Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-21 / 274. szám
1961. november 21, kedd A MAGYAR, SZOCIALISTA MVKKASPAR.T KTSU.UN MEGYEI LAPJA Fanfos feladatunk a tőmegkapcsolat további erősítése Az utóbbi években a lakosság jelentős százaléka kapcsolódott be a bácsalmási járás területén a közügyek irányításába. Bizonyíték erre például, hogy az utóbbi két évben 1 205 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a falvak szépítése érdekében. Ezenkívül saját erőből 15 millió 823 ezer forintot fordítottak községfejlesztésre. Járásunkban az elmúlt években szinte „maguktól" nőttek fel kultúrházak, mozik, iskolák stb. Mindebből arra lehet következtetni, hogy megnőtt a tanácsok iránti bizalom, növekedett tömegkapcsolatuk. A tömegkapcsolat erősítésében nagy jelentőségű, hogy tanácsaink kivétel nélkül megtartották havonkénti üléseiket, azok napirendi pontjait helyesen választották meg, mindig a legfontosabb, legégetőbb közérdekű kérdésekben döntöttek, foglaltak állást Ne becsüljük le a segítséget Természetesem akad még olyan község, ahol felesleges többletmunkának tartják a gazdasági problémák tanácsülési megvitatását, mondván, hogy a tanácstagok úgysem igen értenek az átfogó gazdasági kérdésekhez, nem ismerik a költség- vetést Ez a dolgozó tömegek • ifccM favédőkben. Szüli- és üTíinőlcsteíepílési ftenrotatöt lan a MÉSZÖV szerda délelőtt a eoltvadkerfi Jóreménység Szakszövetkezetben. A megye szakszövetkezeti elnökei, valamint telepítési felelősei előtt a már megforgatott talajon gyakorlatban mutatják be a legjobban bevált telepítési módszereket kollektív kötelességének lebe- csillése, s arra törekszünk, hogy mihamarabb ésszerű, helyes szemlélet váltsa fel mindenütt. Mindent megteszünk, hogy tanácstagjaink minél alaposabban megismerjék a gazdasági problémákat, s azokban ne csak állást tudjanak foglalni, hanem végrehajtása érdekében képesek legyenek tömegszervező munkát is kifej tent Egy-egy tanácsülésen a hozott határozatok kielégítőnek mondhatók. örömmel tapasztaljuk, hogy lényegesen javult a helyzet azok végrehajtása tekintetében is. Valamennyi községi tanács egy-egy ülésén mindig számot ad az előző tanácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Természetesen a tanácsi határozatok, rendeletek széleskörű ismertetésében még van tennivaló, mivel azokat a tanácstagságnak csak egy része ismerteti választóival. Támaszkodjunk az állandó bizottságokra Tanácsaink jó tömegkapcsolatát segíti az állandó bizottságok tevékenysége is. Sok új eredményünk van ebben is. Számos helyen — mint például Kunbaján — rendszeres, aktív és elemző az állandó bizottságok munkája. Madaras községben viszont még meglehetősen formális. Ez azonban már egyre ritkább jelenség. Tanácsaink mind többet igénylik az állandó bizottságok segítségét, bevonják azokat a tanácsülések előkészítésébe, szociális ügyek elbírálásába, vitás föld- és egyéb ügyek elintézésébe. Ez módot nyújt arra, hogy rámutassanak a hibákra, feltárják azok okait, és érdemi javaslatokat terjesszenek a tanács vagy a végrehajtó bizottság elé. Mindezeken tűi a tanácsi pártcsoportok jó munkája is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi évek során a tanácsok Iránti megbecsülés, bizalom megnőtt Az eredmények mellett azonban még mindig sok a tennivaló. A tanácstagok egy része — jóllehet kis százalékuk — nem látja él lelkiismeretesen feladatát, elmulasztja rendszeres beszámolói kötelezettségét elmaradozik a tanácsülésekről. Mindezeken türelmes nevelőmunkával, s ha ez sem használ, a visszahívással kell javítani. A tanácsok munká jának eredményesebbé tétele érdekében feladatunk még annak megszervezése, hogy a szakigazgatási szervek munkáját