Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-10 / 265. szám
Katona József emlékei (Részlet a Kecskeméti Nagyképes Naptár 1891-es évfolyamából.) *... Igen, Kecskemét város tanácsa volt az, mely a kolozsvári drámai pályázaton figyelembe se vett „Bánk bán”-t kinyomatta, s példányait egyes könyvtáraknak ajándékozva lehetségessé tette, hogy a kiválóbb drámai színészek kezeibe akadjon, a kik az ismeretlen művet Deb- reczenben, Kassán, majd Budán előadván (Barta: Bánk, Megyeri: Biberach, Szentpéte- ri: Tiborcz, Lendvainé: Melinda.), végül pedig Bánk szerepe a legnagyobb tragikus művész: Egressynek jutván, ki azt a már „nemzeti színházzá” lett pesti színházban jutalomjátéka gyanánt előadván: a mű iránt óriási lelkesedés támadt, s az ébredező nemzeti szellem által sa túráit nép és kritika mintegy varázsütésre fölismervén a nagy alkotást, keresni kezdte a szerzőt és művet egyszerre... de a szerző már a sírban, a mű pedig csak elvétve itt-ott volt található. Az elnyomatás idejében állott elő Horváth Döme, városunk egyik legjelesebb fia, ki a királynőgyilkos Bánkot mintegy 800 példányban ki merte nyomtatni (1856-ban), a könyv előszavában pedig a költő életrajzát, s a mű aes- thetikai értéket is megvilágította. 1861-ben végre szabadabban lélegzett a magyar, s Horváth Döme újra megragadta az alkalmat, s „Bánk bán”-t mintegy ezer példányban kiadván, a begyült jövedelemből a Katona-síremléket létesítette. A szobor alapzatának felállításához a város, a sír körülrácsozásához pedig később a „Kecskeméti Jótékony Nőegylet” járult Egy másik Katona dUő- szobrát ábrázolja, mely a nemzeti színház előcsarnoka számára készíttetett és ott volt elhelyezve; a színház restaurálása alkalmával onnan, mint elhasznált tárgy kikerülvén, Tomory Anasztáz megvette, s városunknak ajándékozta, mely azt rendbehozatván, a Műkert legszebb pontján állította fel. Egy félreismert lángész szomorú sorsa volt az övé. Hány remekművel gazdagíthatta volna az úgyis szegény magyar irodalmat, a legtehetségesebb drámaíró, ha kellő buzdításban, kellő elismerésben részesül! Hol állhatna akkor ma már a magyar drámairodalom! De hasztalan most már minden sóhajtozás — a magyar Shakespeare meghalt a nélkül, hogy munkásságát a nemzet kérte volna; meghalt a nélkül, hogy a babért megismerte volna.” Homyik József A legnagyobb magyar drámaíró születése Hogy ki volt Katona József, orról ma már felesleges beszélni A sok magyar kiadású Bánk bán után több világnyelven olvasható drámája. A Szovjetunióban tanulmányban méltatták a Bánk bán Jelentőségét. A világ nagy könyvtárai számon tartják a Katona-irodalmat A Washingtoni Kongresszusi Könyvtár nemrég kért megyei könyvtárunktól olyan kiadványokat, amelyeknek megjelenéséről nemzetközi bibliográfiákból értesült és amelyek Katona Józseffel foglalkoztak. Mindez annak a bizonyítéka, hogy nemcsak a magyar nép szívében élnek drámájának súlyos mondanivalói. Születése 170-ik évfordulóján illő mindezeikről is megemlékezni A ház, amelyről vitatják, hogy benne született, de amelyben ; kétségtelen, hogy élete számos [évét töltötte, még áll Kecskeméten. Szürkére festett falán márvány emléktábla hirdeti a város nagy fiának halhatatlanságát- ' Százhetven éve állnak ezek a falak. Ennyi idő alatt bizony ! többször alakítgatták. Nádtető- ; zete eltűnt, ablakait megnagyob- [bítottáík. De mi minden nem változik annyi idő alatt Akkor a í francia forradalom kiszámítha- ! tatLan következményeiről politi- zálgattak a lassan cammogó hímeken rágódó társaságok. Rádió nem volt A hírek ráértek lehűl- i ni ólomlábas hosszú útjukon. ! Háborúk réme fenyegetett, gazdasági válságot, országok közötti [szövetkezést, határbiztosítást emlegettek. Mire igazában elszor- ínyűlködhettek volna a történteiken, az országsorsokat intéző [kontár kezek már másfelé fordí- [tották az események szekerét Idehaza a borzongás és a [belső bajok fölötti töprengés közben is ráértek apró sujtások- Ikal cifrázni az életet- A hétköznapi kenyérért verejtékező mesterember is ízesítgette minden- [ napjait Különösen az olyan, [nem minden bokorban termő ; ügyességgel megáldott, sokolda- í lú egyéniség, mint ami] yen az löreg Katona József, a nagy drá- [ maíró édesatyja volt. Az öreget [alig merem leírni, mert mi tagadás, még nem volt egészen 1 huszonkét éves híressé vált fia 1 születésekor. Ifjú kora ellenére [ismerték és becsülték a város- Jban. Nem az akkori idők írni- [ olvasni nem tudásával vágott ■ neki a takácsmesterségnek, előbb I elvégzett négy latin iskolát. Az [iskolázottság meg is látszott | mestersége eredményein. Akik [meg tudták becsülni a kiválóbb i munkát, még ha többet kellett í is fizetni érte az átlagosnál, [mind Katona takácsmestemél [dolgoztattak. A Katona-féle vi- ; rágós, mintás asztalneműek [messze földön híresek és kapó- ^sak voltak. Am az öreg Katonának a műhely! munkával nem merült W alkotni vágyása. Műkedvelő fúró, faragó, esztergályozó volt pihenő óráiban- Legkedvesebb foglalkozása az óraigazítás volt Az írás mestersége sem esett nehezére. Jókedvében mlég versel ge- tett is. Kemény, tömör, zamatos magyar mondatokat formált, akárcsak kedvenc fia, a drámaíró és későbbi főfiskális. Ezenfelül nélkülözhetetlenné tudta tenni magát, mint vidám baráti össziejövetelék muzsikusa. Több hangszeren játszott Házi mulatságok, víg disznótorok, névnapok és hasonló háziünnepségek alkalmával Színi István csizmadiamesterrel kettősben húzták a pohárcsendítésre buzdítót, meg a talpalávalót Mintha a mester- dalnokok világa elevenedett volna meg magyar köntösben a XVIII. századvégi Kecskeméten. Ha vagyonban nem is, de egyebekben volt kitől mit örökölnie Katona Józsefnek- A költészetre hajló szív mellett a későbbi hivatalnok fiú a rendszerétetet és pontosságot is édesatyjától örökölte. A jókedvű takácsmester bot helyett fokossal járt-kelt a városban. A fokos főként a hangoskodó kutyák elriasztására használódott, de célszerűen lehetett alkalmazni másra is. Akkoriban magas palán- kok rekesztették el az utcától az udvarokat. A külsőbb városrészekben ma is lehet találkozni ilyenekkel. Az öreg Katona sétaútjain ellenőrizne ezeket a magas palánkokat. Ha valamelyiken kiálló szöget pillantott meg, kapta a fokosát és helyreszöge- cselte a rendbontót. A Katona-család abban az évben, amikor a múzsacsókolta fiú született, már átesett egy családi gyászon. Az első gyermek, a kis Erzsiké, nem várta meg testvérkéje születését- Elköltözött oda, ahonnan nincs visszatérés. Ilyenformán vigasztalás- számba ment Katona József jelentkezése az üresen maradt bölcsőben. Mennyi formában kívánkozhatott ki az öröm a sokoldalú, fiatal takácsmesterből! Bizonyára elfelejtette a nyugat felől fenyegető háborús veszedelmet Szívét, lelkét áthatotta a gyönyörűség. Fia van! Nevét fenntartó József fia! S bizonnyal melegen színezgette magában a kisfiú jövendőjét úgy, ahogy ezt már ilyenkor az édesapák szokták. Bizonyosan vígabban kopogott az idegen kerítések szögein a rézfokos és bizonyosan vígabban szólt a muzsika a keresztelőn, amit a születést követő harmadnapon már megtartottak. M it gondolt, mit nem fiáról az öreg Katona, senki sem tudja. Azt, ami máig is történik világhíres fiával, álmodni talán még ő sem merte. Egy nép és az irodalmat megbecsülő egész világ gondol hálás emlékezéssel arra az egyszerű iparos házra, amelyből a költő életútjára elindult. Joós Ferenc A piaristák mai rendháza Katona József idejében gimnázium, amelyben a drámaíró több osztályt végzett. Emlékkő a városi tanács előtt, ahol halálba roskadt A nagy drámaíró szülőháza. Az 1836. évi színházépítést tervre vonatkozó beadvány bevezető része: »Láttyuk a Hijjányosságot máskor is. de érezni tsak akkor tudjuk, mikor szükségét matatja a belépd Ebet. így vagyunk Ketekeméten a Játék Színnel, meöy ágyán nem valamelly mindennapi szükség, és tsak azok előtt tűnik Szembe, kik ahoz hajlandó Érzéssel viseltetnek: mind azon által meg kell esmérni azoknak Is, kik a Játék Szín eránt viszszatettszésseJ vannak, hogy egy kis meg nem fojtható Kedvetlenséget támaszt a Lélekben, mikor egy vagy más Játszó Társaság (vagy tsak puszta Bábtántzoltató 14 nőnünk megjelen és egy illy temérdek város nem—« Bírószéki jegyzőkönyvek, amelyek sok, Katonától származó bejegyzést tartalmaznak. jfí . 'Y'r:/ ■> ■, /-• /*' *■> +* f t • S y ' xXfX.Vé^ r í 2>' ' ' s / i * ' < Katona József eredeti beadványa, amelyben felajánlja a Bánk bánt Kecskemétnek: »Nemes Tanács! Első munkámat, mellyet az Olvasó Világnak közre botsájtottam, Születésem Helyének ajánlva, mély tiszteletemnek állandó jeléül ezennel benyújtom, maradván a NS Tanácsnak alázatos szolgája Katona József fiscalis.« 1
