Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-03 / 260. szám

1981. november 3. péntek A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPAR.T BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA A balesetelhárítás nemcsak üzemi feladat A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának munkavédelmi cso­portja Októberben 53 közös gaz­daságban vizsgálta meg a bal­esetelhárítás helyzetét. Ennek során arról gyűjtöttek tapaszta­latot, mit kell tenniök a szövet­kezetek vezetőségének a megelő­zés érdekében, hogy az óvórend­szabályok betartásával megszűn­jön a baleseti veszély. Sok helyen — mint a vizsgá­lat megállapította — a megfe­lelő ismeretek hiánya és a véde­kezés elmulasztása miatt történ­nek súlyos- vagy éppen halálos kimenetelű balesetek. Több példával i gazolható, milyen súlyos következ­ménnyel járnak a gondat­lanságból eredő mulasztá­sok. Pestality Miklósnak a felsősaent- iváni Új Élet Tsz-ben történt találós balesete mindmáig szo­morú tanulságként él a gazdaság vezetőinek emlékezetében. — A padláson dolgozott — mondja az SZMT munkavédel­mi felügyelője. — Fél lépésnyire m mennyezeti nyílástól megszé­dült és elvesztette egyensúlyát... hűvel a padlásfeljárót nem von­ták körül korláttal, Pestality Miklós lezuhant és végzetes ki­Gyufacímke, óh! Meghökkents gyufactm- hékktzl találkozik olykor­olykor a földi halandó. Be­lenyugodtunk már az értel­metlen népdal^idézetekbe, sőt a felrobbanó aknától óvó címkék látásába is beletö­rődtünk, s elkönyveltük: úgy látszik, ez így van rendjén. A gyufacímke az gyufacim- ke, ne magyarázgassunk, hi­szen valaminek csak. kell lennie a, doboz fedelén. Meg aztán a címke gyűjtőknek is örömet szerezhet eqy-egy csodálatos ábra, ne fosszuk meg őket ettől... ■ A napokban azonban a kislányom szeme akadt meg egy gyufaeimke feliraton, amely szól « következekép­pen: MOZIBAN csomagom cukorkát! — No, ennek nem nagyon örülnek majd a mozilátoga- tók — mondta a lánykám, aki mindössze tíz esztendős. Próbáltam mentegetni a gynfactmke-szövegírákat s megvédeni e tisztes ipar be­csületét, de bevallom, ered­ménytelenül. Ügy vélem, nem a mai gyerekek logiká­jában van a hiba... T. P. FÉRFI A TALPÁN menetelü agyrázkódást szenve­dett. Kórházba váló szállítása után halt meg. A szerencsétlen­séget követő héten felszerelték ugyan az új védőkorlátot, de ez már nem változtatott a szomorú eseten. Figyelmet érdemel viszont az a tény, hogy azokban a szövet­kezetekben, ahol a pártszervezet segíti a biztonsági óvórendsza­bályok tudatosítását és gyakor­latban való megvalósítását, már tapasztalható javulás ezen a té­ren. S ha már a gyakorlati se­gítségről van szó, akkor a patronáló üzemek ilyen irányú munkáját ugyancsak fontos megemlíteni. Jó példa erre a Budapesti Hús­ipari Gépjavító Ktsz-nek a kecs­keméti Béke Termelőszövetkezet részére nyújtott legutóbbi segít­sége. A gazdaság istállójában elromlott az elektromos vezeték, s emiatt áramütés és tűzeset ve­szélye fenyegetett Mivel meg­felelő kiskábel nem állt a szö­vetkezet rendelkezésére, telefo­non fordultak a patronáló üzem­hez, hátha van náluk ilyen ve­zeték. A ktsz késedelem nélkül, még aznap eljuttatta a szüksé­ges kábelt, s küldött szakembert is, aki elvégezte a munkát A baleseti veszélyforrást ezáltal rö­vid idő alatt megszüntették. A legtöbb szövetkezet, saj­nos, nem él ezzel a lehető­séggel. Márpedig az ilyen, hasznos cé­lokat szolgáló segítségnyújtás­nak ugyancsak része van a mun­kavédelmi helyzet javításában. Közös összefogással, felvilágo­sító munkával és az idevonat­kozó rendeletek következetes betartásával el kell érni, hogy a mezőgazdaságban dolgozók, az óvórendszabályok ismeretében, még biztonságosabb körülmé­nyek között végezhessék termelő munkájukat. Kohl Antal Mankóban a nők A dekorációs Érdekes, változatos munka a dekorációsé, Bodócz Mária, a Finommechanikai Vállalat dekorációs részlegének dolgozója sze­reti is szakmáját. A kirakatrendezés mellett grafikusi feladatok elvégzésére, s alkalmi dekorációkra is kapnak megrendelést, sói — szabad idejükben — havonta mintegy ötszáz képkeretezést is el tudnak végezni. Képünkön: Bodócz Mária munka közben. ,Díszes” portál Napról napra szépül megyeszékhelyünk, új modern üzletek nyílnak, tatarozzák az épületeket, a legforgalmasabb helyeken. A Szabadság téren azonban ilyen képpel is találkozhatunk, mint az OFOTÉRT elhanyagolt portálja. Ideje lenne végre az OFO- TÉRT-nek is intézkedni! Visszaélt társai bizalmával Bács-Kiskun megyei diákok a magyar—német barátságról Középiskolás diákok dolgozatait olvasgatom. Dolgozatokat, melyeket a német—magyar barátsági napok alkalmából meghir­detett pályázatokra írtak. De talán nem is dolgozatok ezek már' Személyes élmények, irodalmi igényű' tolmácsolásban, riportok, interjúk; tudományos alapossággal és körültekintéssel megírt ta­nulmányok, melyek önmagukban, s együttvéve is sokat, nagyon sokat, mondanak el mai középiskolás fiatalságunk gondolkodásá­ról, érzelmi, világnézeti beállítottságáról. — Mi történt Géza? — A gyerekek verekedtek és én szétválasztottam őket. Szenes József bajai lakos 1958 óta az állami erdőgazda­ság megbecsült dolgozója, nor­ma^ és bérelszámolója volt. 1960 őszén szakszervezeti bi­zalmivá választották társai. Megtisztelő kötelessége lett volna élni ezzel a bizalommal, ő azonban visszaélt vele. A múlt év decemberében hat- száz forint értékű szakszerve­zeti bélyeget, ez év áprilisában pedig 310 forintot érő bélyeget és hét darab egyenként 35 fo­rint értékű szakszervezeti köny­vet vételezett fel. A bélye­Ki hitte volna, hogy még ez a szerény használati eszköz is újságtéma lesz vala­mikor. Egyszer ugyan már tollhegyre került, de az régen volt, s ugyan ki emlékszik arra? Elfeledtük már, hogy mennyire bosz- szantott bennünket a cfipőboltok székekhez kötözött cipőkanala, amelynek zsinórja rá- tekerődzött a lábunk­ra és csak akadályozta a kényelmes próbálga­tást. S valljuk be őszintén, az önérze­tünket is sértette: még mit nem. csak nem néznek tolvajnak ben­nünket! Ilyen vacak, filléres holmit akkor sem vinne el rut era­gekből és a könyvekből idén májusig 753 forint értéket el­adott, de a pénzt nem számolta el, hanem a saját céljaira köl­tötte. Az elsikkasztott összeget Sze­nes József a nyomozás megin­dulása után megtérítette a szak- szervezeti bizottságnak, de a becsületét új munkahelyén se­gédmunkásként kell helyre­hoznia. Elbocsájtották ugyanis régi állásából s ezenkívül a bí­róság 20 százalékos bércsök­kentéssel hét hónapi javító-ne­velő munkára ítélte. Az ítélet még nem jogerős. A cipőkanál bér, ha netán utána hajigálnák... Igen, akkor szót emeltünk a cipőkanalak „meg­kötözése” ellen, és nem is eredménytelenül. Eltűntek a madzagok a kanalakról végérvé­nyesen. S eljött az az idő, amikor a cipőkanalak is eltűntek, s nem volt sem madzag, sem ka­nál. Eleinte csak egy- egy kanál veszett el, majd a cipőkanál mint .fogyóeszköz?’ vonult be a kereskedelmi műszótárba. Ma már például a Kecskeméti Állami Áruházban na­vonta tíz kanalat vexz át a cipőrészleg veze­tője. Gondosan a szé­kekre helyezi, s este . összeszámlálja, azaz csak számlálná, mert erre alig van gondja, a kanalak ugyanis es­tig elvándorolnak a szórakozott vásárlók zsebébe. S ez — mint hírlik — így van szer­te a megyében... Ha jól meggondoljuk, na­ponta legalább kétszáz cipőhúzóeszköz cserél gazdát titokban. A ke­reskedelmi szervek már azzal a gondolat­tal foglalkoznak, hogy ismét bevezetik a lánchoz kötözött kana­lak korszakát, ami el-. Egy NDK-ban járt fiatal asz- szony bensőséges élményeit, a barátságról tett vallomásait adja közre, riportnak is beillő dolgo­zatában Makra Mária. A feled­hetetlen út emlékeit őrá egy