közgazdasági és műszaki ellenőrző munka kövesse. A formális jelentések ellen El kell érnünk minden esetben, hogy mielőtt egyes szak igazgatási szervet beszámoltatunk, a vb-tagok s az állandó bizottsági tagok bevonásával, minden lényeges kérdésre kiterjedő vizsgálatot tartsunk a téma alapos megvitatásának előkészítése érdekében. Ezzel azt is elérhetjük, hogy az illetékes szakigazgatási szervek ne csak olyan ügyeket terjesszenek a végrehajtó bizottságok elé, amelyek alapján számukra, illetve róluk kizárólag kedvező értékelés születhet Jelenleg, amikor második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása előtt állunk, igen fontos a tömegkapcsolat s az abból eredő eredmények további növelése. Mindezt a helyes politika, a pártmunka jó módszereivel, az állandó, türelmes felvilágosító szóval s lelkiismeretes, pontos munkával kell elérnünk. Vízin Gergely, a Bácsalmási Járási Tanács vb elnökhelyettese Tanácsülés Kiskunhalason A küt túrház nagytermében 'kibővített ülést tartott a Kiskunhalasi Városi Tanács. A napirenden szereplő valameny- nyi kérdés igen nagy érdeklődést váltott ki nemcsak a tanácstagok, de a meghívottak között is. Az 1962. évi költségvetési előirányzat vitája során az egyik tanácstag, Tóth elvtárs nagyon helyesen vont párhuzamot a múlt és a jelen költségvetési előirányzata közölt, amikor a majdnem 31 milliós kiadás hovafordítását indokolta. — Sokat költünk az tubák portalanítására? — mondotta. — Emlékezzünk a múltra. amikor esetleg csak ,£zent Péter” por- talanított! Sok a vízgazdálkodással kapcsolatos kiadás? De ne feledjük: A múltban hét, ma 35 kútból kapnak egészséges, tiszta ivóvizet a város lakói... A növekvő számok azt mutatják, hogy a város lakossága mind többet ás többet kap a nagy közösségtől. az államtól. Pirtó község Halas várossal való egyesülését egyhangúlag szavazta meg a tanács, de az ezt megelőző hozzászólásokból ki- csendült a felelősségérzet. „Biztosítékot kell adnunk — mondták a tanácstagok —, hogy nem mostoha gyermekként kezeljük őket, hanem egyenlő tagjai lesznek a városnak. így az egyesülés mindkét részről csak előnyös lehet.” A tanácsülésen felmerült számos közérdekű javaslat közül a Zalka Máté és Munkácsy utcák ügyében tett interpellációt emelhetnénk ki. A Vastömegcikldpa- ri Vállalat dolgozóinak többsége ezen a két utcán közelíti meg munkahelyét s a hepe-hupás, elhanyagolt utak — különösen sötétben — még balesetet is okozhatnak. Várjuk hát a tanács intézkedését és az út mielőbbi rendbehozatalát Gacsályi István Hazánkban először A rádió ugyebár tanít, nevel, szórakoztat, akárcsak a film. A filmnek azonban az a hátránya a rádióval szemben, hogy közben nem lehet borotválkozni. — Ezzel szemben a rádióhallgatás nagyon is jól összeegyeztethető a szőrirtással. Ha erősen ser- ceg a sörte, még segíti is a rádió, csak fel kell csavarni a hangerőt A kés okozta kínokról elterelhetik figyelmünket a reggeli hírek. Ha meg akadozik a penge, könnyebb nekirugaszkodni újra és újra a lánczene ütemére. Egyik vasárnap verteket hallgattam szappanhabbal. Különösen megragadott az „Irigyen és szánakozva” című. Amikor a cím világgá röppent, irigykedve gondoltam Ungvári/ Irigyen és szénakozra Lászlóra — ha jól emlékszem, ő tolmácsolta a költeményt — és szánakozva magamra, — Mennyivel szívesebben szavalnék én is. mint hogy a kés borzalmait tűrjem. / elzem, nagyon érdekesen kezdődött a vers. Egészen el is feledtette utált foglalatosságomat. Valami olyasmiről volt benne szó, hogy valaki, aki nem andálog már a parkokban vagy sétányokon, vagy hol —, csupán lopva és csikorgó csigolyákkal csavargatja a nyakát a csinibabák után az utcán. (Na persze nem egészen így, de ki emlékszik