Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-04 / 261. szám
2. oldal 1961. november 4, szombat ülést tartott a megyei tanács szintén ismertté váltak. Bejelentette még, hogy a jövő évben Zsana villamosításával befejezzük megyénkben a köz- ségvillamosftási programot, s az ötéves terv ideién 13 község népes külterületi lakott helyét vagyis tanyaközpontját is ellátjuk villannyal. Együtt a lakossággal ötéves tervünk feladatainak végrehajtása — mondotta Varga elvtárs — paraíjcsolóan írja elő számunkra a vezetés, irányítás és a gazdálkodás megjavítását. Sok olyan feladat is megoldásra vár, amelyekre ez idő szerint még nincs fedezetünk, Éppen ezért szükséges, hogy mind a bevételekkel, mind a kiadásokkal jól gazdálkodjunk, s törekedjünk a tartalékok feltárására, költségeink csökkentésére és bevételi forrásaink növelésére. Ez a feltétele annak, hogy hároméves tervünk sikeres végrehajtásához hasonlóan ötéves tervünk célkitűzéseit is valóra váltsuk, sót azon túl is a lakosság mind több jogos igényét kielégítsük. A lakosság támogatni fogja tanácsainkat, ha a célkitűzéseket helyesen választják meg, • biztosra vehető, hogy ebben az esetben például a társadalmi munka évi 8 millió forintos előirányzatát is nagymértékben túlteljesítjük. Második ötéves tervünk megvalósítása a szocialista építés útján újabb magaslatokra vezeti népünket A megyénk számára megadott tervszámok gazdasági életünk minden területén nagy előrehaladást, szebb és jobb életet biztosítanak. Tanácsülésünknek éa megyénk valamennyi tanácsának azon kell munkálkodni, hogy a lakossággal egyetértésben biztosítsuk második ötéves tervünk célkitűzéseinek maradéktalan teljesí. téséti Vita a beszámoló felett A megyei tanács végrehajtó bizottsága beszámolója felett élénk vita alakult ki. Az első felszólaló Pétiké János megyei tanácstag, a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy azok a célkitűzések, melyek a hároméves tervben szerepeltek, helyesek voltak és a lakosság véleményével, igényeivel párosultak. Elmondotta többek között, hogy a mezőgazdaság átszervezése semmivel sem csökkentette a lakosság hozzájárulását a községfejlesztéshez, ugyanakkor a termelőszövetkezeti beruházások is rendkívüli mértékben megnövekedtek. Az elmúlt évben a bajai járásban a termelőszövetkezetek saját erőforrásból történő beruházásai elérték a 15 millió forintot, ami azt jelenti, hogy általában minden tsz-tag 1400 forinttal járult az oszthatatlan termelőszövetkezeti vagyon gyarapításához. Ahol a vezetők személyes példamutatásukkal mozgósították a lakosságot, s ahol a tanácsok széleskörű aktívahálózatot tudtak kiépíteni, nem volt gond sem a községfejlesztési, sem más tervek teljesítése — mondotta felszólalása végén Pétiké élvtárs. Gerőcs István, a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának vezetője elmondotta, hogy számításaik szerint megyénkben a második ötéves terv idején az áruforgalom növekedése meghaladja az országosan előirányzott 22—23 százalékot. Az áruforgalom növekedésének megfelelően igyekeznek fejleszteni a kereskedelmi hálózatot, s bár e célra jelentős összegek állnak rendelkezésre, máris pótigénnyél kell élniök. Bruncs&k András, a megyei tanács végrehajtó bizottsága ipari osztályának vezetője ugyancsak a helyi tartalékok, erőforrások körültekintőbb kihasználására hívta fel a figyelmet a tanácsi ipar fokozásának érdekében. Hangsúlyozta, hogy a lakosság által igényelt és eddig sokszor hiányolt szolgáltató munkákra — különféle javítások stb. — is több figyelmet kell szentelni. A szolgáltató tevékenység megjavítására a kisipari termelőszövetkezetekkel például máris kidolgozták a terveket, amelyekben a dolgozó nők második műszakjának megkönnyítését is előtérbe helyezték. Ezután felszólaltak Vörös Vilmos, az MSZMP kecskén !tj járási bizottságának titkára és Major Sándor tanácstagok, majd Bank Gyula megyei tanácstag, a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője kért szót Ezután Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője szólalt fel, aki a takarékosság új módszereire — például a színes fémeket, nemesacélt helyettesítő anyagok kikísérletezésiére —, a műszaki fejlesztés állandó ellenőrzésére, a helyi tartalékok feltárására hívta fed a figyelmet. „Adva vannak a feltételek a második ötéves terv sikeres végrehajtásához” — Molnár Frigyes elvtárs felszólalása — (Folytatás az első oldalról.) fTj Minden szinten erősödött I " I a pártbizottságok elvi irányítása, s a tanácsok munkáját elősegítő szervező munkája. S A tervezési és pénzügyi kérdéseknek a végrehajtó bizottságnál történő összpontosítása elősegítette, hogy tanácsaink a területi tervezés összes előnyéit felhasználhassák a komplex módon történő fejlesztés érdekében. | * I A tervgazdasági munká- I , I nak a tanácsi gazdaság minden területére való kiterjesztése elősegítette a tartalékok feltárását, a terven felüli alapok képzését, s a beruházásoknak a gazdaságosság figyelembe vételével történő megvalósítását. Állandóan érvényesült az anyagi ösztönzés rendszere. amely újabb tartalékok feltárását tette lehetővé, mind a bevételeknél, mind a kiadásoknál. Mindezeket azért elemeztük, mert ismertetni kívánjuk a megyei tanácsüléssel azokat a feladatokat is, amelyeknek megöl, dására ez idő szerint fedezetünk nincs, vannak azonban olyan lehetőségek, amelyeknek alapján — megfelelő kivitelezés, tartalékok feltárása stb. — megvalósíthatók. Gyorsan fejlődhet iparunk Közismert, hogy megyénk iparban viszonylag szegény, emiatt nagyarányú az elvándorlás és nagyon sok dolgozó több száz kilométerre jár lakóhelyétől dolgozni. Ezért tűzte ki a megyei pártértekezlet a megyei tanács végrehajtó bizottságának feladatául az iparban foglalkoztatottak számának növelését. A hároméves terv alatt 3000 fővel emelkedett megyénkben a foglalkoztatottak száma. Nem volt azonban könnyű a fejlesztés, mert állóeszközökkel alig rendelkeztünk, s igen kevés volt a szakemberünk is. A tanácsi apparátusban és vállalatainknál például egyáltalán nem volt mérnök és magasabb műszaki képzettséggel rendelkező szakember. Ma már ezeken a nehézségeken sok tekintetben segítettünk, s elért eredményeink reálissá teszik a második Ötéves tervre előirányzott fejlesztést. Kiemelkedő eredményeket értünk el a vas- és faipar területén, amelynek termelési értéke három év alatt 30 millióról 141 millióra emelkedett. Varga elvtárs ismertette a hároméves terv eredményeit (amelyet lapunk tegnapi számában a megyei pártbizottság ülése nyomán már közöltünk), majd azokról a lehetőségekről beszélt, amelyeket a második ötéves terv előkészítésénél figyelembe vettek. 1. Üzemeink kapacitás-kihasználtsága mindössze egyharmada a lehetőségeknek, s a két műszakra való áttérés jelentős termelésnövekedést biztosít. 2. Szakember-ellátottságunk jelentősen megjavult és megyénkből más területen dolgozók szívesen vállalnának itthon munkát. 3. A nagyipar korszerűsítésével könyvjóváírás útján hozzájuthatunk megfelelő gépekhez. 