Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-05 / 262. szám
1961. november 5, vasárnap S. oUlal „ITT TÖBB, MINT PESTEN Nem vágyóik ismerős a lajoe- mizsei tanyavilágban, betérek hát az egyik tanyába, hogy a Petőfi Termelőszövetkezet irodája felől érdeklődjem. — Az uram is ott dolgozik, kőműves — és már mutatja is az utat Hornacsek Ottóné, a háziasszony. No, ha már ilyen szívesen útbaigazít, beszélgetésbe elegyedem vele. Elmondja, hogy alig fél éve laknak itt. A férje ugyan lajosmizsei származású, de 13 évig Pesten dolgozott az építőiparban, ő, az asszonyka, meg éppen pesti »bennszülött*. És lejöttek ide, a Petőfi Tsz-be. — Nem hiányzik a fővárosi élet? — kérdezem tőle. Mosolyogva meséli, hogy beleszokott már az itteni munkába, a paradicsomszedésbe, meg a szénagyűjtésbe. Azelőtt műszerészként dolgozott a Lőrinci Vattagyárban. A napi négyórai utazás a munkahelyére és haza, nagyon igénybe vette, most viszont sokkal jobban be tudja osztani az idejét, úgyhogy a két gyermekűk nevelésével ti többet törődhet A férjjel az épölő sertéshizlaldánál találkozom. Ahogy mondja, sem ő, sem a szövetkezet nem járt rosszul, bogy ideköltöztek Pestről. A közös gazdaságban van munkája bőven: tetőjavítás, tatarozás* a sertéshizlalda télies ftése. a kultúrterem, az új iroda és a gépszín építése. Fizetésének a 40 százalékát készpénzben kapja, a többit pedig munkaegységben jóváírják neki Igazat ad feleségének: — Odafenn még egy egerünk sem volt — mondja —, most pedig már disznót hizlalunk, s van egy anyakocánk, meg néhány baromfink is... Pesten húsz-harminc kilométert is kellett naponta villamosoznom, hiszen az építkezésekkel változó munkahelyeim elég távol voltak a lakásunktól. Itt minden helyben van. Mint bevallja: őt és feleségét nem csábítja vissza a város. —ts —r Tjtz-akadfmdák a (iUgtfkáxi fatálba* Hagy érdefcfődéta meOeCt állatták le « kiskun fél egyház járásban a termelőszövetkezeti akadémiáik és ismeretterjesztő előadássorozatok első előadásai. Kisfcunmajsán hetven hallgatóméi yen a helyi kisipari szövetkezetek és a föddművesszövefc- kezet dolgozói vesznek részt« A tiszaújfalui termelőszövetkezeti akadémián nyolcvanöt hallgató előtt a járási ügyészség vezetője tartott előadást a társadalmi tulajdon védelméről. A tiszaújfalui vasút melletti iskolában sikeres Móricz Zsdg- mond-estet, Pálmonostorán pedig gyermeknevelési előadást tartottak a napokban. A héten tartották első, megnyitó előadásaikat az alpári Búzakalász, a pálmonosteri Béke termelőszövetkezetek akadémiái és a jász- szentlászlói termelőszövetkezet közös akadémiája. Bírósági }eg7zet MándS Mária bajai lakos 1957. év elejétől rendszeresen foglalkozott tejfelvásárlással, és a lakásán szabályszerű tejcsamokot rendezett be. A 3 forintos áron megvett tejet literenként 1 forintos haszonnal méricskélte tovább a környéki lakosoknak. Naponta átlag 16 litert adott el. Ily módon három év alatt körülbelül 12—13 ezer forint Jogtalan haszonhoz jutott A bíróság üzletszerűen elkövetett árdrágító üzérkedés miatt vonta felelősségre és nem jogerősen hat hónapi börtönre, 300 forint pénzbüntetésre és 300 forint vagyonelkobzásra ítélte. Hornacsek Ottó két társával a szövetkezet sertéshizlaldáját teljesíti. MUNKA KÖZBEN Fűtő János gépésztechnikus « Kecskeméti Konzervgyár* műszaki osztályán. Nagykőrösi ember, tíz éve jár át vonattal. A műszaki osztályon mindig a legnehezebb munkakört bízták rá. Volt energetikus, műszaki fejlesztési előadó, szerkesztési csoportvezető, műszaki ellenőr. Munkáját hozzáértéssel és szorgalommal végezte. Húsz alkalommal kapott jutalmat és több oklevél tanúskodik kifogástalan munkájáról. A munkáját szerető ember kisebb-nagyobb jelentőségű újításaival segítette a gazdaságos termelés megvalósítását, Nemrég nevezték ki a TMK-műhely vezetőjének. Ebben a beosztásban látja el a műszaki osztályvezetőbelyettesi feladatokat is. Pesten ugyan »modernebb« anyagból készül az épületek tetőzete — a nádazás viszont nagyobb művészet — Ismeri el az egykori fővárosi építőmunkás. Futóhomokból — aranyhomok HETVENSZERES ÚJÍTÓ Nyugtalan ember, csupa öntevékenység — így jellemezte a Bács-Kisikun megyei Faipari Vállalat igazgatója Gazsi János gyártásvezetőt. Találóbb jelzőt én sem keresek erre a vidám, minden iránt érdeklődő fiatalemberre. Igaz, még nem tartozik a törzsgárdához, hiszen tavasszal került Kiskunhalasra, de máris olyan tekintélye van a dolgozók előtt, amit bármely fiatal műszaki megirigyelne: Gazsi Jánost, mint kiváló újítót, küldöttnek választották meg az újítók országos tanácskozására« Egy napot töltöttünk együtt, de ez sem volt elegendő, hogy Oázis lesz a sivatag helyén Sárguló lombokat lenget a szél a pálmonostori határban, a Szeged felé kanyarodó müút mellett. Az őszi táj csendje azonban eloszlik, amikor a Keleti Fény Termelőszövetkezet egyik dűlőútja mellett feltűnik a hatalmas SZ—100-as az utána akasztott talajforgató ekével. Dübörög a gép, s az eke nyomában vastagon és szélesen fordul ki a sűrű, rozsdaszínű homok. A barázda térden felül ér. Huszka Sándor, a szövetkezet elnöke lelkesen magyarázza, hogy hová telepítik majd a 100 hold szőlőt és a 60 hold gyümölcsöst. A talaj forgatása ezek alá történik, miután tőzeggel, fekál- és műtrágyával már Jelülkezelr ték”. — Ez a terület, ahová telepítünk — mutatja —, eddig több kárt okozott a szövetkezetnek, mint amennyi hasznot hozott. Rozsot termesztettünk rajta, de csak két-három mázsát adott holdanként. A befektetett munka is alig térült meg. — Milyen gyümölcs- és szőlőfajtákat telepítenek? — Gyümölcsből almát és körtét; húsvéti rozmaringot, jona- thánt, asztrahánt, valamint téli körtét, szőlőből pedig olasz kö- vidinkát, nemes kadarkát és sár- fehért. Túlnyomórészt az utóbbit. — Telepítettek már korábban is? — Igen, öt esztendeje. Akkor 3000 négyszögöl szőlőt telepítettünk, amely tavaly 56, az idén pedig közel 70 hektó mustot adott. — Milyen közvetlen előnyökkel jár a telepítés? — A szőlőterület négy évig adómentes. Az állam hosszúlejáratú hitelt ad a telepítéssel kapcsolatos munkák elvégzésére, ami a szőlőnél holdanként 2000, a gyümölcsösnél pedig 1000 forint A félmillió szőlővesszőt saját telepítésű anyagból válogatjuk ki, s ezt a SZÖLFA Vállalat darabonként 12 fillérért megveszi, s azonnal ki is fizeti. Az anyagot viszont hosszúlejáratú hitelre átadja a szövetkezetnek. Amíg a gyümölcsös nem fordul termőre, a területén köztesként burgonyát termesztünk, mivel az első években még nem árt az egyik növényfajta a másiknak. A krumpli egyébként is szereti a mélyforgatott talajt. — Kik végzik a telepítést? — A szövetkezet külön telepítő brigádot szervezett Kemen- d{ János főagronómus irányításával. ök végzik a telepítést, amit jövőre tovább akarunk folytatni, mert még mindig marad 100 holdnyi homokos területünk. Ha pedig a most telepített szőlők már termőre fordulnak, a régieket is felújítjuk, illetve a kiöregedett szőlőket felszántjuk. .. Dübörög a gép és az eke után vastagon fordul ki a homok. — Oázis lesz a pálmonostori határban is a sivatag helyén. H. D. a fél év alatt benyújtott valamennyi újításit megismerjem, pedig jórészt ezeknek köszönhető. hogy a vállalatnál 18 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége. — Csak az újítási hét alatt, amit a közelgő tanácskozás tiszteletére rendeztünk, ötvennyolc javaslatot nyújtottak be dolgozóink a vállalat vezetőségének. Nem tudom, mit ír majd rólunk, de azt feltétlen említse meg, hogy a mi dolgozóink nem azt újítják, ami eszükbe jut, hanem azon törik fejüket, ami a vállalat előtt megoldandó probléma, ami fékje további előrehaladásunknak, a termelékenység növelésének. — Ez tényleg dicsérendő. He. lyes az is. hogy újítási feladattervük összhangban van a vállalat műszaki intézkedési tervével, csakhogy ez a műszintterv jórészt nincs végrehajtva, és az ötvennyolc elfogadott javaslatból mindössze nyolcat valósítottak meg. — Sejtettem, hogy ide fog kilyukadni. Hát igen... itt nincs mit kertelni. Ne értsen félre! Nem akarok mentegetőzni. Kétségtelen, ez a leggyengébb pontunk, de próbáljon megérteni bennünket. Egyszerűen az volt a helyzet, hogy készületlenül ért bennünket ez a sok újítás. Tudniillik, a javaslatoknak csak egy része kapcsolatos az anyag- takarékossággal, az energiacsökkentéssel vagy más vonatkozású ésszerűsítésekkel. A nagyobb rész viszont a kézi műveletek gépesítését, a termelékenységet növelő célgépesítést szolgálja. De miért beszéljek én. ha van egy kis ideje, jöjjön, tekintse meg őket * gyakorlatban Végigjártuk: m műbetyefaat, és állítom, egy gépészmérnöknek is elég lett volna fejben tartani, hogy melyik gépen milyen módosítást terveznek. Milyen áj gépeket készítenek házilag a munkatorlódások megszüntetéséire? Hol. milyen munkáknál szabadul fel a kézi erő a célgépesítéssel, • mennyivel nő majd a termelékenység? Inkább azt írom le, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére továbbá négy újítást valósítanak meg. Horváth elvtárs. a vállalat igazgatójának utasítására, kibővítették a TMK-műhelyt, ahol Stuhl Fülöp csoportvezető irányításával két szerelőlakatosnak! egyelőre csak az lesz a dolga, hagy az újítási javaslatokat kivitelezze. E hír hatására jellemző, hogy máris újabb 12 újítást nyújtottak be — Jó befektetés nekünk az újítások központi kivitelezése — folytatja Gazsi János. — Igaz, ez a munka nem megy máról holnapra, de az eddig bevezetett újítások máris 90 000 forint megtakarításit eredményeztek. s az ezután várható népgazdasági eredmény is felette lesz a 100 ezer forintnak. Ha szót kapok, erről adok majd számot az országos tanácskozáson. Ilyen eredményes Kiskunhalason az újítási mozgalom, mióta a Faipari Vállalatnál Gazsi János tölti be az újítási felelős tisztségét. Végezetül hadd mondok el róla egy-két dolgot, amit beszélgetésünk során mindvégig elhallgatott: Gazsi János a Kiváló műszaki dolgozó és a Kiváló újító kitüntetés tulajdonosa, s e kis riporthoz az is hozzátartozik, hogy mint hetvenszeres újító tesz majd jelentést az országos tanácskozáson, a vállalat hetven újításáról, Sándor Géza