egy versre egyszeri hallás után, ha közben a fogyó habot is szemmel tartja mz ábrázatán} Pillantásom önkéntelenül a halántékomra esett. Ni- csak! Hogy ritkul az a bozót! Két kihullott sötét helyébe egy szál ezüst jön. Bizony öregem, néked is leesett már az első hó!... Rólad is szól a zengzet!.,. Érdeklődve hallgattam tovább. A költő egyebekben is sajnálkozott hősén. Elmondta, hogy az a levessel is számoszlopokat, könyvelési tételeket — nyilván munkahelyének gondjait — kanalazza a hasába, meghagy a mindennapi ku- p orgatás terhét cipeli roskadozó válóin. Szóval ez az egy szánandó lény volt a költő szerint. Merthogy mát nem andalgott, ahogy rendes emberhez iUik. hanem a munkájával törődött, meg takarékoskodott is az istenadta, ahelyett hogy zenés irodal mi cukrászdákba hordaná a pénzét. Bizony, ilyenek is vannak, akármilyen hihetetlen. Hallgattam, hallgattam, nem is annyira szánakozva most már, mint inkább irigyen, mert lám, mégis csak jó az, ha valaki költő: lám, ha prózában mondja el ezeket, aligha engedik művét mikrofon elé. T ehet persze, hogy rosszul értettem az egészet. Dehát csoda-e, ha az ember félreért egy modem verset? Különben is, kiben nem szabadul el a rosszmájúság ördöge, amikor életlen a penge?... Mester László A Magyar Adócsőgyárban megkezdték a mikrohullámú csövek sorozatgyártását, amelyeket a televíziós műsorközlő berendezéseknél alkalmaznak. Magyarországon először készítenek ilyen csöveket, s ezáltal jelentős import válik feleslegessel. A mikrohullámú csövek fontosságára és értékére jellemző, hogy egy darab előállítási ára 15 ezer forint. Képünkön: az elkészült mikro csövet ellenőrzik. Neander-vöigyi települést tártak fel a Szovjetuniéliao A taganrogi tájismereti múzeum régészeti expedíciója az Azovi-tenger északi partvidékén több történelem előtti emberi település nyomaira bunkkant. A Taganrogtól 45 kilométernyire nyugatra levő Rozska-tanya mellett felfedezték a mai ember ősének, a Neander-vöigyi fajt nak egyik falvát. Az ásatások során előkeri a Föld eljegesedésének korsz kából származó sok szerszár ként használt mammut- és b> lényjog, kőszerszám és aprót használati tárgy. Vásárban jártunk j A VASÄR úgy élt emlékezetemben, mint egy nagyszerű látvány, játékokkal, csákókkal, papírtrombitákkal és mézeskaláccsal. PAPÍRTROMBITÁK; eladók hangja, vásárlók zsivaja... Mindezt túlharsogja a már tíz éve is unt „slágereivel” a körhinta hangszórója. Puskák dur- rognak, egy-két forintért célba- lovöldöz, akinek kedve szottyan rá. Ennyi ugyanis egy-egy lövés, attól függően, hogy mit akar nyerni a próbálkozó. Az esetleges nyeremény viszont — ha véletlenül célba talál az ócska fegyver — mindenféle ipa- eat, ami filléreket sem ér... POR LEPI a cukrokat, az ölesé mézeskalácsot, a málnaárus éppen csak vízbe meríti fogyasztás után poharát Senki sem szól érte! Aztán a métely, az emberek ízlésének mérgezése. ízléstelen falvédők sokasága kínálja, kelleti magát, s a tanyáról jött emberek közül szép számmal akadnak vásárlók. Törik magukat a kendőkért, falvédőkért, mert nem tudják, nincs aki felvilágosítaná őket arról, hogy ezen az áron szebbet jobbat is kaphatnak a boltokban. Vásárban jártunk. Sajnos, csalódtunk. Megtört a vásári színes forgatagnak az a varázsa, melyet gyerekkorunk idéz. Még nyolc-tíz év és a vásárok jelentősége végleg elkopik. Letűnnek korunk színpadáról. HISZEN nem kétséges: a gyor* ütemben fejlődő, egyre korszerűbb kiszolgálási formákhoz folyamodó állami kereskedelmünk végleg kiszorítja az elavult eladási módot De addig is, amíg ragaszkodunk a hagyományos vásárokhoz, legalább a nem mindig becsületes és a legtöbbször ízléstelen ámyékfolt- jait igyekezzünk megszüntetni. M, J.