4. Épületgazdálkodásunk megjavításával városainkban s nagyobb községeinkben jelentősebb építési költség nélkül megfelelő üzemi épületeket hozhatunk létre. Az Országos Tervhivatal megyénket az iparosítandó megyék között az első helyre, tette és a második ötéves terv 40 százalékos átlagos felfutásával szemben számunkra mintegy 90 százalékos felfutást biztosít. Előreláthatólag ezt túl is fogjuk teljesíteni. Tárjuk fel a helyi tartalékokat Ezután Varga elvtárs ismertette a második ötéves terv megyénket érintő célkitűzéseit, amelyről a megyei pártbizottság ülésén ugyancsak szó volt. A községfejlesztéssei kapcsolatosan rámutatott, hogy az ötéves terv idején a köz- ségfejlesztési alap meghaladja az állami beruházásokat, ami azt a feladatot rója tanácsainkra, hogy megkülönböztetett gonddal foglalkozzanak továbbra is a községfejlesztéssel. E területen Igen fontos a tartalékok feltárása. Túlnyomó részben központi erőforrásokra támaszkodtunk néhány olyan helyen is, ahol helyes és szükséges lett volna a saját erő igénybevétele. Baján például 4 millió forintot használtunk fel központi alapból a gázellátás fejlesztésére, s ugyanakkor nem igényeltük a lakosság hozzájárulását Amíg Kiskunfélegyháza 100, Kiskunhalas 70, Kecskemét 60 százalékban saját erőből végeztette vízépítési beruházásait, addig Kalocsa és Baja egyáltalán nem járult hozzá vízügyi beruházásainak finanszírozásához. Második ötéves tervünk keretszámai indokolttá teszik, hogy felfigyeljünk ezekre a jelenségekre és az állami beruházást elsősorban azokra a területekre biztosítsuk, ahol saját erőből is történnek erőfeszítések. Községi és városi tanácsaink fokozottabban tartsák be saját alapjaik felhasználásánál a megyei pártbizottság által megállapított sorrendiséget — viz, villany, út, járda — és erőforrásaikat elsősorban fordítsák a lakosság legalapvetőbb igényeinek kielégítésére. Ezután Varga elvtárs a kereskedelmi beruházásokkal foglalkozott, majd a lakásépítkezések ismertetésére tért rá. Három év alatt 2700 lakás magánerőből, 225 lakás tanácsi. 566 lakás pedig állami beruházásból épült megyénkben. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy tanácsainknak sokkal nagyobb gondot kell fordítani a magánerőből történő lakásépítkezések előmozdítására, a lakásépítő társulások szervezésére és saját erőből is nagyobb összeget kell fordítandók a lakások kialakítására. Jó példát mutatott e tekintetben a Bajai Városi Tanács. Három év alatt ugyanis 107 lakást alakíttatott át más rendeltetésű helyiségekből.. Ugyancsak ebben a városban volt a legjobb a magánerős lakásépítés szervezése. Felkarolta a városi KISZ- bizottság akcióját, amelynek keretében 43 ikerház. 86 két szobás, összkomfortos lakás került átadásra. Igen fontos az építkezések helyének gondos kijelölése a város, és községrendezési tervek alapján. Második ötéves tervünk idején az évi átlagos beruházási hitel mintegy 70 százalékkal haladja meg a hároméves terv lakásberuházásainak évi átlagát. A hagyományos módszerek mellett megkezdődik a blokkos és öntött betonnal történő építkezés, s a lakások egy része a legmodernebb követelményeknek megfelelően távfűtéssel is el lesz látva. Varga elvtárs ezután az oktatás. népművelés és egészségügy fejlesztésének adatait ismertette, amelyek a megyei pártbizottság ülése nyomán már A tanácsülés további részében Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első tit- kára szólalt féL Mint mondotta: a megyei pártbizottság már megtárgyalta a megye második ötéves tervének célkitűzéseit és elfogadta ezt a tervet. Javasolta, hogy a tanácsülés is fogadja el. Egyúttal tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését a megyei tanács végrehajtó bizottságának, szakosztályainak, a megye lakosságának a hároméves terv sikeres végrehajtásában kifejtett eredményes munkájukért. — Minek köszönhetjük eredményeinket és mi a biztosíték a jövőt