozók. Huszonnyolc év az üzemátlag. De legfiatalabb még­is a műszaki gárda. Itt 22 év az átlagos életkor. Aki 34 éves az már veteránnak számít. Ráadá­sul Tiszakécske periférikus fek­vésű. Kivált, ha arról van szó, hogy magas szakképzettségű, sokat tapasztalt műszaki gyö­keret verjen itt Na és, ha mégis rászánja magát, ha szí­véhez nő a falu? A kényszer akkor is NEM-et int: Lakás­hiány ... Ez magvarázza, hogy az osztályvezetők, tapasztalt mű­szakiak az első kínálkozó al­kalomra helyet változtatnak. Egyik jön, a másik megy. Évekig csak a fiatalok marad­nak. Miért? Sándor Géza (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom