Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-05 / 262. szám
19151. nor ember 5. vasárnap a maűyar.‘ szocialista nunkáspáht bács - kiskun megyei lapja Közérdekű kérdések az orvosetikai bizottság előtt Vásárlók üz elárusító tisztulok mögött — Egy szép kockás szoknya- anyagot szeretnék, lehetőleg... — mondja az egyik vevő, de még végére sem ér kérésének, a másik már szavába vágva, újabb kívánsággal áll elő. A pult másik oldalán az eladó öt-hat, de néha még több vég anyagot is leemel a polcról, mire eltalálja a vásárló ízlését. S, mi, akik türelmetlenül topogva tályán is. Most folynak az előkészületek a műszaki osztály televízió- és rádiórészlegének önkiválasztóvá tételére, s a jövő év elejétől ezzel a módszerrel vásárolhatunk majd a férfi és fiú fehérnemű-osztályon is. A rövidáru- és illatszer-osztályon ugyan nehéz volna bevezetni a teljes fokú önkiszolgálást* rövidesen azonban itt is kelleAz orvosi ügyeleti szolgálat hibái — Mi a teendő a dizentéria-gyanús beteggel — Aránytalanok az egyes orvosi körzetek Az áj, önkiválasztó módszerrel árusító inéterosztályon, ' Szombat délután hat óra. A kecskeméti SZTK épületében egy fiatal, 18 év körüli lány görcsöktől elkínzottan ül, édesanyja az ügyeletes orvost keresi. A portás kiszól a fülkéjéből. — Beteghez ment* csak tél nyolc tájban ér vissza. Az aszony kétségbeesetten indul másik orvos keresésére. Üres az egész épület, csak egy helyen van orvos, de annak is lejárt a rendelési ideje. Annyit még megtesz, hogy görcsoldót ír fel egy receptre, az asszony azonban injekciót követel, mert gyakorlatból tudja, hogy a lányán csak az segít Ezt a gyógyszertárból kellene hozni, erre várni viszont az orvosnak nincs Ideje, ő is beteghez siet. Még visszaszól az asszonynak, hogy várja meg az ügyeletes orvost, az majd segít a lányán. Két ügyeletes orvost Az ügy az orvoeetákai bizottság elé került A bizottság tagjai komoran latolgatják az esetet A felháborodott édesanya panasza — bár életveszélyről nem volt szó — feltétlenül jogos, az orvos azonban nem követett el etikai vétséget azzal, hogy nem adott be injekciót. Rendelési ideje lejárt és igazoltan súlyos beteghez sietett Valamit mégis tenni kell, hogy Hyesmi a jövőben ne fordulhasson elő. Rövid tanácskozás •tán a bizottság elnöke diktálni kezdi a döntést — Javasoljuk a Kecskeméti Városi Tanács egészségügyi osztályának, hogy az ügyelet ellátására két orvost állítson be, c közülük az egyik állandóan tartózkodjon az ügyeleti rendelőben. Ily módon ugyanis nemcsak a rászorulók tűrhetetlen fajdalmát tudják gyorsabban enyhíteni, hanem az esetleges életveszélyes esetekben is idejében intézkedhet az orvosi ügyeleti szolgálat Erre pedig egy hetvenezer lakosú városban feltétlenül szükség van. Ex fegyelmi vétség ' Az ezután következő ügyek fs igen tanulságosak voltak. Oofctor B-t a közegészségügyi Járványügyi állomás jelentette fel, mert egy élelmezési szakmában dolgozó vérhasgyanús betegnél nem végezte ed a kötelező székletvizsgálatot és az esetet nem jegyezte fel naplójában. Az orvos azzal védekezett, hogy ő nem tapasztalt a betegnél semmi gyanúsat és később kiderült, hogy az illető nem is szenvedett fertőző hasmenése» megbetegedésben. Ennek ellenére az orvosetikai bizottság fegyelmi vétséget állapított meg doktor B. részéről. A rendelkezés Ugyanis kimondja, hogy élelmezési munkakörben és gyermekkollektívában dolgozóknál akkor is el kell vé<OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC PBTOP1 Ní PH ▲ Magyar SoodaUsta Munkáspárt Bác&-Klskun megyed Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, retetfs szerkesztő. Weither Dániel Kl&djftc • Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat« releifis kiadó! Mezei István« Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi tele fanközponti 36-1». 23-16. Szerkesztő bizottsági Belpolitika! rovat: 11-23. > Kiadóhivatal: ” Kecskemét szabadság tár 1/*. Telefoni 1T-0» Terjeszti a Magyar Posta. ElOfizethetOi • bdyi postahivataloknál és kézbesítőknél. . . ESHzetésl dtl 1 hónapra » tortát pacs- Kiskun megyei Nyomda Vi Kecskemét. — Mata»» **"*■ gezni az említett vizsgálatot, ha csak a betegség gyanúja áll fenn és azt mindaddig dizentériának kell tekinteni, míg az ellenkezője be nem bizonyosodik. Egy másik orvos azért került a bizottság elé, mert éjjeli órákban hozzáforduló, de más körzethez tartozó beteget nem vizsgált meg tüzetesen, hanem azt körzeti orvosához, illetve Kecskemétre küldte. Az orvos védekezésül előadta, hogy az illető nem az ő betege volt, habár őhozzá két és fél kilométerre lakik, míg a másik körzeti orvos, ahová tartozik, tizenkét kilométerre van. Orvosi körzetének ilyen aránytalansága miatt igen sok, más körzetbe tartozó SZTK-betege van, akiket csak szívességből kezel, de gyógyszert nem írhat fel részükre, hivatalos receptre. Az etika mindenekelőtt — Fogós kérdés — állapította meg a bizottság egyik tagja, aki maga is körzeti orvos. — Ha az orvos éjjel felkel, s bár tudja, hogy nem a körzetébe tartozik a beteg, mégis megvizsgálja, akkor alapos munkát kell végeznie, mert életveszély is fennállhat Az etikai vétséget tehát feltétlenül elkövette a kollega. — Le kell azonban vonnunk a tanulságot is az ügyből, mégpedig azt, hogy az aránytalan orvosi körzeteket ideje lenne átszervezni. Lehetetlen állapot, hogy egészen közel lakó betegek — csupán a közigazgatási határokhoz való ragaszkodás miatt — nagyon távoli körzeti orvoshoz kénytelenek járni. A körzetkiigazítást, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével megnövekedett betegforgalom miatt is javaslom, hogy sürgősen hajtsák végre, mert csak így lehet az egészségügyi ellátást továbbjavítani. A bizottság amellett, hogy az illető körzeti orvost etikai vétségéért elmarasztalta, javaslatot is tett az orvosi körzetek arányos kiigazítására. Reméljük, hogy az etikai bizottság ülésén elhangzott javaslatokat az illetékes szervek meg is szívlelik. Nagy Ottó várakozunk, míg a másik válogat, dehogy is gondolnánk arra, hogy eladónak sem könnyű... Egy vásárló kedvéért öt-hatféle anyagot, tíz vevő kedvéért pedig 50—60 véget emel le a polcokról. .. Mi pedig még távozáskor is azon töprengünk, hogy talán ott, a balszélső polcon a legalsó anyag megfelelőbb lett volna. .. Nos, akik eddig arról ábrándoztak, hogy jó lenne egyszer a pult mögé kerülve alapos szemlét tartani a kelmék birodalmában, kellemes meglepetésben részesültek az elmúlt napokban a Kecskeméti Állami Áruházban. A hagyományos, régi elárusító pult eltűnt a méterosztály elől. Helyét könnyű csővázas asztalkák foglalták el, melyek között a vevők nyugodtan besétálhatnak a polcok elé, s közvetlen közelről válogathatnak a szövetek, selymek, flanellek között. Az új önkiválasztó módszer bevezetését nemcsak a vásárlók fogadták nagy örömmel, hanem a méterosztály eladói is. Nagyon sok fizikai munkától, s valljuk be, idegességtől és kapkodástól is megkíméli őket az új módszer. S ha már erről van szó, elárulunk még néhány „titkot” a megyeszékhely áruházáról. A vásárlást nemcsak a méterosztályom és a férfi—női konfekció- részlegen szeretnék megkönnyíteni, hanem az áruház többi oszmes meglepetésre számíthatunk. ötletes, a pulton elhelyezett mű anyagkosarakban valóságos ki kollekció lesz a mindennap hasz - nálatos cikkekből — különféle cérnákból, varrótűkből stb. — melyek közül várakozás nélkül választhatja ki a vevő a számára keresett cikket Az árusítás korszerűbb formáira való áttérés mellett tovább szépül az áruház külső „frontja” is: a Rákóczi út felé eső oldalára már készül az új neonreklám. Ezzel együtt a korszerűsítésekre és felújításokra mintegy 310 ezer forintot fordítanak az idén. (E.-né) Megszúrta falubelijét Trencsényi Ferenc apostagi laíkos a földművesszövetkezeti vendéglőben kártyaparti közben összeszólalkozott Nyíri Károly ismerősével. Záróra után, amikor a vendégek hazafelé tartottak, Trencsényi a fal mellé lapulva megvárta, míg Nyíri az utcára lép, s azután bicskát rántott elő. Az ittas férfi zsebkésével ismerősének combjába döfött, akit emiatt 17 napig kezeltek a kórházban, A Dunavecsed Járásibíróság 20 napon belül gyógyuló súlyos testi sértés miatt Trencsényi Ferencet hathónapi börtönnel büntette. Az ítélet még nem jogerős. nnfifiWMVrtin-vn*'*******“**“ Gyerekszáj *— Azt hiszem, öregszünk, csacsiknak a kislányokat. Most már nem tartom — Hm. Mostan? öröm az életük, fiúk! Mit tudják maguk, mi volt a katonasors régen! De jobb is, eleget megszenvedtünk mi azért... Hej, az volt ám még valami, amikor német komandó- ra jártunk — ette volna meg a fene! Merthogy tudják-e, én két háborút megértem ám! És mind a kétszer előrángattak. Sok poklot éltem már... de nehogy azt higgyék, hogy én aztán olyan akármilyen legény voltam! De nem ám.,. Csak úgy dől belőle a szó. A szembenülő kiskatonák jó közönségként hallgatják. Néha elmosolyintják magukat, egy-egy helyeslő szócskát röppentenek el, s ő olyan hálás. Kis szünetet tart Kinéz a vonat ablakán, megtapogatja a rokkant lábát és igazit egyet az ülés mellé helyezett mankóján. Aztán torokköszörülés következik és dől a szó- áradat tovább. — Egyszer meg ledobott a ló — a tűz égesse meg! Ahogy tápász- kodom felfelé, ott terem mellettem a százados és ^ ífoClf'tlc&S J’&f'tO’S’ égedelem csúnyán leteremt. Hogy az erre meg arra, így meg úgy, te gané, hát majd megta- nítlak én! Közben csakúgy vicsorított felém. No, aztán fogja magát és se szó, se beszéd, felüti az államat. Én meg akkor ilyen voltam-e! Vállas, derék, egyszóval stramm! Farkasszemet néztem vele és azt gondoltam magamban: mit akarsz tőlem, te kis tetű Aztán hirtelen a pisztolytáskámhoz kaptam, mire a százados úr hátracu- rikkolt. Persze ezt több tisztúr is látta. Be is fűtötték aztán énnekem! Egyik rapportról a másikra rendeltek. Faggattak, vallattak, hogy mit is akartam és a Browninggal. Én meg pléh- pofával mondom nekik: alázatosan jelentem, úgy megijesztett a százados úr, hogy hirtelen eszembe jutott: nyitva felejtettem a pisztolytáskát. Ha észre veszi, még azért ia szorulok. Azt akartam begombolni. .a — Megúsztam a dolgot 15 nap zárkával, — nézett körül kutatón, a hatást várva, s még hozzáfűzte: — Mondta is a ' vicsorgó százados, hogy az anyádhétszázát, ezt is sikerült megúsznod... — Hát igen — mondja a középen ülő, őrvezetői rendfokozatot viselő katona és mindhárman mosolyognak. — Így bizony, — nyugtázza saját szavait a mankós utas. A mögötte levő pádon fiatalok kuncognak. Oldalba bökdösik és biztatják egymást: — Mondjad már neki, hogy Háry János bátyám, folytassa tovább... Kuncogásuk foszlányait elkaphatta a mesélő, mert haragosan hátrapillant. Utána kinéz az ablakon. Esik az eső. Telnek a másodpercek, talán a percek is. A körötte ülők már szinte érzik, hogyan rendezgeti gondolatait és várják az újabb történetet — De szép idő! — töri meg újra a csendet. — Nagyon kellett már! A múlt héten Csehszlovákiában jártam rokonoknál és egy kis fenyőt hoztam onnan. Egészen száraz talaj vette körül a gyökereit. Ügy csinál- tom neki vizes agyaglabdát és egy kendőbe kötöttem... A határon azt mondja nekem a finánc: — Honnan hozza azt a fenyőt? — A hegyoldalból — válaszolom, mire ő csóválja a fejét. Ne hülyéskedj már, gondoltam magamban és mondom neki: nem hozok én se ruhafélét, se más csencselni valót, csak ezt a fenyőt. A mutter sírjára akarom ültetni, engedd már. Erre csak legyintett a koma, hogy eredj, no... — Látják, fiúk, ilyen az élet! Szegény mutter, loholás volt az egész élete... Tudják mit jelentett tizenkét gyereket napszámból fel ncvpjr^ T Mert az apám korán elment ... Szegény jó mutter. Most legalább láthatná, mi lett belőlünk! Mennyivel köny- nyebb nekünk, meg az unokáknak! Hát én bizony, nem sajnáltam az útiköltséget Pesttől Szegedig, elvittem: neki a kis fenyőt. A sírjára ültettem ... Biztosan megfogja ... Egy kis külföldi holmi... Szegény mutter, hogy örülne neki, ha látná... Csend honolt a fülkében, másodpercekig tartó csend. Csak a vonatkerekek zakatolása tetszett ezúttal jól alkalmazkodó kísérő zenének. A három katona tekintete részvéttel tapadt a bőbeszédű, de igaz, gyermeki szívű emberre. A kis őrvezetőnek megmozdult az ádámcsutkája. Nyelt egyet, s ki tudja, hogy a megboldogult, sokat szenvedett anyát, vagy a maga módján gyengéd, hálás fiút sajnálta-e, mikor megjegyezte: — Szegény... PWRTij Ír/
