Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-17 / 297. szám
VHég proTefárJo?, egyes£!Jefek! %me A MAG-VAR. SZOCIALISTA MUKMCAsSPÄRX BACS-KISKATIM MEGYEI LAPJA w fTVl ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Ára 60 fillér 1961. DEC. 17, VASÄRNAP Befejezte munkáját az országgyűlés 3t» országgyűlés szombati fflé- (sén folytatta a mezőgazdaság rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést ár. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés aleinöke pyitotta meg. A törvényjavaslat vitájában elsőnek Nánési László szólalt fai Hangsúlyozta, hogy a mező- gazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat időszerű és fontos. Hiszen a mezőgazdasági termelésben nem hasznosított földterületek felhasználásával nem lebecsülhető területeket nyerünk a mezőgazdasági termelés növeléséhez is. Vaskó Mihály a borsodi képviselők nevében helyeselte a törvényjavaslatot, majd Lo&oáczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A miniszter válasza után az országgyűlés a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslatot, a mezőgazdasági és állami gazdasági bizottság által előterjesztett módosító javaslatokkal együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint következett az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslatot Tisza József, a mezőgazdasági és az állami gazdasági bizottság előadója ismertette. A vitában többek között felszólalt Fekete Miklós Bács-Kis- kun megyei képviselő is. Fekete Miklós felszólalása A Bács-Kisktm megyei képviselőcsoport és a magam nevében örömmel fogadom az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvénytervezetet — kezdte. — Megyénk egyike az ország ama területeinek, amely legjobban megsínylette a kapitalista rendszer kizsaroló erdő- gazdálkodását és amelyik — adottságai miatt — szinte leginkább rászorul arra, hogy benne az erdőgazdálkodást szocialista elvek szerint és a szükséges mértékben fejlesszük; Történelmi bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a mai Bács megye területén jelentős erdők voltak. A kapitalizmus térhódítása azonban nagy erdőpusztítással járt Azokon a vidékeken, «boí hatalmas összefüggő erdő- jterületek terültet eL a fával benőit földterület mindössze 60 000—70 000 katasztrális holdra zsugor»* I ‘ dott össze. .teazott ugyan a Horthy-rendszer törvényeket az Alföld fásításából és az erdők védelméről, ■ezek a törvények azonban, csakúgy mint a kapital ista-földes- -űri rendszer minden más intézkedése. vagy nem a nép érde- acedt szolgálták, vagy csak látszatintézkedések voltak. Az 1933. évi statisztika, szettet 80 000 katasztrális holdra emelkedett ugyan a megye erdőállománya, ez azonban a további jelentéktelen terüietemel- tkedésekkel együtt egyáltalán mem jelentette az erdő értékének valóságos gyarapodását, sőt ellenkezőleg: volt ugyan akikor is olyan megkötés, hogy az erdőt csak akkor szabad kivágni, ha a tulajdonos ugyanekkora területet beíásít a régi erdő helyett, ezt az úgynevezett trere-telepítési rendszert azonban könnyen ki lehetett játszani. Beültettek ugyanolyan nagyságú területet, mint amilyenről levágták a fát, ebben azonban nem volt köszönet Az- jsl már senki sem törődött, bogy az új erdőt szemfényvesztő módon, rosszabb talajba és értéktelenebb fafajokból létesítették. így kerülték felszámolásra Kecskemét város értékes nyírt, szikrai, hetényi és bel- T/éciai erdői. így vándoroltak le esereterülétén való felújítás címén a hegyvidéki erdők a búk gad és a halasi borooksivatagokra. Az Almássy, Fáy. Rónai, Orbán és Vigyázó grófok, bárók és külföldi cimboráik jóvoltából a megye régi értékes erdői helyett így váltak az új telepítések. mint rontott csenevész akácosok, a megye csúfjává. A felszabadulás előtti erdőtörvény, amit 1935-ben hoztak, nem tudta megakadályozni az erdők pusztulását Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta sokat tett azért hogy a múlt bűneit felszámolja és a szocializmus építése során hazánkban az erdőgazdálkodásban is megteremtse a szocialista fejlesztés alapjait Elismerésre méltóak sack az erőfeszítések, amelyeket az Erdészeti. Főigazgatóság felügyelete álé tartozó, a megye területén dolgozó két állami erdőgazdaság fejt ki a megye erdőgazdálkodási helyzetének fejlesztésére, a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a 'akos- ság foglalkoztatottsága érdekében. Aki járt Bács megye futóhomokos, homokbuckás, csapadékban szegény vidékein. akik ismerik & megye lakosságának faanyagi nségét meg tudják érteni hogy Bács megye dolgozói várták már az új erdőtörvényt A továbbiakban rámutatott Fekete Miklós arra, hogy olyan alföldi megyében, mint amilyen Bács megye, de az egész országban különös jelentősége van annak, hogy a fát ne parazel- Ják. Az erdőkből kOoeerfUŐ faanyag rendeltetésszerűen a legmegfelelőbb módon kerüljön felhasználásra. Ezután Fekete elvtárs arról beszélt, hogy a földek jobb megművelése és védése, védelme fontos probléma, az olyan megyében, ahol sok a futóhomok, ahol, mint általában az Alföldön mindenütt, a szél szabadon járja a vidéket nagy- károkat okozva a termőtalajban A megye szempontjából ezért fontos az űj törvénynek az a része, amely közérdekből erdőtelepítési, fásítási kötelezettséget álla* pit meg mindazokra a területekre, ahol a termőtalaj pusztulása folytán várható károk csak erdőtelepítéssel előzhetők meg, Ha majd a törvény alapján Bács megyében is létrejönnek az erdősávok és a fasorok, talajvédelmi terveiknek megfelelően kialakított táblák határvonalain, a legelők szakasz! tárain és a majorok körül, szél nem hordja el termőtalajunkat, és ennélfogva eredményesebben fogunk tudni gazdálkodni. Az új törvény alapján fellendülő erdőgazdálkodásunk, a létesülő erdők és fásítások, anyagilag igen sokat jelentenek a megye és az egész ország pgazdasága számára. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az erdőknek és a fásításoknak anyagi jelentőségükön felül más rendeltetésük is van. Bács-Kiskun megyében, csakúgy mint az országban másutt, eltűnnek a tüdővész melegágyai, a nyomorúságos viskók, a nincstelenség; egészséges házak épülnek, a lakos» ság egyre jobban táplálkozik és meg van szervezve a rendszeres orvosi ellátás. Magam és a Bács-K3sfc»tn megyei képviselőtársaim nevében örömmel üdvözlöm azokat a rendelkezéseket. amelyeknek alapján a törvény végrehajtása során közérdekből erdőket telepítenék és fásításokat létesítenek a városok, községek, lakótelepek, ipartelepek, kórházak és üdülőtelepek körül, valamint az egyéb olyan területeken és létesítmények mellett, mélyek a dolgozó nép egészség- védelmét szolgálják; A felszólalásokra Losonczí Pál földművelésügyi miniszter válaszolt Kijelentette, hogy az elhangzott helyes javaslatokat figyelembe veszik a végrehajtási utasítás elkészítésénél. Az országgyűlés a miniszter válaszát négy ellenszavazat mellett elfogadta, majd az erdőkről és a vadgazdálkodásról 6ZÓ1Ó törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az előadó által előterjesztett módosító javaslattal egyhangúlag szintén elfogadta. Ezután szünet következett. Szünet után dr. Jáhner-Bakoe Mihály, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, beszámolt az országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság elmúlt két évi munkájáról. Bevezetőben utalt arra, hogy az országgyűlés előtt legutóbb [Folytatás, a í oldalág*) l Mii* Modern üzletek Bácsalmáson A* Éva cukrászda »Évája-« a presszó-gép mellett. Fekete Imrére — keresztnevén Éva — 150 duplát főz ra.poTt«. a htee3.1*»á.cJa.kn,-),1r Qöé-Eásztoe 3áipa Az utóbbi néhány hónap alatt hét űj önki választó rendP szerű földművesszövetkezeti bolt nyüt egymás mellett Bácsalmás főutcáján. Esténként sokszínben tündöklő neon-portáljaik a fővárosi fényeket juttatják eszünkbe. Bácsalmás egyébként már a környező községék városának számít, mert a ragyogó kirakatok mögött a boltokban mindent megkaphat a vevő. A kultűrcikk- és játékboltban felkészültek a karácsony« vásárra. Félmilliós árukészlet, sokféle bel- és külföldi sján« déktárgy várja a vevőket. Főleg az értékesebb ruhaanyagokat vásárolják a bácsalmá* alak — mondja a textilbolt vezetője. — Havi fergajpesli eléd a 330 ezer forintot Ugye szép ez a váza? Az üveg» és poroelánbott gyönyörű níppekkeL, vázákkal, étkészletekkel áll a vásárlók rendel« kezesére.