illetően? — tette fel a kérdést Molnár elvtárs, s két jellemző példát mondott el ezekre vonatkozóan. — Ha valakit a múltban vérig akartak sérteni, azt mondták neki, hogy „bugaci” Az elmaradottság jelképe volt ez, s a külföldiek számára, az egzotikum. Néznék meg a mai Bu- gacot! Művelődési otthona, orvosi rendelője, villanya van, s tűsarkú cipőben lehet végigsé tálmi a betonjárdáin. Nem a magyar elmaradottság jelképe már. Inkább azt tanúsítja, mire képes a lakosság ebben a rendszerben a párt és a tanács irányításával. Ha netán a walesi herceg ismét elvetődne erre, gondoskodnánk arról, hogy jól érezze magát. — Közép-Európa legszebb fácánosát létesítjük itt —, de az elmaradott községet nem tüd- nánk neki megmutatni többé — mondta Molnár elvtárs. Majd így folytatta: — S a jövőt illetően talán elég azt a példát felhozni, hogy közel háromszáz esztendő telt el, amíg százezer holdat be tudtak telepíteni Bács megye ben. s most az ötéves terv so- * rám negyvenezer hold szőlőt és harmincezer hold gyümölcsöst — összesen hetvenezer holdat, ha ugyan nem többet — telepítünk, amit még Franciaországban, a szőlőtermelés Mekkájában sem tudnak megvalósítani. Molnár elvtárs még számos példát említett a megye rohamosan fejlődő életéből, amelyek az itt lakók szorgalmát, igyekezetét és azt bizonyítják, hogy megteremtődtek a feltételeik a második ötéves terv sikeres végrehajtásához. — Felnövekedtek azok, akik képesek — a párt politikáját megvalósítva — hasznosítani azt a sok-sok lehetőséget, amely megyénkben adva van, s gyarapítani előrehaladásunkat — mondta Molnár elvtárs. A továbbiakban a béke megvédésének útjairól, arról a politikáról szólott, melyet a szocialista tábor néped, élükön a Szovjetunióval folytatnak a világbéke megőrzése érdekében. — Minden ember vessen számot: mit kíván a saját érdeke, fia. lánya, családja s az egész ország érdeke, és támogassa ezt a helyes politikát. Befejezésül Molnár Frigyes elvtárs felhívással fordult a megye lakosságához, dolgozó parasztságához, munkásaihoz, Egész nyáron lelkiismeretesen művelték 66 hold cukorrépájukat az apostagl Duna Termelő- szövetkezet gazdái. Az eredmény nem is maradt el, 67 vagon cukorrépát szállítottak el az eres! c’ko-'’ 'rnak. Jól járnak a cukorrépa! erfialtaljaihoz: segítsék a második ötéves terv végrehajtását, a la* kosság érdekében született nagyszerű célkitűzések valóra* váltását A megyei tanácsülés «sután egyhangúlag jóváhagyta a végrehajtó bizottság beszámolóját és a tanácstagok által kiegészített határozati javaslatokat Madarász László, a második napirendi pont előadója bejelentésekkel élt, majd /ínjai István, Kecel község megyei tanácstagja interpellált a községi bölcsőde tíz férőhellyel való bővítése érdekében. Madarász elvtárs elmondta, hogy erre végleges választ csak a jövő évi fejlesztési tervek elkészítése után adhatnak. A tanácsülés befejezése előtt dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb elnökhelyettese kitüntetéseket adott át. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az utóbbi évékben végzett jó munkájának elismeréseként a „Szocialista munkáért" érdeméremmel tüntette ki Kriston Ferencet, Kalocsa Város Tanácsának vb-elnökét, Sánta Lajost, Kecskemét Város Tanácsának vb-elnökhelyettesét és dr. Bujovszky Gyula kiskun- majsai körzeti orvost. A tanácsülés a délutáni órákban ért véget mesztő brigádok tagjai lg. A tervezett termésen felül betakarított cukorrépa értékének "0 száza’ékát készpénzben m^pken- ják. Emellett 150 mázsa cukrot hoztak a gyárból, s munkaeiry- ségenként 15 dekát oszd* rak majd a szövetkezet taa.iainakCukorral fizet a jó munka