képekkel telis-tele gyűjtött al­bum, melyben egy csendes dél­utáni beszélgetés közben — s ezt idézi fel — lapozgatnak. Késő estére jár, mire az utolsó képre s az utolsó emlékre kerül a sor. A kis diáklány és a világot járt fiatalasszony — miközben hal- kém összecsukják az emlékidéző albumot — gondolatban sok bol­dogságot, békét kívánnak a ha­ladni kívánó német népnek. „Régi álmom vált valóra, ami­kor megtudtam, hogy megláto­gathatom barátnőmet, aki a Né­met Demokratikus Köztársaság­ban, Drezda közelében lakik” — írja Szilágyi Enikő, a bajai né­met gimnázium tanulója. S egy fél oldal kellene hozzá legalább, hogy az úton szerzett szép, ko­moly élményeit felsorolhassuk. Vajon nem az utazás, az azzal járó érdekességek csábítják a fiatalokat? Talán az is. De sok­kal mélyebb érzésekről, barát­ságról árulkodik Horváth Emő­ke félegyházi gimnazista írása: „A véletlen folytán úgy ala­kult, hogy a múlt nyáron édes­apám, az idei nyáron édesanyám látogatott két-kéthetes jutalom­üdülésre Kelet-Németországba. így tehát már két éve, hogy az NDK a család érdeklődésének középpontjába került. Mielőtt szüleim elindultak volna, hosz- szasan tanulmányozták az NDK földrajzát, iparát, művészetét, len természetesen is­mét tiltakoznának az öntudatos vásárlók. Van azonban egy áthidaló megoldás: ja­vasoljuk, minden pár cipőhöz rögtön szá­molják hozzá a cipő­kanál árát is, ami biz­tos, biztos jeligével. A kanalat azonban ne a csomaghoz, hanem to­vábbra is a székre te­gyék, onnét hadd vi­gye el — megfelelő rafinériával —■ a ka­nálgyűjtők szektájának népes tábora. Mert olyan ez, mint a sporthorgászat: jó dolog a vásárolt hal, de azért egy vérbeli „pecásnak” az illúzió is fontos ... T, P. irodalmát, különös tekintettel arra a vidékre, amelyikre men­tek. Ilyenkor én is beleéltem magamat az utazásba, s amikor visszajöttek, közösen beszéltük meg az élményeket. Ezeket az időket neveztük tréfásan a csa­ládban német napoknak.” „Két német barátnőm van — írja Szappanos Mária kecske­méti középiskolás diák. — Az egyiket, sajnos, csak naplójából ismerem. Ö volt Anna Frank, aki nagyon szerette az életet. ,., de a róla szőtt álmait nem en­gedték megvalósulni. Anna alig volt tizenhat éves. amikor 1945 márciusában a bergen-belseni koncentrációs táborban meg­halt ... Pedig már nem kellett volna soká szenvednie. 1945. má­jus 2-án a Reichstagra kitűzték a vörös lobogót és 1949. október 7-én az ország keleti részén megalakult a Német Demokra­tikus Köztársaság... Ennek köszönhető, hogy meg­ismerkedhettem másik német barátnőmmel. Debrecenben, a Bartók Béla nemzetközi kórus- hangversenyen találkoztunk. Trude a pisnai ifjúsági kórus tagja, s most járt nálunk elő­ször. Nagyon megtetszett neki minden. Trude is vidám, jó­kedvű kislány, mint Anna volt, kedvence Wagner. Elválásunk­kor hívott, látogassak el hozzá­juk minél előbb, elvisz Weimar- ba, Goethe és Schiller városába, Drezdába és Berlinbe is...” Sok, sok pályaművet idézhet­nénk még. S ha némelyik nem is ilyen közvetlen hangú, mint az eddigiek, egy-egy részletével mindegyik rávilágít középisko­lás diákságunk széleskörű érdek­lődésére és felelősségérzetére, melyet az a béke, a népek test­véri barátsága iránt érez. (E-né.) .OOOOOOOOOOOOOOOOOOOnOOOOOMOOOOOOOOOOOOOOC PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-JClskun megye» Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: W el the* Dániel Kiadja: a Petőfl Népe Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Mezei István, Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonkOzponti M-lt. 2S-1«. Szerkesztő Dlzottság: 10-SS, Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/«. Telelőn: 1T-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 1» (octal Bács-Klskun megyei Nyomda V« Kecskemét, — Telefon; U-85.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom