Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-14 / 268. szám
1961. november 14, kedd S. oldal Nagyhozamú búzafajták előállításával kísérleteznek Csak csinálgatják Kiss Árpád búzanemesi töt, a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet tudományos munkatársát munkájába merülve találjuk. Kérésünkre azonban szívesen tájékoztat bennünket a nagyhozamú búzafajták előállítására irányuló kísérletek eredményeiről; — Elsősorban arra törekszünk — mondja —, hogy a megye talaj- és időjárásviszonyainak minél jobban megfeleljenek az általunk kialakított törzsek; Se búza, se rozs — Kutatásainkban teljesen új, önálló módszereket alkalmazunk. Főképp a megye kiterjedt homokos területeire vagyunk figyelemmel, s ezért onnan indultunk ki, hogy a rozs kedveli a homokot. Kézenfekvő volt tehát, hogy a magyar búzát a rozzsal keresztezzük. Közben behozatja a nagy szemléltető táblát, amelyre a felragasztott gabonakalászok és az alattuk levő felírások még a hozzá nem értő számára is nagyjából világossá teszik a nemesítés bonyolult folyamatát Majd a táblára mutatva így folytatja: — Itt van fent a badarokban egy búzakalász. Ezt a hármas tagolás jobb szélén levő rozzsal kereszteztük. Az így kapott új egyed se nem búza, se nem rozs. illetve mindkettő teljesen meddő, nem alkalmas a szaporításra. Hogy szaporodóvá tegyük, vissza kellett keresztezni búzával. Az ezáltal keletkezett új törzs már szaporodóképes, s lényegében búza, de ugyanakkor a rozs tulajdonságaival is rendelkezik. Szépen tenyészik a homokos talajon. — A célnak megfelelően további keresztezések útján alakítjuk ki az újabb törzseket Az Itt látható kalászok már ezeknek az újabb keresztezéseknek az eredményei, 26 mázsa holdanként Megkérdezzük, hogy az új hibrid törzsek megállják-e helyüket a külföldi intenzív búit háztáji föld és a természetbeni juttatás A termelőszövetkezetekre vonatkozó törvényes rendelkezések szerint a szövetkezeti gazdaságok munkaszerződéssel alkalmazott dolgozói részére háztáji föld nem jár. Ha termelőszövetkezeti közgyűlési határozattal mégis biztosít háztáji földet, annak pénzbem egyenértékét sem a társadalombiztosítási járulékok, sem a szolgáltatások alapjához nem lehet hozzászámítani. E rendelkezést indokolja az is, hogy a munkaviszonyban álló dolgozók részére a népgazdaság egyes egyéb területein járó illetményföldjuttatást sem lehet figyelembe venni járulék- és szolgáltatási alapként Ilyenformán a háztáji földnek — ugyanúgy mint az illetményföldnek — nincs is hivatalosan megállapított „pénzbeli egyenértéke”. Igaz, hogy a munkabér egy részének természetben való kikötése a termelőszövetkezetekben kifejezett jogszabályi tilalomba nem ütközik. Azonban ügyelni kell arra, hogy a természetben kikötött járandóság mértéke ne haladja meg a háztartási szükséglet indokolt kereteit, s ugyanakkor kiadása ne történjék a termelőszövetkezet termelési tervének, valamint az állam Iránt szerződésileg vállalt áruértékesítési tervének rovására. Az e keretek között kikötött természetbeni munkabér társadalombiztosítás szempontjából beszámít, tehát járulékot kell fizetni utána, de beszámít a szolgáltatások alapjába is. zafajták mellett. — Az idén végzett kísérletek azt mutatják, hogy Igen — válaszolja, s azon nyomban előkerülnek a most készülő kimutatások, — Az idei nyáron az általunk elnevezett 244-es búza-rozs hibrid átlag 25—26 mázsát adott holdanként, azokban az állami gazdaságokban, ahol ezzel történt kísérlet. Ez azt jelenti, hogy a terméseredmény eléri a nálunk legjobban bevált külföldi búzafajtákét Egyébként ezekkel végezzük az összehasonlító kísérleteket Minőség, tehát sikér-tartalom tekintetében is versenyképesek vagyunk a külföldiekkel, csupán két szovjet búzafajtának nagyobb a siker-tartalma a miénkénél. — A kísérletek módot adnak arra, hogy takarmányozás céljára is új törzseket alakítsunk ki. A rozzsal való visszakeresz- tezés bőven termő és nagy si- kér-tartalmú hibridet eredményezett Keresztezés olasz búzával Üjabb kérdést teszünk fel: “■Állóképesség és a gépi aratás szempontjából hogyan válnak be az új fajták?« — Az új hibrideket alacsony növésű olasz búzával keresztezzük. Jövőre ugyanis már a kísérleti táblákról, géppel takarítjuk be a termést A kísérlet viszont veszéllyel jár. Az olasz búza ugyanis kevésbé bírja a fagyot mint a magyar búza, így az általa való keresztezés gyengébb fagyállóságot eredményez az új fajtáiknál. Emiatt szeretnénk, ha igazán kemény tél jönne, mert az eldöntőmé ezt a kérdést is. Sajnos, nálunk nincs klíma-kamra, ahol mesterségesen állíthatnánk elő 20 fokos hideget Megtudjuk, hogy a búzanemesítést már több mint tíz éve végzi. — Ez a kutatás nagyon hosszadalmas munka — mondja — Egy év alatt csak egy generációt lehet kitenyésztent A természet évezredekig alakítja ki az egyes, az adott területnek leginkább megfelelő növényfajtákat nekünk viszont ezt a folyamatot néhány évre kell lerövidíteni. S egyrészt ebben is van a mi munkánk szépsége. H. D. ritkád, vft kúMk/ — Tüzet fogott és felrobbant a benzinesüveg Izsák Dezsőné, Kecskemét. Puskin utcai lakásának konyhájában. A háziasz- szony a kiömlő, lángoló benzintől elsőfokú égési sérülést szenvedett Gyógykezelés végeit kórházba szállították; — Hypo mosószerrel kísérelt meg öngyilkosságot B. István Helvécián. A mentőápolók megérkezésekor gyomor- és nyelőcsőfájdalomra panaszkodott A lúgos hatású vegyszer közömbösítésére megitatták tejjel, majd bevitték a Megyei Kórházija. A Kecskeméti Mezőgazdasági Szakiskola környékén. Kisfáiban furcsa kép fogad. Amerre a szem ellát az épületek előtt mész, homok, cement és sóder™ A tanulókon kívül ugyanis kőművesek, ácsok, festők vették birtokukba ezt a területet még június első napjaiban. — Akkor azt gondoltuk, és úgy is ígérték nekünk, hogy szeptember 1-re befejezik a szükséges munkákat — méltatlankodik jogosan Körösi György, az iskola igazgatója. — Jelenleg 36-an tanulnak a kétéves kertész-szakmunkásképzőn, és ezen az őszön megindul az oktatás a termelőszövetkezeti képzőben is, ahol a szövetkezeti vezetők, brigádvezetők és munkacsapat-vezetők szintén két év alatt sajátítják el a közös gazdaságok irányításához szükséges tudnivalókat. December elején kezdődnék a harmadik típusú bentlakásos oktatás, s ezen megyénk állami gazdaságaiba, termelőszövetkezeteibe szerződött tanulók vesznek majd részt Az iskolának azonban mindössze négy tanterme van és ebből kettőt hálónak vagyunk kénytelenek használni. Éppen ezért gondoltunk arra, hogy építtetünk 120 személyes hálórészt, valamint kultúrtermet és víztornyot. Az építést az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari I V. vállalta el, ígérve, hogy azt időben befejezi. lövőre száz hold Ezzel szemben ml a helyzet? A vállalat kezdetben nagy lendülettel látott munkához. Kő“ művesek, ácsok jöttek, gépkocsi gépkocsit ért, és az állomásról talán behordták az összes Kecskemétre érkező sódert. így történhetett meg a többi közt, hogy a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek érkezett sódert is ide szállították nagy ügybuzgalmukban. A felesleges sódert 3—4 vagonra becsülik. Ezt most vissza hordják. Vajon kinek a költségén? Ilyen és ehhez hasonló “bu*> gósággal« fogtak az építkezéshez. A falakat valóban gyorsan* egy bét alatt felhúzták, de azóta — az igazgató szavaival élve — csak csinálgatják! A szeptemberi átadás határidejét először október 15-re tolták ki, de ekkorra nem készültek el a munkával és most alkudoznak. Mindig késik valami: először az ablakok hiányoztak, látogatásunkkor pedig azért álltak a festők, mert kevés anyagot kaptak. Sejteni lehet, hogy az építők között baj van a munkafegyelemmel is, mert munkaidő alatt alig látni belőlük egy-kettőt, de az ebédidőben több mint félszázaa vannak. Ennyi ember pedig — ha dolgozik — ilyen hosszú idő alatt egy kisebb falut is felépíthetne! Márkus János lucernát üntüznek Felfűzik a paprikát v* » «wop-w-- I» I fki-j M :T x- * Jpi A nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben 83 holdon termesztették az idén a fűszerpaprikát. A termés harmadik szedése is megtörtént, s a közös gazdaság központi épületének udvarán szorgos asszonyok és leányok egymással versenyezve felfűzik a paprikát. (Katz János felvétele.) A hartai Lenin Termelőszövetkezet kellőképpen felkészült a téli takarmányozásra. Jól hasznosítják a másodvetésű silókukoricát is, ami répa-koronával keverve kiváló takarmány. A silótakarmánnyal való ellátottság szempontjából a termelőszövetkezet legjobban áll a járásban: az egy számos állatra jutó silótömeg hét és fél köbméter. 2700 mázsa hereszéna termett 96 hold területen. A Jocera*# háromszor kaszálták, s a negyedik kaszálást zölden etették feli A közel 100 holdnyi területbő# ebben az évben 68 holdat öntöz-» tek. Jövőre az egész lucernate- rület öntözését megvalósítják* részben csőkutas, részben eternit-csöves esőztebő berendezéssel. Az utóbbihoz a Dunából emelik ki a szükséges viaroeny-f nyiségeti '# Védjük hasznos madarainkat A KÁRTEVŐK elleni küzdelemben az ember leghasznosabb segítőtársai a madarak. Különösen a gyümölcsösök kártevőinek elpusztításában van nagy szere- jük, de a szántóföldi kultúrák rovarkártevőit is alaposan megtizedelik. Ezért feltétlenül szükséges, hogy gondoskodjunk a nálunk telelő hasznos madarai fészkéről és táplálékhoz juttassuk őket Elsősorban a gyümölcsödben, A történet eleje 1944 ős tere, a felszabadulás első napjaira nyúlik vissza. Egyik községünk új főjegyzője fiatal párt esketett össze (élete első effajta tisztét töltötte be), s a lakodalmi vacsorán az új házasok fogadkoz- täk: ha nékik gyerekük lesz, s az eladó, avagy házasodó sorba kerül, szintén számítanak a „jedző úr” hivatali közreműködésére, vagy legalábbis a lakodalomban való részvételére. Közben eltelt 17 esztendő. A főjegyzőből tanácselnök lett, majd falujából egyik városunkba került, onnan pedig iskolára ment Budapestre. A továbbiakban átadjuk a szót néki magának: — A tavasz táján egyszer, előadás szünetében, felüzennék értem, hogy a földszinti társalgóban várnak. Nem tudtam szabadul(Vidám. fSvlénefek Lakodalmi hívogató ni, csak délben, amikor társaimmal és a tanárokkal együtt valamennyien indultunk ebédelni. A lépcsőfordulóban látom ám, hogy két virágbokré- tás kalapú férfi, meg egy ünneplés viseletű asszony üldögél a társalgó foteljeiben, A férfiak nyakában nemzetiszín szalagra akasztott kulacs, amelynek tartalma már ékes rózsákat rajzolt ábráza- tukra. Rögtön felismertem kettőt — az egyik férfit és az asszonyt — a látogatóim közül. Derék családapává és anyává korosodva a 17 évvel ezelőtt összeadott pár volt. örömmel szedtem a lépcsőfokokat lefelé, ök is megláttak engem. Felugrottak ültükből, s boldog mosollyal harsogták felém a hagyományos falusi köszöntést: — Dicsértesséfc.. Kedves elnök elvtárs! Meghűlt bennem kicsit a vér, de nem volt időm magyarázkodni társaim előtt. Mert akcióba lépett a második férfiú is, — mint nyomban kiderült — vőfélyi minőségben járt. Bátorításul jól meghúata a kulacsot, s párat köhimifcve harsogó hangon belekezdett egy hosszú, lakodalomba hívogató, afféle népköltötte vers szavalásába. Mikor befejezte, tiszfcességtu- dóan megtörölte a kulacs száját, s a kezembe nyomta. Társaim, akik eddig némán szemlélték az eseményeket, most részt kértek a dologból A két kulacsból pillanatok alatt Mürült a príma bor. Az örömanya Mhasználva az alkalmat félrehúzott, S kedves szemrehányással figyelmeztetett: — Aztán nehogy visszautasítsa a meghívást elnök élvtárs, ha már kétszáz kilométert vonatoztunk maga után! Először abba a városba mentünk, ahová tőlünk helyezték, s ott mondták, hogy idefent van Pesten. — De hát miért nem írtak levelet? Az asszony csodálkozva csapta össze két pámás tenyerét: — Hogy gondolja elnök élvtárs?! Hát csak nem sérthetjük meg az egyik legkedvesebb vendégünket azzal, hogy irka-firkálással hívjuk meg a lányunk lakodalmába! Így igazi csak a meghívás, vőféllyel, még rigmussal. G. K. vagy annak környékén feeö bt&i tosítara a téli etetést, gondozást Létesítsünk mesterséges f észkelőhelyeket és télen etetéssel csalogassuk oda a madarakat Deszkából, vagy fatönkből készítsünk számukra odúkat. TÉLEN a hideg miatt nagy mennyiségű, és tápértékben gazdag élelemre van szükségük a madaraknak. Az etetéssel a kóborló madárcsapatokat a gyümölcsöshöz szoktatják, másrészt kevesebb pusztul el belőlük és így elősegítjük a következő év fészkelő állományának növekedését Etetésre alkalmas a töfe-j napraforgómag, szalonnabőr stbí Külföldi és hazai kutatások! bebizonyították, hegy a fogoly és a fácán is rendkívül hasznos madár. Az előbbi táplálékának a 80,5 százaléka kártevőkből áll* az utóbbinál az arány 62 százalék. A 8—10 napos fiatál.fácánok erősen fertőzött területieken meggy érítik a burgonyabogár- állományt is. A MADÁRVÉDELEMRŐL szoló, hét esztendeje hozott minisztertanácsi rendelet egyébként előírja, hogy a vadon élő hasznos madarakat, azok fészkét és költőhelyét védeni kell. Különösen védendő madarak a kékvércse, a harkályok, a kerecsen- sólyom, a kövirigó stb. Szűcs József KeltetS állomás épQI a Bácsalmási ée a Vánorföldá Állami Gazdaságban, húsz, egyenként tízezres géppel. Aa új létesítményekben jövőre más félmillió csibét és félmilliói kacsát keltetnek a gazdaságoknak.
